Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-10 / 68. szám
Több géppel kevesebbet Kitehetnénk ugyan a cím után a kérdőjelet, de hogyjuk az illedelmeskedést, minek a látszat-kérdezösködés, amikor tudjuk a feleletet. A termelésben alkalmazott állóeszközök egységnyi értékére jutó termelés a legtöbb iparcsoportban évek óta folyamatosan csökken. Közhely, hogy a gazdasági növekedés bizonyos határán túl gyorsan nő a termelés eszközigényessége, mivel az alapanyagok kitermelése nehezebb, a félkész- és késztermékek előállítása bonyolultabb. Ebből azonban hiba lenne arra következtetni, hogy az egyre több eszköz kihasználtságának alacsony foka is törvényszerű, elkerülhetetlen. Sűrűn emlegetett tény, hogy az iparban az átlagos műszakszám mindössze 1,4. Ha az átlag számításánál figyelmen kívül hagyjuk a három-, vagy négyműszakos, folyamatos munkarendben dolgozó üzemeket, (ilyen a vegyipar, a kohászat, a textilipar), kiderül, valójában a feldolgozóipar túlnyomó része egy műszakban termel. A frissen munkába állított gépek, berendezések körűi túl nagy a csend, főként este és éjjel. Ma a munkások összes ledolgozott munkanapjaik több mint 70 százalékát az első műszakban teljesítik, de van olyan iparterület, mint például a műszeripar, ahol ez az arány 84,5 százalék! A délutántól másnap reggelig kihalt, néma üzemcsarnokok, mozdulatlan gépek, berendezések fölfoghatok úgy is, mint nemzeti vagyonunk pazarlásának sajátos jelei. Napjainkban a szakszervezetek különböző testületéi foglalkoznak a műszakpótlékok egységes elvek szerinti rendezésével. Ez egy lépés az eszközök jobb kihasználásának elősegítésében, de nem varázsszer. E fölismeréstől vezettetve a Magyar Nemzeti Bank szívesen nyújt egyebek mellett olyan hiteleket is, amelyek segítségével több műszakos termelést kialakító beruházásokat finanszírozhatnak a vállalatok. Csakhogy — különös módon —, nem tülekednek ezekért a pénzekért a termelők. Holott, állítólag — s bizonyos területeken valójában — kevés a fejlesztési forint. Öreg igazság, hogyha valamit nagyon nem akaródzik megtenni a gazdasági életben, akkor sürgősem meg kell keresni rá az érdekviszonyokban és — kapcsolatokban a magyarázatot. E keresés szükségességét mindenütt elismerik, a cselekvés azonban lassú és tétova. Márpedig közben hatalmas iramban megnőtt a népgazdaság eszköztára, hiszen például a kivitelező építőiparban 1960-ban 39 ezer, 1975-ben 110 ezer gép és berendezés működött. E megháromszorozódásnál is gyorsabb tempóban, négyszeresére bővült e technikai tár lóerőben kifejezett teljesítőképessége, miközben maga a termelés a kétszeresére emelkedett az 1960. évinek. Persze, a kettő között nem automatikus az összefüggés, de az arányokból laikusként is ki- érezhetjük a kérdőjeleket. Veress Tamás A_ MÁV dombóvári építési főnöksége húszmillió forintos.beruházással újítja fel Villány és Magyarbóly között 3,7 kilométeren a vasútvonalat. A munkálatokat április végére fejezik be. Kopjár Géza felv. Dominó rendszerű vasúti biztosító berendezés Csökken a balesetveszély • „Éberségi” sípszó figyelmezteti a vezetőt Még az idén elkészül ISO lakás A biztonságos vasúti közlekedés megvalósítása fontos feladat. Cél a száz százalékos biztonság, ami elérhetőnek tűnik a jelenlegi technikai körülmények között Például a most elkészült dominó-rendszerű biztosító berendezés a dél-balatoni 154 kilométeres vasútvonalon: Székesfehérvártól Nagykanizsáig oly tökéletes, hogy a- legsúlyosabb probléma esetén is csak üzemzavar adódhat, de balesetveszély tnem keletkezhet. A MÁV Pécsi Igazgatóság területén ez az első ilyen jellegű biztosítórendszer, amelyet svájci licenc és szovjet minták alapján, valamint magyar berendezések felhasználásával alakítottak ki nyolc év alatt 200 millió forintos beruházás keretében. A legutolsó munkafázissal, az úgynevezett vonatbefolyásoló berendezés felállításával a napokban végeztek. A dominó-elnevezés eredete: a jelfogókat a dominókockákhoz hasonlóan illesztik ösz- sze. Minden dél-balatoni állomást felszereltek egy dominó- szerkezettel. Hang- és fényjelzéseket továbbítanak az áramkörök, egyebek között a sínek beiktatásával is, de a feszültség emberre nézve veszélytelen. A meghibásodást is automatikusan jelzik a különféle fény- és hangeffektusok és emberi beavatkozás nélkül működésbe hozzák a tortalék-áram- forrásokat, az akkumulátorokat, majd aggregátorokat. Most már minden személy- szállító vonat és a tehervonatok nagy része a dominó-elvek szerint közlekedik: kivéve a gyorsteher- és a tolatóvonatokat. Ugyanilyen biztosítók működnek többek között a Budapest—Miskolc, Budapest—• Szob, Budapest—Szombathely vonal egyes részéin. Takarékoskodhatnak a munkaerővel, nincs szükség váltó- és sorompókezelőkre, térközőrökre, valamint vonatvezetőkre, így egy szerelvényt csak egy mozdonyvezető vezet. A rendszer ezen szolgáltatását, amely március 15-től érvényes, úgy is hívják: „Csak mozdony- vezetővel”. A mozdonyvezető munkája rendkívül egyhangú. A monotónia egyik főforrása a Diesel fülsiketítő zaja. Az egyhangúság feszültséget, vagy álmosságot vált ki. Ettől a tehertől mentesül a vezető, hogy percenként 10—15 másodpercig tartó éberségi felhívás, vagyis kellemes sípszó figyelmezteti. Ha jelző felé közeledik o vonat, akkor sűrűsödnek a síphangok. Emellett 1—2 kilométerrel a jelzőlámpa előtt a kis képernyőn kigyulladnak a lám- pácskák, tehát alig kell kilesni az ablakon. Ez a figyelmeztetés a sűrű köd, a rossz látási viszonyok okozta stressz-hatást semlegesíti. Ha mégis tilosba rohan a mozdony, azonnal, automatikusan bekapcsolnak a gyorsfékek. A Diesel közeledve a sorompóhoz, szintén automatikusan működteti azt. Minden mozdonyvezető egy mini telefondobozzal is rendelkezik, amit kényszermegálláskor a legközelebbi telefonoszlopnál bekapcsolhat. A do minő-rend szer megakadályozza az ellenvonat indítását, valamint a másik szerelvény utolérését. A MÁV Pécsi Igazgatóság területén újabb megépítését is elkezdték: Puszta Szabolcstól haladnak Dombóvár felé. A 8— 10 éves beruházás befejeztével a Dombóvár és Gyékényes közötti szakasz következik. Előkészítő, kezdeti stádiumban van a Dombóvár—Szentlőrfnc —Pécs közötti dominó-rendszer megtervezése. Csuti János Alapozzák a Siklósi városrészt Nyolcvanezer embernek nyújt majd otthont Átadták az új transzformátorházat KádárJános és Lázár György fogadta Bohuslav Még óriási kupacokban áll a humusz, a területen teherautók, baggerek, árokásók röfögnek — március első napjaiban megkezdték a Siklósi városrész első lakóépületének földmunkáit. A történelmi pillanatok meg- illetődötté teszik az embert, és nem lehet megilletődöttség nélkül megemlékezni erről a pillanatról sem. A terveket ismerjük, a tervrajzok, dokumentációk vaskos kötegekben az asztalokon vannak. Tudjuk, hogy nem kétnapos munka vár az építőkre, hiszen egy 80 ezer lakosú új város nő ki kezük munkája nyomán a földből. Korai lenne jósolgatni: mikorra készül el az első lakóház, az 385 milliós beruházás Új akna épül Kossuth-bányán első iskola, bölcsőde, vagy ABC-áruhóz. De fölösléges is jóslásokba bocsátkozni, jobb, ha megmaradunk a tényéknél, amik önmagukért szólnak: ó munkát megkezdték és az idén 150 új lakást adnak át ezen a területen. Dick János építésvezető a terület előkészítéséről annyit mondott, hogy a DÉLVIÉP a szennyvíz- és a csapadék elvezető csatorna főgyűjtőit fekteti, valamint a távfűtés gerincvezetékét. Az építkezéshez szükséges energiát a területen megépített első objektum, a végleges transzformátorház biztosítja. Ez már új az építkezések történetében, hiszen eddig az volt a gyakorlat, hogy ideiglenes transzformátorok működtek, a lakótelep energiaellátását biztosító végleges tronszformátorház csak később készült el. Most február 10-én adták át a DÉDASZ-nak az új t ra n szform á to r hó za t, a DÉDÁSZ azóta elkészült a beszereléssel. Szép és nagyon nagy munka vár az építőkre, kívánunk hozzá sok sikert.- kp Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója végezte el az első csákányvágásokat az épülő új akna helyén, Kossuth-bányán kedden délelőtt. Ezzel kezdetét vette a 385 millió forintos beruházásban létesülő, hatszáz méter mély, új akna építése, melynek külön jelentőséget ad, hogy több mint 10 esztendeje nem nyitottak külszínről aknát a mecseki szénmedencében. Átvették a területet az akna mélyítők: megkezdték az ideiglenes aknatorony alapozását, utat építenek, erdőt irtanak. Az előkészítő munkák után előreláthatóan az év derekán nyitják meg ténylegesen az aknát, amelyet 1980 második felében adnak át. Az ünnepélyes munkakezdésen jelen volt Gallusz József, az MSZMP Komló városi Bizottságának első titkára, Mor- ber János, Komló város Tanácsának elnöke, a Mecseki Szénbányák, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat Mecseki Körzetének, valamint Kossuth Bányaüzem vezetői. Turista gázpalacktöltés A Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat tu- ristapalack-töltő részlegében (Tolbuhin u. 2.) a főidényben naponta két-három- száz palackot töltenek. Turistapalacknak minősül a maximum öt kilogramm gáz tárolására alkalmas palack. Chnoupeket Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a központi Bizottság székházában fogadta Bohuslav Chnoupeket, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ugyancsak szerdán hivatalában fogadta a csehszlovák külügyminisztert. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Ba- rity Miklós, a Magyar Nép- köztársaság prágai nagykövete, valamint dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Bohuslav Chnoupek tegnap a késő esti órákban elutazott Budapestről. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dun antull napló XXXIV. évfolyam, 68. szám 1977. március 10., csütörtök Ara: 80 fillér
