Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-09 / 67. szám
1977. március 9., szerda Dunammt napló 3 Nem „egrgyef főbb" testület A vállalati művelődési bizottságok hivatása • Sokrétű feladatok előtt • A két bányavállalatnál már dolgozik Egyhónapos tanítási gyakorlaton Választott hivatás „Beiskolázták"... A szakszervezet. a személyzetis, az oktatási felelős, a brigádvezető .. . Egyszerre. s mindegyik más-más helyre. Alanyunkat megnevezhetnénk, de nem egyszeri, kirívó esetről van szó. Több helyen előfordult, hogy a helyes ügybuzgalom ellentétébe csapott át, így torzulásokhoz vezetett. Az életet szebbé, jobbá, tartalmasabbá tenni akarás sokszor egymással párhuzamos csatornákon keresztül jutott el oz érdekeltekhez. Sok energia, tervezés és gondolat váll így meddővé. Az élet, a gyakorlat szülte igény fogalmazódott meg az Országos Közművelődési Tanács elnöksége és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége közös határozatában — amely a vállalati művelődési bizottságok létesítését mondja ki. Jogkör Ui „A munkásművelődés fejlesztése, és a munkahelyi közművelődés hatékonyabbá tétele érdekében a vezetés hatékonyságát segítő vállalati művelődési bizottságokat kell létrehozni” — mondja a határozat. A bizottság hatás- és jogköre alapján véleményező, javaslat- tevő és koordinatív feladatokat ellátó testület. Egységbe foglalja a vállalat oktatási, továbbképzési, és közművelődési tevékenységét. Figyelemmel kíséri a kulturális alapok célszerű felhasználását. A bizottság tagjai: a párt, a KISZ, a szakszervezet, a gazdasági vezetés, a közművelődési intézmények és szervezetek, valamint a szocialista brigádvezetők képviselői. A bizottság tehát közvetlenül o vállalati szakszervezeti bizottság és q gazdasági vezetés alárendelt, elsősorban koordinációs feladatokat ellátó testület. A munkahely, a vezetés hatékony segítőjévé válik azáltal, hogy észrevételeivel, javaslataival közös akciókat kezdeményező, támogató tevékenységével közreműködik, többek közt a munkahely kulturális terveinek kidolgozásában, végrehajtásában. Azaz, a munkahelyi művelődés valamennyi területét —a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőket, személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve egységes programmá szervezi, a különböző oktatási, képzési és közművelődési terveket. Az így kialakított középtávú és éves tervek szervesen illeszkednek majd a párt és a társadalmi szervek, illetve a gazdasági vezetés terveihez, munkaprogramjaihoz. A vállalati művelődési bizottságok feladata lesz, hogy kezdeményezzék a munkahelyi és a lakóhelyi művelődési szervek, intézmények között az ésszerű munkamegosztás, együttműködés kialakítását, kölcsönös tájékoztatással, a munkatervek, programok egyeztetésével. Munkájukhoz tartozik a dolgozók továbbképzése is. És itt nemcsak a munkástovábbképzésre kell gondolni, hanem az értelmiségi dolgozók szaktudásának, politikai ismereteinek bővítésére is. A bizottságok hatékony munkája nagyban elősegítheti a szocialista brigádok művelődését azzal, hogy az egyéni igények és lehetőségek figyelem- bevételével „testreszabott" művelődési programokat, ajánlásokat állít össze részükre — ezzel is segítve a formális kulturális vállalások háttérbe szorítását. A bizottság kezdemértyez- heti amatőr-művészeti csoportok létrehozását, a meglévők működési feltételeinek javítását. A szakköri mozgalom, a klubok munkájának figyelemmel kísérésével a munkások mind szélesebb rétegeit bevonhatja az aktív művelődésáramba. A fórum jellegű rendezvények, vitakörök támogatását a honismereti, üzemtörténeti szakkörök megszervezését, hagyományok ápolását is a bizottságok feladatává teszi a határozat. A széles skálán mozgó sokrétű tevékenység magában foglalja még (kiemelt feladat!) a könyvtár, az olvasómozgalom és a könyvterjesztők segítését; a rendszeres és igényes olvasótábor kialakítását. Ugyancsak kiemelt feladata a .bizottságoknak a nők művelődésének hatékonyabb segítése, különösen a gyermekgondozási szabadságon lévők szakmai képzettségének „szintentartása” és növelése. Országosan, így megyénkben is minden állami és tanácsi vállalatnál 1977. december 31-ig kell létrehozni a bizottságokat. A nagyvállalatok közül a Mecseki Szénbányák és a MÉV már a múlt év végén megalakította művelődési bizottságát. Az idei kulturális terveket már az új koordináló testület dolgozta ki. Rugalmasan A vállalati művelődési bizottság nem „eggyel több" testület. Tevékenysége semmiben sém csorbítja a vállalat szakszervezeti és gazdasági vezetésének a jogszabályokban és határozatokban rögzített felelősségét, döntési, irányítási jogkörét. Az irányítást és a döntést segíti majd azzal, hogy gyorsan és rugalmasan reagál a művelődéssel összefüggő minden változásra, igényre, jogos szükségletre. La Mancha lovagja a Pécsi Nemzeti Színházban Hatásos tömegjelenetek Nagy közönségsiker DALE WASSERMANN bizonyára Szerencsés csillagzat alatt született. Egy napon eredeti ötlettel állt Mitch Leigh, addig ismeretlen zeneszerző barátja elé. Cervantes valóságos és főműve, a Don Quijote mesebeli alakjának életútját párhuzamosítva olyan szövegkönyvet irt, amely már a puszta sztori alapján is sikerre számíthatott. Wassermann zenés darabra gondolt, Leigh pedig kapva-kapott az alkalmon. Joe Dariont kérték fel a dalszövegek írására. Wassermann ötletéből így musical született. Nem is akármilyen musical. Manhattanben mára bemutató előadáson döntő sikert aratott. Azóta a Broadway és Európa számos dalszínháza, köztük a Fővárosi Operettszínház is műsorára tűzte a La Mancha lovagját. Általában hálás dolog kipróbált, befutott darabot műsorra tűzni,, ha előadásához megvannak a feltételek. A musical nehéz műfaj. Különösen nálunk, Magyarországon, ahol az énekes, táncos, jó színészi adottságokkal rendelkező művész ritka, mint a fehér holló. A pécsi Nemzeti Színház, ahogy ezt ismét felfedezhettük, kiváló aranytartalékokkal rendelkezik e téren. A La Mancha lovagja szereplői a Pécsi balett, a kórus és a zenekar legjobb erőinek bevonásával olyan együttest alkotnak, amely a sztároláson felülemelkedve, elsősorban komplex művészi élményt nyújt a nézőnek. A játék és valóság színpadi változatainak egy felvonásba sűrítése szcenikai, rendezői probléma. Ehhez mindenekelőtt praktikus, jó díszletekre van szükség. Vat a Emil látványos, — a Don Quijote Beszélgetés negyedik éves főiskolásokkal Az utolsóéves tanító és tanárképző főiskolások, tanárjelöltek minden év februárjában egyhónapos tanítási gyakorlaton vesznek részt az arra kijelölt iskolában, nemegyszer ott, ahol annak idején maguk is elvégezték a nyolc általánost. Ez az egy hónap jelenti tulajdonképpen az első igazi találkozást a rájuk váró mindennapi pedagógus- munkával, a gyerekekkel, a kollégákkal, az adminisztrációval, az úttörőfoglalkozásokkal, s ha nem is dönt el mindent, de sok tényezőre következtetsztorit és Cervantes inkvizíciós börtönét összeolvasztó — egyszerűségében nagyszerű díszletei a játék hihető hátteréül szolgálnak. Ugyanúgy a jelmezek, (Gombár Judit tervei) kivéve a női főszereplő (Aldon- za) ruháját, vagy inkább a cipőjét. Don Quijote (Cervantes) jelmeze és maszkja (utóbbi Léka László munkái) egyaránt tetszetősek. A rendező (Szegváry Menyhért), akit elsősorban színészi alakításain keresztül ismer a pécsi közönség, alapos munkát végzett. A két vezérfonal szinkronjához, az apró részletek és hatásos tömegjelenetek megkomponálásához számtalan ötletet felhasznált, a burleszkből ismert figuráktól o „play back" technikáig. Nekem elsősorban azok a tömegjelenetei tetszettek, amelyek észrevétlenül vezették át a játékból a valóságba. Közel ötven embert mozgatott a színpadon, végig fegyelmezetten. Aldonza megbecstelenítése és a fényes bádoglapokkal játszott hangeffektusos tükörjelenet a hátborzongató valóság erejével hatott. Pákozdy János kétségtelenül a bemutató legnagyobb meglepetése. Hangjának baritonba hajló ércessége az egész színháztermet betölti. Színészi játékának eleganciája olyan muzikalitással párosul, amely a „fehér hollók" közt is ritkaság- számba sorolható. Elhisszük neki, hogy o Don Quijote, a búsképű lovag, a bűn üldzője, és elhisszük, hogy ő Cervantes, aki az életet nem olyannak akarja látni, amilyen, hanem amilyen lehetne. A kedvesét (Aldonzát) megszemélyesítő Vári Éva játéka is meggyőző. Akik számonkérik tőle az operettben nélkülözhetetlen szépen csengő hang átütő erejét, elfelejtik, hogy a musical hangszín igénye sokkal inkább megkívánja a szerep (jelen esetben a romlott lány) egyéniségéhez közelebb álló rekedtes hajlítások tisztán into- nált színeit, mintsem a szoprán vagy alt csengésével jel ni enged ez az időszak. Elmélyítheti a pálya iránti vonzódást, de az idegenkedés is gyökeret verhet a tanárjelöltben. Semmiképpen sem közömbös tehát, hogyan sikerül eltölteni ezt az egy hónapot a diplomamunka megírása és az államvizsgák előtt. Tíz éve bővített, korszerű iskolába kopogtatok be Sely- lyén, Varga Sándorhoz, az általános iskola igazgatójához. — Kolos Klára matematikapedagógia szakos hallgatóról legtelenné énekelt karaktert. Mester István hangja Sancho szerepében például egyáltalán nem telitalálat. Szerepformóló- sa erényeit éppen színészi játékában véltük felfedezni. Ugyanezt mondhatjuk Berczeli Tiborról (a fogadósról) is, aki a lovaggáütés jelenetében kiváló színészi játékával örvendeztetett meg bennünket. Énekszámának zenei tagolása, fra- zeálása stílusában kilógott a darabból. Ábrahám István (az atya) éneke is csak a „Domi- ne"-ben tetszett. Talán, mert nem tipikusan musical-betét. Albert Éva és Krasznói Klári, a házvezetőnő és Antónia kis szerepében is kamatoztatta színpadi rátermettségét. Harkányi János (dr. Carrasco) és Fülöp Mihály (főöszvérhajcsár) színészi játéka méltán járult hozzá az előadás sikeréhez. Arany Kató, a fogadósné, Bo- bor György, az inkvizíció százados a szerepében dicséretes. Böhm Alberto borbélya tetszett, kár, hogy hamisan in- tonált. A kórus kiegyensúlyozott, tiszta hangzása és a balett derűs, technikailag jól kidolgozott táncbetétei Károly Róbert karigazgató és Tóth Sándor balettigazgató munkáját dicsérik. Németh László karmesternek szemmelláthatóan nehéz feladattal kellett megbirkóznia. A hatalmas apparátus (szólóénekesek, kórus, tánckar és zenekar) összetartása nem mindig sikerült hibátlanul. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a csupa fúvósokból álló zenekar stiláris és intonációs együtt- hangzása felülmúlta várakozásunkat. A La Mancha lovagja pécsi bemutatója közönségsikert aratott. Bornemissza Géza kisebb hiányosságok mellett igen jó véleményt mondhatunk az eddig itt töltött három hét után. Gyakorlatát először óralátogatással kezdte, főként az új matematika tantervet kísérte figyelemmel az alsó tagozatban, majd a'felsőben hospitált. Megnézte az irodalmi szakkör foglalkozását és családlátogatásra is elkísérte az őt patronáló kartársat. Tanításait általában jeles és jó osztályzattal minősíthettük... — Nagyon jó volt lemérni, mire vagyok képes — meséli a három hét élményeit Kolos Klára. — Először voltam huzamosabb ideig gyerekek között, és köztük megjött a kedvem a pályához, megszerettem a szakmámat. Matematikából kifejezetten tehetséges osztályban taníthattam. A pedagógia szakot azért választottam, s azért szeretem, mert mindig arra vágytam, hogy közvetlenül is foglalkozhasson! gyerekekkel, ne csak egy tantárgy révén. A diploma után a Siklósi Általános és Középiskolai Diákotthonba készülök nevelőnek. Szeretem a hivatásomat, bár lehet, hogy sok időt kell feláldoznom érte a magánéletemből. Mint pedagógia szakos, gyermekotthonban is töltöttem már gyakorlatot. Különösen a Megye utcai nyitott intézet munkája tetszett, mivel ott a testvérek és a különböző korú gyerekek együttlakásával emberibb, családiasabb légkört sikerült megvalósítani. . — A falu hogyan fogadta? — Sellyén itthon vagyok, itt élek a szüleimmel, másutt azonban észrevettem, hogy a Talu sokszor nehezen fogadja be az egyedülálló embert, s ezzel megnehezítheti az életét... Klári a gyakorlati munka mellett szeretne elmélyülni a pszichológiában, s reméli, lesz alkalma szociálpszichológiával, nevelésszociológiával is foglalkozni kollégiumi munkája kapcsán. Felsőszentmárton lakossága 93 százalékban horvót nemzetiségű. Ebben a községben végzi tanítási gyakorlatát Hideg Mária horvát-szerb szakos hallgató. Ezúttal főként az érdekel, hogyan formálódik a nemzetiségi területek, legtöbbször kicsiny falvak értelmiségi rétege. Felsőszentmártonban is elsősorban az iskola vállalja magára a nemzetiségi kultúra ápolását. — Marika, hogyan érezte magát ebben az iskolában, ahol maga is végzett néhány évvel ezelőtt? — Nagyon szerettem itt tanítani, többletmunkát is vállaltam, s a kötelezőnél jóval több órát tanítottam. A gyerekek nagyon kedvesen fogadtak, egyik sem élt vissza a régi ismeretséggel. — Hogyan tudnak elhelyezkedni az idén végző horvát- szerb szakosok? — Heten végzünk, de nem tudjuk még, hol találunk helyet. Mindannyian nagyon szeretnénk tanítani, de az új pályázati rendszer jegyében eddig egy állást hirdettek, s azt is Sopronban. Nem könnyű elhelyezkedni az új pályázati rendszer alapján . . . Marika Drávátokra, a szomszéd faluba készül, ahol nem osztályoknak, hanem összevont csoportoknak kell tanítania a horvát nyelvet. — Ha marad időm, szeretnék tánccsoportot alakítani a gyerekekkel és megtanítani nekik az itteni táncokat, dalokat. Most készítem a szakdolgozatomat, melyben a falum történetét, és az itt élő karácsonyi, húsvéti népszokásokat dolgoztam föl, idős emberek elbeszélése nyomán. Szeretem a falut, számomra idegenebb a városi életforma. Ide kötődöm, itt szeretnék maradni... Gállos Orsolya Martyn Ferenc kisplasztikái Sorra nemes anyagba önteni a Janus Pannonius Múzeum Martyn Ferenc évtizedekig gipszben megőrzött szoborterveit. Anyagiak híján eddig nem volt mód ennek kivitelezésére, noha a három évtizede alkotott szobrok a kortárs európai avant- garde jegyében születtek. Az első tíz alkotást a közelmúltban öntötték bronzba, illetve alumíniumba a Képzőművészeti Alap Kivitelező Vállalatának öntödéjében. Martyn Ferenc plasztikái így végleges formát nyertek, s ezzel kiegészül fa, esztergált fa és kovácsoltvas szobrainak kollekciója. Az alkotások a művész lakásán, illetve műtermében nyernek elhelyezést. A múzeum korlátozott kiállítási kapacitása miatt bemutatásukat egyelőre nem tervezik. Varga Ágnes Újabb könnyüzenés bemutató
