Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-07 / 65. szám
Fotóművészeti nivódíi A közelmúltban méltattuk lapunkban dr. Szász János és Szigetvári János közös munkáját, a Népi építészetünk nyomában című fotóalbumot. A neves pécsi fotóművész és építész együttes munkálkodásának sikerét jelzi az a tény, hogy könyvük ma már egyáltalán nem vagy csak itt-ott kapható. Mindemellett a nívós kiadvány a Szép magyar könyv '76 elnevezésű pályázaton fotóművészi nívódíjban részesült. Dr. Szász János elmondta, hogy a népi építészet témája másfél évtizede foglalkoztatja komolyabban, az albumban megjelent felvételek ennek a másfél évtizednek az eredményeit reprezentálják. A kötetet mint arról a napokban értesült, a nemzetközi könyv- világkiállításon is benevezik, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata pedig naptárt szándékozik megjelentetni a fotóanyagból történő válogatás alapján. — A felvételek tárgyát képező épületek gyorsan tünedeznek, pusztulnak el. Tulajdonosaik ledobják róluk a zsúpfedelet, palatetőre cserélik, eladják, átalakítják őket. Védelmükre talán nagyobb gondot kellene fordítani, hiszen pótolhatatlan értékekről van szó. Ebből a szempontból a felvételeknek egyre növekszik a jelentőségük, hiszen húsz-harminc év múlva alighanem csak ezek alapján lehet majd fogalmat alkotni népi építészetünkről. Dr. Szász János elmondta még, hogy az elmúlt év más tekintetben is sikeres volt számára. A nyolc ország-egy folyó elnevezésű nemzetközi pályázaton második díjjal jutalmazták fotóit. Jelenleg a baranyai munkásmozqalmi emlékeket fotoqrafálja. Ebből könyv és kiállítás is készül. A könyv szöveqét Kéri Nagy Béla íria. A fölöttébb qazdaq téma fotó-nyelven való „kifejtése" hosszas munkát igényel. a baranyai munkásmozgalmi emlékekről eddig mintegy száz felvétel készült el. B. K. A kaposváriak fergeteges sikere a Vígszínházban Az „Állami Áruház” felújítása (Tudósítónk telelőn jelentése.) „Első filmalkotás a szocialista kereskedelemről" - így hirdették 1953 elején, az Állami Áru- ház-at amikor fővárosi operett- szinház-beli átütő sikere után Latabár Kálmán, Gázon Gyula, Feleki Kamill, Komlós Vilmos és Peti Sándor és mások alakításai révén egy valóban jó, kellemes, szórakoztató darab - Gertler Viktor rendezésében — milliókhoz juthatott el a mozikban. Kerekes János fülbemászó zenéjét ma is jól esik hallgatni. A lendületes, Budapest-induló, Klau- zisz bácsi dala „az én kis uno- kám-ról, vagy az „Egy duna- parti csónakházban" dallamait akkor naponta kétszer-három- szor is hallhattuk a rádióban, éveken át Az ujiongás, a „hurrá ioptimizmus”-ok korszakát éltük Lódenban jártunk és micisapkában, mert azt lehetett kapni. És daloltunk, ragyogtunk, csasztuskáztunk, versenyeztünk naphosszat. Ezt a légkört idézte föl most szombaton este a Kaposvári Csiky Gergely Színház felújítása is a Vígszínházban, vendégjátékuk harmadik napján, Az erdő és a Troilus és. Cressida nagysikerű előadásai után. Ascher Tamás rendező előadás előtt kérdésemre nyilatkozott a darab kiválasztásáról: — En két éves voltam az Állami Áruház bemutatásakor.. . A filmet szinte évente felújítják és sokan nem egészen értik az akkori időket... Én a mű eredeti szövetét akarom felmutatni, minden stilizálás nélkül. Történelmi önismeretünkhöz szeretnék hozzájárulni vele. Milyen eredményt hozott az előadás? Aligha láttam ekkora sikert valaha is. A Vígszínház főbejáratánál legalább ötszázan várakoztak már este fél hét tájt is: hátha nem jön el valaki,. és bejuthat.. . Később ez a tömeg percről percre növekedett. Ascher Tamás beváltotta ígéretét. Az előadás stílusának alapszíneit az őszinte hangvétel és az enyhe irónia árnyalataiból keverte ki. Elsősorban a kitűnő szereposztás, a színészek átlelkesült együttes játéka lett — a darabválasztás mellett — a nem mindennapi siker forrása. Az orkánszerű tapsviharokból bőven kijutott mindenkinek, de kiváltképp az operett főbb figuráit alakító Vajda László, Fekete Gizi, Kiss Jenő, Helyei László, Csákányi Eszter, Papp István, Molnár Piroska, Dántly Sándor, Pogány Judit osztoztak benne. Wallinger Endre „Zeném a hegyek és vizek zenéje” A bús madárhangra emlékeztető hangszer — a buzuki — sok mindenről beszél. Szerelemről, boldogságról, szabadságról, szabad hazáról ... Belülről, mélyről fakadóan erről énekel a világhírű zeneszerző, Mikis Theodorakis is. Férfiasán lágy hangja, szug- gesztív egyénisége, ős-ritmikus mozgása különös atmoszférát teremt. Amikor felcsendül a Hasz- szapikosza — a Zorba-film világhírű táncszámának — dallama, az Erkel Színház hatalmas nézőtere egy pillanatra elcsendesül. Majd mindenki feláll és énekelni kezd .. . Kirobbanó a siker. Ismétlés, tapsorkán — újabb ráadás, még hangosabb az éljenzés. Bár a zenekar már rég elköszönt, a függöny is lement, a közönség nem tágít. Eltelik tíz perc, tizenöt... A kivilágított nézőtér egy emberként tapsol és kiabál: Mikis, Zorba, Mikis, Zorba! Ki tudja, hányadik ráadás és búcsúszóm után Mikis Theodorakis újból a színpadon. És mintha a film képsorai elevenednének meg. A hazánkban élő görög fiúk és lányok fölugranak a színpadra és járják az ősi táncot — a szirtakit. Az öltözőben egymás hegyén-hátán tolonganak az újságírók, fotósok, tv-sek. Mikis nyugodt: — Minden kérdésre felelek, csak egyenként. De még mielőtt kérdeznének, el kell mondanom, hogy európai koncert kőrútunk legnagyobb sikere o mai est. — Dalainak néha keleties ize, lágy lebegése van, máskor a tomboló tengeri vihart juttatja eszünkbe... — Zeném a hegyek és vizek zenéje. Legnagyobb hatással a bizánci zene volt rám. A kettősség talán abból adódik, hogy az ion líra és a dór szigor frigyéből születtem. Anyám kisázsiai görög, aki magával hozta hazája édes-bús dalait, — apám a kemény krétai dalokat ismerte. Zenémben egy nagy történelmi múltú, de sokat szenvedett nép dalai szólalnak meg. — Az ön művészete, amely egybeforrott a forradalommal, példakép a Hatolok számára szerte a világon. — A fiatalok újból és újból fölfedezik és szinte „slágerként" éneklik dalaimat, örülök ennek, mert zeném nem feledtetni akar. Célom, hogy gondolkodásra késztessem, ébresz- sze fel a vágyat a szebb élet után. A zenének a nép emlékezetében kell gyökereznie. Meg kell benne találni a múltat, a régi hősöket, a vért, halottakat. De nem azért, hogy gyűlöletet hintsen. Hanem, hogy szeretetet hirdessen! — Láttuk, milyen boldog csodálkozással nézte a színpadon táncoló fiatalokat... — Magával ragadott hevületük, szívből jövő táncuk. Bár, én általában nem engedem meg, hogy táncoljanak a színpadon, a mai kivételes eset volt. Ezek a fiatalok politikai menekültek gyermekei, akik még nem látták Görögországot, távolról ápolják, őrzik a hagyományt és a kultúrát. Varga Ágnes Nero törölt, majd őt is törölték Római kori pénzritkaság A császárok elátkozásának nyomait vizsgálja a római kori pénzeken Erdőhelyi Kálmán nyugdíjas gimnáziumi tanár, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Baranya megyei csoportjának tagja. Nemrég bukkant rá gyűjteményében - rendszerező kutató munka közben — egy bronzpénzre, amit Claudius császár veretett i. sz. 41-ben, apjának Drususnak emlékére. A pénz fajtája nagybronz, azaz sestertius, aminek előlapján Drusus mellképe látható, a hátlapján pedig Claudius ül egy hivatali székben. Nero császár, uralkodása kezdetén i. sz. 54-ben tovább engedélyezte a pénz használatát, és ezt egy ráütött bélyegzővel jelezték. Az ellenjegyet az előlapi mellkép mögött felülről lefelé ütötték be. A betűk: NCAPR, melynek jelentése Nero Caesar Augustus engedélyezte (további használatát.) Ez az ellenbélyegzés ritka a pénztörténelemben, a fő érdekessége azonban az, hogy az ellenbélyegzésnek Néróra vonatkozó két betűje törölve van. Eddig a szakirodalom egy ilyen pénzt ismert, de annak az ellenjegyéről csak egy betű, az N (—Nero) hiányzik, míg az Erdőhelyi Kálmán tulajdonában lévő pénzen az N után álló C (=Caesar) betű is. Mindkét esetben a törlés célja az volt, hogy Nero halála után a rá kimondott „elátkozást”, melynek értelmében a nevét, emlékét el •kell törölni, a pénzeken is végrehajtsák. Mi lehet az oka ennek a kétféle kivésésnek, úgynevezett eróziónak? Erdőhelyi Kálmán úgy véli, hogy a rövidebb egy- betűs törlés Galba császár uralkodása idején történt, a kétbetűsét pedig Vitellius császár rendelhette el. Tacitus, Suetonius tanúsága szerint a Nero halála után fellépő trónkövetelők közül egyedül csak Vitellius nem' vette fel a Caesár nevet, sőt azt egyszer és mindenkorra elutasította, tehát ebben az esetben is töröltette az erre utaló C betűt. A NC törlését i. sz. 69 közepe táján rendelhette el. i R. N. Házimúzeum A Tolna megyei Magyarkeszi- ben házimúzeumot rendezett be lakásában Simon Flórián, a helybeli Petőfi Tsz. üzemgazdásza. Mór többféle néprajzi és kortörténeti érdekességű gyűjtemény ékesíti szobáit és » folyosóját. Kiemelkedik a múlt századbeli, körülbelül százhúsz darabból álló lámpa- és még régebbi, mintegy ötven fém- gyertyatartó-gyűjteménye. Koncz Tamás, aki a Magyar Televízió karmesterversenyén Medveczky Adóm mellett a hatos döntő másik eredményes magyar résztvevője volt, ma este a PéVendégünk: Koncz Tamás esi Nemzeti Színházban vezényli a Pécsi Filharmonikus Zenekart, a Beethoven halálának 150. évfordulója alkalmából rendezett emlékhangversenyen. Tegnap délelőtt a Liszt-teremben az Egyetemi bérlet keretében mutatkozott be a mai programmal. A hangverseny után beszélgettünk. — A Tv karmesterversenye tette országosan népszerűvé. Mi történt azóta? Főiskolás létemre bekerültem az Operaházba, s néhány kedvemre való feladatot kaptam. Vezényeltem a Légy jó mindhalálig, és a Traviáta előadásait. A legizgalmasabb, azonban most következik. Májusban mutatjuk be Durkó Zsolt: Mó- zes-ét. Az ősbemutatót Kó- ródy András dirigálja, a második előadást én. Zeneszerző szakos is vagyok, ezért külön szívügyem a mai magyar zene. Nagyon örülök a Durkó bemutatónak. — Hogy érzi magát a mai hangverseny után, s a hétfői előtt? — Nagyszerűen. Szerencsére Beethoven év van, így sok művét dirigálhatom. A Vili. szimfóniát most vezényeltem harmadszor, de először úgy, ahogy már régóta szeretném. Sokat segített ebben a rendkívül kellemes, lelkes zenekar, akikkel az előkészítő szakasz során, mint kiváló munkatársakkal tudtam dolgozni. Elmondhatom, hogy ez nem általános. Ez a zenekar nem csak jó muzsikusokból áll, hanem művészetüket szerető, abban hivő emberekből is. Nagy kár, hogy a vonósok létszáma fele annak, amire a valóságban szükség lenne, így a fúvósokra is nehezebb feladat hárul. De azt hiszem, itt egy kollektíva dolgozik együtt, ezért lehet jó színvonalat teremteni a nehézségek ellenére. — Az idén diplomázik a főiskolán zeneszerző és karmester szakon. — Igen. Az előbbiből Kó- ródy a mesterem, az utóbbiból Petrovics Emil. Mindkettőjüknek sokat köszönhetek. Gondolom, azt a harmadik díjat is, amit a budapesti verseny után Be- sanconban nyertem. — Hol vezényel legszívesebben? — Vezényeltem Bulgáriában, Franciaországban, az NSZK-ban, Angliában és Olaszországban, s természetesen sokat idehaza. A legszívesebben mindig ott, ahol elegendő alkalmam van a zenekarral a közös felkészülésre — mint itt Pécsett is — s ahol ilyen partnereim vannak, mint a hármasverseny szólistái. — bl — Tatálkczás Mikis Theodorakissat
