Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-06 / 64. szám
1977. március 6., vasárnap Pünantmt napló 3 Gyors exportnöuekedés B ár az életszínvonal összességében — ismert kül- és belgazdasági nehézségek miatt — az elmúlt évben csak szerény mértékben emelkedett, a népgazdaságnak erőn felül adó, gazdaságos exportjukat erőteljesen növelő vállalatok borítékja tovább vastagodott^ Ezek közé a vállalatok kóz£ tartozott a Pécsi Kesztyűgyár is, amely az ötödik ötéves terv induló évét jól megalapozta. A gyár 1976-ban a belföldön és a szocialista országokkal, a Szovjetunióval szemben vállalt kötelezettségeinek eleget tett, ugyanakkor az amúgy is döntő részt képviselő tőkés exportját — eladásai fokozásával, értékesebb termékeivel és jó árpolitikai1 eredményeként — 1975-höz képest 31 százalékkal növelte. Ennek megfelelően szépen emelkedtek az átlagbérek is, az elmúlt évben 10 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre. A kiváló cím várományosai Az elmúlt évi jó munka anyagi elismerésének ezzel még korántsem jutottak a végére. A szakszervezettel egyetértésben már döntöttek a 13. havi borítékról, eszerint a Kesztyűgyárban átlagban 8 napi bérnek megfelelő év végi részesedést fizetnek. Ezen kívül — ezt is méq márciusban borítékolják — egy heti bérnek megfelelő prémiumot isr egyszeri mozgóbérként, az 1977. évi béralap terhére. Az eddig végzett jó munka jutalma tehát összesen félhavi fizetés. A részesedési alap másik részét jutalmazásra, a szociali- ta brigádmozgalom és munkaverseny évközi ösztönzésére fordítják. Ezzel együtt megpályázták az anyagiakkal is járó Kiváló vállalat címet, melyre eredményeik feljogosítják őket. A kitüntető cím elnyerése nyilvánvalóan függ a könnyűipari tárca többi vállalatának eredményeitől is. A Pécsi Kesztyűgyár idei tervfeladatai is feszítettek, a kivitel dinamikáját tovább kívánják fokozni, tőkés exportjukat az idén 1975-höz képest 37 százalékkal növelni. Tegyük hozzá, ehhez a piaci kilátások is jók. Az idei termelési többletekét — 250 ezer pár kesztyűt, 8 ezer bőrruhát — elsőVastagabb boríték a Pécsi Kesztyűgyárban Félhavi fizetés év végi részesedésként és prémiumként Júliustól 15 százalékos pótlék a második műszaknak sorban az új, 2-es számú gyár belépése eredményezi. Itt a világon ez idő szerint ismert legkorszerűbb technológiával, zárt ciklusban készül a kesztyű. A munkásjóléti követelményeknek is magas színvonalon meg felelő új gyárba áprilisban kezdik meg a beköltözést a hőerőmű melletti barakkból dolgozók. Közben a kesztyűsüzem mellett folytatódik az új bőrruházati gyár építése. Az idei esztendő termelési feltételeinek megteremtéséhez tartozik még az új mázaszászvári üzem korszerűsítése, termelésének fel- fejlesztése. Műszaki fejlesztési érdekesség, hogy a Kesztyűgyár jelentős lépést kíván tenni a sportkesztyűknél jól bevált gépi bőrnyújtás és gépi szabás kiterjesztésében egyes, divatkesztyűkre. Jelentős bérfejlesztés A termelési többletek természetesen kellő bérfejlesztéssel is párosulnak, erre az idén is szép kilátásaik vonnak. A központi szabályozás 4,5 százalékos bérfejlesztési lehetőséget biztosít, várhatóan 3—4 százalékos bérfejlesztést jelent a ruházati ipar megsegítését célzó kormányintézkedés, s további 1—2 százalékot emelhetnek, amennyiben 1977. évi tőkés exporttervüket teljesítik. A bér- intézkedésekhez tartozik, hogy július 1-től a Pécsi Kesztyűgyárban is bevezetik a mű- szakbér-pótlékot, a második műszakot 15 százalékos pótlékkal ismerik el. Az intézkedés három és fél ezer dolgozót érint. Mindent egybevetve, a kesztyű - gyáriak az idén 10—15 százalékos bérfejlesztésre számíthatnak. A jelentős bérfejlesztések nem titkoltan a létszám további, stabilizálódását is célozzák, hiszen a termelés legfőbb feltétele a munkaerő. A gondoskodás természetesen más vonalon is kifejezésre jut, így például Olcsó bútorvásár! A szentlőrinci ÁFÉSZ bútorboltjában március 7-től 20-ig 10—30 százalékos árengedménnyel BÚTORBOLT: SZENTLÖRINC, BEM U. 4. a szállítás ügyintézését vállaljuk. az idei évtől albérleti díjat térítenek dolgozóiknak, 100 férőhellyel bővíteni kívánják óvodájukat, öltözőt-fürdőt építenek a gyári labdarúgó csapatnak. (—mz—) Komlóiak javítják a sárvári hidat Kábelcsere közben vették észre, hogy a 63 méter hosz- szú sárvári Rába-híd pályája csaknem 6 centimétert roggyant, mert a 28 függesztőoszlop közül kettő kiszakadt. A szombathelyi Közúti Igazgatóság a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Közlekedés-Építési Kar hídépítési tanszékéhez fordult segítségért: keressenek olyan helyreállítási módot, amellyel öt évre meghosz- szabbítható a Rába-híd élete. Az elszakadt részek megerősítését javasolta a tanszék. A terv megvalósítását viszont a komlói hídépítők kapták feladatul. Újszerű megoldást alkalmaznak: huszonnyolc függesztő elemet készítenek: egy-egy vasoszlophoz két-két lemezkengyel is tartozik, így az elemek hosszúsága a 12 métert is meghaladja. Ezeket rögzítik aztán a híd tartóihoz Sárváron. Nyolc elem hegesztését már befejezték Komlón, s valamennyi hegesztés jó volt. A napokban indult a szállítmány Vas megyébe, tíz szerelő március 7-én lát munkához a Rába partján. A többiek pedig itthon folytatják a függesztőoszlopok és tartozékaik gyártását. Sárváron, a híd felső- és alsó tartójához szerelt elemeket összefeszítik, s ezáltal a megroggyant pályatestet visszahúzzák az eredeti magasságba. Minden valószínűség szerint május végére elkészülnek a komlóiak, és a kijavított Rába-hidat átadhatják a forgalomnak. mi mát csak nézzük a mozgást" A legnehezebb út most következik A legnehezebb út most következik. Pedig Nagy Sándor most is kemény, eltökélt tekintettel néz rám éppen úgy, mint fiatalkori képein láttam, úgy mint amikor azt kiáltotta: „No pasaran!" („Nem törnek át!" — A spanyol polgárháború jelmondata.) Megsárgult újságok hasábjait böngészem, a huszadik század embere könnyen felejti a rohanásban megpihenőt. Keressük, hogy mit nem mondott méq el fél évszázada munkában töltött életéről, 45 esztendős kommunista múltjáról. .^Harcolva országokon át", „Mindig az első sorban", „A partizán élete”, kiáltanak a riport-címek. Aztán híradások a kitüntetéseiről — tizennyolc magas elismerést kapott Csehszlovákiában, Lengyelországban, a Szovjetunióban és természetesen hazánkban. Legutóbb a Szocialista Magyarországért Érdemrendet. Csillogó érem, érmek, felfokozott életritmus, napi 12 órás munka, azt hiszem a bölcs öreg segíteni akar: „Kitüntetésedhez őszinte szeretettel gratulálok, nyugdíjbo- vonulásod viszont csak csendesen tudomásul veszem, és azt kívánom, erőben, egészségben minél tovább élvezd. Az idő eljár felettünk. Emberek jönnek, emberek mennek, és mi már csak nézzük a mozgást. No nem baj! Tanuljunk elegánsan megöregedni! Meleg ragaszkodással ölel öreg barátod és földid Buga Laci bátyád." A MÉSZÖV pécsi. irodaházában az elnöki szobában beszélgetünk, illetve hát dr. Buga László levelének olvasása után hallgatunk. Arra gondolok, hogy másképpen rendezném be ezt a szobát, az íróasztalt kihoznám a sötét sarokból és az ablak elé tenném ... Az új elnök jön be, aztán bocsánatot kér a zavarásért, Nagy Sándor is ezt teszi, amiért lefoglalja az irodát. Néhány nap múlva már bizonyára ritkábban jön majd be, aztán még ritkábban. A szobát biztosan átrendezik. Amikor először írtam róla, azt kérdeztem: milyen érzés agyonlőni valakit? A háború óta felnőtt új nemzedék nem smeri ezt az érzést, hazánkban talán százezren sem élnek már. akik tudják mit jelent, amikor a célzógömbben feltűnik egy soha nem látott ember, aztán pillanattal később a földre bukik. A háború sodorja az embereket, Nagy Sándor nagy utat tett meg Ebedtől, az esztergomi káptalan Duna-parti birtokától Spanyolországig. Otthon naponta nézett szembe a csendőrökkel: reggel háromkor kelt, este tíznél előbb soha nem került ágyba, naphosszat nyolcvan kilós zsákok terhe, a kakastollas kalap árnyéka nehezedett rá. Amikor végigszállt a világon a spanyol nép segélykiáltása, ő is ment. Egyik állomásról a másikra csempészték, akkor ismerte meg, hogy a nemzetközi munkásmozgalom milyen szervezett, óriási erő. Éjszaka jutottak át a Pireneusokon: FIRTOS (Rajk László), a 13. brigád magyar és lengyel kommunistákból álló 51. zászlóaljának komisszárja fogadta. Ott mindannyian álnevet viseltek, Nagy Sándor a sajátját tartotta meg, de ezt is álnévnek hitte mindenki. Albeteszig harcolt. Látta a pusztuló országot, összecsavarodott vasutak, vízbelógó hidak, rombadőlt házak kísérték útján. Nem volt távoli a halál, lélektanilaa fel voltak készülve a harora. S akkor történt, hogy a célzógömbben feltűnt.. . Talán nem is tudja, mikor volt, amikor az első ellenség ... Kétszázezer spanyol, portugál, olasz és német katona állt szemben a köztársaságiakkal. A németek itt próbálták farkasfogaikat, a nemzetközi brigádból minden második ember elesett, 1200 magyarból is csak 600 tért haza, közülük 300 aztán a második világháborúban került a fasiszták fegyvere elé. Nagy Sándor a minszki és brijanski erdőségekben, mocsarakban Rapcevics, a legendás- hírű szovjet parancsnok csoportjában harcolt a németek ellen. Ez is nemzetközi brigád volt: „spanyolos" magyar, német, lengyel, orosz, olasz kommunisták. P,prostás arcú, gyűrött zubbonyé férfi néz rám egy megsárgult fényképről, a ma diplomata külsejű, milliárdos szervezetet irányító férfi sokat megőrzött önmagából. Most már tudom, miért gondoltam az imént arra, hogy a szobáját átrendezném: merev, katonás a süppedő bőrfotelok ellenére is. Ekkora rendetlenség talán még soha nem volt, szétszedtem leveleit, összegyűjtött újságjait, a MÉSZÖV elmúlt évi eredményei, kitüntetések tucatjai a dohányzóasztalon. Negyvenötig jutottunk ... Március 28-án egy katonai Dakota géppel indultak haza. Moszkvában tél volt, Harkovban feketéllet a föld. Ogyesszá- ban és Bukarestben tavasz várta. Budapestre április 1-én érkezett — béke volt. A harcosnak új szakmát kellett tanulnia: országot, gazdaságot építeni. Pártmunka, gazdasági és diplomáciai feladatok nehezedtek rá ... Ismét olyan kérdések törnek rám, amelyekre csak ők tudnak válaszolni. Mikor volt könnyebb hibázni: a harc közben, vagy az építés gondjai közepette? Az esztergomi káptalan birtokán látszólag könnyű volt eldönteni, hogy akkor kell a sztrájkot szervezni, amikor a mezőgazdasági munka elmaradása a legtöbb kárt okozhatja. Ebben is lehetett tévedni, a cselédeknek ugyanis éppen ekkor volt a legkevesebb tartaléka, az éhező emberek pedig kapnak a kenyér után. A háborúban az életét kockáztatta, ha hibázott, békében a becsület forgott kockán. Nagy Sándor háborúban edződött, nevelődött kommunista tíz év alatt megyei párttitkár, gyapottröszt igazgató, állami gazdaságok irányítója, argentin és bolíviai nagykövet volt. 1945 és 1956 között nem volt nehéz ilyen pályákon hibázni — ő megőrizte becsületét. Két évtizedig a MÉSZÖV elnöki tisztében pedig ő is bizonyította, hogy tehetséges nemzedék volt az övék, ha az idő el is járt, miként Buga Laci bácsi írja. Bár nehezen képzelhető el, hogy a még most is energiáktól, feszültségtől telített ember a jövőben csak nézi a mozgást. Lombosi Jenő Borbándi János hazaérkezett vietnami és laoszi útjáról Vietnami és laoszi látogatását befejezve szombaton hazaérkezett Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. Vietnamban részt vett a Magyar Vietnami Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködés Bizottság VI. ülésszakán, Laoszban pedig a Magyar—Laoszi Gazdasági és Műszaki Tudományos együttműködési bizottság alakuló ülésszakán. Tanácsrendelet a köztisztaság fenntartásáról Pécs megyei város Tanácsa januári ülésén új rendeletet alkotott a köztisztaság fenntartásáról. A rendelet a közeljövőben lép hatályba. Az új szabályozásról a lakosság részletes tájékoztatást kap. Ám addig is érdemes néhány főbb változásra külön figyelmet fordítanunk. A köztisztaság fenntartásáról szóló új tanácsrendelet megold néhány eddig szabályozatlan kérdést. Ezek közül a legfontosabbakat ismertetjük röviden. Rendezi az új szabályozás a közterületen lerakott szemét elszállítását, amikor kimondja, hogy szemetet csak a Köztisztasági Vállalat telephelyein szabad elhelyezni, s a máshol lerakott szemetet annak lerakója, vagy fuvarozója köteles a szeméttelepre szállítani. Amennyiben ezt felszólításra nem teszi meg, a Köztisztasági Vállalat köteles a szemetet a lerakó költségére elszállítani. A szeméttároló edények fertőtlenítéséről akként rendelkezik az új szabály, hogy orról a tulajdonos szükség szerint, de legalább negyedévenként köteles gondoskodni. A januárban megalkotott rendelet a jelenleg érvényben lévőtől eltérően határozza meg a szemét átvételének a helyét is. Most ugyanis az átvétel helye az ingatlan előtti közút. Emiatt sok helyen naphosszat az úttesten állnak a szemét- gyűjtő tartályok és akadályozzák a közúti forgalmat. Az új rendelet szerint az átvétel helye az ingatlan előtti járda, s csak kivételként az útpadka, vagy az úttest. A rendelet hatályba lépése után külön kell gyűjteni a kö- zületeknek a papírhulladékot. Új a rendeletben a garázsoknál keletkező szemét elszállításának szabályozása is. Eddig a garázsok használói a szemetet vagy a garázs körül szórták el, vagy a közeli lakóházak szemétgyűjtő tartályaiban helyezték el. Az új rendelet szerint a garázsok esetében is az ingatlan tulajdonosa köteles szemétgyűjtő tartály beszerzéséről gondoskodni. D. I. Szállítási csúcs a Péti Nitrogénműveknél Szállítási csúcs van hazánk legnagyobb műtrágya gyárában a Péti Nitrogénműveknél. Ezekben a napokban reggelenként több mint 2000 tonna műtrágyát indítanak útnak az AGROKER központokhoz, illetve a mezőgazdasági üzemekhez. A különféle műtrágyák között igen nagy mennyiségben szerepel a hármas műtrágya, amelyet ebben az esztendőben a mezőgazdaság kérésére a tavalyitól eltérő hatóanyag arányban készítenek. Az új péti gyárban ugyanis eredetileg olyan összetett műtrágya gyártására rendezkedtek be, amelyben kétszer any- nyi a nitrogén, mint a foszfor és a kálium hatóanyag. Időközben azonban a mező- gazdaság ennél alacsonyabb nitrogéntartalmú műtrágyát igényelt, s ehhez alkalmaz- dokva Péten már egyenlő nitrogén, kálium és foszfortartalmú összetett műtrágyát gyártanak. Ebből a talajtáplálékból év végéig 408 ezer tonnányit állítanak elő.
