Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-30 / 88. szám

e Dunántmi napló 1977. március 30., szerda „Magunk között” az olvasókkal Az újságíró-olvasó találkozók tapasztalatairól Segítő szándékú vélemények, javaslatok Örömmel vettük tudomásul, hogy Komlón, a Sallai Imre úton a régi és nagyon kevés fényt adó lámpatesteket kicserélték. A ké­pen az utca „nappali fényben” ragyog. Fotó: Gábos Zoltán Egy hajnali KRESZ- oktatás margójára Ha abból indulnánk ki, hogy a Megyei Statisztikai Hivatal 316 községet tart nyilván a megyénkben, talán túl szerény­nek tűnhetne, hogy 1970 óta mindössze 70 községben tar­tottunk újságíró—olvasó talál­kozókat. De ha úgy számo­lunk, — s ez is statisztika — hogy az említett 316 község közül 228-at már hosszú évek óta 81 nagyközségi, illetve köz­ségi közös tanács igazgat, (egy-egy ilyen közösség 3—4 községet foglal magába), ak­kor némi merészséggel elmond­hatjuk, hogy az eddigi 70 ta­lálkozónkon kb. 240—280 köz­séget képviseltek a vidéki elő­fizetőink. E rögtönzött, S minden bi­zonnyal nem is egészen pontos számadással semmiképpen sem akarunk oda kilyukadni, hogy a még visszalévő községek meglátogatása után pontot te­szünk a vidéki találkozóink vé­gére. Ha befejeztük, elölről kezdjük. Annál is inkább, mert a lapunk tartalmi színvonalá­val kapcsolatos olvasói elvárá­sok évről-évre szigorúbbak, igé­nyesebbek. Tehát nem lehet közömbös számunkra, hogy a korábbi találkozóink óta ho­gyan alakultak a lapunkkal szemben támasztott igények, a falusi olvasók sokezres tábo­rában. De emellett megkezdtük mór az új kapcsolatok kiépítését is. Az idén első ízben találkoz­tunk a megye 6 nagyüzemében, nevezetesen a Mecseki Ércbá­nya Vállalat, a BCM, a Bara­nyai Építők, a Mohácsi Farost- lemezgyár, a Szigetvári Cipő­gyár és a komlói CARBON Vállalatnál dolgozó előfize­tőinkkel, akik véleményeikkel, javaslataikkal hozzájárultak a lap színvonalának további ja­vításához. E találkozóinkon általános volt az a vélemény, hogy töb­bet kellene foglalkoznunk a gazdasági életünkben előfor­duló visszásságokkal. S ami fő­ként a fiatalok véleménye: portréinkban, riportjainkban javarészt a vidékre helyezett fiatal orvos, agronómus, peda­gógus stb. közérzetéről írunk. Pedig emellett szívesen olvas­nának a faluról üzembe járó fiatalokról is, akik a saját ere­jükből lettek „valakik”, azok­ról, akik a munka és a csa­ládi gondok mellett szereztek szakmunkásbizonyítvónyt, vé­geztek középiskolát. Általában keveslik az olvas­mányos anyagokat. Főként a riportokat, a magukfajta mun­kásemberekről, fiatalokról. A folytatásos regények mellett szívesen olvasnának folytatásos riportokat egy-egy közösség, vállalat, vagy brigád életéről. Szeretnének bővebben, rend­szeresen olvasni, „Kincses Ba­ranya” tájairól, szépségeiről, s általában több színes olvasni­valót, a lap hétköznapi, de kü­lönösen a hétvégi számaiban. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a lapunk sokat és ér­demben foglalkozik a tömeg- közlekedés problémáival, de javarészt Pécs-centrikusan. Pe­dig ahogy mondották, nem ár­tana felhívni a Volán figyel­mét Szigetvárra, ahol mind­máig megoldatlan a helyi köz­lekedés. Az asszonyok naponta kilométereket gyalogolnak ki­csinyeikkel a bölcsődékbe, óvo­dákba, melyek 3—4 kilométerre vannak egymástól. Bizonyos vo­natkozásban ugyancsak „pé­csinek” tartják a sportolda­lainkat is, amelyek — úgy­mond — csak igen ritkán talál­nak tudósításokat, — pláne ri­portokat — az alacsonyabb osztályokban szereplő vidéki egyesületek eredményeiről vagy éppen gondjairól. Sokan nagyon bosszantónak tartják a jugoszláv tv-műsor pontatlanságát. Ez .utóbbival kapcsolatban több javaslatot is kaptunk. Csak az érdekesebbe­ket: a Pécsi rádió szerb-horvát szekciója magnóra vehetné, majd a lap számára lefordít­hatná a Jugoszláv Televízió egész hétre szóló részletes mű­sorát. És amit kérdésként tettek fel: Megoldható-e, hogy az új­vidéki Magyar Szótól telex út­ján beszerezzük a napi műso­rokat? Röviden ennyit a találkozók oldott, őszinte légköréről, a résztvevők segítő szándékú vé­leménynyilvánításairól, javasla­tairól. E javaslatok egy része rugalmasabb tervezéssel, szer­kesztéssel megoldható. De van közöttük olyan elvárás is, — pl. a szombat-vasárnapi lapok olvasmányos anyagainak növe­lése —, amelyen éppen a hét­végi példónyszámaink adott oldalterjedelme miatt aligha, vagy csak nagyon szerény mér­tékben tudunk változtatni. Sommázva mégis elmondhat­juk, hogy lapunkat a sokat emlegetett szűkös oldalterje­delme ellenére szeretik, és egy­re inkább magukénak vallják a vidéki olvasóink is. Minde­nekelőtt a frisseségéért. Ennek egyik példájaként a „24 óra a nagyvilágban” című külpoliti­kai összeállításainkat említet­ték. Egyöntetűen jó a vélemény a vasárnapi mellékleteinkről, to­vábbá a riportjainkról, a gaz­daságpolitikai írásainkról, s nem utolsósorban a közönség szolgáltatásainkról (jogi ta­nácsadás, telefonszolgálat stb.). Küllemét tekintve általában tetszetősnek tartják a lapot, s különösen megnyerőnek a szí­nes technikával előállított né­hány ünnepi számunkat. Hétfői lapunkat elsősorban a változatos témái miatt kedve­lik. Ebből következik az immár öt éve visszacsengő „refrén" is: — ha az előfizetés nem megy, akkor legalább emeljük meg a vidéknek postázott árus­példányok számát. Nos, ami az utóbbit illeti — ha fokozatosan is, de eleget tudunk tenni- a vidéki olvasók igényeinek. P. Gy. Az illetékes válasza „Veszély - helyek" Siklóson a Dózsa György utat csak abban az esetben le­het a pécs—újpetre—siklósi összekötő útnak alárendelni, ha annak közúti forgalma na­gyobb lesz a KPM kezelésé­ben lévő útnál. A Nagyközsé­gi Közös Tanács már 1976-ban jegyzőkönyvben vállalta, hogy a csomópontban forgalom- számlálást végez, azonban ez a mai napig sem történt meg. Az alá- és fölérendelés meg­változtatása esetében a Dózsa György útnak értelemszerűen megnőne a forgalom vonzata, amit az út nem bírna el, mert sem szerkezetében, sem ke­resztmetszeti elrendezésében nem ilyen céllal tervezték, épí­tették. A cikk utolsó bekezdésében említett csomópont forgalom- szabályozása megfelelő. Egyet­len jelzőtáblát sem „felejtet­tünk” el kitenni. A hivatkozott halálos kimenetelű balesetre utaló megállapítás csak egyéni véleménye lehet a cikk írójá­nak, a vizsgálatot végző szak­értők (szakemberek) mást ál­lapítottak meg. Marosy István a KPM Közúti Igazgatóság főmérnöke „Kieseit az ablak” A Dunántúli Napló március 17-i számában a 04—05—07 számú rovatban közölt orvosi rendelő ablakának kiesése cí­mű közlemény a vállalat szak­szerűtlen munkájára utal, holott a vállalat teljesen vétlen a szerencsétlen esetben. Az orvosi rendelő építője valóban a Községgazdálkodási Vállalat volt. Az ablakok típusablakok, amelyet nem a vállalat készí­tett. A vállalat a terv szerint építette az épületet és a nyí­lászárókat, s így „Tessauer” rendszerű ablak került beépí­tésre. A baleset semmi összefüg­gésben nincs az építtetővel. Tisztázni kell, hogy az ablak nem tokkal együtt esett a sé­rültre, hanem csak annak egy szárnyrésze. A tény az, hogy bármilyen furcsán hangzik, a bérlő hozzáértésének hiánya okozta a balesetet takarítás közben. Tudott dolog, hogy ez a rendszerű ablak — mivel dupla szárnyú — szárnyait 3— 3 kalapos csavar rögzíti egy­máshoz. A bérlő ezeket a rög­zítő csavarokat figyelmen kívül hagyva kilazította, s — mivel bukórendsizerű az ablak — az kilódult és úgy esett az alatta lévő nyitott ablakszárnyra. Az esés következtében az üveg ki­tört s az alatta elhaladó sze­mély fejét megsértette. Balogh József a Siklási Községgazdálkodási Vállalat igazgatója Pécsett, a Bolygó utcában la­kom. Lakótársaim nevében nyu­godtan írhatnám úgy is, hogy lakosok vagyunk, szomszédai az ÉPFU Vállalatnak. Tudom, hogy a nagy gépjárművek mo­torzaja erősebb a kis gépjár­művekénél, sőt azt is tudom, hogy ez a motorzaj az üzem természetes velejárója még ak­kor is, ha embere válogatja, ki hogyan túrázik az ablakom alatt. Éppen , ezért ilyen ügy­ben még sohasem panaszkod­tam. Az azonban már többször bosszantott, ha a gépjárműve­zető úgy kér bebocsátást az üzem kapuján, hogy nem kis hangerejű dudázgatással jelzi ezt az igényét. Ilyen okból ál­momból nem egyszer felébred­tem éjjel egy órakor és más időpontban is. Legutóbb az FJ 33-88 forgalmi rendszámú gép­kocsi vezetője hajnali negyed ötkor dudával rendezett zenés Örömmel olvastam a Napló február 20-i, vasárnapi számá­ban Rab Ferenc „Parlagi dol­gok” című cikkét. A cikk fel­vett a Rókus utca-ifjúság útja sorkán lévő parlagterületnek (volt kenyérgyár) a sorsát, hogy mi lesz vele. Ezzel kapcsolatban egyesek úgy nyilatkoztak, hogy arra a helyre, illetve parlagra egy toronyházat építenek majd. Vi­szont a felsorolt utcák lakói egyöntetű kívánsága, hogy nem épületet, hanem fásított zöldterületet kellene létesíteni és pedig az alábbi indokkal: A felsorolt utcákban sok a gyerek, akiknek szükségükvol­A sikeres méhészikedés alap­ja a méhlegeló. A vegyszeres gyomirtás az egész éven tartó méhlegelőt megszüntette. Vi­lágszerte ez a helyzet. Az akác magában nem elég az elve­szett méhlegelók pótlására. Egyedül a mézesfa, az Evodia Hupiensis és azok hibridjei ad­hatnak reményt. A kínai Huphe tartományból ered. Ott mínusz 35 és -j-45 Celsius fok mellett jól mézel. Nálunk könnyen akklimatizáló- dott. Akácvirágzás után virág­zik. Hosszantartó virágzata van, ha többféle válfajt tele­pítünk. Ez lehetővé teszi, hagy kétszer annyi mézet ad, mint az akác. Hozzájárul az is, hogy virágzása idején a méhcsalá­dok a legfejlettebbek, a leg­nagyobb munkaerőben vannak. Virágjának kései megjelenése miatt nem fagy le sohasem. ébresztőt. E feletti bosszúsá­gom szóbaállásra késztetett a gépkocsi vezetőjével. Nos, ez a beszélgetés jelentette részemre a KRESZ oktatást. A gépjármű- vezető tudomásomra hozta, hogy én rosszul tudom a KRESZ-t, mert veszélyhelyzetben igenis szabad dudálni. Azt, hogy mikor van veszélyhelyzet, azt viszont „Ö” van hivatva el­dönteni. Úgy vélte, mivel von­tatást végzett, az veszélyhely­zet volt, bár a dudálás a kapu előtt, álló helyzetben történt. Mit tehettem mást, tudomásul vettem, hogy ennek így kell len­nie és újabb KRESZ ismerettel gazdagodtam. Mivel nem az első eset miatt ragadtam tollat — kérem, rendeljék be az ille­tékesek a gépkocsivezetőt egy kis továbbképzésre, hátha neki is van még tanulnivalója. Ha másból nem, hát emberségből. Dr. Szupper Márton na fásított zöldterületre, ahöl zavartalanul játszhatnának a friss levegőn. Továbbá a szó- banforgó parlaggal szemben van egy szociális otthon is. A munkában elfáradt öregek szí­vesen pihennének fásított zöld­területen. Abban az esetben, ha a Du­nántúli Napló illetékesei a fenti utcák lakóitól informá­ciót kérnének, biztos vagyok benne, hogy zömmel a fásított zöldterület mellett foglalnának állást. Kérem az illetékeseket ve­gyék figyelembe érveinket. Póta Kálmán (Az akác minden évben töb- bé-kevésbé lefagy.) Méze az akácénál is jobb. Gyors nö­vekedésű nagyfaanyag produk­tumot jelent. Minősége közép­kemény bútorléceknek, sport­eszközöknek és farostosításra is alkalmas. A legértékesebb erdei haszonfát remélhetjük ál­tala. Zöldhajtása, levele, virága értékes gyógyszert tartalmaz. Azért a rovarkártevők és gom­babetegségek nemigen támad­ják. Magja olajos. Téli madár- eleségnek is alkalmas. Érése idején rubinpiros, fényes szín­ben pompázik, így elsőrendű díszfa. Bőséges lombozata a levegőt szűri. Virágozta kelle­mes illatú, Ptacsek Jenő méhész II légi I tanácsadó K. J. elszenvedett üzemi bal­esete miatt jelenleg nyugdíjas. Egészségi állapota szépen ja­vul. Reméli, hogy meggyó­gyul és újból munkába áll­hat. Kérdése: régi munkahe- lyén kötelesek-e újból alkal­mazni f Igen! A Munka Törvényköny­ve 19. § (1.) bekezdése értel­mében a vállalat köteles újból alkalmazni azt a munkaképessé vált dolgozót, aki nála üzemi baleset vagy foglalkozási be­tegség folytán megrokkant és rokkantsági nyugdíjának meg­állapítására tekintettel munka- viszonya korábban megszűnt. Tájékoztatjuk még olvasónkat arról is, hogy a 34/1967. (X. 8.) Korm. sz. rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében az üze­mi baleset, foglalkozási meg­betegedés miatt vagy egyéb okból csökkent munkaképessé­gű dolgozókat a vállalatok kö­telesek a számukra " alkalmas munkakörökben alkalmazni, célszerű foglalkoztatásukat min­den rendelkezésükre álló mó­don — így különösen belső munkaerő-átcsoportosítással, a munkahelyek, illetve eszközök megfelelő átalakításával, át­képzéssel és egyéb úton is — biztosítani, a munkaviszonyuk megszüntetését pedig korlátoz­ni. A most ismertetettek szerint nem foqlalkoztatható csökkent munkaképességűek munkába állítását a tanácsok kötelesek elősegíteni. Azokat a csökkent munkaképességűeket, akiknek állapota miatt ésszerű foglal­koztatása, s ezer* keresztül anya­gi ellátása már nem biztosítha­tó, szociális támogatásban kell részesíteni. A csökkent munkaképességű dolgozók körét külön rendel­kezésekben állapították meg. Nagy l.-né termelőszövetke­zeti tag, bines meg a nyugdíj­hoz szükséges 10 éve, de dol­gozni nem tud. Kérdése: kap­hat-e valamilyen ellátást be­tegségére tekintettel? A társadalombiztosítási jog­szabályok lehetőséget adnak arra, hagy a munkaképtelen termelőszövetkezeti tag részére a megkívánt évek hiányában is rendszeres ellátás kerüljön megállapításra. A 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. rendelet 152. §-a értelmében munkaképtelenségi járadékra a mezőgazdasági szövetkezeti tag akkor jogosult, ha a) teljesen munkaképtelen, b) legalább három év óta megszakítás nélkül tagja me­zőgazdasági szövetkezetnek, c) a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, vagy öregségi, rokkantsági, baleseti rokkant­sági nyugdíjba, kivételes nyug­ellátása a mezőgazdasági szö­vetkezeti tagságon alapuló öregségi nyugdíj legkisebb ösz- szegét nem éri el, d) rendszeres szociális járó- dókban nem részesül, és e) keresete, keresőfoglalko­zásból származó jövedelme az öregségi járadék összegét nem haladja meg. Nem lehet megállapítani a munkaképtelenségi járadékot annak a szövetkezeti tagnak, aki vagy akinek a vele együtt­élő házastársa a mezőgazda- sági lakosság jövedelemadóját köteles fizetni, ha a megelőző naptári évre megállapított jö­vedelemadójának a kedvezmé­nyekkel csökkentett összege a 4000 forintot meghaladja. A munkaképtelenségi jára­dék megállapítása iránti kérel­met olvasónk a Társadalombiz­tosítási Igazgatóságnál terjeszt­heti elő. Éves csikók eladók KÉT KANCA, EGY MÉN. MEGTEKINTHETŐK A VÁLLALAT SZIGETI TANYAI TELEPÉN. MEGKÖZELÍTHETŐ A MEGYERI ÚTRÓL Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat KÉT DB ÜZEMKÉPES D4KB típusú erőgépet megegyezéses áron értékesítünk TÁRGYAL: SZALAY JENŐ FŐMÉRNÖK, BIKALI állami gazdaság 7346. bikal Toronyház helyett parkot Mézesfa - méhlegelönek

Next

/
Oldalképek
Tartalom