Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-04 / 62. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 62. szám 1977. március 4., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Előtérbe kerül o szenfelhasznalai Energiaellátásunkra a stabilitás a jellemző Négy százalékkal nő idén az energiafelhasználás Megalapozott az 1980 utáni években a biztonságos ellátás Dr. Simon Pál sajtó- tájékoztatója a Parlamentben A Vasas-bányára érkezett angol gyártmányú fejtő-rakodó beren­dezés. Tomasek Lajos felvétele Új jövesztö-rakodó berendezés Vasason A vágathajtás komplex gépesítéséért Döntő esztendő Az idei évről azt valljuk — és teljes joggal —, hogy az ötödik ötéves terv teljesítésé­hez döntő módon járul hozzá. Az 1977-es esztendő az által vált kulcsfontosságúvá, hogy az ötödik ötéves terv első évé­re jutó időarányos feladatokat nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Pótolni a lemara­dásokat, időarányosan teljesí­teni az ötödik ötéves terv leg­fontosabb célkitűzéseit — ez idei tennivalónk lényege. A gazdaság fejlesztésében 1977-re előirányzott növekedé­si ütem — a nemzeti jövede­lem 6—6,5 százalékkal emel­kedik — meghaladja a ta­valy ténylegesen elért, illet­ve az ötödik ötéves tervben er­re az esztendőre eredetileg tervezett mértéket. A tavalyi lemaradások fő terepe a mezőgazdaság; pó­tolni valóink is ide összpon­tosulnak. ' A mezőgazdaság idei 7—8 százalékos termelés- növekedése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy idei terveink tel­jesüljenek, az ötéves terv el­ső két évére jutó feladatok végrehajtásra kerüljenek. Az ipari termelés idei 6 szá­zalékos növelése látszólag egy­szerű, szokvány feladat. Ha­sonló növelést irányzott elő a tavalyi terv, az előző év tény­leges számai ennél magasab­bak. E szokvány feladat végre­hajtása azonban szokatlanul magas minőségi követelmé­nyek kielégítését feltételezi. Ahhoz, hogy például a terme­lésnövekedést a külkereskedel­mi behozatal oldaláról meg­alapozzuk és az 1974—75. évi cserearány-romlást részben el­lensúlyozzuk, a rubel-elszámo­lású kivitelt 11—12, a nem ru­bel-elszámolásúét pedig 16— 17 százalékkal kell az idén nö­velni. Különösen ez utóbbi ma­gas előirányzat teljesítése igé­nyel rendkívüli műszaki-gazda­sági erőfeszítést. Tapasztalatok bizonyítják, hogy az ipari termelés évi 6 százalékos növelését el lehet érni a meglévő munkaerővel, kizárólag a termelékenység emelésével. A megoldásra vá­ró feladatok nehézségi fokát mégsem pontosan érzékeltetik a múltbeli tapasztalatok. Bár a termelékenység emelésének tartalékai változatlanul na­gyok, a termelésnövelés lehe­tősége és szükségessége egy­re inkább a nemzetközileg is versenyképes üzemekre korlá­tozódik. A termelékenység­emelés, a szervezett, fegyelme­zett munka, a több műszak tartalékait széles körben szük­séges kiaknázni. Ahhoz, hogy az idén az ötö^ dik ötéves terv első két esz­tendejének időarányos felada­tai megvalósuljanak, az élet- színvonal emelésében is van­nak pótolni valóink. A nehe­zén már túl vagyunk, a lakos­ság — megértést és fegyel­met tanúsítva — kiállta az életszínvonal igen szerény emelésének — nem kis körben stagnálásának, sőt csökkené­sének — próbáját. Az idei évet csökkenő fogyasztói árszínvo­nal-növekedés és az életszín­vonal határozottabb emelése jellemzi. Az ország 1977-ben, a döntő esztendőben, minden munkahelyen felfokozott erő­feszítést, kezdeményezést, aktív cselekedést követel, hogy már az idén, de méginkább a jö­vőben az életszinvonal-emelés, a szocializmusnak ez az állan­dó törvénye, anyagilag,' gaz­daságilag megalapozottá vál­jék. Az ország energiaellátásá­nak helyzetéről és a fejlesztés­ről tartott sajtótájékoztatót csü­törtökön a Parlamentben dr. Si­mon Pál nehézipari miniszter. Elmondotta, hogy energiaellá­tásunkra a stabilitás a jellem­ző, amelynek forrása a hazai energiatermelő ágazatok alap­vetően jó munkája, és a kül­földről, elsősorban a KGST-or- szágokból származó energia- import. Az energiatermelő iparágak a múlt évben teljesítették elő­irányzott terveiket és minden feltétel rendelkezésre áll ahhoz^ hogy az idén is maradéktalanul eleget tegyenek kötelezettsé­geiknek. A szénbányászat múlt évi tervét annak ellenére tel­jesítette, hogy Dorogon vízbe­törés korlátozta a termelést. A mélyművelésű bányák végül is 350 ezer tonnával tetézték meg eredeti előirányzatukat. Kőolaj­ból a múlt évben csaknem 10 millió tonnát dolgoztunk fel, s ezen belül az iparág növelte a benzin, a gázolaj és a háztar­tási tüzelőolaj, továbbá a vegy­ipari alapanyagok arányát. A gázipar mintegy 700 ezer la­kást lát el vezetékes gázzal, s a palackos propán-bután gáz felhasználóinak száma megha­ladja az 1,7 milliót. Az ország villamosenergia-fogyasztása ta­valy megközelítette a 26 mil­liárd kilowattórát, s mintegy 3,7 millió fogyasztót láttak el energiával. A hazai energiaellátás kül­földi forrásai közül különösen jelentős a magyar—szovjet energetikai együttműködés, amelynek révén a hazai szük­séglet mintegy 35 százalékát fedezte a szovjet energiahor­dozók importja. Az idei tervek szerint az energiafelhasználás a múlt évi­hez viszonyítva mintegy 4 szá­zalékkal növekszik. Az igények 53 százalékát hazai, 47 száza­lékát pedig import energiahor­dozókkal elégítjük ki. A hazai szénbányászat ebben az évben mintegy 25 millió tonna szenet ad az országnak. A kőolajbá­nyászok 2,15 millió tonna kő­olajat termelnek, importból pe­dig 7,9 millió tonnát szerzünk be. Fölgáztermelésünk az idén 6,5 milliárd köbméterre emelke­dik, amelynek kiegészítésére a múlt évihez hasonló mennyi­ségben szerzünk be import földgázt. A vidéki városokban 21 400 fogyasztót kapcsolnak be a vezetékes gáz-hálózatba, elsősorban Gödöllő, Pápa, Érd, Hajdúnánás, Sarkad és Mar- tonvásór területén. Ezenkívül újabb 95—100 ezerrel bővül a palackos propán-bután gázt felhasználók köre. A villamos- energia-felhasználás 6,5 száza­lékkal emelkedik; így eléri majd a 27,5 milliárd kilowattórát. A hazai villamosenergia-termelés mellett 4,5 milliárd kilowattóra áramot kapunk a KGST-orszá­gok egyesített villamosenergia­rendszerétől. A hazai erőművek tavaly ma­radéktalanul felhasználták a rendelkezésükre bocsátott sze­net és nagyobb arányban fű­töttek földgázzal. E két intéz­kedés alapján mintegy 150 ezer tonna fűtőolajat takarítottak meg. A kormány anyagi támo­gatással is ösztönzi az ener­giagazdálkodás jobb hatásfo­kát. Az 1980 utáni energiaellátás biztonságát alapozza meg Bics­ke térségében a dunántúli gyűjtőerőmű, s a tüzelőanyag­ellátását szolgáló márkushegyi, nagyegyházi, mányi és lencse­hegyi bányák építése, a szege­di kőolaj- és földqázmező léte­sítményeinek átadása, a tiszai kőolajfinomító első ütemének megvalósítása, a testvériség földgázvezeték hazai szakaszá­nak bővítése és egyben a ha­zai földgázvezeték-hálózat mint­egy 500 kilométeres meghosz- ^szabbítása. Ebben a tervidő­szakban négy gépegység épül a Tiszai Hőerőműben, befejező­dik az Albertirsa—Vinnyica kö­zötti 750 kilovoltos távvezeték, az orenburqi földgázvezeték építése, s a tervidőszak végén üzembe helyezik a Paksi Atom­erőmű első gépegységeit. Az energiaellátás távlataiban világszerte s nálunk is mind­jobban előtérbe kerül a szénfel­használás növelése. Az új erő­művek legnagyobb részét is széntüzelésre alapozzuk, s ugyanakkor máris jelentős ku­tatásokat végzünk a szénlepár­lás korszerűsítésére, a barna­szenek gázosítására, cseppfo- lyósítására, a szenet kísérő egyéb ásványok Kémiai kezelé­sére, tehát a szén komplexebb hasznosítására is. Ebben a te­kintetben világviszonylatban el­ső lesz a Dunántúlon építendő bánya, amely egyszerre három fontos ipari nyersanyagot, sze­net, bauxitot és ipari vizet ad majd az országnak. A mecseki szénmedence bá­nyáiban az utóbbi hónapok­ban mind több korszerű fej­tésbiztosító és jövesztő-rakodó berendezést, valamint fúróko­csit állítanak munkába. A várva-várt gépesítés tehát megkezdődött. Ebben az eszten­dőben mintegy százkilencven- millió forintot költ a Mecseki Szénbányák az új technika be­szerzésére. Lássuk milyen ered­ményekről számolhatnak be a komlói Béta-bányán és Vasa­son. Lánctalpas fúrókocsi A Mecseki Szénbányák újabb üzemében mutatkozott be a TAMBROCK. A lánc­talpas fúrókocsi az elmúlt hó­napban a komlói Béta-bányán dolgozott, s napi átlagban 3 métert haladt előre a géppel dolgozó vágathajtó csapat. Tizenkilenc napos munka után 56 métert hajtottak ki, kézi fú­rással sem lehetett volna töb­bet. Furcsa összehasonlítás: tény azonban, hogy a tank­szerű gép kezelését jól be kell gyakorolni, különben a négy kézi fúrógéppel dolgozó mun­kacsapat teljesítménye na­gyobb lehet. Béta-bányán azonban nem ez történt. Négy ember nehéz fizikai munkáját átvette a gép, amelynek irá­nyításával ketten is jól boldo­gulnak. Erre már a külszíni gyakorlatok során is felkészül­tek, az igazi próbatétel azon­ban a föld alatt következett: a csapat valamennyi tagja megtanulta a TAMBROCK ke­zelését. Ez az a gép, mely a kettős szakmát igazán megkö­veteli: a gépész és a vájár szakmában egyaránt jártasnak kell lennie, aki valójában a berendezés ura akar lenni. A TAMBROCK két fúrókarját tetszés szerint lehet körbe mozgatni, lényegesen hosz- szabb lyukakat lehet vele fúr­ni, mint a kézi gépekkel. így jóval kevesebb felállás, keve­sebb fúrólyuk kell, rengeteg időt lehet megtakarítani. A na­pi 3 méteres átlagos előreha­ladási sebességnél lényegesen többet lehet elérni: áprilisban, amikor újból üzembeállítják a fúrókocsit, növelni kívánják az előrehaladási sebességet. A VII. szinten dolgozott mos­tanáig. Amikor légösszekötte­tést teremtenek, újabb 250— 300 méteres vágatszakasz ki­hajtása kezdődik, amelyben a főszerep a TAMBROCK-é lesz. Vasas-bányán is régi óhaj a vágathajtás gépesítése. Ta­valy májusban érkezett az el­ső, szovjet gyártmányú BÚR típusú fúrókocsi, amely jól vizs­gázott. S ez év februárjában újabb bányagéppel ismerked­hettek meg a vasasiak. Az an­gol Gullick—Dobson cég ál­tal gyártott és a mecseki vi­szonyokhoz alkalmazkodó hid­raulikus működtetésű jövesztő és rakodó berendezés napo­kon át a bányaudvaron állt közszemlén. A több mint hét­millió forintért vásárolt beren­dezést a közelmúltban szét­szerelt állapotban vitték le a II. szintre, ahol még ebben a hónapban az Impack Ripper- rel megkezdik annak az öt­száz méteres fő légvágatnak a kihajtását, amelyre az északi bányatérség fejtéseit „fűzik föl". Az alapgép összeszerelé­sét befejezték, most a részegy­ségek, valamint a függőpálya és a láncos vonszoló beállítá­sán dolgoznak az üzem gépé­szei. Megtanulják kezelni Időközben tizenkét lakatost és tizenhat vájárt képeztek ki az új jövesztő és rakodó be­rendezés kezelésére. A bányá­szok már túljutottak az első időszak izgalmain: legalábbis elméletben ismerik az lmjjack Rippert. Varga Lajos gépésze­ti főmérnök-helyettes szerint a betanulási időszakban napon­ta 4,5 méteres előrehaladási sebességgel számolnak és mű­szakonként négyen kezelik a berendezést: köztük egy kettős szakmával rendelkező vájár. A Vasas Szakszervezet Központi Vezetősége a szakszervezet centenáriuma alkalmából ünnepi ülést tartott. Az ülés elnökségében helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának- első titkára, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára és Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjoi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom