Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-29 / 87. szám
Dunántúlt naplö 1977. március 29., kedd Hangverseny Bartókműsor Nagyszerűen szerkesztett Bartók-műsort hallottunk vasárnap délelőtt és hétfőn este a Pécsi Filharmonikus Zenekar előadásában, Breitner Tamás vezényletével. Baitók zenéiét ugyan már jó ideje nem a modern, hanem a klasszikus repertoárba soroljuk, nem árt azért a közönség bizonyos rétegei számára óvatosan adagolni. Nos, ez a műsor jól adagolt: két „nehezebb" mű, a Brácsaverseny és a Táncszvit mellé két „könnyű" darabbal, a Magyar képekkel és a Magyar parasztdalokkal kedveskedtek. A Magyar képek előadása kimagaslóan sikerült. Nagyon szépek voltak a fa- fúvós-szólók (Este a székelyeknél, Orögi kanásztánc), de bővelkedett a darab egységesen, tisztán megoldott vonós-részletekben is, sőt, a „Kicsit ázottan" tételben az előadásnak olyan elegáns, szellemes vonásai tűntek fel, melyeket a pécsi zenekartól egy idő óta nem hallottunk. Tetszett a Magyar parasztdalokat indító ballada drámaian megformált unisonója is, de a további részek kidolgozottsága nem mindig érte el ezt a színvonalat. Lukács Pál ragyogóan tolmácsolta a pécsi pódiumon tudtunkkal először megszólaló Brácsaversenyt. Előadásában a technikai tökéletesség tartalmi mélységekkel, igaz átéléssel párosult. Különösen vonatkozik ez a lírai fogantatású második tétel átszellemült szólójára. Zenekarunk a közjátékszerű, tematikus részletekben a szólista méltó partnere volt, az áttör- tebb szerkesztésű kísérő anyagban azonban — főként a fináléban — nem sikerült ezt a nívót tartani. Az év elején kiadott műsor szerint a „Zene húros-, ütőhangszerekre és celes- tára" zárta volna a hangversenyt. Nem tudni, mi volt a változás oka, de ha az a józan meggondolás, hogy a „Zene..." a jelenlegi körülmények között túl nagy feladat a zenekar számára, csak helyeselni tudjuk a módosítást. Jobban jártunk egy megoldott Táncszvittel, mintha a „Zene ...” gyenge előadásán bosszankodtunk volna. A két mű között egyébként sincs értékbeli különbség: mindkettő a legnagyobb remekművek közé tartozik. A Pest-Buda egyesítésének jubileumára készült Táncszvitnek ezúttal népünnepély-jellege domborodott ki azáltal, hogy a szilaj, néptáncszerű részek (3. tétel, Finálé) jobban sikerültek, mint a lírai epizódok. Ez a kép nem mond ellent Bartók szándékának, de egy árnyaltabb Molto tran- quillo-val, mívesebb Como- do-val az előadás még- gazdagodott volna. Dobos L. Népszerű melódiák fi mertektartas a jellemző A tanácsi árellenőrzések tapasztalatai Baranyában Tegnap este a Mecseki Érc- bányászati Vállalat Aranylant diplomával kitüntetett koncert fúvószenekara nagysikerű hangversenyt adott a Liszt-terem ber>, Népszerű melódiák cím mel. Az együttest Apáthy Árpád karnagy vezényelte. A megyénkben tapasztalható ármozgások tendenciájukban megegyeznek az országos ármozgásokkal, s 1974 óta a termelés és a kereskedelmi forgalmazás területén tovább szilárdult az árfegyelem — ennyiben lehet ösz- szefoglalni a tanácsi szak- igazgatási szervek árellenőrzésének tapasztalatairól szóló előterjesztést, amelyet tegnapi ülésén tárgyalt a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Az utóbbi időben hozott szükségszerű központi árintézkedések és az árképzésre kiadott jogszabályok és módosítások mind bonyolultabb árfeladatait általában sikerrel oldják meg a gazdálkodó szervek — állapítja meg az ellenőrzések adatait feldolgozó előterjesztés s ennek alapján hozott határozat. Általános tendenciává vált (nagymértékben a központi intézkedések eredményeként) a mértékadó árpolitika, amely a vállalati nyereségek biztosítását nem az áremelésben látja, hanem a termelékenység növelésében és az önköltség csökkentésében. De akadnak olyan vállalatok is, amelyek elsősorban nem a termelékenységük növelésével, hanem inkább termékösszetétel változtatással igyekeznek növelni, illetve szinten tartani nyereségüket. Található azonban olyan termékszerkezet is vállalatainknál, amely nem kizárólag a gazdaságosságot, hanem a lakossági érdekeket ii figyelembe veszi. A lakosság szempontjából alapvető szolgáltatások (kivéve a magánkisipari szolgáltatásokat) hatósági árformába tartoznak. Ezek a szolgáltatási díjak 1968 óta nem változtak. A szabad árformába tartozó szolgáltatások árszínvonalában lassú emelkedés tapasztalható, alacsonyabb ívű, mint a fogyasztói árak emelkedése. Ezt az emelkedést a gyorsabb ütemben növekvő fenntartási, anyag és energiaköltségek indokolják. A magánkisiparban az árszínvonal emelkedése elsősorban az alapanyagárak emelkedését követi. A kereskedelemben a hatóságilag szabályozott árak a központi intézkedések előírásait követik. Az ellenőrzés nem észielt szabálytalanságokat ezen a területen: a kereskedelmi vállalatok az árakat általában az irányhaszonkulcsok alapján határozzák meg. Az országos átlag körül alakult megyénkben az idényáras cikkek ára is, de a korábbiévekhez viszonyítva jobban növekedett, különösen a zöldség és a gyümölcsféléknél. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén vitatták meg a megyei hulladék- és melléktermékforgalmazás helyzetéről és feladatairól szóló tájékoztatót is. Hazánkban egészen az utóbbi évekig nem fordítottak elég gondot a másodnyersanyagok begyűjtésére. A nyersanyag árak emelkedése miatt azonban egyre fontosabb szerephez jutnak gazdasági életünkben a MÉH vállalatok, így a dél-dunántúli is. Gazdasági tevékenységének növekedéséhez a begyűjtőhelyek hálózatát kell bővíteni együttműködve a tanácsi szervekkel. D. I. Hátútok « bÚMprogrumért KISZ-védnökséggel — határidő előtt Kitüntették a legjobbakat Fiatalos lendülettel, jó ösz- szefogással és alapos szervezéssel feladták a leckét az építőknek az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat pécsi telepének rekonstrukciója felett vállalt KISZ-védnökség résztvevői. A bauxitbetonból készült vágóBaranya győzött a középiskolák közti irodalmi versenyben A pécsi Zipernovszky Károly Szakközépiskola kezdeményezésére évente irodalmi versenyt rendeznek Pécs és Baranya középiskoláinak részvételével. A feladat szerint évente más-más témakörben meghatározott ol- vasmónyanyagot kell megismerniük a résztvevőknek a magyar és a szovjet irodalom köréből. A versenyt az idei évben terjesztették ki először a megye határain kívülre is: meghívták rá a környező dél-dunántúli megyék középiskoláit. Somogy távol maradt a versenytől, Zala megye pedig néhány napja visszamondta jelentkezését, így a megelőző iskolai, majd megyei elődöntők utón mindössze három csapat: Baranya, Tolna és — versenyen kívül — a vendéglátó szakközépiskola csapata mérte össze tudását. A téma valamennyi fordulóban Móricz Zsigmond és a népi írók munkássága, illetve a Szovjetunió népeinek irodalma volt. A verseny, amely így, ötven százalékos „terjedelmében” is több száz diákot mozgatott meg szeptembertől, tegnap délután zárult a két megye három-háromtagú csapatai között. A szovjet irodalom körében Biró András költő, az Új Tükör főmunkatársa; a magyar irodalmi vetélkedésben Tüskés Tibor író, a zsűri elnöke hirdette ki az eredményt és adta át a résztvevőknek a 800, illetve 600 Ft-os jutalmat. Mindkét területen Baranya csapatai vívták ki az első helyezést. Tagjaik: Balogh Magdolna (Leö- wey Gimnázium); Domokos István (Steinmetz Gimn., Komló) és Horváth Ágnes (Nagy Lajos Gimn.); illetve a szovjet irodalom csapat tagjai: Faddi Györgyi (Steinmetz); Danku György (Gépipari Szakközép.) és Takács Ágnes (Művészeti Szakközépiskola). Kik utaznak Keszthelyre ? Szereplés közben a Széchenyi Gimnázium fúvósai Kellemes hangulatú, közel négyórás gálaműsorral léptek közönség elé Pécs és Baranya középfokú oktatási intézményeinek legjobb művészeti együttesei, versmondói és szólistái vasárnap délelőtt, a Pécsi Nemzeti Színházban. Azok az együttesek mutatták be legsikeresebb műsorszámaikat, amelyek a korábbi helikoni válogatón előadásuk színvonalával arany oklevelet érdemeltek ki. A szereplők egy része már a két évvel ezelőtti keszthelyi helikoni diákünnepségeken is részt vett; más részük most készül először bemutatni tudását, fölkészültségét — s nem utolsósorban megnézni a többieket, a Dunántúl és a főváros középiskolai szereplőit — ezen a nagyszabású seregszemlén. Társadalmi segítséggel Megmentik a mekényesi szárazmalmot Baranya egyetlen olajütő szárazmalmát, amint azt már hírül adtuk, tizenhat évvel ezelőtt bontották le és azóta őrzik Mekényes egyik bikaistállójában. A malom épületének gerendái elkorhadtak, több tartozék megsemmisült. Tavaly ősszel, a helyszíni bejárás után fogalmazódott meg a terv, hogy végre megmentik a néprajzi ritkaságot, melyet még az 50-es évek végén minősített védetté a Országos Műemlékfelügyelőség. A Baranya megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya kezdeményezésére a Mecsek- vidéki Intéző Bizottság „vette kézbe" a malom sorsát. Az olajütőt az orfűi Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén állítják fel, ugyanis az alapokat még 1970-ben rakták le, de akkoriban nem tudták biztosítani a pénzügyi hátteret. A mostani költségvetést társadalmi munkában készítette el Szigetvári János, a PTV főmérnöke. A szárazmalmok hiteles dokumentációját, műszaki leírását, képeit az orosházi múzeumtól kérték el. A helyreállítás, elszállítás és berendezés költsége 970 000 forintba kerül, melyet a Baranya megyei Gabonaforgalmi Vállalat, a Pécsi Kertészeti- és Parképítő Vállalat, a MIB, az OMF és a Műemlékvédelmi Albizottság bocsát rendelkezésre részben készpénzben, részben társadalmi munkában. A tervek szerint a malom épületét még szeptember végéig újjáépítik, majd elszállítják Orfűre. A berendezések, szerelvényezések, a faanyagok tartósítása jövőre kezdődik és 1979 augusztusában fejeződik be. A malom „üzemeltető" gazdája a Janus Pannonius Múzeum lesz. A felajánlást tevő vállalatok és intézmények tegnap írták alá a társadalmi szerződést, melynek megvalósulásaként a jelen és a jövő kor embere is megismerheti a múlt század második felében épült néprajzi emléket. „Veszendő értéket mentünk meg és így maradandót alkotunk" — összegezte a társadalmi felajánlás, összefogás célját, jelentőségét Palkó Sándor, a MIB elnöke. B. A. A megye és Pécs város középiskolásait, a Baranya megyei KISZ Bizottság tájékoztatása szerint a versmondók csoportjában 6 diák; a szólóének, szólóhangszer kategóriában 32 induló, azaz 59 szólista vagy kettős, trió illetve több-tagú hangszeres csoport képviseli; tíz diákot pedig arany oklevéllel jutalmaztak az országos diáknapok képző- és iparművészeti pályázatán való részvételükért. Az irodalmi színpad kategóriában a Nagy Lajos Gimnázium; a Steinmetz Miklós Szak- középiskola (Komló); a Komarov Gimnázium és Szakközép- iskola, valamint az 502. sz. Szakmunkásképző Intézet (Mohács); a zenekarok műfaji csoportjában a Nagy Lajos Gimnázium vonószenekara és Orff- együttese; a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola fúvószenekara és az 500. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet dzsessz zenekara utazhat Keszthelyre. Döntés szerint az országos diáknapok keszthelyi ünnepségein az „Éneklő ifjúság" III. fordulójában részt vevő énekkarok vehetnek részt. Ezek: a Kun Béla Gimnázium vegyeskara ; az Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskola vegyeskara (Mohács); a Művészeti Szakközépiskola leánykórusa; a Táncsics Mihály Gimnázium kamarakórusa (Siklós); a Széchenyi .Gimnázium és Szakközépiskola vegyeskara; a Steinmetz Miklós Szakközépiskola leánykara; a Zrínyi Miklós Gimnázium leánykara (Szigetvár); a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola leánykara; a Dobó utcai Gimnázium leánykara, valamint a Nagy Lajos Gimnázium vegyeskórusa és vokál együttese. híd és hűtőegységek épületét hagyományos módon fél év alatt bontották volna el a hivatásosok, a kiszesek másfél hónap alatt törölték a föld felszínéről a régi épületet. A városi KISZ Bizottság, az ÁHV, a MÉV, a Volán 12. sz. Vállas- lat, a MÉH, a Köztisztasági Vállalat, a Közúti Igazgatóság szocialista brigádjai és kiszesei március 21-re vállalták a munka elvégzését, de — újabb lecke — március 18-án már átadták a munkaterületet a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnak. Közel kétszázötvenen dolgoztak öt hétvégén; a robbantások, a markoló és szállítógépek zaját, na meg a port messzire vitte a szél. Tegnap délután a húsipariak vendégül látták Pécsett az Ifjúsági Parkban a munkások legjobbjait. Az ÁHV vezetőin kívül ott voltak más vállalatok vezetői és dolgozói, Lőcsei Attila, a városi pártbizottság munkatársa, valamint Komlódi Józsefné, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára, aki köszönetét mondott a társadalmi munkaakció résztvevőinek és kitüntetéseket adott át az elvégzett kiemelkedő munkáért. A KISZ KB Dicsérő oklevelét a MÉV „Cséti Ottó” szocialista brigádja, Oravecz József, a robbantási csoport vezetője és Papp József, a Volán rakodógépkezelője vették át. A társadalmi munka értéke eléri a 600 ezer forintot — melyet gyermekintézmények fejlesztésére ajánlottak fel. M. L. Gépírónők versenye Komlón Régi növendékeinek és a város dolgozóinak segít az önképzésben és a gyakorlásban a komlói Steinmetz Miklós Köz- dasági Szakközépiskola az évenként megrendezett gyors- és gépíró versenyekkel. 1974 óta minden évben meghirdetik a Steinmetz kupát, melyen az iskola egykori növendékei indulhatnak. Idén először összekapcsolták a „Komló legjobb gépírója és gyorsírója” címért hirdetett versennyel. Tegnap délelőtt 10 órakor volt a szakközépiskolában az összetett vetélkedő, melyen 19-en vettek részt a Carbon, a Megyei Vízmű, a Komlói Városi Tanács és a Mecseki Szénbányák anyagellátó üzemének dolgozói közül. A rendezők ugyanolyan „nehéz" feladatokat állítottak ösz- sze, mint az országos gyors- és gépíró versenyeken: a gyorsíróknak percenként kétszáz szótagot kellett leírni, és ezt áttenni gépírásba, persze hibátlanul. A résztvevők alaposan felkészültek, így a zsűrinek és díszelnökének, dr, Kappa Györgynek, Magyarország örökös gyorsíró bajnokának nem volt könnyű dolga. A Steinmetz kupában a gyorsírók közül első lett Bencs Éva, a gépírók között pedig Hideg Jánosné lett a legjobb, aki hibátlan dolgozatot adott be. A „Komló város legjobb gépírója" címet Tóth Anna, a Megyei Vízmű dolgozója nyerte el, míg Komló idei legjobb gyorsírója Szantner Mária, a városi tanács munkatársa lett. G. M.