Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-28 / 86. szám

Pécsről Pest felé áramló színházművészet T ragédiák a leányszálláson „Ennél a kacsaúsztató vize is tisztább volt...” Tegnap esti bemutató a (óvárosban Szép volt a susogó nádas, az udvar végében. A szőke lány oldalt néz a semmibe, és maga előtt látja a régenvolt gyer­mekkori nádast, amelynek nád­szálai szépen, egyenletesen lélegeztek. — Kacsaúsztató volt az a nádas, de nekem mindig a leg­tisztább víz a világon — mond­ja a szőke lány. vagyis Vörös Eszter. Érdekes A gyermekkori emlék ellen- képe a leányszállás és környe­zete képének. Az, régen — a tiszta víz. Ez itt most — fojtó levegőjével, az együtt is egye­dül hangulataival, a lányok lelkét kérdező, de testét kerül­gető üzemi pszichológussal, ez itt mind — a zavaros víz. Leg­alábbis a lányok, négyen an­nak érzik, mert nem látják meg benne a fényeket. Erről a négy lányról szól Csák Gyula új drá­mája, amelyet tegnap este mu­tattak be a budapesti Nemzeti Színházban, Sík Ferenc rende­zésében. A bemutató Pécsnek, Dél-Dunántúlnak és az egész országnak egyaránt érdekes. Hiszen a Magyar Színművészeti Szövetség két hete tartott köz­gyűlésén színházművészetünk egységéről tárgyaltak. Ez a teg­nap esti premier az egységet példázza, de ezúttal Pécsről a főváros felé áramló módon. Hi­szen Csák Gyula első drámá­ját, — a Teréziát — a Pécsi Nemzeti Színház mutatta be Sík Ferenc rendezésében, most pedig író és rendező pécsi pá­rosításában született az új kö­zös pesti előadás, a Leányszál­lás. Csák Gyula így jellemezte ezt a darabot, amely lakóhe­lyüktől távol dolgozó, mai lá­nyok tízezreinek sorsáról szól: — Védeni, bátorítani szeret­ném ezzel a darabbal az em­bereket. Négy nő keresi benne a boldogságot. Mindegyikükben ott bújik a szép, értelmes élet magja. De a leányszálláson együtt is egyedül vannak, s így nehezítik egymás útját, önzé­süket, közönyüket kell legyőz­niük; kialakítani a felemelő közösségi magatartásformát, így és csakis így tudnak végül nemcsak önmagukon, hanem egymáson is segíteni. A főpróba persze olyan volt, mint mindenütt a világon: szent őrület. Az író tiltakozott, hogy a szövegét elnyomja a játék, az egyik művésznő, hogy őt is elnyomja ez a háttér­mozgás, amit a rendező most éppen kitalált. Sík Ferenc pe­dig egy emberszelídítő tü­relmével, farmernadrágos, le­zser humorával tartotta kézben a szálakat és oldotta fel a fe­szültséget. Egy pillanatkép: Moór Ma­riann Madách egyik drámájá­nak címét idézi, utalván Csák Gyula drámaíró mostani tilta­kozására : — Csák végnapjai! A főpróba közönsége hálá­san felnevet, jó ez a görcs­oldó beszólás. Aztán kezdenek helyreállni a dolgok. Felcsillan a dráma szépsége: farmernad­rágos kóristák ideges és meg­rendítő szép mozdulatokkal játszanak. Moór Mariann jele­nete alá, akinek öngyilkos le­hanyatlását, önmagában is ar- tisztikus mozdulatait még fen­ségesebbé növelik. A szöveg a színpadi látomástól megkapja fényét, már nem ér a „Csák végnapjai” beszólás. Az élet nem egyszerű, még a legkényelmesebb, legmoder­nebb leányszállásokon sem, hi­szen a legérzékenyebb lények élnek benne: emberek. És az emberiélek pontosan sohasem szabályozható. Sík Ferenc sze­rint: Hiánycikk A közvetlenül, áttételek nél­kül a mai életről szóló darab hiánycikk a magyar színház- művészetben. Különösen az olyan, amelyik a mai magyar élet problémáit földrajzilag, történelmileg és időben is ál­talánossá tudja tenni, a jelen­kori felszíni problémákat sors­kérdésekké elmélyíteni. Csák Gyula darabját ilyennek vé­lem: a lányok egyéni sorsában néha éppen úgy munkál a gö­rög sorstragédiák végzetszerű­sége, mint Elektra, vagy Anti­goné életében. Földessy Dénes A lányok (Farkas Zsuzsa, Moór Mariann, Vörös Eszter és Bodnár Erika) MTI, Benkö Imre felvétele Színpadon a Pinokkió (Egész Dél-iDunántúlt ét- dekli a tegnapi pécsi bemu­tató. Hiszen a Pécs Gyer­mekszínházban ennek a táj­nak a nemzedéke szerette meg a színi játékot, a Pinokkió rendkívül látványosan, mozgal­masan rendezett előadása nagy szakmai és közönségsikert aratott tegnap. Krasznói Klára — aki egyé­ni mozgáskultúráját kivételes szerepformálással kamatoztatta a fabábú életrekeltésében, s recsegő-szögletesen, mégis em­berien tudott bábú lenni — mondta a premier előtt: — Gyerekkoromban én is mindig kalandokra vágytam és sok bajom támadt, mert min­denkiben hittem. Akár Pinok­kió... Az erőteljes játékstílusú be­mutatót a fiatal Gáli László rendezte, aki már a Peer Gynt színpadravitelével nagy szak­mai elismerést szerzett. Ezút­tal is a zenei és fényhatások mesterének bizonyult. A premi­er előtt így vallott: — Nem az agyonpedagogi- zált, hanem a robbanékony gyermekelőadások híve vagyok. Az ifjú közönségre csak egy­értelmű, szinte nyers játékkal lehet hatni. A mozgalmasság, látványosság és a nagy ütkö­zések — ezek a gyermekszínház kifejező erői. Nekik nem lehet árnyalt pasztellszínekkel ábrá­zolni Végül is: az életét kezdő Pinokkió tisztasága, naivitása, mindenre nyitottsága a min­denkori gyermek leikével azo­nos. Története nagy tanulság. F. D. Húsvét előtti ez-az I óllehet, két hét van J Húsvétig, a postán és az üzletekben már ki­tört a húsvéti szezon. A posta, a hagyományokhoz híven, most is arra kér bennünket, adjuk lel mi­hamarabb üdvözlőlapjain­kat. És okkal kéri ezt, hi­szen manapság jobban sze­retünk „távüdvözlésekkel" túl lenni az egészen, nem úgy, mint régen, amikor a lánynak locsolás, ennek lejében az arra érdemes lérliúnak himes tojás du­kált. De ha már így elha­rapózott ez a távüdvözlé- ses forma, nézzük meg, milyen készletből válogat­hatunk. A papírboltokban és a postahivatalokban 60 faj­ta nyuszis és más képeslap várja a nagy rohamot — az egy forint 20 fillérestől a 15 forintos borítékosig. Már címezhetjük is őket. A távüdvözlések divatja ellenére a kereskedelem bízik az érzelmek neme­sebb megnyilatkozásában: kölnikből, parfümökből megfelelő választékot kí­nál. Csaknem negyven féle kapható már most a bol­tokban. Mondtuk, a locsolásért himestojás dukál. A pécsi népművészeti boltban máris több száz, viasszal töltött sárközi, kalocsai és palóc motívumokkal díszített hl- mestojást kínálnak, dara­bonként 12,70 forintért. A zseni hajfürtjének pécsi viszontagságai • Huszonötezer pengőt kért érte a dalárda 1827, március 26-ról 27-re virradó éjszakán hunyt el a zenetörténet valaha élt egyik legnagyobb géniusza, Ludwig von Beethoven. Otvenhét éves volt. . . .......öt óra után heves me nnydörgéstől kísért villám csapott le és vakítóan megvi­lágította a halottasszobát. Beethoven kinyitotta a szemét, felemelte és ökölbe szorította a jobbját és nagyon komoly, fenyegető arckifejezéssel tekin­tett a magasba. Amikor fel­emelt kezét megint leengedte az ágyra, szemei félig lecsu­kódtak. Lélegzete, szívdobba­nása megszűnt! Én fogtam le az elhunyt szemeit." — így számol be a halálról a szem­tanú Hüttenbrenner. A halál előtti napokon, mi­kor már sokan tudták, hogy a zeneszerző menthetetlen, szin­te egész Bécs zenét szerető A kultúrnépek körében csökken társadalma lélegzetvisszafojtva várta a kikerülhetetlen hírt. Közöttük volt három fiatalem­ber is: F. S. Hölzl, a zeneszer­ző, Sauter, a költő, és Schmiedt, a bécsi „Männergesang Verein" későbbi elnöke. „A gyászoló kis társaság Sautert küldte ki, hogy győződjék meg személyesen a szomorú való­ról. Sauter küldetéséből csak­hamar visszatért, igazolta a csapást, s egyszersmind sírás­tól fuldokolva vett ki zsebéből egy gondosan kezelt kis cso­magot, fölnyitotta, megmutatta társainak: egy hajfürt volt. Sauter elmondta, hogy a ha­lottas szobában egy ollót pil­lantott meg, ezzel nagy sebe­sen levágta a nagy halott fe­jéről a fürtöt, s azt elrejtve tá­vozott a szomorú helyről. A becses emléket dr. Schmidt Ágoston igazoló okiratával együtt, közös megegyezéssel Hölzl Ferencre bízták . . így írja le Haksch Lajos, a Pécsi Dalárda titkára az ese­ményt „A negyvenéves Pécsi Dalárda 1862—1902" c. köny­vében. mányi ülésen Czirják Antal in­dítványozta, hogy a hajfürtöt . . értékesíteni lehet, tegyük meg, ma van erre a legalkal­masabb idő”. A Pécsi Dalárda 25 000 pengőben állapította meg az árát. Több, mint egy év ment el az ajánlat propa­gálásával, és a tárgyalások­kal. Számtalan magánszemély jelentkezett mind bel-, mind külföldről, főleg a német nyelv- területről és a tengeren túlról, de megfelelő komoly ajánlat egy sem akadt. Nagy példány- számú újságokban jelent meg a hír, de mégsem kelt el. Egy újságíró azt a hírt terjesztette hogy egy „amerikai milliárdos' tett komoly ajánlatot, de a hí nem bizonyult igaznak, propa gandafogás volt csupán. Így c dalárda elállt az eladástól, hajfürt továbbra is a város múzeumban maradt, ahovc megőrzés végett került. A egyesülés és az államosító után a jogutód Janus Panno nius Múzeum őrizte a Várhal mi Oszkár által összegyűjtőt Pécsi Dalárda Irat- és Kotta tárával együtt. Könyv a szexuális bűnözésről Mitől kell féltenünk gyermekeinket? Megszorult már a kötél Nyéki Oszkár nyakán és halálra ítél­ték a budai kislány gyilkosát is, aki most várta a kivégzést. A társadalom, — nagyon helye­sen — kiiktatja soraiból a fér­gesét. A két kegyetlen gyermek­gyilkosság eléggé sokkolta a közvéleményt. Jól jön tehát az a lényegében megnyugtató könyv, amelyet dr. Rózsa íános, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet tudomá­nyos osztályvezetője írt Szexuá­lis bűnözés címmel. A most megjelent kötet több fejezete foglalkozik a fajtalansággal és a gyermekekkel szembeni erő­szakos nemi bűncselekmények­kel. Jól jön, mert megnyugtat: ez a fajta bűncselekmény ná­lunk és a legtöbb kulturált or­szágban csökken. Talán éppen azért, mert a kultúrnépeknél a szexuális élet egyre kevésbé el­fojtott, szégyellni való, tiltott gyümölcs, egyre inkább az élet természetes, sőt, szükséges vele­járója. így egyre kevesebben fordulnak titokban, gonoszul, elferdült hajlammal, ártatlan gyerekek felé. Persze, a dolog azért nem ilyen egyszerű. □tietföi Először is írjuk le az alap­tudnivalót: a gyermek számára súlyos testi és lelki károkat okoz a testi-lelki érettség előtt, főleg erőszakosan elkövetett fajtalan­ság, vagy más nemi bűncselek­mény. Nem egy nő egész életé­ben sínyli a gyermekkorában ellene elkövetett gonoszságot. Ezért a különböző országok jog­rendszere különböző módon, de egyazon féltéssel védi a gyer­mekeket, a túlságosan fiatal­korúakat. Dr. Rózsa János azon­ban feltárja a kérdés bonyodal­mait. E közben két alkalommal is támaszkodik dr. Földvári Jó­zsef jogász-professzornak, a Pé­csi Tudományegyetem rektorá­nak és a fiatalkori bűnözés szaktekintélyének munkáira. A szerző a bűncselekmények nagy tömegét elemzi, nemcsak kriminológiaia, hanem jogi, szo­ciológiai, s ami talán legfon* tosabb: pszichológiai szempon­tok alapján is. Szakembereknek szól, de rendkívül sokat nyújt a civil olvasóknak is. Utóbbiak­nak elsősorban az ilyen bűn- cselekmények felderítése vonat­kozásában mond hasznosat. Elő­ször is azzal, hogy felhívja a figyelmet két szélsőségre: a túl nagyvonalú és a túlságosan erénycsősz szülőkre, felnőttekre. Mind a lakosság, mind a bűnüldöző szervek számára ne­héz feladat kiválasztani a való­ban bűnös eseteket. Még nehe­zebb a lényeget, hogy a testi kár mellett okozott-e lelki kárt az ügy a gyermekben. Sokszor ugyanis nem ér annyit az egész eset, amennyi fertőzést jelent a gyermek lelkében az eljárás, a tortúra. A könyv szomorúan figyel­meztet egy kissé már gyakori csúnya egy esetre. Arra ugyan­is, amikor válóperben hazug­ságra tanítják be a kisgyere­ket, hogy ezzel a másik házas­társat — bosszúból — fajta­lanság miatt perbe fogják. Az ilyen ügyek számaránya nö­vekszik. Aki elköveti, azt erköl­csileg nyugodtan lehet a saját gyermeke lélekgyilkosának ne­vezni. A bűn elleni korszerű vé­dekezés azonban ebben is se­gít. Nagy baj tehát nincs, sze­rencsére igenkevés a Nyéki féle aljaember. Az említett bűncse­lekmények enyhébb változatait Magyarországon évente csak 150—180 bűnvádi eljárás jelzi, összehasonlításul: 1938-ban 316, 1973-ban pedig csak 187 személyt ítéltek el bíróságok szemérem elleni erőszak miatt, beleértve a felnőtt sértettek kárára elkövetett bűncselekmé­nyeket is. Inkább a túl nagy­vonalú, avagy túl erénycsősz felnőttek okoznak kárt a gye­rekekben, az észre nem vett, vagy éppen feleslegesen észre­vett illetlenségekkel. Vagy az égbekiáltó válóperi taktikával, hogy hazugságra tanítják be a gyerekeket. F. D. F. S. Hölzl neves osztrák ze­neszerző és zenepedagógus volt már, amikor Scitovszky, akkori pécsi püspök felaján­lotta neki 1841-ben a Székes- egyház karnagyi tisztét. Olyan sikerek állottak már mögötte, mint a „Noé" oratórium, vagy „A Colonnák” c. opera. Mi­előtt Pécsett telepedett volna le, Innsbruckban volt zene- igazgató. 1870. december 19-én a ré­gi Színház épületében (ma Ja­nus Pannonius Gimnázium) nagysikerű Beethoven-emlék- hangversenyt rendeztek, melyen maga Hölzl vezényelt. A hang­verseny nagy közönségsikerrel zárult. Hölzl annyira meg volt elégedve az énekesek és a ze­nészek teljesítményével, hogy az általa féltett kincsként őr­zött hajfürtöt első lelkesedé­sében a Pécsi Dalárdának ajánlotta, az igazoló okirattal egyetemben. A dalárda nagy becsben tartotta az ereklyét, egy üvegszelencében helyezték el. 1927-ben a dalárda nehéz anyagi helyzetbe került. A március 25-én tartott választ­♦ Az 1960-as évek elején < Martonvásári Beethoven Mú zeum kérte a hajfürtöt, jeler leg is ott található. A jövő nemzedék nem íté heti el sem a költő Sauter sem az áruba bocsájtó Péc Dalárdát. A költőt nem a ki gyeletsértés, hanem az őszinl tisztelet és nagyrabecsülés v< zette, a Pécsi Dalarda pedi egy meggondolatlan pillanat« ban, szorult anyagi körülmi nyék hatására akarta árufc bocsájtani, de amikor megfc zonyosodtak az ajánlatok ki molytalanságáról, ajánlatuk visszavonták. ♦ A Pécsi Dalárda 1927. mc cius 25-i választmányi ülési elhatározta, hogy május el felében a Székesegyház ele téren előadják „Krisztus Olajfák hegyén” c. oratórí mot, és június 18-án este nagy zeneszerző válogat műveit. így ünnepelte Pécs v rosa Beethoven halálának ce tenáriumát. Vargha Dezsc

Next

/
Oldalképek
Tartalom