Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-28 / 86. szám
Pécsről Pest felé áramló színházművészet T ragédiák a leányszálláson „Ennél a kacsaúsztató vize is tisztább volt...” Tegnap esti bemutató a (óvárosban Szép volt a susogó nádas, az udvar végében. A szőke lány oldalt néz a semmibe, és maga előtt látja a régenvolt gyermekkori nádast, amelynek nádszálai szépen, egyenletesen lélegeztek. — Kacsaúsztató volt az a nádas, de nekem mindig a legtisztább víz a világon — mondja a szőke lány. vagyis Vörös Eszter. Érdekes A gyermekkori emlék ellen- képe a leányszállás és környezete képének. Az, régen — a tiszta víz. Ez itt most — fojtó levegőjével, az együtt is egyedül hangulataival, a lányok lelkét kérdező, de testét kerülgető üzemi pszichológussal, ez itt mind — a zavaros víz. Legalábbis a lányok, négyen annak érzik, mert nem látják meg benne a fényeket. Erről a négy lányról szól Csák Gyula új drámája, amelyet tegnap este mutattak be a budapesti Nemzeti Színházban, Sík Ferenc rendezésében. A bemutató Pécsnek, Dél-Dunántúlnak és az egész országnak egyaránt érdekes. Hiszen a Magyar Színművészeti Szövetség két hete tartott közgyűlésén színházművészetünk egységéről tárgyaltak. Ez a tegnap esti premier az egységet példázza, de ezúttal Pécsről a főváros felé áramló módon. Hiszen Csák Gyula első drámáját, — a Teréziát — a Pécsi Nemzeti Színház mutatta be Sík Ferenc rendezésében, most pedig író és rendező pécsi párosításában született az új közös pesti előadás, a Leányszállás. Csák Gyula így jellemezte ezt a darabot, amely lakóhelyüktől távol dolgozó, mai lányok tízezreinek sorsáról szól: — Védeni, bátorítani szeretném ezzel a darabbal az embereket. Négy nő keresi benne a boldogságot. Mindegyikükben ott bújik a szép, értelmes élet magja. De a leányszálláson együtt is egyedül vannak, s így nehezítik egymás útját, önzésüket, közönyüket kell legyőzniük; kialakítani a felemelő közösségi magatartásformát, így és csakis így tudnak végül nemcsak önmagukon, hanem egymáson is segíteni. A főpróba persze olyan volt, mint mindenütt a világon: szent őrület. Az író tiltakozott, hogy a szövegét elnyomja a játék, az egyik művésznő, hogy őt is elnyomja ez a háttérmozgás, amit a rendező most éppen kitalált. Sík Ferenc pedig egy emberszelídítő türelmével, farmernadrágos, lezser humorával tartotta kézben a szálakat és oldotta fel a feszültséget. Egy pillanatkép: Moór Mariann Madách egyik drámájának címét idézi, utalván Csák Gyula drámaíró mostani tiltakozására : — Csák végnapjai! A főpróba közönsége hálásan felnevet, jó ez a görcsoldó beszólás. Aztán kezdenek helyreállni a dolgok. Felcsillan a dráma szépsége: farmernadrágos kóristák ideges és megrendítő szép mozdulatokkal játszanak. Moór Mariann jelenete alá, akinek öngyilkos lehanyatlását, önmagában is ar- tisztikus mozdulatait még fenségesebbé növelik. A szöveg a színpadi látomástól megkapja fényét, már nem ér a „Csák végnapjai” beszólás. Az élet nem egyszerű, még a legkényelmesebb, legmodernebb leányszállásokon sem, hiszen a legérzékenyebb lények élnek benne: emberek. És az emberiélek pontosan sohasem szabályozható. Sík Ferenc szerint: Hiánycikk A közvetlenül, áttételek nélkül a mai életről szóló darab hiánycikk a magyar színház- művészetben. Különösen az olyan, amelyik a mai magyar élet problémáit földrajzilag, történelmileg és időben is általánossá tudja tenni, a jelenkori felszíni problémákat sorskérdésekké elmélyíteni. Csák Gyula darabját ilyennek vélem: a lányok egyéni sorsában néha éppen úgy munkál a görög sorstragédiák végzetszerűsége, mint Elektra, vagy Antigoné életében. Földessy Dénes A lányok (Farkas Zsuzsa, Moór Mariann, Vörös Eszter és Bodnár Erika) MTI, Benkö Imre felvétele Színpadon a Pinokkió (Egész Dél-iDunántúlt ét- dekli a tegnapi pécsi bemutató. Hiszen a Pécs Gyermekszínházban ennek a tájnak a nemzedéke szerette meg a színi játékot, a Pinokkió rendkívül látványosan, mozgalmasan rendezett előadása nagy szakmai és közönségsikert aratott tegnap. Krasznói Klára — aki egyéni mozgáskultúráját kivételes szerepformálással kamatoztatta a fabábú életrekeltésében, s recsegő-szögletesen, mégis emberien tudott bábú lenni — mondta a premier előtt: — Gyerekkoromban én is mindig kalandokra vágytam és sok bajom támadt, mert mindenkiben hittem. Akár Pinokkió... Az erőteljes játékstílusú bemutatót a fiatal Gáli László rendezte, aki már a Peer Gynt színpadravitelével nagy szakmai elismerést szerzett. Ezúttal is a zenei és fényhatások mesterének bizonyult. A premier előtt így vallott: — Nem az agyonpedagogi- zált, hanem a robbanékony gyermekelőadások híve vagyok. Az ifjú közönségre csak egyértelmű, szinte nyers játékkal lehet hatni. A mozgalmasság, látványosság és a nagy ütközések — ezek a gyermekszínház kifejező erői. Nekik nem lehet árnyalt pasztellszínekkel ábrázolni Végül is: az életét kezdő Pinokkió tisztasága, naivitása, mindenre nyitottsága a mindenkori gyermek leikével azonos. Története nagy tanulság. F. D. Húsvét előtti ez-az I óllehet, két hét van J Húsvétig, a postán és az üzletekben már kitört a húsvéti szezon. A posta, a hagyományokhoz híven, most is arra kér bennünket, adjuk lel mihamarabb üdvözlőlapjainkat. És okkal kéri ezt, hiszen manapság jobban szeretünk „távüdvözlésekkel" túl lenni az egészen, nem úgy, mint régen, amikor a lánynak locsolás, ennek lejében az arra érdemes lérliúnak himes tojás dukált. De ha már így elharapózott ez a távüdvözlé- ses forma, nézzük meg, milyen készletből válogathatunk. A papírboltokban és a postahivatalokban 60 fajta nyuszis és más képeslap várja a nagy rohamot — az egy forint 20 fillérestől a 15 forintos borítékosig. Már címezhetjük is őket. A távüdvözlések divatja ellenére a kereskedelem bízik az érzelmek nemesebb megnyilatkozásában: kölnikből, parfümökből megfelelő választékot kínál. Csaknem negyven féle kapható már most a boltokban. Mondtuk, a locsolásért himestojás dukál. A pécsi népművészeti boltban máris több száz, viasszal töltött sárközi, kalocsai és palóc motívumokkal díszített hl- mestojást kínálnak, darabonként 12,70 forintért. A zseni hajfürtjének pécsi viszontagságai • Huszonötezer pengőt kért érte a dalárda 1827, március 26-ról 27-re virradó éjszakán hunyt el a zenetörténet valaha élt egyik legnagyobb géniusza, Ludwig von Beethoven. Otvenhét éves volt. . . .......öt óra után heves me nnydörgéstől kísért villám csapott le és vakítóan megvilágította a halottasszobát. Beethoven kinyitotta a szemét, felemelte és ökölbe szorította a jobbját és nagyon komoly, fenyegető arckifejezéssel tekintett a magasba. Amikor felemelt kezét megint leengedte az ágyra, szemei félig lecsukódtak. Lélegzete, szívdobbanása megszűnt! Én fogtam le az elhunyt szemeit." — így számol be a halálról a szemtanú Hüttenbrenner. A halál előtti napokon, mikor már sokan tudták, hogy a zeneszerző menthetetlen, szinte egész Bécs zenét szerető A kultúrnépek körében csökken társadalma lélegzetvisszafojtva várta a kikerülhetetlen hírt. Közöttük volt három fiatalember is: F. S. Hölzl, a zeneszerző, Sauter, a költő, és Schmiedt, a bécsi „Männergesang Verein" későbbi elnöke. „A gyászoló kis társaság Sautert küldte ki, hogy győződjék meg személyesen a szomorú valóról. Sauter küldetéséből csakhamar visszatért, igazolta a csapást, s egyszersmind sírástól fuldokolva vett ki zsebéből egy gondosan kezelt kis csomagot, fölnyitotta, megmutatta társainak: egy hajfürt volt. Sauter elmondta, hogy a halottas szobában egy ollót pillantott meg, ezzel nagy sebesen levágta a nagy halott fejéről a fürtöt, s azt elrejtve távozott a szomorú helyről. A becses emléket dr. Schmidt Ágoston igazoló okiratával együtt, közös megegyezéssel Hölzl Ferencre bízták . . így írja le Haksch Lajos, a Pécsi Dalárda titkára az eseményt „A negyvenéves Pécsi Dalárda 1862—1902" c. könyvében. mányi ülésen Czirják Antal indítványozta, hogy a hajfürtöt . . értékesíteni lehet, tegyük meg, ma van erre a legalkalmasabb idő”. A Pécsi Dalárda 25 000 pengőben állapította meg az árát. Több, mint egy év ment el az ajánlat propagálásával, és a tárgyalásokkal. Számtalan magánszemély jelentkezett mind bel-, mind külföldről, főleg a német nyelv- területről és a tengeren túlról, de megfelelő komoly ajánlat egy sem akadt. Nagy példány- számú újságokban jelent meg a hír, de mégsem kelt el. Egy újságíró azt a hírt terjesztette hogy egy „amerikai milliárdos' tett komoly ajánlatot, de a hí nem bizonyult igaznak, propa gandafogás volt csupán. Így c dalárda elállt az eladástól, hajfürt továbbra is a város múzeumban maradt, ahovc megőrzés végett került. A egyesülés és az államosító után a jogutód Janus Panno nius Múzeum őrizte a Várhal mi Oszkár által összegyűjtőt Pécsi Dalárda Irat- és Kotta tárával együtt. Könyv a szexuális bűnözésről Mitől kell féltenünk gyermekeinket? Megszorult már a kötél Nyéki Oszkár nyakán és halálra ítélték a budai kislány gyilkosát is, aki most várta a kivégzést. A társadalom, — nagyon helyesen — kiiktatja soraiból a férgesét. A két kegyetlen gyermekgyilkosság eléggé sokkolta a közvéleményt. Jól jön tehát az a lényegében megnyugtató könyv, amelyet dr. Rózsa íános, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet tudományos osztályvezetője írt Szexuális bűnözés címmel. A most megjelent kötet több fejezete foglalkozik a fajtalansággal és a gyermekekkel szembeni erőszakos nemi bűncselekményekkel. Jól jön, mert megnyugtat: ez a fajta bűncselekmény nálunk és a legtöbb kulturált országban csökken. Talán éppen azért, mert a kultúrnépeknél a szexuális élet egyre kevésbé elfojtott, szégyellni való, tiltott gyümölcs, egyre inkább az élet természetes, sőt, szükséges velejárója. így egyre kevesebben fordulnak titokban, gonoszul, elferdült hajlammal, ártatlan gyerekek felé. Persze, a dolog azért nem ilyen egyszerű. □tietföi Először is írjuk le az alaptudnivalót: a gyermek számára súlyos testi és lelki károkat okoz a testi-lelki érettség előtt, főleg erőszakosan elkövetett fajtalanság, vagy más nemi bűncselekmény. Nem egy nő egész életében sínyli a gyermekkorában ellene elkövetett gonoszságot. Ezért a különböző országok jogrendszere különböző módon, de egyazon féltéssel védi a gyermekeket, a túlságosan fiatalkorúakat. Dr. Rózsa János azonban feltárja a kérdés bonyodalmait. E közben két alkalommal is támaszkodik dr. Földvári József jogász-professzornak, a Pécsi Tudományegyetem rektorának és a fiatalkori bűnözés szaktekintélyének munkáira. A szerző a bűncselekmények nagy tömegét elemzi, nemcsak kriminológiaia, hanem jogi, szociológiai, s ami talán legfon* tosabb: pszichológiai szempontok alapján is. Szakembereknek szól, de rendkívül sokat nyújt a civil olvasóknak is. Utóbbiaknak elsősorban az ilyen bűn- cselekmények felderítése vonatkozásában mond hasznosat. Először is azzal, hogy felhívja a figyelmet két szélsőségre: a túl nagyvonalú és a túlságosan erénycsősz szülőkre, felnőttekre. Mind a lakosság, mind a bűnüldöző szervek számára nehéz feladat kiválasztani a valóban bűnös eseteket. Még nehezebb a lényeget, hogy a testi kár mellett okozott-e lelki kárt az ügy a gyermekben. Sokszor ugyanis nem ér annyit az egész eset, amennyi fertőzést jelent a gyermek lelkében az eljárás, a tortúra. A könyv szomorúan figyelmeztet egy kissé már gyakori csúnya egy esetre. Arra ugyanis, amikor válóperben hazugságra tanítják be a kisgyereket, hogy ezzel a másik házastársat — bosszúból — fajtalanság miatt perbe fogják. Az ilyen ügyek számaránya növekszik. Aki elköveti, azt erkölcsileg nyugodtan lehet a saját gyermeke lélekgyilkosának nevezni. A bűn elleni korszerű védekezés azonban ebben is segít. Nagy baj tehát nincs, szerencsére igenkevés a Nyéki féle aljaember. Az említett bűncselekmények enyhébb változatait Magyarországon évente csak 150—180 bűnvádi eljárás jelzi, összehasonlításul: 1938-ban 316, 1973-ban pedig csak 187 személyt ítéltek el bíróságok szemérem elleni erőszak miatt, beleértve a felnőtt sértettek kárára elkövetett bűncselekményeket is. Inkább a túl nagyvonalú, avagy túl erénycsősz felnőttek okoznak kárt a gyerekekben, az észre nem vett, vagy éppen feleslegesen észrevett illetlenségekkel. Vagy az égbekiáltó válóperi taktikával, hogy hazugságra tanítják be a gyerekeket. F. D. F. S. Hölzl neves osztrák zeneszerző és zenepedagógus volt már, amikor Scitovszky, akkori pécsi püspök felajánlotta neki 1841-ben a Székes- egyház karnagyi tisztét. Olyan sikerek állottak már mögötte, mint a „Noé" oratórium, vagy „A Colonnák” c. opera. Mielőtt Pécsett telepedett volna le, Innsbruckban volt zene- igazgató. 1870. december 19-én a régi Színház épületében (ma Janus Pannonius Gimnázium) nagysikerű Beethoven-emlék- hangversenyt rendeztek, melyen maga Hölzl vezényelt. A hangverseny nagy közönségsikerrel zárult. Hölzl annyira meg volt elégedve az énekesek és a zenészek teljesítményével, hogy az általa féltett kincsként őrzött hajfürtöt első lelkesedésében a Pécsi Dalárdának ajánlotta, az igazoló okirattal egyetemben. A dalárda nagy becsben tartotta az ereklyét, egy üvegszelencében helyezték el. 1927-ben a dalárda nehéz anyagi helyzetbe került. A március 25-én tartott választ♦ Az 1960-as évek elején < Martonvásári Beethoven Mú zeum kérte a hajfürtöt, jeler leg is ott található. A jövő nemzedék nem íté heti el sem a költő Sauter sem az áruba bocsájtó Péc Dalárdát. A költőt nem a ki gyeletsértés, hanem az őszinl tisztelet és nagyrabecsülés v< zette, a Pécsi Dalarda pedi egy meggondolatlan pillanat« ban, szorult anyagi körülmi nyék hatására akarta árufc bocsájtani, de amikor megfc zonyosodtak az ajánlatok ki molytalanságáról, ajánlatuk visszavonták. ♦ A Pécsi Dalárda 1927. mc cius 25-i választmányi ülési elhatározta, hogy május el felében a Székesegyház ele téren előadják „Krisztus Olajfák hegyén” c. oratórí mot, és június 18-án este nagy zeneszerző válogat műveit. így ünnepelte Pécs v rosa Beethoven halálának ce tenáriumát. Vargha Dezsc
