Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-28 / 86. szám
Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik — Tudósítóink Jelentik Pécs Vidám gálaműsor *gPosvo>: Új téglagyár Hétfőtől I Ön miért jött Pécsre? E gymást követve gördültek be az elmúlt héten az ország különböző részeiből érkező autóbuszok a. Széchenyi térre, parkíroztak a Káptalan utcában, a sétatér környékén. Utasaik gyorsan szétszéledtek a városban, vagy csoportokban haladva nézelődtek, látogatásukat megörökítő csoportképeket készítettek. Nem zavarva programjukat az elmúlt héten néhány csoport mellett megálltam, akiknek nem volt sietős a dolguk, azokkal még szót is váltottam. Arra voltam kíváncsi: vajon miért jöttek városunkba, milyen elhatározás szülte, hogy ezt a belföldi utazási programot válasszák? A válaszokból kiderült, hogy sok előzetes ismerettel rendelkeztek Pécsről, ez nagyban befolyásolta őket, hogy akár mint egy üzem, vagy intézmény kollektívája, akár mint az utazási irodák által szervezett csoportok egyéni utasai felkeressék városunkat. Mint elmondották, képeslapokból, a televízió tudósításaiból, útikalauzokból, városunkat már korábban meglátogató ismerősök elbeszéléseiből gyaraDodtak ismereteik Pécsről, s már határozott céljuk, érdeklődésük- volt, hogyha ide érkeznek, mit szeretnének látni. A város szép fekvését említették, az új lakótelepek modern épületeit dicsérték, a várkert, a Barbakán, a régi városfal, a régészeti emlékek érdekességeiről szóltak, melyek megtekintése szinte egyik csoport programjából sem hiányzott. Szinte valamennyien tettek kirándulást a tavaszkor oly szép Mecseken. A további érdeklődés már megoszlott, de feltűnő volt, hogy szinte egybehangzóan említették, hogy a város múzeumait, képzőművészeti gyűjteményeit, néhány igazán szép köztéri szobrát mindenkinek látnia kell, aki Pécsett tartózkodik. így kerül a látnivalók első sorába a Zsolnay-, a Csontváry-, a Vasarely-múzeum, a Modern Magyar Képtár. S okszor szóltunk elismerően a megye, a város művészetpártoló tevékenységéről, mely az évek során maradandó, nagy értékekkel rendelkező gyűjteményeknek biztosított otthont, tette lehetővé, hogv Pécs lakossága, vendégeink azokat együtt, egyre méltóbb körülmények között tekinthessék meg. Soha r.em fogadtuk el azoknak kétkedő, lekicsinylő megjegyzéseit, akik ezért elmarasztalták a kezdeményezőket, a fáradságos munkát vállalókat. lapozgatva e múzeumok emlékkönyveiben örömmel fedezhetők fel, hogyan szaporodnak a helyi és az ország különböző részeiből érkező látogatók elismerő bejegyzései. Ha emellé teszem beszélgetéseimet az elmúlt héten érkezőkkel, akkor bátran kijelenthetem, hogy Pécs minden polgára büszke lehet ezekre az értékekre, melyekkel olyan egyéni élményt tudunk nyújtani minden hozzánk érkezőnknek, amiket csak itt, csak nálunk találhat meg, láthat. Érdemes ezen az úton továbbhaladni, s az épülő új, állandó kiállító terem, az Uitz-múzeum, a már meglévőkkel együtt, közös kincsünk, saját értékünk, büszkeségünk lesz. Mitzki Ervin □ Hétfői A szokásosnál is nyüzsgöbb, vidámabb volt tegnap a Pécsi Nemzeti Színház. Az öltözőkben és a folyosókon sokszoknyás, tarka pruszlikos lányok, hetykebajszos, csizmás fiúk „járták". A fúvósok és vonószenekarok próbája sem zavarta őket. Az általános hangzavarban mindenki jól érezte magát. Közben a színpadon még egy utolsó eligazítás — és jöhet a közönség. Szülők, osztálytársak, ismerősök érkeztek, hogy megnézzék Baranya szakközépiskolásainak, szakmunkástanulóinak és gimnazistáinak műsorát — a helikoni gálát. Elsőízben rendeztek helikoni gálaműsort, amelyen a megyei vetélkedőkön aranyérmet nyert együttesek, szólisták szerepeltek. Két évvel ezelőtt is aranyérmet nyert a mohácsi 502, sz, Radnóti Miklós Szakmunkás- képző Intézet irodalmi színpada. Szentendrei búcsú című műsoruk, amelyben együtt sze,,Megjöttünk már mi pécsiek, és visszahoztuk a serleget, mi pécsiek a serleget, meghoztuk végleg a serleget. . ." hangzott fel 12 torokból a vidám kánon, szombat este 10 órakor a pécsi vasútállomás peronján. A pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola csapata Dobos Lászlóné szolfézstanár vezetésével vett részt március 24— 25—26-án az állami zeneiskolák Sopronban megrendezett első országos szolfézsversenyén. Győr megye és Sopron város Tanácsa, a Kulturális Minisztérium és a Magyar Zeneművészek Szövetsége Sopron város 700. éves jubileumának tiszteletére hirdette meg a versenyt, amelynek első fordulóját, 1975- ben rendezték dunántúli résztvevőkkel. 'A vándorserleget két évvel ezelőtt is a pécsi zeneiskolások hozták el és őrizték. Ezúttal a sokkal rangosabb országos mezőnyben is megszerezték és végleg elnyerték. Az ország 28 zeneiskolájából 152-en, 10 és 14 év közötti fiatal indult az egyéni és csapatversenyben. A budapesti, győri, debreceni és a rendező soproni zeneiskolákat is megelőzve a pécsi zeneiskola csarepelt az irodalmi színpad és a táncegyüttes, nagy sikert aratott. A szereplő együttesek, szólisták legtöbbje már „gyakorló helikonos". Sokan részt vettek már két évvel ezelőtt is a fiatalok kulturális seregszemléjén. — Nagyon erős mezőny volt 1975-ben az irodalmi színpadok bemutatóján — mondja a mohácsi Müller Mária III. éves női szabó. Biztos idén is sok jó műsort látunk majd. De az a jó, hogy a Helikon tényleg seregszemle és nem versengés. — Én először megyek most április végén a Keszthelyi Helikonra — szól közbe Bauer Cecília pécsi gimnazista. — Kíváncsi vagyok, milyen is lesz, mert már annyit hallottam róla. A háromrészes, szépen összeválogatott vidám ön- és közönségszórakoztató műsor a kora- délutáni órákig tartott. V. A. pata nyert. A győztes csapat tagjai: Barna Béla, Bornemisz- sza Erzsébet, Jancsi Erika, Keresztes Zsuzsa, Kiss Andrea, Kopcsányi Rita, Muth Gabriella, Radnai Mercédes, Rónaszéki Mónika, Vágner Ildikó, Várhelyi Lilla és Zoboki Ilona. KISZemléktúra Emléktúrát szervezett vasárnap a KISZ megalakulása évfordulója alkalmából a Pécsi Széchenyi Gimnázium és Szak- középiskola. A délelőtt kilenckor, a Dömörkaputól induló túrán az iskola tizenhárom alapszervezetétől tíz csapat indult, az általuk patronált általános iskolák öt csapatával együtt. A Kisrétig a versenyzőknek számos akadállyal kellett megküzdeniük: vizsgáztak politikai tájékozottságból, főzés-tudományból, elsősegélynyújtásból. Voltak ügyességi gyakorlatok is, például célbadobós, kötélmászás, az egyik állomáson pedig a határőrség biztosította a feladatokat; itt lövészet, vegyvédelmi gyakorlat szerepelt a próbák között. A túra a Kisréten „márciális- sal” ért véget. Sz. P. Úttörőkisdobos prózamondók versenye A Városi Úttörőelnökség vasárnap a pécsi Jókai úti általános iskola csapatotthonában rendezte meg a városi úttörő kulturális seregszemle prózamondó versenyét. A vetélkedőn kisdobos kategóriában aranyérmes lett Komjáthy Árpád (Jókai úti ált. isk.) és Surján Zsófia (Belvárosi ólt. isk.), ezüstérmet kapott Kocsis Tünde (Köztársaság téri ált. isk.), Deák Judit (Karikás Frigyes úti ált. isk.), valamint Majdik Miklós (Ágoston téri ált. isk.). Az úttörők közül aranyérmet kapott Késői István (I. számú gyakorló iskola) és Bartha Attila (Egyetem utcai ált. isk.). Ezüstéremmel jutalmazták Papp Gábort (Jókai úti ált. isk.), Vargapál Tündét (Belvárosi ált. isk.), Kovács Pétert (Mátyás király utcai ált. isk.), Varjú Zsuzsannát (Fehérhegyi ált. isk.) és Hamvas Évát (Ágoston téri ált. isk.). — Sz. — „Felszabadulási Kupa” túraverseny Vasárnap rendezte meg a Baranya megyei Természetbarát Szövetség a természetjárók 1977. évi Felszabadulási Kupa túraversenyét. Baranya és Somogy megye ODK-inak és természetbarát szakosztályainak 38 ifjúsági és 10 felnőtt csapata — mintegy 400 fiatal — rajtolt a Dein- doli-völgyből és tette meg az Isten- kút—Remeterét—Vöröshegy—Lapis—Is- tenkút közötti majd 8 kilométeres távot. Trösztté szervezték január elsejével az ország hat téglaipari vállalatát, melynek igazgatói a héten Fonyódon találkoztak és tanácskoztak. A Somogyi Néplap munkatársa interjút készített az új tröszt vezérigazgatójával, Andrasovszky Györggyel, az interjúban szó esett a dél-dunántúli fejlesztésekről. A vezérigazgató többek között a következőt nyilatkozta: — A mostani tervidőszakban 3,2 milliárd forintot költünk a gyárakra és 1980-tól már 63 százalékra emelkedjjs a korszerű körülmények között gyái- tott tégla aránya. Néhány új gyárat építünk és többet korszerűsítünk a falazóanyag-ellá- tás érdekében ott, ahol van nyersanyag, vannak hagyományai ennek az iparágnak és szükség lesz a téglára is. Az idén például a Dél-somogyi és a Dél-baranyai igények kielégítése, a választék bővítése érdekében üzembe helyezzük a barcsi mészhomok téglagyárat. Ez drávai hordalékhomokból és beremendi mészkőből présel majd nagy nyomás alatt falazóanyagot. A Zala megyei Tes- kándon végrehajtjuk a gyár Zalaegerszeg: Több sör a Ügy tűnik, hogy Zalában az idén nem csupán a gyártók, s a kereskedelem szokásos évi ígérete marad, hogy a nyáron nem várhatók sörellátási gondok. Bár, a Nagykanizsai Sörgyár fennállása óta legnagyobb volumenű, 200 millió forintos rekonstrukciója, még korántsem fejeződött be, a gyár palackozó üzemeinek felújítása, időközben már megkezdődött. A zalaegerszegi palackozó töltési adataiból világosan kiderül, hogy az országos igény növekedésének megfelelően, a megyében is megszűnt a sör szezonális italnak lenni. Az elmúlt esztendőig csak nyáron kellett két műszakban töltenie, a bizony alaposan kifáradt paTolna megyében csaknem húsz természeti értéket nyilvánított védetté újabban a Megyei Tanács. Köztük van az újdombóvári vadgesztenye fasor és a dombóvári vasútállomással szomszédos „Béke park”, ahol a Budapestről ajándékozott Kossuth szoborcsoportot helyezték el művészien. Védetté vált az ásotthalmin kívül hazánkban már a póri erdőben található magyar őstölgyes, a Fadd és Tolna nagyközségek határában nyolc és fél méter törzskörméterűre nőtt nyárfa, valamint a dombóvári út és a vajkai töltés találkozásánál álló mintegy háromszáz esztendősre becsült kocsányos tölgymatuzsálem, azonkívül a koszorúkötők által távoli vidékekről is veszélyeztetett, keresett Benedek-tüske, vagy szúrós csodabogyó a Szálka, Grá- bóc, Sötétvölgy-környéki erdőkben. Tolna megye virágritkasága, a most elvirágzott csa- pody sáfrány védelmét annak elterjedése folytán nem csupán a gyulai erdőbeli kezdeti termőhelyére, hanem a magára a növényre terjesztették ki. Tehát bárhol, akár a szomszédos tamási, vagy póri erdőben találnak rá, tilos leszakítani. Védetté nyilvánították, rendbehozták a tengelici volt Csapó kastély ősparkját, amelynek állóvizét horgásztónak alakították ki, a helyi Petőfi Tsz és a szedresi horgászegyesület kezelésében. Beethovenről hangverseny- sorozattal emlékezik meg halála százötvenedik évfordulója alkalmából, a szekszárdi Liszt rekonstrukcióját és az ötödik ötéves terv végén megkezdjük Kaposváron egy új téglagyár építését szovjet technológiával. Az eddig készült új gyárakba meglehetősen drága nyugati gépeket helyeztünk üzembe: ennek az volt az oka, hogy a szocialista országokban nem gyártottak téglaipari berendezéseket. Most Csehszlovákiában kezdték meg e gépek gyártását és — nyugati licenc alapján — készül erre a Szovjetunió is. E gépvásárlási lehetőség minden bizonnyal meggyorsítja majd a magyar téglaipar rekonstrukcióját. Az új gyárak nemcsak pótolják azokat, amelyeket le kellett bontani, hanem növelik a termék mennyiségét is. Kiválóan jó példa erre Balatonszentgyörgy. A beruházási program szerint ennek a gyárnak — elsősorban a balatoni építési igények kielégítésére — 18 millió kisméretű téglának megfelelő falazóanyagot kellett volna gyártani: az itteni gépekkel tavaly már 37 milliót készítettek, pedig — mai szemmel mérve — már nem ez a legkorszerűbb gyár. K. I. palackozóból lackozósornak, de tavalytól már az a sörmennyiség sem volt elegendő, amit egész évi kétmű- szakos munkával palackoztak a meayeszékhelyen. Az idei nyáron azonban alapos változás várható; az elöregedett töltősor helyett dupla kapacitású, az NDK-ból származó berendezést állítanak üzembe, s a mór épülő új üzemcsarnokban helyezik el a megnövelt teljesítményű üvegmosót is. így a nyári hónapoktól már több mint 10 ezer hektoliter sört lesz képes havonta palackozni a megfiatalodott zalaegerszegi üzem, s a sörisszák örömére főképpen a közkedvelt Balaton sörből. K. G. Ferenc Állami Zeneiskola. Vasárnap délután már a negyedik bérleti emlékhangversenyre került sor Tolna megye székhelyén. Ezúttal Szabó Gabriella hegedű-, Kovács József énekés Lányi Péter zongoraművész lépett fel a zeneiskola termében. Közreműködött Kékesi Mária is zongorakísérettel. A műsorban Beethoven C-moll szonáta Opus 10. és — a Távoli Kedveshez című, továbbá Mozart: Esz-dúr hegedű-zongora szonáta és Chopin: h-moll szonáta című műve hangzott el. B. L. Győr: Magyar-osztrák haltelepítés Közösen növelik a Fertő-tó halállományát — így határoztak nemrég Győrött a magyar és az osztrák szakemberek. Áprilisban a tó osztrák részén 1,2 tonna — négymillió darab — angolnát telepít a burgenlandi halgazdaság. Ezzel egyidőben magyar területen 6,2 tonna ponttyal gazdagítják a tavat, majd júniusban 100 ezer fogast, végül a jövő ősszel még 2,5 tonna pontyot telepítenek a Fertő-tóba. Hogy a tó csukaállománya ne szenvedjen kárt, erre a halfajtára az idei évre mindkét oldalon fogási tilalmat rendeltek el. R-né SZIGETVÁRI VÁROSI TANÁCS V. B. PÉNZÜGYI OSZTÁLYA pályázatot hirdet költségvetési csoportvezetői állás betöltésére FIZETÉS: a tanácsi bérutasítás szerint. Pályázati feltétel: közgazdaságtudományi egyetem vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség. Felsőfokú végzettséggel rendelkező házaspár esetén a lakás megoldása tárgyalási alapot képez. Jazzhang verseny Nagy sikerű dzsesszhangversenyt tartottak tegnap délelőtt a pécsi Doktor Sándor Művelődési Központban. Az együttes — Fogarasi János hammondorgona, Csik Gusztáv fenderzongora, Jávori Vilmos dob — virtuóz játékát telt ház hallgatta. Fotó: Kopjár Géza Zeneiskolásaink győzelme az országos szoliézsversenyen Szekszárdi Védett ritkaságok V. G.
