Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-25 / 83. szám
2 Dunántúlt napló 1977. március 25., péntek Döntsenek a bizalmiak Szakszervezeti üdültetés Tízezer beutaló ez évre Az egész üdültetési rendszerünk valóban a dolgozók pihenését, felüdülését szolgálja. A külföldi üdülési formák pedig a szerényebb keresetű dolgozókat is hozzásegítik ahhoz, hogy üdülésükön túl megismerkedjenek a baráti országokkal, azok dolgozóival. A fentiek bizonyítására egy országos adat. 1976-ban a magyar szakszervezetek .375 000 dolgozót üdültettek. Ehhez állami támogatásként 423 millió forintot biztosítottak. Megyénkben napjainkban 10 000 beutaló sorsáról döntenek. Ezek 1977-re jogosítanak pihenésre. A tízezerből 5600 a kedvezményes felnőtt beutalók száma. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa természetesen a gyermeküdültetésnek is jelentős szerepet biztosít. Ez évben 1500 gyermek — szüleik fizikai dolgozók — vehet részt az ország különböző tájain. Nevezetesen Kőszegen, Röjbök- muzsajon, Tóalmáson, Vajtán, Az SZMT megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy beutalót elsősorban fizikai munkát végzők kapjanak. A dolgozó élet- és munka- körülményeinek javításában kiemelkedő szerepe van a vállalati üdültetésnek. Tavaly 20 000 dolgozó felüdülésének feltételeit biztosították. Közöttük 10 000 fizikai munkás volt. A vállalati dolgozók gyermekeinek száma 8000-re tehető, akik saját, vagy csere útján élvezték a beutaló nyújtotta „szabadságot” ... Az NDK-ban és Csehszlovákiában 2500 gyermek és felnőtt ismerkedett a baráti ország tájaival. Felmerül a kérdés, milyen összefüggés van a vállalati üdültetés és a szakszervezetek között. A vállalat gondoskodik a berendezésekről, a pénzügyi keretekről, felszerelésekről. Az üdülési feltételek, az igények, követelmények betartása a szakszervezet feladata. Mindjárt itt leszögezhető, a baranyai vállalatok sokat tesznek az üdültetési formák fejlesztésére. Közülük kiemelkedik a Mecseki Ércbányászati Vállalat, a Szénbányák Vállalat, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát. Ezeken a helyeken a beutalók 70 százalékát fizikai dolgozók kapták. Igen szép eredményeket lehet találni a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalatnál is. A szakszervezeti beutalókkal a dolgozók pihenhetnek, szórakozhatnak a soproni KPVDSZ üdülőben, a gyulai MEDOSZ, a budapesti gyógyszállóban, Balatonlellén és hazánk más tájain lévő üdülőkben. A jelenlegi üdültetési rendszerünket kritikai észrevételek kísérik. Bizonyos mértékig ezek jogosak. A napjainkban történő szakszervezeti bizalmi küldöttek tanácskozásain és a beszámoló taggyűléseken szóvá is tették és a továbbiakban sem kerül le a napirendről. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsán elmondták — a jogos bírálatok csökkentésére —, igen alkalmas fórumok a vállalati szocialista brigádok, a kis közösségek. Elsősorban itt tudják megerősíteni a beutaló jutalom jellegét, a fizikai dolgozók számarányának növelését, az elosztás demokratizmusának fokozását gondos kiválasztással. Ehhez nagy segítséget nyújtanak a szakszervezeti bizalmiak. Egyetértésük, döntésük ma már nélkülözhetetlen. Ma még nem gondmentes a szakszervezeti beutalás rendszere. Az üdüléssel kapcsolatos tennivalókat a Szakszervezetek Országos Tanácsa megvitatja és távlati tervet dolgoz ki a problémák enyhítésére. N. I. A Kossuth Kortyuk!adó gondozásában Könyvek és folyóiratok Vajon tudja-e az olvasó egy-egy jó politikai memoár, krimi, vagy akár a Népszerű Történelem sorozat bármelyikének elolvasása után, kinek köszönheti az érdekes olvasmányt, ha tetszett? A szerző neve és a mű címe megragad még az olvasó emlékezetében egy ideig, de azt nem nézi, hogy ki gondozta és jelentette meg. Érdemes pedig azt is megnézni. Minden kiadónak megvan a sajátos arculata, igy a Kossuth Könyvkiadónak is. 9 millió példányban Baranyában 2000 aktíva A NOSZF 60. évfordulójára tizenhárom mű jelenik meg A Baranya megyei Kirendeltség vezetőjét, Németh Jánost kértem, avassa be az olvasót a. Kossuth Könyvkiadó terveibe, Milyen könyveket és kiadványokat jelentetnek meg? A Kossuth, a párt könyvkiadója, így alapvetően a politikai művek .megjelentetése, gondozása és terjesztése a feladat. Az MSZMP KB 1976. október 26-i határozata a pártpropaganda és az ideológiai munkö javítását célozza, így természetesen a kiadó munkáját is ez határozza meg. Idén 240 féle könyvet ad ki a Kossuth, igen széles skálán: a marxizmus—leninizmus klasszikusai műveinek teljes és kiskönyvtár!, illetve az ezekből készült tematikus válogatások látnak napvilágot éppúgy, minta filozófiai, a történelmi, munkásmozgalmi, a közgazdasági, a nemzetközi és a pártpolitikai-társadalompolitikai művek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára tizenhárom művet adnak ki. A párt és társadalompolitikai folyóiratok, valamint közlemények és a különféle magazin jellegű folyóiratok, a pártoktatási tankönyvek és szemelvénygyűjtemények, illetve a zömmel irodalmi riportokat tartalmazó szépirodalmi művek is a profilúkba tartoznak. Évente a kiadott könyvek és lapok össz- példányszáma eléri a kilencmillió darabot. A Kossuth Könyvkiadó gondozza és terjeszti még a Vi- lágosság-ot és a Magyar Nők Országos Tanácsa összes kiadványát. Jelentős szerepet kapnak az ifjúsági és nőpolitikái témájú kiadványok is a megjelentetett művek között. A kiadáson és gondozáson kívül egyik fő feladatuk a kiadványok terjesztése. A Kossuthnak minden megyében működik kirendeltsége, így Pécsett is, a Rákóczi út 39/A alatt. A terjesztést ők irányítják, de a pártszervezetek megbízott aktivistái végzik — Baranyában kétezren. Ők keltik fel az olvasók érdeklődését, kínálják és adják el a könyveket — pártmegbízatásként. Hogy dolgoznak, mennyi könyvet adnak el? Eredményük lényegesen jobb az országos átlagnál, az 1976-os évet közel 4 millió forintos forgalommal zárták: megyénk minden keresője majdnem 20 forintért vásárolt. A kossuthos terjesztők üzemekben és intézményekben árusítanak, nap mint nap kínálva a könyveket. A különféle rendezvényeken — így az őszi politikai könyvnapokon, vagya nyereség részesedési és bányásznapi könyvakciók során — ezrekhez jutnak el. Ezeket kiállítások, könyvvásárok, író—olvasó találkozók és folyóirat- ankétok teszik emlékezetessé. A több éve és a legeredményesebben terjesztők erkölcsi elismerése sem marad el: emlékjelvényt, kiváló terjesztő ezüstplakettet kapnak november 7-én, munkájukat az ünnepi könyvhéten is elismerik. De a legnagyobb elismerést a vásárló köszöneté jelenti: „Jó könyvet adtál, legközelebb is szólj, ha hasonló érkezik!..." Murányi László A SoMf- „első lépései Lengyel önjáró fejtésbiztosító berendezés magyarországi kísérlete kezdődött István-aknán A Mecseki Szénbányák Vállalat Pécs-Bányaüzemének V. szintjén, 450 méter mélységben megtette „első lépéseit” a lengyel gyártmányú Sow-40 típusú önjáró fejtésbiztosító berendezés. A Komag, Lengyel Bányászati Gépkutató Intézet által kikísérletezett szerkezet Lengyelországban is újnak számít, néhány üzemel belőle. A régebbi, hagyományos önjáró biztosító berendezéssel szemben olyan előnnyel rendelkezik, hogy 90 fokig terjedő telepdőlésben, vagyis a mecseki szénmedencére jellemző meredek fejtésben alkalmas. Ezzel a típussal elsősorban a középmeredek, azaz 50—60 fokig terjedő fejtések önjáró biztosítását kívánják megoldani. Az ennél meredekebb telepben ugyanis az Ascs típusú, szovjet önjáró biztosító és jövesztő berendezéssel folynak biztató kísérletek a múlt év őszétől. Magyarországon ez az első Sow-40 típusú bányagép. Értéke 25 millió forint. A száz egységből álló berendezés húsz taggal indult. Folyamatosan bővítik, ahogy a fejtésviszonyok engedik. A terv szerint 80 méteres fronthomlokba építik be. Az új berendezés kísérleti üzemelésével a Forál Andor vezette, több mint ötven fős szocialista brigádot bízták meg. A csapat jó munkája elismeréseként éppen csütörtökön kapta meg a „Vállalat Kiváló brigádja” címet. H. L.-né Bóna Ernőné a KISZ megyei első titkára Ülést tartott a KISZ Baranya megyei Bizottsága Dlést tartott tegnap Pécsett a KISZ Baranya megyei Bizottsága Sorkadi Nagy Barna megyei első titkár elnökletével. A bizottság megtárgyalta a Szigetvár járási-városi KISZ Bizottság működésének tapasztalatait Kismárton János, a bizottság titkára előterjesztése alapján, tájékoztatót hallgatott meg az időszerű politikai feladatok végrehajtásáról, majd Gyulai Sándor, a KISZ MB munkatársa adott tájékoztatást a megye vas- és fémgyűjtési helyzetéről, valamint a gyermekintézmények fejlesztésében végzett társadalmi munkaakciókról. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Deák Gábor, a KISZ KB titkára, Rózsahegyi István, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Kása Ferenc, az MSZMP Szigetvár városi Bizottságának első titkára. A KISZ Baranya megyei Bizottsága Sarkadi Nagy Barnát, a KISZ MB első titkárát más, fontos munkakörbe történő helyezése miatt — érdemei elismerése mellett — felmentette tisztsége alól. A testület, a KISZ Baranya megyei Bizottsága első titkárának Bóna Ernőnét, a KISZ Siklósi járási Bizottságának titkárát választotta meg. M. L. akik a hírekben szerepelnek Kertész István Csöngenek a telefonok, a titkárnő szalad, jelent, szalad, ülök a sarokban; az egész mint egy filmen a fő-fő menedzser irodája. A fő-fő menedzser pedig intézkedik: Kertész István, a Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat új igazgatója. Útja hosszú és eseményekben bővelkedő volt idáig. 1927-ben született. Újpesten, a Pannónia Szőrmeárugyárban tanulta ki a szűcs-mesterséget, s az auschwitzi, dachaui deportáció után is itt dolgozott, mint munkaversenytitkár, üzemi lapszerkesztő, kultúrotthon igazgató, üzemgazdasági főosztályvezető. Huszonnégy éves korában pedig már igazgató lett ott, ahol szülei* még munkásként dolgoztak. — A mozgalomban féléves vezetőképzőn ismerkedtem meg a politikai gazdaságtannal, s akkor rögtön elhatároztam, hogy polgazd-tanár leszek — mondja — 1951-ben a Vörös Akadémiára kerültem, s tán erre vagyok a legbüszkébb: még az akadémia elvégzése előtt kineveztek tanársegédnek a marxizmus tanszékre. Később Sopronba kerültem, a Műszaki Egyetem tanszékvezetőjének, majd 1960-ban a Pécsi Tanárképző Főiskolára. 1967-től mostanáig a megyei pártapparátusban dolgoztam. — Mikor volt életében a legboldogabb? — Az akadémián. De nagyon jól éreztem magam függetlenített pártmunkásként is; az emberekkel való foglalkozás a legnagyobb lehetőség, amit magamnak kívánok. A tanítást most sem hagytam abba, az esti egyetemen tevékenykedek, s ezt az egyet nyugdíjazásom után is folytatni szeretném. Diákroham” a tanszékek ellen... Minden percében halálos komoly a ma és a holnap. Különösen az a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, ahol két napig a diákok „veszik át a hatalmat": az iskola szilikátgépészeti és vegyipari gépészeti tanácsa szaknapjain. Kezdődik a dolog ünnepélyes megnyitóval, folytatódik kiállítással, szakmai előadásokkal. Március 25-e fénypontja délután 5 órára esik: ekkor rohamozzák meg és foglalják el a diákok a tanszékeket. Csinnadrattával, mókával, hogy aztán „Szabadalom minősítő tárgyaláson” döntsék el: melyik oktató léphet elő diákká, s maradhat az iskola falai között. Március 26-án már kora Komoly és vidám napok a Műszaki Főiskolán „hajnalban”, 9 órakor, sport- délelőttön startolhatnak a legügyesebb üzemmérnökjelöltek. Természetesen az izgalom az oktatók—hallgatók kispályás focimérkőzésen csap tetőfokára. Este 7 órakor a POTE aulájába zúdul a tömeg: kezdetét veszi a jubileumi szakest. Műsor, amit a diákok készítenek, s amin az oktatóknak is kacagni, fintorogni illik. Éjfél előtt búcsúztatják majd a harmadéves hallgatókat, s a két nap bizonyára választ ad a kérdésre is, melyet a szaknapok tisztelt tanácsa emí- gyen fogalmazott: „Vajon gyökeret fog-e ereszteni egy emléket őrző faoszlop, hagyományt teremt-e egy kezdeményezés, az összetartozás szimbólumává válik-e a Szakest, kapoccsá-e az évről évre végző, s a már végzett hallgatók között?" -— Milyen érzés ötven éves korban ilyen új munkakörbe kerülni? — Az oktatás, vagy a pártmunka inkább elméleti feladatot jelent, egy vállalatnál azonban a kérdések nagyon gyakorlatiasan merülnek föl. Az utolsó negyedszázadot tekintve, most vagyok legközelebb az „élethez”. Úgy érzem azonban, hogy a hármas követelmény — szakmai, politikai, vezetési — ellenére itt is alapvetően pártmunkás vagyok. Különben az ügyekkel még csak ismerkedek. Beiktatásomkor azt a tanácsot kaptam a miniszter- helyettestől, hogy akkor csinálok mindent a legjobban, ha fél évig semmit se csinálok. — Mi volt az itteni első döntése? — Egy formális, demokratikusnak látszó testület megszüntetése. A huszonnégy fős ügyvezetőség hetenként ülésezett, négy-öt fő véleményt mondott, a többi pedig unatkozott. Én ténylegesen operatív döntésre alkalmas szerveket szeretnék létrehozni. Alapelvem — ezt el is mondtam a bemutatkozáskor — minden ember egyéniség, és segítenem kell, hogy képességeit kibontakoztathassa. Az szükségeltetik, hogy munkatársaim adott szakterületükön nálam „okosabbak” legyenek. A vállalat kollektíváját nagyon jónak tartom. Nagyszerű szakemberek, s munkatársaim nagymértékben segítik beilleszkedésemet. — Mi most a fő feladat? — (Régebben a prémiumok esetenként fizetéskiegészítésü! szolgáltak, ezeket a többre, jobbra ösztönző juttatássá kell változtatnunk. Másrészt pedig túl nagyok a vállalat készletei. Ki kell alakítanunk az értékesítés-központú beszerzési politikát, de úgy, hogy ez ne menjen az ellátás rovására. Kertész István életében másodszor igazgató. Akkor, huszonnégy évesen csak azt tudta: mi az amit nem akar. Most azonban már azt is: mi az az új, amit akar. Szántó Péter Közlekedhetnek a gyerekek Megnyitotta kapuit a közlekedési park A kétéves múltra visszatekintő pécsi közlekedési park március 24-én ismét megnyitotta kapuit. Idén is főállású oktatásvezető irányítja a munkát, de a közlekedésre nevelést, oktatást segíti a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és a pedagógusokból álló önkéntes rendőri csoport is. Mindennap reggel 8-tól 12 óráig oktatás folyik általános iskolásoknak, majd 13 órától bárki látogathatja az ország egyik legszebb és technikailag legjobban berendezett közlekedési parkját. Bércesi György oktatásvezető irányításával működik a segéd- motoros szakkör, melynek foglalkozásain a 14. életévüket betöltött fiatalok 24 órás elméleti és gyakorlati képzést kapnak. Ezt követően vizsgát tesznek és segéd motorkerékpár-vezetői engedélyt szerezhetnek. Közkedveltek az itt rendezett közlekedési vetélkedők is. A nyitás hetének szombatján, március 26-án, délelőtt kerékpáros vetélkedőt tartanak és a műszaki propaganda hónap keretében díjtalanul állítják be a motorkerékpárok fényszóróit. — M. I. — Moziés fílmklub- programok A közművelődési filmhét harmadik napján is sok bemutató, gazdag programok várták az érdeklődőket. Délután Pécsett, az Ifjúsági Házban Gazdag Gyula Sípoló macskakő, este pedig Elek Judit Egyszerű történet című filmjét vetítették. A filmeket az alkotókkal való beszélgetés követte. A Kossuth Klub moziban délután és este a Balázs Béla Stúdió retrospektív sorozatában Szomjas György, Mihályfi László, Csányi Miklós, Gazdag Gyula, Kosa Ferenc filmjei kerültek bemutatásra többek között. A filmklub programok keretén belül, délután Pécsett az 500-as Szakmunkásképző Intézet tanulói látták és vitatták meg a nevelésügyi sorozat egyik filmjét, Mohácson a Farostlemezgyár klubkönyvtárában szocialista brigádok gyűltek össze, Szentlőrin- cen, a Tinódi moziban pedig kisze- sek tekintették meg a BBS filmjeit. Estt Pécsett a Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Klubjában a joghallgaótk nézték meg Mihályfv Sándor Filmdokumentum című filmjét. Szakmai tanácskozásokat is tartottak tegnap. Pécsett, az Ifjúsági Házban városi és megyei szakfelügyelők, iskolaigazgatók vitatták meg Mihályfv Sándor Kertész utcaiak című fiimiét, délután pedig a Baranya megyei Tanács KISZ-szervezete tekintette meg Dárdai István filmjeit. Délután Mohácson az Öntöde Vállalatnál vállalati dolgozók és munkavédelmi felelősök nézték meg Vitézi László, Mi- hálvfy László és Erdős Pál filmjeit, majd utána közönségtalálkozón vettek részt az alkotókkal.
