Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-24 / 82. szám
1977. március 24., csütörtök Dunantmt naplö 3 Mindenki érezze magáénak a köz tulajdonát Legmagasabb bírói szervünknek, a Magyar Nép- köztársaság Legfelsőbb Bíróságának feladata a bíróságok elvi irányítása, fellebbezés vagy törvényességi óvás alapján elé kerülő ügyek jogerős eldöntése. A bűncselekmények számából, az egyes cselekménycsoportok arányainak, valamint az elkövetési módoknak és körülményeknek alakulásából általános érvényű következtetéseket von le. A bíróságok elé kerülő ügyek jelentős része vagyon elleni, illetve gazdasági természetű. Ezekről, s a belőlük levonható általános tanulságokról kérdeztük meg dr. Czili Gyulát, a Legfelsőbb Bíróság elnök- helyettesét. A gazdasági bűncselekmények tanulságai Beszélgetés dr. Czili Gyulával, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesével — Milyen jellegű gazdasági bűncselekmények kerültek leggyakrabban az utóbbi időben a Leglelsőbb Biróság tanácsai elé? — Ha csoportosítani akarjuk a jogerőre emelkedett ügyeket — hangzott a válasz —, többféleképpen is tehetjük ezt. Egyféle bűncselekményeket úgy lehetne legjobban jellemezni, hogy a társadalmi, a csoport és az egyéni érdek sorrendjének felcseréléséből, ezek helytelen szembeállításából származnak. Más ügyekre az a jellemző, hoav konjunkturális jellegűek: elkövetőik visszaélnek azzal, hogy méq nem minden téren tudja a társadalom kielégíteni az egyes emberek jogos igényeit. Külön kell beszélni azokról az ügyekről, amelyeknek vádlottairól a bíróságon derül ki: feddhetetlen múltú emberek, akik fontos beosztásba kerülve úgy gondolták, rájuk nem kötelező a jogszabályok tiszteletben tartása. A törvény mindenkit kötelez — A felsorolásból is kiderül, hogy az utóbbi ügyek nemcsak bűnüldözési, de morális szempontból is külön említésre méltóak. Talán egy idevágó példa illusztrálhatná az elmondottakat? — Korántsem „szenzációkeltés" a célunk, hanem az, hogy a közvélemény figyelmét felhívjuk bizonyos bűncselekmények társadalmi veszélyességére. Itt nem csupán az ügyek gazdasági kihatásaira gondolok -, noha őzök sem lebecsülendők —, hanem arra: senki sem hiheti azt, bármilyen beosztásban volt vagy van, bármilyen tiszteletre méltó múlt áll mögötte —, hogy önmagát felül emelheti a jogszabályokon. Egyetlen példa: Győrött az egyik nagy vállalat igazgatója, közgazdasági főosztályvezetője, továbbá ugyanennek a vállalatnak munkavédelmi felelőse és eqyik qyáregységveze- tője került bíróság elé. ügyüket fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság tárgyalta másodfokon, jogerős ítéletet hoztunk. A vállalat fölöttese, a tröszt, munkaversenyt hirdetett, amelynek feltételei között kizáró okként szerepelt, ha valamelyik vállalatnál halálos, cson- kolásos következményű, vagy tömeges üzemi baleset következik be. Ugyancsak a tröszt hirdetett külön munkavédelmi versenyt is, magasan díjazva azt a vállalatot, amely legbiztonságosabban dolgozik. Az ügyben szereplő vállalat vezetői eltitkolták a náluk bekövetkezett üzemi baleseteket, így a versenyt megnyerték és 478 ezer forintot kaptak. Szintén ennél a vállalatnál történt, hogy az igazgató, a köz- gazdasági főosztályvezető és az szb-titkár fiktív jutalmakat osztott ki, a „megjutaimazot- tak" kötelesek voltak a kapott összeget visszafizetni. A pénzt reprezentációs célokra költötték el. Ezzel újabb, több mint 40 ezer forintos kárt okoztak a népgazdaságnak. Kiderült a tárgyalás folyamán, hogy a vállalat vezetői jóelőre felhívták a művezetők figyelmét: a legközelebbi munkaverseny értékelésekor az kap legtöbbet, aki legjobban el tudja titkolni a nála bekövetkezett baleseteket. — Természetes — folytatja a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese —, hogy ezekért a,bűn- cselekményekért büntetés jár. A jószándék nem mentség — Milyen tendenciák figyelhetők meg a társadalmi és a csoportérdek szembeállításából, illetve a csoport- és magánérdekeknek a társadalmi érdekek elé helyezéséből származó bűncselekményeknél? — Elég sűrűn találkozunk azzal, hogy a vádlottként elénk kerülő gazdasági — főleg szövetkezeti - vezetők tulajdonképpen jót akartak, de a jót rosszul akarták. Másoknál a jószándék legfeljebb feltételezhető, de bizonyítani azt lehet, hogy vélt csoportérdekből megkárosították a népgazdaságot. Ismét mások üzérkednek s ezt szövetkezetek, szocialista gazdálkodó szervek legalizálják. Az első két bűncselekményfajtánál közös az, hogy mire a bíróság elé kerülnek az elkövetők — az elért gazdasági eredmények már meg is semmisültek, vagyis a megfontoltság, az előrelátás teljes hiánya jellemzi az ilyen embereket. — Melyek azok a bűncselekmények, amelyeket konjunkturális jellegűnek nevezett? — Több ilyen bűncselekményfajta fordul elő a bíróságok gyakorlatában. Kezdjük a legismertebbekkel, az építkezési ügyekkel. Köztudomású, hogy a lakásépítési program teljesítése ellenére még mindig nagy a lakáshiány, az emberek szeretnének mielőbb igényeiknek, elképzeléseiknek megfelelő lakáshoz jutni. Nemrégen került bíróság elé építő kisiparosok ügye. Ők társasházak építésére szövetkeztek, de ehhez sem képesítésük, sem jogosultságuk, sem kapacitásuk nem volt. Az építtetni akaróktól nagy összegeket vettek fel, új meg új építkezéseket vállaltak, de befejezni egyiket sem tudták, ahogy mondani szokták: lyukat, lyukkal akartak betömni, egyik építkezéstől a másikhoz vitték át a tőkét, míg végül feljelentették őket. Alkalom szüli a tolvajt — Túl a büntetőjogi felelős- ségrevonáson, milyen tanulságokkal szolgálnak a büntetőügyek az ön, illetve a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a társadalom számára? — A gazdasági, közelebbről a népgazdaság elleni bűncselekmények természetszerűen csak egy részét képezik a bíróságok elé kerülő ügyeknek, de horderejűket, társadalmi hatásukat tekintve, igen jelentős részét. — Tanulság az is, amit a régi magyar közmondás úgy foglal össze, hogy „alkalom szüli a tolvajt", vagyis sokkal komolyabban, szigorúbban kell végre venni a társadalmi tulajdon védelmét, őrzését. Nemegyszer hónapokig keresik milliós értékű gépek gazdáit, míg végre előkerül, s felelősségre kell vonni hűtlen kezelésért. S még egy nagy tanulság: a vállalat, a köz vagyonáért felelős mindenki, aki ott dolgozik. Természetesen a vezető nagyobb mértékben, mint a kis beosztásúak, de nekik is van felelősségük. Az üzemi demokrácia szélesítése magával hozza azt is, hogy mindenki jobban érezze magáénak a köz tulajdonát, lépjen fel annak védelméért bárkivel szemben. V. E. Májusban rendezik a Miskolci Filmfesztivált A Szakszervezetek Országos Tanácsa és Miskolc megyei város Tanácsának közös rendezésében az idén tizenhetedik alkalommal megrendezendő Miskolci Filmfesztivál élőkészítő bizottsága szerdán Miskolcon ülésezett. A megbeszélésen úgy döntöttek, hogy az idén Borsod három településén, Kazincbarcikán, Mezőkövesden és Szent- Istvánon kívül Miskolcon huszonöt helyen tartanak kihelyezett vetítést. A fesztiválpalotában május 5—10. között rendezendő versenyvetítésen az előzsürizésre benevezett 135 alkotásból 65 kerül bemutatásra. A zsűri döntése alapján — amelynek elnöki tisztét dr. Ortutay Gyula akadémikus tölti be — adják majd ki a fesztivál fődíját, valamint a különböző kategória- díjakat. Dr. Harsányi László egyetemi tanár A világháború befejezésének évében, 1945-ben ezerhétszá- zadmagával vették fel a Budapesti Orvostudományi Egyetemre. Úgy véli: ez a generáció olyan élményeket szerzett a nagy világégésben, hogy megtanulta becsülni az embereken segítő tudományt, ötödéves korában demonstrátor lett az egyetem igazságügyi orvostani intézetében, s itt dolgozott az intézet docenseként, a Fogorvostudományi Kar dékánhelyetteseként. Az egészségügyi miniszter február 1-én nevezte ki dr. Harsányi Lászlót egyetemi tanárrá és a Pécsi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete igazgatójává. — Pályáztam Pécsre — mondja. — A munkatársak között számos barátom, ismerősöm volt, s jó dolog egy olyan városba kerülni, melynek az írott történelme több mint kétezer éves, s ahol az ország első egyetemét alapították. S természetesen az is jó dolog, hogy a POTE nemcsak épületében, hanem szellemében is megfiatalodott, merész, új utakra lépett. Mire egy tudományos pályán lévő ember ötven éves lesz — mint én —, kialakul a tudományos profilja, s ezt együttműködő munkatársak segítségével, önállóan jobban meg tudja valósítani, mint egy részleg vezetőjeként. — Jelenleg mi a legfontosabb leiadat? — A kormány egy tavalyi rendelete intérményesítette az orvosszakértői működést. E tevékenység bázisintézményeit az egyetemek alkotják. Pécs feladatainál az elsők között említem a rendelet Baranya megyei életbeléptetését. A kérdés lényege, hogy intézetünk kapja az összes szakértői kirendelést, s hogy a szakértő nem marad magára hagyva; az intézet laboratóriumi, műszeres és konzultációs segítsége rendelkezésére áll. Az illetékesekkel folytatott eddigi tárgyalásaim alapján azt mondhatom: törekvéseink találkoztak. — Milyen okok késztetnek egy orvostanhallgatót, hogy épp ezt a hivatást válassza? — Mikor a medikus tanulni kezd, pontosabban mikor az egyetemre jelentkezik, a gyógyító tevékenység varázsa csalja oda. A tanulmányi idő alatt ismerkedik meg a részterületekkel. Én ötödéves koromban „jegyeztem el" magam az igazságügyi orvostannal. Feltétlenül érdekes tárgy, nemcsak a „krími" miatt. Interdiszciplináris tudományág: a bírósági működésen túl idetartozik ma már a közlekedési orvostan — épp Pécsett foglalkoznak behatóan ezzel a témával —, a klinikai méregtan, és sok egyéb. — Professzor úr az egyetemi, tudományos munka mellett tizennyolc éven át a Belügyminisztérium bűnügyi laboratóriumában volt szerződéses orvosszakértő, megalakulása óta tudományos osztályvezetője az Országos Igazságügyi Orvostani Intézetnek. Mit jelent önnek a bűnügyekkel kapcsolatos munka? — Utóbbi funkciómat Pécsett is szeretném megtartani. Azt mondhatom, ami jelentős bűn- cselekmény Magyarországon az utóbbi tíz évben volt, annak kivizsgálásában valamilyen minőségben közreműködtem. Ez a munka mind gyakorlatban, mind pedig elméletileg a tudományos tevékenység részét képezi. Napirendje szinte monotonon ismétlődik: reggel a boncterem, aztán élő személyek vizsgálata, részvétel a bírósági eljárásban, oktatás. Szabadidejében történelmi, társadalomtudományi tanulmányokat olvas, amint mondja: „bibliofil ember". A család egyelőre még Budapesten van, fia negyedéves orvos- tanhallgató, lánya a gimnáziumot valószínűleg Pécsett folytatja majd. Dr. Harsányi László munkája során borzalmas dolgokkal is találkozik. Ennek ellenére rendkívüli módon kiegyensúlyozott, nyugodt ember benyomását kelti. — Az életbeli kiegyensúlyozottságom talán onnan jön, hogy nemzedékünk érzékeny, fogékony korában szörnyű élményeken ment át: amit értéknek láttunk, mind pusztulni látszott a háború alatt. Ezek után aztán nagyobb trauma nem jöhetett, s hiszem, hogy nem is jön. Szántó Péter Megakadályozni a szennyeződést Füst Komló felett Szendrődy István felvétel* A levegőtisztaság-védelem jogi szabályozása # A bírságolás alapja # Pályázat a beruházások támogatására A levegőtisztaság-védelmi szabályozás célja a környezeti levegő tisztaságának a biztosítása a levegő minőségi normák (immisszió) betartásával és oz ehhez szükséges intézkedésekkel. Az immisszió színt emelkedéséért a felelősség csak a források közvetlen ellenőrzése útján állapítható meg. Mivel hazánkban a legtöbb gondot a tüzelésből származó emisz- sziók okozzák, első lépésben a kéndioxid és a szilárd szeny- nyezők kibocsátását korlátozzák. 1975. január 1-től pedig rendelet szabályozza az ammónia, fluoridok, nitrogénoxidok, klór, szénmonoxid és a fenti két szennyező anyag kibocsátásának: megengedhető felső határait a kéménymagasság, a környezeti immisszió szint és a területi védettségi kategória szerint. Az előírások betartását a légszennyezési bizottság büntető tarifa szerint növeli. A bírságolás alapjául szolgáló túlszennyeZődést a lég- szennyezők technológiai számításokkal vagy mérésekkel állapítják meg. Erről bejelentést kell tenniök az illetékes tanács építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatás] szervéhez. A bir- ságrendelet hatálya nemcsak az ipari és építőipari ágazatokra tartozó vállalatokra és szövetkezetekre tartozik, hanem valamennyi légszennyezőre. A légszennyező források kibocsátási határértékeit a lég- szennyezők a birságrendelet melléklete szerinti nyomtatványokon kapják meg. A lég- szennyező az egyes szennyezőanyagokra vonatkozó bevallásait ezen nyomtatványokon teszi meg. Az ország területét levegőtisztaság-védelmi szempontból három területi védettségi kategóriába sorolták. (Kiemelten védett, védett, egyéb területek.) Az egyes területekre különböző levegőminőségi értéket határoztak meg. 1971. január 1-tól a lég- szennyezők a veszélyességi kategóriákba sorolásuknak megfelelően légszennyezési alapjárulékot fizettek, amelyből az Országos Levegőtisztaság-védelmi Alap képződött Ez a fizetési rendszer 1975, január 1- től megszűnt Az alapok döntő részét a légszennyezést csökkentő beruházások támogatására használják fel. A támogatós odaítélése nyilvános prályázat útján történik, általában kétéves ciklusokban. (A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága épp>en az elmúlt napokban írt ki nyilvános pályázatot levegőtisztaságvédelmi beruházások támogatására.) A rendelkezések előírják, hogy a további levegőminőség romlás megakadályozása érdekében új épület, építmény, műtárgy, illetőleg létesítmény elhelyezése, építése, bővítése, technológiai változtatás, korszerűsítés során a műszaki tervekben érvényesíteni kell a levegőtisztaság védelmét. A meglévő létesítmények által okozott légszennyezés csökkentése érdekében predig a jogszabályok a légszennyezőket megfelelő hatékony intézkedések megtételére kötelezik. A légszennyezők közül az ipari és építői pxiri ágazatba tartozó gazdálkodó szervek, valamint minden 300 ezer kcal/ó teljesítmény feletti tüzelőberendezés üzemeltetője köteles évenként légszennyezési adatokat szolgáltatni. Ez az adatszolgáltatás 1976. január 1-től csak mint változásjelentés maradt érvényben. Vagyis a lég- szennyező a kibocsátó források számában, a felhasznált energiahordozók mennyiségében vagy minőségében bekövetkezett változást 90 napon belül köteles közölni az illetékes tanácsi szervekkel, A birságrendelet alapján azonban a lég- szennyezőknek évente be kell jelenteniök a forrásonkénti túl- szennyezést. Amennyiben a légszennyező a túlszennyezés bejelentését határidőre (a tárgyévet követő 90 napon belül) nem teljesíti, a birságrendelet értelmében vele szemben a bírság másfélszeresre nő. A birság összege 50 százalékkal nő, ha a légszennyező bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. A légszennyezési bírságot kétszeres összegben állapítják meg, ha a légszennyező határidőre nem tesz eleget a légszennyezés csökkentésére irányuló hatósági kötelezésnek. A hatósági kötelezés első lépésben általában az üzemi levegőtisztaság-védelmi intézkedés elkészítésének az előírása. Az intézkedési tervnek fel kell tárnia a jelenlegi technológiák és a termelési tevékenységből eredő légszennyeződéseket utalnia légszennyező forrásonként a szennyeződés okára. Például tisztítóberendezés hiánya, technológiai berendezés elavultsága. Az Országos Építésügyi Szabályzat és más jogszabályok üzemek, építmények vonatkozásában védőterületek létesítésének, illetőleg megtartásának kötelezettségét írják elő. A megfelelően méretezett védőövezet létrehozása elősegítheti az alkalmazott leválasztó, tisztító és semlegesítő berendezések beruházási és üzemeltetési költségeinek csökkentését is. Kovács Lajos B. m-i Tanács V. B. ÉKV. O.
