Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-03 / 61. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namo XXXIV. évfolyam, 61. szám 1977. március 3., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Lepni kell! Különböző árufőcsoportokat tart számon a nemzetközi ke­reskedelem, s ezek egyike, de az élen álló, a gépek és be­rendezéseké. Minél nagyobb ezek részesedése a külkereske­delmi forgalomból, annál fej­lettebbnek tartják az ország gazdaságát. Hazánk esetében ez az arány folyamatosan nö­vekszik, azaz a mennyiségi jel­lemzőknél nem lelni hibát. Ami viszont az összetételt, a minő­séget illeti, elgondolkoztató, hogy míg öt esztendő alatt en­nél az árufőcsoportnál az or­szágba behozott eszközök ára összességében negyven száza­lékkal emelkedett, a kiviteli ár csak tíz, tizenöt százalékkal. Szembeszökő tehát a rés, amely a kiviteli és a behozatali árut elválasztja. A távolság a kíná­lat viszonylagos szűkösségének, a termékek korszerűtlenségé­nek. a merev üzletpolitikának a következménye. Említhetünk ugyanakkor más előjelű példát, így azt, hogy az 1976 és 1980 között a Szovjetunióba jutó magyar gépipari export 40—42 százaléka már szakosított ter­mék lesz, azaz olyan áru, ami­nek gyártására jó feltételek közepette rendezkedhetett be az ipar. Ellentmondás gyanitá- sa helyett inkább azt tételez­zük fel, hogy az átmenet, a változás tükre a két tény. An­nak megmutatója, amit a ha­ladás egyenetlenségének ne­vezhetünk, s e ritmuszavar egyik oka éppen a huzakodás, ki mit tegyen, mekkorát lépjen. Balgaság lenne tagadni, hogy egy-egy központi fejlesztési program, vagy nagyberuházás lényegesen beleszól a terme­lési és a termékszerkezet ala­kulásába. Ezt azonban sokan fölmentésként értelmezik a he­lyi, vállalati körben megtehe­tő intézkedések, lépések alól. Az említettek okoskodása így hangzik: először megvárjuk, mit döntenek, mit tesznek oda­fent, s azután majd mi is el­indulunk. E kényelmes várako­zás sok-sok forinttá' fosztja meg a közös oénztárt. holott ennek ablakánál, kifizetéskor, igen­csak nyújtogatjuk a markunkat. Vannak vállalatok, ahol váll­húzogatva fújják: szegény em­ber — kenderhám, fakó sze­kér — rossz szerszám. Azaz tennének ők, ha módjukban állna, ám gyatra eszközökkel, fejlesztési hitelek hiján minek erőlködjenek. Vannak tényle­ges korlátok, amire egyetlen példát: a kohó- és géoipar- ban a termelöberendezések száma meghaladia a 130 ezret, de ezeknek csupán 43—45 szá­zaléka Ítélhető korszerűnek. E korlátok átlépésére — a lehe­tetlenre — senkit sem biztat­nak. Az a nyugtalanító, ami az adottságokon belül történik, ahogyan zajlik ez, s amennyi eredménnyel jár. Mindhárom té­nyező távol áll a lehetőségek teljes kihasználásával elérhető- töl. Ebben részes az ipar egy- egy területének irányítása épp­úgy. mint a vállalatok láncola­ta. Mindenkinek a maga dol­gát kellene megtennie. Meghök­kentően egyszerű igazság. Még­is, bonyolultabbakat kutatunk helyette, s lehetőleg olyanokat, hogy másokra legyenek érvé­nyesek. így azután sokkal több a vélt igazságunk, mint a kor­szerű termékünk. Előbbiekért mi fizetünk — és keservesen drá­ga árat —, utóbbiakért nekünk fizetnek. Ha sikerülne megvál­toztatni e kiadási és bevételi arányokat... Miért ne sikerül­ne? Csak annyi kell hozzá, hogy mindenütt, ha más és más hosz- szúsággal is, de lépjenek. Takarékos nemzet vagyunk Kilencvenhárommilliárd forint a betétkönyvekben Az OTP vezérigazgatójának sajtótájékoztatója (Munkatársunk telefonjelentése) ^*5 redményesen zárta a takarékpénztár az 1976-os eszten- dőt. Mind a takarékbetét állomány alakulását, mind pe­dig a lakásépítést és értékesítést figyelembevéve a kitűzött cé­lok túlteljesítéséről adhat számot — így értékelte az OTP tavalyi tevékenységét tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Szirmai Jenő vezér- igazgató. A lakossági betétek állomá­nya 1976. december 31-én megközelítette a 93 milliárdot, ami 11,6 milliárd forintos nö­vekedést jelent. A takarékos­sági célkitűzések között a sorrend változatlan: lakás, gép­kocsi és egyéb hosszabb idő­tartamú célkitűzések. A taka­rékbetétkönyvek száma 5,5 millió, az 1 könyvre eső átla­gos összeg 5 százalékkal nőtt. A takarékoskodók az év végén 3,2 milliárd forint kamatjóvá­írásban részesetek. 1976-ban mintegy negyvenezren nyitottak ifjúsági takarékszámlát, év vé­gére megközelítette a 310 000 darabot. Az OTP az elmúlt évben kö­zel 22,5 milliárd forint hitelt fo­lyósított a lakosságnak és ez­zel az évvégi hitelállomány kö­zel 61,5 milliárdra emelkedett. A tavalyi lakásépítési tevé­kenységgel kapcsolatban né­hány fontos adat: az 1976-ra előirányzott 82 000 lakással szemben összesen 94 000 lakás épült. A befejezett lakások szá­ma legnagyobb mértékben a kölcsöntámogatásos családi ház építésnél gyarapodott: több mint 37 000-rel. A fogyasztási és termelési célokra nyitott hitel összege 8,2 milliárd forint. Személyi hite­lekből 2,2 milliárd forintot vet­tek igénybe létfontosságú cé­lok megvalósítására. Az elő­irányzottnál nagyobb volt az állomány emelkedés a mező- gazdasági termelési hitelek­nél. A tanácsok az elmúlt esz­tendőben mintegy 72 milliárd forinttal gazdálkodtak, ebből 34 milliárdot fejlesztési célok­ra, 38 milliárdot pedig a költ­ségvetési alapra fordítottak. Lakásberuházásokra 24 milliárd forintot használtak fel. 1977-re a betétállomány tíz- milliárd forintos emelését ter­vezi a takarékpénztár. Ez azt is jelenti, hogy az év végére a lakossági betétállomány meg­haladja a szózmilliárd forintot. Ez év január l-ével új betét­forma került bevezetésre, a ta­karéklevél. Ugyancsak január elsejével megszűnt a háromhó­napos lekötésű 3 százalékkal kamatozó betétfajta. 1977-ben a lakosság fogyasztási és ter­melési igényeit az előző éviek­hez hasonlóan biztosítja az OTP. Dunai Imre A MÉM vezetői Baranyában Látogatás a sombereki tsz-ben Baranya élelmiszergazdasá­gának elmúlt évi eredményeit értékelték, az 1977-es megyei tervet elemezték, valamint más fontos kérdésekről tárgyaltak tegnap Pécsett a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium vezetői. Dr. Soós Gábor államtitkárt és munkatársait dr. Nagy Jó­zsef, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának első titká­ra, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke fogadta. A tanácskozáson részt vett Czé- gény József, a megyei pártbi­zottság titkára, dr. Földvári Já­nos, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese, vala­mint a megyei pártbizottság, a megyei tanács más vezető munkatársai. A vendégek o megbeszélés végeztével megtekintették a sombereki termelőszövetkezet korszerű állattenyésztő telepeit Szófia Megnyílt a testvérpártok KP-titkárainak értekezlete Szófiában szerdán dél­előtt megnyílt a szocialis­ta országokban tevékeny­kedő testvérpártok köz­ponti bizottságai ideoló­giai és nemzetközi kérdé­sekkel foglalkozó titkárai­nak soron lévő értekezle­te. A tanácskozáson részt vesznek a Bolgár Kommu­nista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Ku­bai Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkás­párt, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egység­párt, a Román Kommunis­ta Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja kép­viselői. Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg az ér­tekezletet. Két napig tart a tanácskozás. Az Akkumulátor és Szárazelemgyár pécsi szerviz-telepén különbö­ző méretű akkumulátorokat gyártanak és javítónak. Bár szerviz- tevékenységük Pécs—Baranya területére terjed ki, kapacitásuk megengedi, hogy Budapestre is szállítsanak. A pécsi részleg húsz fővel dolgozik és havi termelési értékük meghaladja a 2—2,5 millió forintot. A női egyenjogúság érvényesülése az ifjú korosztályon belül H fiatal apák „javaslatai” Hét évvel az MSZMP KB határozata után A nőpolitikái párthatározat felhívta az ifjúsági szövetség fi­gyelmét: nevelőmunkájában helyezzen nagy súlyt a fiatalok családi életre való felkészíté­sére, a lányok és fiatal anyák továbbtanulásának ösztönzésé­re. Érvényesül-e a női egyenjo­gúság az ifjú nemzedék élet- felfogásában, milyen gondokkal kell megküzdeni a családban és a munkahelyeken? — erre válaszolt Szemethy Lászlóné, a KISZ KB Fiatal Nők Tanácsá­nak titkára az MTI munkatár­sának. — Mindenekelőtt azt hang­súlyoznám, hogy megvalósult a fiatal nők teljes foglalkozta­tása. Ma mór a munkaképes korú lányok, asszonyok több mint 75 százaléka dolgozik, 7,9 százalékuk az egyetemek és főiskolák nappali tagozatán tanul. E valóságos „frontáttö­rést” akkor tudjuk igazán érté­kelni, ha figyelembe vesszük: az ötvenes évek elején csupán a szolgáltatás jellegű ágaza­tokban és a kereskedelemben volt nagyobb arányú a nők tér­hódítása. Ezeket napjainkban is az elnőiesedett munkaterüle­tek közé sorolják, mivel kéthar­madrészben lányokat, asszo­nyokat foglalkoztatnak. Nő- többség van az oktatási, egész­ségügyi, a számviteli és az iro­dai munkakörökben is, néhány korábban kevés nőt foglalkoz­tató munkakörben sikerült meg­törni a jeget, mind több női műszaki rajzoló, gépi adatfel­dolgozó, vagy minőségi ellenőr van. Viszont a lányok továbbra is csekély érdeklődést mutat­nak a mezőgazdasági mérnöki vagy a legtöbb műszaki pálya iránt. Ezért legutóbb a KISZ IX. kongresszusa is felelősség­gel szólt az ezzel járó gondok­ról és hatékonyabb pályairá­nyító munkát sürgetett a* ked­vezőbb arányok kialakításáért. — A fiatal házasok, az édes­anyák nagy örömére szolgált, hogy az elmúlt években tovább fejlődött és bővült a szociálpo­litikai intézményrendszer. Nőtt az anyák társadalmi megbecsü­lése. A sokoldalú gondoskodás köréből a gyermekgondozási segély igénybevételével, annak hatásaival ifjúsági szövetségünk is gyakran foglalkozik. Tavaly a dolgozó szülő nőknek több mint 80 százaléka — összesen mintegy 280 000 édesanya — vette igénybe a gyermekgondo­zási segélyt. — A KISZ IX. kongresszusát megelőző országos vitában, s legutóbb az ifjúsági parla­menteken is sok ifjú édesapa javasolta: adott esetben vehes­se igénybe a segélyt az apa is, azaz a szülők dönthessenek ar­ról, hogy melyikük vállalja a kisgyermek gondozását. E ja­vaslat mindannyiunk örömére szolgált, hiszen azt mutatja: a fiatalok körében mind általá­nosabbá lesz a helyes család- felfogás, annak felismerése, hogy a gyermek nevelése nem­csak az anya, hapem az apa kötelessége is. A fiatal szülők például több fórumon is el­mondták: kívánatos lenne, ha a gyermekgondozási táppénzt nem csak az anya jogán folyó­sítanák. Saját bevallásuk sze­rint a fiatal édesapák is vál­lalnák beteg gyermekük ápo­lását, élnének a táppénz igény- be vételének lehetőségével — mondotta Szemethy Lászlóné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom