Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-15 / 73. szám
e Dunantmt napló 1977. március <5., kedd Képernyő miámm Különféle vélemények A közönség, az ezerfejű szörny, aki ma már méltán viselheti a milliófejű szörny nevet, néha tényleg különös dolgokat produkál. Komolyan mondom, szánnám ezt a személyt — csoportot, osztályt, intézményt, stábot — a'kli megkísérelne a kedvére tenni. A szörny (millió) hasát fogva' röhögne bolhaként ide-oda ugráló alattvalóján, majd öblös hangon dörögné: le vele, az ostobával. Mert amin egyik szájával nevet, azt fenmkölten lepocs- kölja a másikkal, amire egyik kezével szüntelenül csak legyint, visszahívja azt a másik kezével... Itt van például a Játék a betűkkel. Egyszer régen megdicsértem, mert egyszerű és követhető, sokaknak hobbyul szolgál és legalább nemes hobbyul, meg azért is, mert nem akar több lenni, ami: néhány perces, gondolkodásra' is alkalmas kikapcsolódás, szerény díjakkal, semmi fölhajtással. Akkor és utána is hallottam néhány véleményt: ez egy nagy marhaság, ez a játék, különben is unalmas már, miért nem találnak ki valami mást... Most megszüntették a játékát, nyilván e vélemények uszályába kerülvén. Hogy kis idő múlva vissza kelljen csinálni a dolgot: megint csak „sok-sok néző kérésére". Úgy látszik, az ellentábor csak akkor ragadott tollat, amikor kimondták a megszüntetést. Addig csak játszott. Mi ebből a tanulság? Egyfelől az, hogy ha nekünk valami nem tetszik, ne akarjuk nyomban kiirtani a világból. (Ez nemcsak tévéműsorokra érvényes tanulság .. .) Másfelől az, hq,gy ne mindig a hangosabb hangot halljuk csak meg. (Ez sem csak tévéműsorokra vonatkozik.) Egyszóval jó az öreg is a háznál, s nem csupa teljesen friss szenzációkból áll az élet Vitray Tamás műsora is, alig hogy elindult, máris bölcs jóslatokra késztetett sokakat. „.Ki fog fulladni" — vélték. „Mindenkit meg lehet unni, a Vit- rayt is”. Majd mindenféle őrültségeket írnak be a nézők, akikor aztán kapkodhatják a fejüket.” S lám, Vitray csak ül és mesél, nemcsak bolondokról, hanem szépekről is, s az emberek tényleg mindenféléket „írnak be”, de nemcsak őrültségeket, hanem kedves dolgokat is, s kiderült, hogy nemcsak azok az érdekes emberek, akik egy evésre két— három poharat elropogtatnak, hanem például azok is, akiknek tehetségük van valamihez és ezt oly derűsen és természetes büszkeséggel vállalják, hogy az „még férfiaknak is becsületére válna." . . . Eszem ágában sincs minden létező tévéműsor fogadatlan prókátorává szegődni, de lám, az igazság nem olyan egyszerű, mint azt néhány harcias néző olykor gondolja. A Magyar Televízió Szabadegyetemét mint vasárnap délutáni műsort is annyian szidták már, hogy tátva maradt a szám, amikor egy idősebb néző tegnapelőtt délután kétségbeesetten a fejéhez kapott és futni kezdett: úristen, még a végén elmulasztom, pedig ma válaszolnak a kérdésekre is.!.. H. E. TAVASZ A MECSEKEN KOPJAR GÉZA FELVÉTELE Ismerjük meg rencfelefelnkef (I.J A települések tervszerű fejlesztése, a rendezési tervekben az elképzelések ér- vényrejutása elsősorban úgy biztosítható, ha az építkezések zömét meghatározott, szabályozott eljárás keretében lehet lebonyolítani. Már a városrendezésről és építésügyről szóló 1937. évi VI. tv. egyértelműen előírta, hogy az építéshez, valamint az épületek használatbavételéhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Azt, hogy adott körülmények között milyen munkák essenek az építésügyi hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alá, illetve a megépültek közül melyikhez szükséges használatbavételi engedély, általában a területrendezés, a műemlékvédelem, a munkával érintett ingatlannal szomszédos ingatlanok tulajdonosainak jogos érdekei, az egészségvédelem, továbbá a biztonság követelményei és közérdekű szempontjai határozzák meg. Az építési engedélyezési eljárásról szóló 2/1977. (I. 18.) ÉVM sz., valamint az épületek és egyes építmények használatbavételének engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 3/1977. (I. 18.) ÉVM sz. új rendeletek 1977. április 1-én lépnek hatályba. A két rendelet a korábbi jogszabályoknak egy korszerűbb változata, alapvetően megváltoztatja az engedélyezési és használatbavételi eljárás eddigi rendszerét. Természetszerűen nincs lehetőség és nem is lenne célszerű az új jogszabályok részletes ismertetése. Elsősorban az állampolgárokat érintő legalapvetőbb és új szabályozások körét kívánom kiemelni, melynek alapján az építkezni szándékozók megismerhetik a legfontosabb eljárási előírásokat. Először az építési engedélyezési eljárásról. A rendelet különbséget tesz nem állampolgár és állampolgár építtető között. Az utóbbiak részére jelentős könnyítéseket tesz, amit bizonyít az is, hogy az ő vonatkozásukban a rendelet hatálya alá tartozó építési munkákat három fő csoportba sorolja. így: 1. a csak építési engedély alapján; 2. a bejelentés alapján, (nem állampolgár építtetőre nem vonatkozik), és 3. az építési engedély és bejelentés nélkül végezhető építési munkákra. A rendelet tételesen, közérthető módon sorolja fel — a korábbinál szűkebb körben — azon munkákat, melyek csak az építésügyi hatóság engedélyével végezhetők. Kiemelendő, hogy az úgynevezett terep- rendezési munkák, tehát a telken a telek szintjének a telekhatároktól 3 méter távolságon belül bármely, a telek belsejében pedig 1,50 métert meghaladó megváltoztatását (leMikor szükséges és mikor nem engedélyt kérni? T udnivalók az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásokról ásás, feltöltés, kiegyenlítés) nagyon helyesen engedélyhez köti. Szükségesnek tartom rögzíteni, hogy zártkertben, külterületen létesítendő minden épület, (présház, szerszámkamra, gyümölcstároló) változatlanul engedélyköteles. Új rendelkezése a jogszabálynak, mely állampolgár építtető esetében lehetővé teszi, hogy az I. fokú építésügyi hatóságnál történő előzetes bejelentés után bizonyos fajta építési munkák (belterületen) bejelentés alapján is elvégezhetők. Az ezzel kapcsolatos eljárást a következők miatt külön fogjuk a lakossággal sajtó útján ismertetni. Az engedélyezésről szóló miniszteri rendelet ugyanis lehetőséget ad arra, hogy ha a terület jellege szükségessé teszi — így a városban, nagyközségben és község üdülőterületén — tanácsrendelet a bejelentés alapján végezhető munkákat állampolgár építtető esetében is engedélyhez kötheti. Az építési és közlekedési osztály Pécs város jellegére tekintettel javasolta tanácsrendelet alkotását. A tervezet már elkészült. Tekintettel arra, hogy a szabályozandó kérdések az állampolgárok széles körét érintik, így a tervezetet — az általában szükségesnél — szélesebb körben kell megvitatni. Mindez az előkészítés idejét jelentősen meghosszabbítja, így Pécs megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága határozatot hozott, mely Pécs város közigazgatási területén a tanácsrendelet hatálybalépéséig állampolgár építtető esetében is engedélyhez köti a 2/1977. (I. 18.) ÉVM. sz. rendelet 2. § (2) bek. 2—4. pontjában és a 3. §-ban felsorolt építési munkákat. A határozat részletes szövegét a Dunántúli Naplóban hozzuk a lakosság tudomására. Egyébként a tanácsrendelet tervezetet az építési és közlekedési osztály a tanács június 16-i ülése elé terjeszti. Ennek ellenére szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a bejelentés megtételét követően is csak akkor lehet építkezni, ha azt az építésügyi hatóság határozattal tudomásul veszi. Ez lényegében egy egyszerűsített engedélyezési eljárás, hisz a bejelentéshez csatolni kell a helyszínrajzról készített vázlatot és szükség esetén a műemléki hatóság hozzájárulását is. Fontosnak tartom az állampolgárok figyelmét felhívni arra, hogy a melléképületek közül műhely, elárusító, stb. helyiség, műterem, személygépkocsi és motorkerékpártároló építését csak engedély alapján teszi lehetővé a rendelet. Csak így van lehetőség az állampolgárok által építhető nem lakás céljára szolgáló helyiségek nagyságát szabályozó 6/1974. (V. 30.) ÉVM— IM sz. együttes rendeletben foglaltak betartására. Az engedélyezési eljárást szabályozó rendelet tételesen sorolja fel az építési engedély és bejelentés nélkül végezhető építési munkákat is. Ebben alapvető új rendelkezés az, hogy ha valamely építési munkát sem engedélyhez, sem bejelentéshez nem köti a rendelet, de a bejelentés nélküli munkák között sem szerepel, azt is engedély és bejelentés nélkül lehet elvégezni. Az ilyen jellegű munkát is csak a rendezési tervek, az általános érvényű építésügyi és más hatósági (például közegészség- ügyi, tűzvédelmi) előírások, valamint meghatározott környezetben, a műemlékvédelemről szóló rendelkezések betartásával lehet végezni. Az építési engedélyt kiadó tanácsi építésügyi hatóságok köre lényegében nem változott. Új szabályozás az eljárásban, hogy állampolgár építtető esetében, ha a szakhatóság (például tűzoltóság, közegészségügyi és járványügyi felügyelőség) hozzájárulása is szükségessé válik, akkor azt az eljáró építésügyi hatóságnak kell beszerezni. Amennyiben a közművek (például víz, csatornázás, gázművek) nyilatkozatára is szükség van, azt a tervezőnek kell beszerezni. Az építtetőnek az építési engedélyt az ingatlan fekvése szerint illetékes I. fokú építésügyi hatóságnál írásban, az előírt nyomtatványon kell kérni. A kerületi ügyfél- szolgálati irodákban ezzel kapcsolatban részletes tájékoztatót kaphatnak kézhez — díjmentesen — az állampolgárok. Dr. Buzánszky Béla főtanácsos (A jövő keddi számunkban folytatjuk.) műim A vétel Magyarországon magánszemély tulajdonában csak olyan személyszállító kocsi lehet, amelyben az ülések száma nem haladja meg a kilencet, üzemben tartható még lakókocsi és 500 kilogrammnál nem nagyobb teherbírású pótkocsi. A vásárláshoz először be kell szerezni az OTP-től vagy a takarékszövetkezettől az erre a célra rendszeresített megrendelőlapot, s azt két példányban kiállítva eljuttatni a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalathoz. Megrendelést a Merkur csak meghatározott, a sajtóban meghirdetett típusokra fogad el. A megrendelőlapon meg kell jelölni a gépkocsi típusát, színét, és egyidejűleg be kell fizetni a vételárat, vagy annak egy részét. (A szocialista országokból importált típusok árának általában 20 százalékát, más autóknál a teljes vételárat kell fizetni. Ha a Merkur a szerződés megkötése után rövid időn belül vállalja a szállítást, akkor valamennyi típusnál a teljes vételár azonnal fizetendő.) A megrendelés elfogadásáról a Merkur 30 napon belül értesíti a vásárlót, s egyben azt is közli, hogy igényét milyen sorszámon jegyezték elő; mikorra várható a kocsi átadása. Ezzel adásvételi szerződés jön létre a Merkur és a vevő között. Vagyis a Merkur vállalja, hogy a megrendelőlapon feltüntetett típusú és színű személygépkocsit a jelzett időben szállítja, a vevő pedig, hogy a vételár, illetve annak hátralékát kifizeti. Mivel a várakozási idő több népszerű típusnál hosszú — akár 2—3 év is lehet — megtörténhetik, hogy ezalatt — korszerűsítés vagy egyéb ok miatt — a kocsi ára emelkedik. A fizetendő vételár mindig a gépkocsi átadásának időpontjában érvényes ár. A Merkur köteles a meghatározott típusú és színű személygépkocsit, lehetőleg a visszaigazolásban szereplő időpontban, valamelyik telepén átadni a vásárlónak. A telep kijelölésekor köteles figyelembe venni a vevő lakóhelyét, illetőleg az erre vonatkozó kívánságát. Ugyancsak köteles a Merkur az előjegyzési sorszám szerinti sorrendben kiszolgálni a vásárlókat. A sorszámozás és a nyilvántartás alapja a megrendelőlap beérkezésének időpontja. A kocsi átadása előtt legalább nyolc nappal köteles a Merkur a vevőt értesíteni: hol, mikor veheti át az új autót. Amennyiben a hely vagy az időpont a vevőnek nem megfelelő, arról írásban kell értesítenie a vállalatot. Amennyiben az átvétel helyében és időpontjában a két fél megállapodott, illetve a vevő elfogadta a Merkur eredeti javaslatát, a vételár hátralékát az OTP-nél be kell fizetnie. A vevőnek azonban joga van ahhoz, hogy megváltoztassa vételi szándékát. Kérhet típusmódosítást, ebben az esetben azonban kérelme új megrendelésnek számít, s új sorszámot kap. Az új sorszám megállapításánál a típusmódosítási kérelem beérkezésének időpontja az irányadó. (Folytatjuk) Növényvédelem Szükséges növényvédő szerek a kisüzemben A házi kert-, kiskerttulajdonosoknak minden évben gondot okoz, hogy a gyümölcsfákat, szőlőt és a zöldségféléket milyen növényvédő szerrel lehet megvédeni a különböző rovarok és betegségek ellen. A jelentősebb rovar kártevők 2—3 szerféleséggel eredményesen pusztíthatok. Felesleges éppen ezért olyan növényvédő szerek vásárlása kisüzemben, amelyek egy-egy kártevőt pusztítanak. Tény, hogy a kártevők érzékenysége a szerekkel szemben eltérő. Amennyiben minden kártevő ellen a leghatásosabb (speciális) szerrel kívánnánk védekezni, a növényvédő szerek száma miatt már különálló kis raktárot kellene építeni. A kártevők a fejlődés .kezdeti időszakaiban a gyengébb szerekre is érzékenyek, míg a tojás-, báb-, vagy kifejlett állapotban a legerősebb szerrel sem pusztíthatok. Aki minden nap kertjében dolgozik, az a kis lárvákat is észreveszi s eqy aránylag kevésbé veszélyes növényvédő szerrel könnyen elpusztítja. Akik csak hét végén láthatják területüket, a kártevőket fejlettebb állapotban, károsítás közben veszik észre, éppen ezért erősebb hatású, drágább szerrel kell hogy védekezzenek. Az erősebb méreggel a legtöbb esetben saját magukat veszélyeztetik I. sz. táblázat és szennyezik a környezetet. Kevés azoknak a kiskerttulajdonosoknak a száma, akik a kárositókat a legérzékenyebb fejlettségi állapotban észrevehetik, többségük hét végén, munkaidő után jut ki a területre. A növényvédelmi előrejelzések évről évre egyre fejlettebb műszerek, megfigyelések s módszerek alapján adnak támpontot a szükséges védekezések végrehajtásához. A kártevők közül a legtöbb évente 2—3 alkalommal rajzik, a betegségek az időjárástól függően (csapadék, hőmérséklet) 6—9 esetben okozhatnak terméskiesést védekezés elmulasztása esetén. Programszerű védekezés 10—14 alkalommal 10 naponként történő kezelést ír elő, mely indokolatlan túlvédekezés. Az előrejelzésen alapuló 7—9 védekezés ugyanazt a termésbiztonságot adja kevesebb szerrel, okszerűen és ami a leglényegesebb, kisebb mértékben szennyezzük környezetünket. A népgazdasági terv 1977-ben 12 százalékos termelésinövekedést ír elő. Az eddig csak nagyüzemek részére engedélyezett szerek közül többet kisüzemi felhasználásra is engedélyeztek, bízva a nagyobb hozzáértésben. A főbb várható kártevőket és az ellenük alkalmazható szereket az alábbi táblázat tartalmazza: lombrágó levéltakácsalmamoly burgonya- szőlőszölőhernyók tetvek atkák barackmoíy bogár molyok ilonca Bi 58 — 0,075 0,075 0,075 — — —-0,1% —0,1%-0.1% Anthio 40 EC 0,1-0.15% 0,1 ■0,15% ■ 0,1-0,15% — — — — Fiiból E * 0,2% — — 0,2% 0,2% 0,2% 0.2 % Sevin 85 WP 0,2% — — 0,2% 0,2 % — — Unifosz 50 EC 0,1% 0,1 % 0,1% 0,1% — 0,1% 0.1 % Satox 20 WSC 0,5% — — 0,5% 0,5% 0,5% 05% Ha jól megfigyeljük, , két rovarölő Természetesen, akinek nincs szőlője szerrel pusztíthatok a felsorolt károvagy burgonyája, más kombinációt is sí tők. választhat. A gombák által okozott betegséPéldául Bi 58 és Fiiból E, vagy gek ellen alkalmazható szereket a Unifosz 50 EC és Satox 20 WSC. következő táblázat tartalmazza: Lisztharmat LevélPeronoszpóra Varasodás fodrosodás Thiovit 0,3—0,75 % — — — Kumulus 0,3—0,75 % — — ‘ — Morestan 0,05 % — — — Neopol 5% téli — — 5% téli 1% nyári — — — Ventillált kénpor 7—10 kg ha 0,5 % 0,2—0,3 % rügyRézoxiklorid “ pattanás előtt Cuprosan Super D _ 0,3 —0,5% 0,3—0,5% tf Orthocid 50 WP — 0,2—0,3 % 0,2—0,3 % 0,2^-0,3% Zineb — 0,2—0,3% 0,2—0,3 % — Dithane M—45 — 0,2% 0,2 % — A felsorolásból itt is az tűnik ki, hogy két választott szerrel kellő védelmet biztosíthatunk a négy leggyakoribb betegség ellen. A szóló esetében szürkerothadás ellen Fundazol 50 WP kielégítő eredményt ad. Dr. Frank József