Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-15 / 73. szám

1977. március 15., kedd DtmantQlt napló 3 esszefosásra ló óvet zártak a mohácsi járás szövetkezetei I par szinte csak annyi van a mohácsi járás­ban, amennyi a mezőgaz­dasággal meghonosult, el­tekintve a néhány kisüzem­től. A 14 termelőszövetke­zet és az egy mezőgaz­dasági kombinát azonban olyan eredményeket pro­dukál évek óta, amilyene­ket nagyon szívesen lát­nának bárhol az ország­ban. A termelőszövetkezetek összesen 40 400 hektáron gazdálkodnak. Területük nem éri el az országos átlagot. Beszélgetés dr. Németh Elemérrel, a tanács járási hivatalának elnökével — A nagy teljesítményű gé­pek munkábaállítása csak úgy lehetséges — mondja dr. Né­meth Eelemér, a Járási Hi­vatal elnöke, — ha a terme­lőszövetkezetek együttműköd­nek', kerülik a párhuzamos be­ruházásokat. Jó példa erre a kátolyi és a szederkényi tsz közös terményszárítója. A fo­lyamatos. fejlődéshez megvan­nak a személyi feltételek. A 9290 tsz-tag közül 67 egyete­mi, főiskolai végzettségű, 296 technikus és 526 szakmunkás. Ez utóbbi létszám kétszerese a három évvel ezelőttinek. A J6k között összességében jó évet zár­tak a járás gazdaságai. Egy- milliórd 68 millió forint volt az össz-árbevétel 10,6 százalék­kal magasabb a tavalyinál. A szövetkezeti bruttó jövedelem 9,2 százalékkal, 290 millió fo­rintra növekedett. A nyereség 134,3 millió forint volt, ez 18,4 százalékkal magasabb az 1975. évinél. Szanálni egyetlen járási ter­melőszövetkezetet sem kellett és egyedül a hímesháziak tud­tak csak 80 százalékot fizetni a tagoknak. Az árbevételt tekintve fele-fele az arány az állattenyésztés és a növénytermesztés között. Ez •utóbbi ágazatban az ország legjobbjai közé tartoznak Ta­valy búzából a járási átlag 52,4 mázsa volt hektáronként Ugyancsak jó eredményt értek el a cukorrépából, 438 má­zsás hektáronkénti átlaggal. Akad gond is. A kukorica terméseredménye visszaesett: csak 51,9 mázsa termett hek­táronként. Évek óta megoldat­lan a megfelelő tömegtakar­mány termesztés. A legfőbb növényeket rend­szerek keretében termelik. Na­gyon sokat jelent a temelőszö- vetkezetnek a korszerűen gaz­dálkodó Bólyi Mezőgazdasági Kombinát. Biztatóan fejlődik a zöldség- termesztés. A burgonyával együtt a járásban 754 hektá­ron hosszútávú szerződések alapján termelnek zöldséget Már megkezdődött a házikert társulások szervezése. A tervek szerint az idén eléri a 60 hek­tárt a kiskerti termesztés. Ez­zel elérik a népgazdasági kö­vetelményként meghatározott 2,5 százalékos zöldség-vetéste­rületet. Kilenc szakosított szarvas- marha és négy sertés-telep mű­ködik a mohácsi járásban. Az elmúlt évben a kapacitáski­használási fokuk meghaladta a 90 százalékot. A tehénállomány 1976-ban 7,9 százalékkal nőtt. A jelenlegi tehénállomány 5380 darab. A tejtermelésre szako­sodott telepeken az egy tehén­re jutó éves mennyiség 3132 li­ter. Mindössze két termelőszö­vetkezetben termeltek három­ezer liter alatt. A jelenlegi és a kialakítandó állományt te­kintve megalapozott terv az, hogy 1980-ra elérik a járási átlagban is a 3500 litert. A kocalétszám az elmúlt év során 17,1 százalékkal nőtt, je­lenleg csaknem eléri a 4000 darabot. A telepek kihasznált- sági foka 90,7 százalékos. Ta­valy több, mint) 85 000 mázsa húst adtak, idei tervük 99 160 mázsa. A járás kis ipari üzemeiben 1100-an dolgoznak, kilencven százalékuk nő. A mobilizálható munkaerőtartalék mintegy 300 főre tehető. — Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a járás községeinek o kommunális, szociális és közművelődési ellátottsága megfelelő legyen. Hogy ez si­kerül, abban oroszlánrészük van a gazdasági egységeknek. A társadalmi munkákkal, az ön­kéntes anyagi hozzájárulással és a gazdaságok segítségével tavaly 23 millió forinttal töb­bet fordíthattunk fejlesztésre. — Átgondolt fejlesztési poli­tikával elértük, hogy a járás­ban egyetlen óvodás-korú je­lentkezését sem kellett eluta­sítani. Véménd és Somberek kivételével mindenütt meg­szűnt a délutános oktatás a jelentős mértékű tanterembő­vítés következtében. Idén be­fejeződik a tornateremépítési akciónk, és valamennyi körze­ti iskolánknál lesz tornaterem. Erzsébeten, Hímeshózán és Ud­árusítással egybekötött szönyegbemutató A MECSEK ÁRUHÁZ II. EMELETÉN A TATAI SZÖNYEGGYAR „VELENCE” TÍPUSÚ SZŐNYEGEIBŐL V SOKSZÍNŰ MINTAÖSSZETÉTEL V KÉNYELMES VÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉG V DÍJMENTES HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS varon megépítjük a művelődési házat, s akkor minden körzeti községünk rendelkezik kárszerű közművelődési intézménnyel. — Hogyan lehetett mindezt elérni? Sohasem markoltunk sokat. Mindig pontosan meg­határoztuk a célt, és tudato­san támaszkodtunk a társadal­mi összefogókra. Kurucz Gyula A KPM autófelügyeletét, mint hatóságot 1954-ben szervezték meg budapesti székhellyel. Az elmúlt több mint húsz év alatt sokszo­rosára növekedett a gépjár­művek száma, s természet­szerűleg a közúti forgalom is. Ez indokolta, hogy az autófelügyeletet decentra­lizálják, s a megyékben meg­alakítsák a KPM autófel­ügyeletének területi közle­kedésfelügyeleti osztályait, amelyek első fokú hatóság­ként funkcionálnak. A területi közlekedésfel­ügyeleti osztályokat eddig már 10 megyében szervez­ték meg. Baranyában idén tavasszal kerül erre sor. Az osztályon belül két csoport működik. A műszaki csoport a gépkocsik időszaki érvé­nyesítő és jogosító vizsgála­tait végzi, ezen kívül a mun­Áutófelügyelet alakul Baranyában ka- és a mezőgazdasági gé­pek vizsgálata, használatuk engedélyezése, valamint az autóbuszok felújításának fe­lülvizsgálata és a selejtezé­se tartozik hozzájuk. Ez a csoport végzi a tüzelő- és kenőolajnormák megállapí­tását is. A forgalmi és közgazda- sági csoport a közúti fuva­rozási tevékenységet, a jár­műjavító ipart a közületi gépkocsik menetokmányait, forgalmi engedélyét, vala­mint rendeltetésszerű, gaz­daságos üzemeltetését el­lenőrzi. A megyei közlekedésfel­ügyeleti osztálynak hatósági jogköre van, így meghatáro­zott esetekben közvetlenül élhet a büntetési lehetőség­gel. A közúti forgalom roha­mos növekedése fokozott mű­szaki követelményeket tá­maszt a gépjárművekkel szemben. A járműtulajdono­soknak számolniuk kell az­zal, hogy a jövőben gyak­rabban lesznek műszaki vizs­gák, és ezek az eddigieknél is alaposabbak lesznek. D. I. állattartó — Ót vélemény munkájukról, helyzetükről Összkomfortos lakások, kocsik, nyaralok • Kis haszon, nagy bevétel • Húsz disznóból egy fürdőszoba A városiak gyakran ferde szemmel nézik a gyarapodó falusiakat: könnyen tollasod­nak a háztájiból. A falusi ál­lattartók meg panaszkodnak: felment a takarmány ára, drá­gán veszik a vásáron a mala­cot, már nem is érdemes csi­nálni. Kinek van igaza: Egerágon, a Pozsony utca 39. számú ház emeletes. Még vakolatlan, a manzárd szobá­ban nincs erkély, s a fürdőszo­bából mégcsak a négy puszta fal látható. Ám, hátul az ólak­ban három falka sertés — le­het vagy harminc a válasz­tott malactól a kövér hízóig. Belőlük lesz majd a balkon, a vakolás meg a fürdőszoba, amihez tekintve, hogy Eger­ágon nincs törpevízmű, nem­csak a kádat, a csapokat, a bojlert, de a motort, a szivaty- tyút, a vezetéket is hozzá kell számítani. A már eddig 400 ezer forin­tot elnyelő ház — kulcsát­adásra építette az újpetrei ter­melőszövetkezet — Hegyi Győ­ző tsz-tagé. Évek óta foglal­kozik háztájival s az idén is 27 hízott sertést és 40 süldőt szerződött a termelőszövetke­zeten keresztül leadásra. — Mennyi bevételre számit az idén? — Fogalmam sincs. Én törzstenyésztő vagyok, a ter­melőszövetkezetben, játszom a zenekarban, bálokon, lakodal­makon. A disznófarm a felesé­gem „reszortja", ő otthagyta állását miattuk, igaz szakkép­zettsége nincs. Sok takarmányt kell venni, nem elég a 23 q háztáji járandóság, még ugyan­ennyi tápot, meg sörtörkölyt veszünk. Nem fizetünk rá. Ja­nuárban leadtunk négy hízót 12 900 forintot kaptunk érte. A süldőkön 200—300 forint, a hí­zókon — ha hét hónapra elké­szülnek 400—500 forint tiszta nyereséget lehet elérni dara­bonként. Igaz, sok munkát, nagy lekötöttséget ad. De be kell fejezni a házat. Kitaníttat­ni a fiamat. Kocsim már van, később a fiúnak is szeretnék venni egyet. Állattartás nélkül nem tűzhetnénk ki ilyen ter­veket. Hajnaltól késő estig Péter Kálmán tsz-tag is a Pozsony utcában lakik. A két és fél szobás, kertes ház új, most épült. Amikor belefogtak 230 ezer forintra tervezték, mi­Hegyiék „sertésfaluja" Egerágon A peterdi Joóék tehénistállója re kész lett 300 ezer forintba került. A különbözetre meg a bebútorozásra fedezetként két hízóbika és öt üsző nevelkedik a ház mögötti istállóban. — A hasznot nem számít- gatom. Apránként fektetem be­le és egyszerre kapom a nagy bevételt. Ezért csinálom — fogalmazza meg tömören a véleményét Péter Kálmán. Fürdőszobát akar berendez­ni a Péter család is. Ezért kel fel mindennap hajnali fél ötkor, hogy a húsz szerződött disznót megetesse, s még át is tudjon öltözni, mire nyolc órára munkába megy. Délután ötre ér haza Egerágra, ekkor újra „piszkos" ruhába bújik és ott folytatja, ahol reggel ab­bahagyta. Ő kocát is tart, ma­lacot nevel. — A fürdőszoba után sem hagyom abba. A lányomat már „kistafíroztam", férjhez adtam. Pécsett, a Kodály Zoltán ut­cában vett öröklakást, aminek 81 ezer forint volt a „beug­rója", ezt én fizettem. És vet­tem nekik egy Zsigulit. De még van egy húszéves fiam, eszter­gályos a termelőszövetkezet­ben. Ha megnősül, segítenem kell. Állattartás nélkül ezt nem tehetem. — Segítem a gyerekeimet. — Ezt a választ kaptuk a miért csinálja kérdésre Tamás Imre tsz-tagtól is, aki Kishe- renden, a Fő utca 71-ben la­kik és 13 KÁHIB süldőt nevel, amiből hetet most visszatar­tott hízóba — kihasználva a húsipar legújabb kedvezmé­nyét. Imre bácsi már idős ember, a fiai rég megnősül­tek. Az egyik Herenden épített családi házat. A másiké most épül Egerágon, a Petőfi utcá­ban. Emeletes lesz — ebben az utcában földszintest nem is enged a tanács — az egyik szint már elkészült, 400 ezer forintba fog kerülni — mind­kettőnek segített. Tamáséknak Harkányban nyaralójuk van, de ők ritkán látják, az állato­kat nem lehet egyedül hagyni. Tamási József rokkant-nyug­díjas bányász, Egerágon tele­pedett meg a . bányaomlásos balesete után. Bottal jár, de a ház körüli teendőket ellátja. Tavaly ilyen rokkanton 19 hí­zottsertést nevelt, az idén 20- ra szerződött. Nem tsz-tag, de van egy hold búzaföldje a zártkertben, és úgy veszi mel­lé a tápot. — A feleségem varrónő. Én meg a 2190 forintos nyugdí­jamból tápot veszek, befekte­tem, de így ki is egészítem havi 3000-re. Szállításkor ka­pok egy nagy összeget. Az idén 50 ezer forintot kell kap­nom, mert az új négyszobás házamban még egy hiányzik — a fürdőszoba. Ehhez előbb kutat kell fúratni, jó drágát, mert ebben a faluban 30 mé­ter mélyen van az ivóvíz, meg kell venni a motort, a szivaty- tyút. Kádra, berendezésre már nem is futja az 50 ezerből. Majd jövőre. Mindenki hasznára Az újpetrei Petőfi Termelőszö­vetkezethez tartozó 13 község­ben 1180 állattartó van. Az 1600 tsz-tagból 1100-an fog­lalkoznak jószágtartással, ne­veléssel, hizlalással, a többi Tamás Józsefhez hasonló kívül­álló. De a szövetkezet őket is segíti. Felinger József, a szö­vetkezet háztáji agronómusa irányítja itt a háztáji állattar­tást magas színvonalon. A 13 faluból tízben van ÁFÉSZ táp­lerakat, csak Egerágon havi 100 ezer forint a forgalom. Tavaly a közös szakosított te­lepről 5000, a háztájiból 5388 sertést értékesítettek. Az 523 vágómarhát is beszámítva a körzet kisüzemi állattartói 878 tonna húst adtak közellátás­ra. A háztáji ágazat forgal­ma meghaladta a 29 millió fo­rintot. Ha ennek csak egy ré­sze a tiszta haszon, akkor is jó néhány millió forinttal gya­rapodott e falvak lakossága. S ezekből a milliókból futja szép" komfortos házakra, ebből lesz a Zsiguli, a vízvezeték, esetleg a nyaraló. — Rné —

Next

/
Oldalképek
Tartalom