Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-15 / 73. szám
1977. március 15., kedd DtmantQlt napló 3 esszefosásra ló óvet zártak a mohácsi járás szövetkezetei I par szinte csak annyi van a mohácsi járásban, amennyi a mezőgazdasággal meghonosult, eltekintve a néhány kisüzemtől. A 14 termelőszövetkezet és az egy mezőgazdasági kombinát azonban olyan eredményeket produkál évek óta, amilyeneket nagyon szívesen látnának bárhol az országban. A termelőszövetkezetek összesen 40 400 hektáron gazdálkodnak. Területük nem éri el az országos átlagot. Beszélgetés dr. Németh Elemérrel, a tanács járási hivatalának elnökével — A nagy teljesítményű gépek munkábaállítása csak úgy lehetséges — mondja dr. Németh Eelemér, a Járási Hivatal elnöke, — ha a termelőszövetkezetek együttműködnek', kerülik a párhuzamos beruházásokat. Jó példa erre a kátolyi és a szederkényi tsz közös terményszárítója. A folyamatos. fejlődéshez megvannak a személyi feltételek. A 9290 tsz-tag közül 67 egyetemi, főiskolai végzettségű, 296 technikus és 526 szakmunkás. Ez utóbbi létszám kétszerese a három évvel ezelőttinek. A J6k között összességében jó évet zártak a járás gazdaságai. Egy- milliórd 68 millió forint volt az össz-árbevétel 10,6 százalékkal magasabb a tavalyinál. A szövetkezeti bruttó jövedelem 9,2 százalékkal, 290 millió forintra növekedett. A nyereség 134,3 millió forint volt, ez 18,4 százalékkal magasabb az 1975. évinél. Szanálni egyetlen járási termelőszövetkezetet sem kellett és egyedül a hímesháziak tudtak csak 80 százalékot fizetni a tagoknak. Az árbevételt tekintve fele-fele az arány az állattenyésztés és a növénytermesztés között. Ez •utóbbi ágazatban az ország legjobbjai közé tartoznak Tavaly búzából a járási átlag 52,4 mázsa volt hektáronként Ugyancsak jó eredményt értek el a cukorrépából, 438 mázsás hektáronkénti átlaggal. Akad gond is. A kukorica terméseredménye visszaesett: csak 51,9 mázsa termett hektáronként. Évek óta megoldatlan a megfelelő tömegtakarmány termesztés. A legfőbb növényeket rendszerek keretében termelik. Nagyon sokat jelent a temelőszö- vetkezetnek a korszerűen gazdálkodó Bólyi Mezőgazdasági Kombinát. Biztatóan fejlődik a zöldség- termesztés. A burgonyával együtt a járásban 754 hektáron hosszútávú szerződések alapján termelnek zöldséget Már megkezdődött a házikert társulások szervezése. A tervek szerint az idén eléri a 60 hektárt a kiskerti termesztés. Ezzel elérik a népgazdasági követelményként meghatározott 2,5 százalékos zöldség-vetésterületet. Kilenc szakosított szarvas- marha és négy sertés-telep működik a mohácsi járásban. Az elmúlt évben a kapacitáskihasználási fokuk meghaladta a 90 százalékot. A tehénállomány 1976-ban 7,9 százalékkal nőtt. A jelenlegi tehénállomány 5380 darab. A tejtermelésre szakosodott telepeken az egy tehénre jutó éves mennyiség 3132 liter. Mindössze két termelőszövetkezetben termeltek háromezer liter alatt. A jelenlegi és a kialakítandó állományt tekintve megalapozott terv az, hogy 1980-ra elérik a járási átlagban is a 3500 litert. A kocalétszám az elmúlt év során 17,1 százalékkal nőtt, jelenleg csaknem eléri a 4000 darabot. A telepek kihasznált- sági foka 90,7 százalékos. Tavaly több, mint) 85 000 mázsa húst adtak, idei tervük 99 160 mázsa. A járás kis ipari üzemeiben 1100-an dolgoznak, kilencven százalékuk nő. A mobilizálható munkaerőtartalék mintegy 300 főre tehető. — Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a járás községeinek o kommunális, szociális és közművelődési ellátottsága megfelelő legyen. Hogy ez sikerül, abban oroszlánrészük van a gazdasági egységeknek. A társadalmi munkákkal, az önkéntes anyagi hozzájárulással és a gazdaságok segítségével tavaly 23 millió forinttal többet fordíthattunk fejlesztésre. — Átgondolt fejlesztési politikával elértük, hogy a járásban egyetlen óvodás-korú jelentkezését sem kellett elutasítani. Véménd és Somberek kivételével mindenütt megszűnt a délutános oktatás a jelentős mértékű tanterembővítés következtében. Idén befejeződik a tornateremépítési akciónk, és valamennyi körzeti iskolánknál lesz tornaterem. Erzsébeten, Hímeshózán és Udárusítással egybekötött szönyegbemutató A MECSEK ÁRUHÁZ II. EMELETÉN A TATAI SZÖNYEGGYAR „VELENCE” TÍPUSÚ SZŐNYEGEIBŐL V SOKSZÍNŰ MINTAÖSSZETÉTEL V KÉNYELMES VÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉG V DÍJMENTES HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS varon megépítjük a művelődési házat, s akkor minden körzeti községünk rendelkezik kárszerű közművelődési intézménnyel. — Hogyan lehetett mindezt elérni? Sohasem markoltunk sokat. Mindig pontosan meghatároztuk a célt, és tudatosan támaszkodtunk a társadalmi összefogókra. Kurucz Gyula A KPM autófelügyeletét, mint hatóságot 1954-ben szervezték meg budapesti székhellyel. Az elmúlt több mint húsz év alatt sokszorosára növekedett a gépjárművek száma, s természetszerűleg a közúti forgalom is. Ez indokolta, hogy az autófelügyeletet decentralizálják, s a megyékben megalakítsák a KPM autófelügyeletének területi közlekedésfelügyeleti osztályait, amelyek első fokú hatóságként funkcionálnak. A területi közlekedésfelügyeleti osztályokat eddig már 10 megyében szervezték meg. Baranyában idén tavasszal kerül erre sor. Az osztályon belül két csoport működik. A műszaki csoport a gépkocsik időszaki érvényesítő és jogosító vizsgálatait végzi, ezen kívül a munÁutófelügyelet alakul Baranyában ka- és a mezőgazdasági gépek vizsgálata, használatuk engedélyezése, valamint az autóbuszok felújításának felülvizsgálata és a selejtezése tartozik hozzájuk. Ez a csoport végzi a tüzelő- és kenőolajnormák megállapítását is. A forgalmi és közgazda- sági csoport a közúti fuvarozási tevékenységet, a járműjavító ipart a közületi gépkocsik menetokmányait, forgalmi engedélyét, valamint rendeltetésszerű, gazdaságos üzemeltetését ellenőrzi. A megyei közlekedésfelügyeleti osztálynak hatósági jogköre van, így meghatározott esetekben közvetlenül élhet a büntetési lehetőséggel. A közúti forgalom rohamos növekedése fokozott műszaki követelményeket támaszt a gépjárművekkel szemben. A járműtulajdonosoknak számolniuk kell azzal, hogy a jövőben gyakrabban lesznek műszaki vizsgák, és ezek az eddigieknél is alaposabbak lesznek. D. I. állattartó — Ót vélemény munkájukról, helyzetükről Összkomfortos lakások, kocsik, nyaralok • Kis haszon, nagy bevétel • Húsz disznóból egy fürdőszoba A városiak gyakran ferde szemmel nézik a gyarapodó falusiakat: könnyen tollasodnak a háztájiból. A falusi állattartók meg panaszkodnak: felment a takarmány ára, drágán veszik a vásáron a malacot, már nem is érdemes csinálni. Kinek van igaza: Egerágon, a Pozsony utca 39. számú ház emeletes. Még vakolatlan, a manzárd szobában nincs erkély, s a fürdőszobából mégcsak a négy puszta fal látható. Ám, hátul az ólakban három falka sertés — lehet vagy harminc a választott malactól a kövér hízóig. Belőlük lesz majd a balkon, a vakolás meg a fürdőszoba, amihez tekintve, hogy Egerágon nincs törpevízmű, nemcsak a kádat, a csapokat, a bojlert, de a motort, a szivaty- tyút, a vezetéket is hozzá kell számítani. A már eddig 400 ezer forintot elnyelő ház — kulcsátadásra építette az újpetrei termelőszövetkezet — Hegyi Győző tsz-tagé. Évek óta foglalkozik háztájival s az idén is 27 hízott sertést és 40 süldőt szerződött a termelőszövetkezeten keresztül leadásra. — Mennyi bevételre számit az idén? — Fogalmam sincs. Én törzstenyésztő vagyok, a termelőszövetkezetben, játszom a zenekarban, bálokon, lakodalmakon. A disznófarm a feleségem „reszortja", ő otthagyta állását miattuk, igaz szakképzettsége nincs. Sok takarmányt kell venni, nem elég a 23 q háztáji járandóság, még ugyanennyi tápot, meg sörtörkölyt veszünk. Nem fizetünk rá. Januárban leadtunk négy hízót 12 900 forintot kaptunk érte. A süldőkön 200—300 forint, a hízókon — ha hét hónapra elkészülnek 400—500 forint tiszta nyereséget lehet elérni darabonként. Igaz, sok munkát, nagy lekötöttséget ad. De be kell fejezni a házat. Kitaníttatni a fiamat. Kocsim már van, később a fiúnak is szeretnék venni egyet. Állattartás nélkül nem tűzhetnénk ki ilyen terveket. Hajnaltól késő estig Péter Kálmán tsz-tag is a Pozsony utcában lakik. A két és fél szobás, kertes ház új, most épült. Amikor belefogtak 230 ezer forintra tervezték, miHegyiék „sertésfaluja" Egerágon A peterdi Joóék tehénistállója re kész lett 300 ezer forintba került. A különbözetre meg a bebútorozásra fedezetként két hízóbika és öt üsző nevelkedik a ház mögötti istállóban. — A hasznot nem számít- gatom. Apránként fektetem bele és egyszerre kapom a nagy bevételt. Ezért csinálom — fogalmazza meg tömören a véleményét Péter Kálmán. Fürdőszobát akar berendezni a Péter család is. Ezért kel fel mindennap hajnali fél ötkor, hogy a húsz szerződött disznót megetesse, s még át is tudjon öltözni, mire nyolc órára munkába megy. Délután ötre ér haza Egerágra, ekkor újra „piszkos" ruhába bújik és ott folytatja, ahol reggel abbahagyta. Ő kocát is tart, malacot nevel. — A fürdőszoba után sem hagyom abba. A lányomat már „kistafíroztam", férjhez adtam. Pécsett, a Kodály Zoltán utcában vett öröklakást, aminek 81 ezer forint volt a „beugrója", ezt én fizettem. És vettem nekik egy Zsigulit. De még van egy húszéves fiam, esztergályos a termelőszövetkezetben. Ha megnősül, segítenem kell. Állattartás nélkül ezt nem tehetem. — Segítem a gyerekeimet. — Ezt a választ kaptuk a miért csinálja kérdésre Tamás Imre tsz-tagtól is, aki Kishe- renden, a Fő utca 71-ben lakik és 13 KÁHIB süldőt nevel, amiből hetet most visszatartott hízóba — kihasználva a húsipar legújabb kedvezményét. Imre bácsi már idős ember, a fiai rég megnősültek. Az egyik Herenden épített családi házat. A másiké most épül Egerágon, a Petőfi utcában. Emeletes lesz — ebben az utcában földszintest nem is enged a tanács — az egyik szint már elkészült, 400 ezer forintba fog kerülni — mindkettőnek segített. Tamáséknak Harkányban nyaralójuk van, de ők ritkán látják, az állatokat nem lehet egyedül hagyni. Tamási József rokkant-nyugdíjas bányász, Egerágon telepedett meg a . bányaomlásos balesete után. Bottal jár, de a ház körüli teendőket ellátja. Tavaly ilyen rokkanton 19 hízottsertést nevelt, az idén 20- ra szerződött. Nem tsz-tag, de van egy hold búzaföldje a zártkertben, és úgy veszi mellé a tápot. — A feleségem varrónő. Én meg a 2190 forintos nyugdíjamból tápot veszek, befektetem, de így ki is egészítem havi 3000-re. Szállításkor kapok egy nagy összeget. Az idén 50 ezer forintot kell kapnom, mert az új négyszobás házamban még egy hiányzik — a fürdőszoba. Ehhez előbb kutat kell fúratni, jó drágát, mert ebben a faluban 30 méter mélyen van az ivóvíz, meg kell venni a motort, a szivaty- tyút. Kádra, berendezésre már nem is futja az 50 ezerből. Majd jövőre. Mindenki hasznára Az újpetrei Petőfi Termelőszövetkezethez tartozó 13 községben 1180 állattartó van. Az 1600 tsz-tagból 1100-an foglalkoznak jószágtartással, neveléssel, hizlalással, a többi Tamás Józsefhez hasonló kívülálló. De a szövetkezet őket is segíti. Felinger József, a szövetkezet háztáji agronómusa irányítja itt a háztáji állattartást magas színvonalon. A 13 faluból tízben van ÁFÉSZ táplerakat, csak Egerágon havi 100 ezer forint a forgalom. Tavaly a közös szakosított telepről 5000, a háztájiból 5388 sertést értékesítettek. Az 523 vágómarhát is beszámítva a körzet kisüzemi állattartói 878 tonna húst adtak közellátásra. A háztáji ágazat forgalma meghaladta a 29 millió forintot. Ha ennek csak egy része a tiszta haszon, akkor is jó néhány millió forinttal gyarapodott e falvak lakossága. S ezekből a milliókból futja szép" komfortos házakra, ebből lesz a Zsiguli, a vízvezeték, esetleg a nyaraló. — Rné —