Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-14 / 72. szám
Hétfőtől hétfőig Évek óta levelek érkeznek szerkesztőségünkbe: rendszeresen szóvá teszik olvasóink, ha valahol a városrendezés, útépítés, lakótelep építésének előkészítése következtében fákat vágnak ki. Az utánjárás minden esetben azt bizonyítja, hogy ezeknek a fáknak elkerülhetetlenül ez lett a sorsuk. Ugyanakkor rendszeresen beszámolhattunk arról, hogyan pótolják a kényszerűségből kivágott fákat. Nemcsak új telepítéssel, hanem földlabdákkal átültetve több éves fákat helyeznek el, melyek rövid idő alatt hűst nyújtó leveleikkel, illatukkal pótolják a régieket. Tiszteletre méltó azok gondos aggódása, akik féltik a városokat, településeket szépítő fákat, szót emelnek érdekükben, örömmel nyugtázzák, ha az „illetékesek" gondoskodnak a környezet újbóli szépítéséről. Hadd jegyezzem meg, hogy ennél többre van szükség. Nem lehet senki „illetéktelen”, amikor a fák sorsáról van szó. Évek óta szép hagyomány nálunk a tavaszi fásítás. Fiatalok, szocialista brigádok tagjai, a népfront-mozgalom aktivistái járnak élen ebben. Az elmúlt héten kezdődött ismét az idei fásitási hónap, melynek célja, hogy ültessünk el minél több fát, tegyük közösen szebbé környezetünket. Akik ezekben a napokban a Mecsek erdeit járják, örömmel tapasztalhatják: lassan megkezdődik a fák zöldellése. Láthatják, hogy az őszi, téli fakivágásokat hogyan pótolják az erdők gondozói. A hétvégi kertekben újra látni a szorgos tulajdonosokat, akik közül sokan ültetnek házaik köré gyümölcsfákat. Parkerdők, sétányok létesülnek, új pihenökörzetek létesítésének tervei készülnek. Mindegyikben új fák sokasága teszi majd kellemessé a pihenést, kikapcsolódást. Saját örömünkre érdemes részt vállalni a telepítés munkájából. Éppen a napokban adtuk hírül, hogy az épülő siklósi városrész közelében vették tervbe az igen szépnek ígérkező új pihenő- üdülőkörzet folyamatos kiépítését. A fásitási hónap előtérbe helyezi, ráirányítja a közvélemény figyelmét a fák védelmére, számuk növelésére. Ebben a hónapban minden bizonnyal több lesz a faültető akció. Hadd jegyezzük meg, hogy a fák védelme, ahol lehet újabbak telepítése, gondozásuk ne legyen csak egy hónapos akció része, hanem folyamatos tevékenységgel, állandó szeretettel törődjünk velük! Mitzki Ervin FIN-megnyitó Szekszárdon a Babits Mihály Művelődési Központban rendezték meg vasárnap délelőtt a forradalmi ifjúsági napok Tolna megyei megnyitóját. A díszelnökségben helyet foglaltak a megyei, városi pártbizottság, az SZMT, a Hazafias Népfront és KISZ-bizottság vezetői, köztük K. Papp József, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára. Hatszáznál több fiatal jelenlétében Kozma Erzsébet, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára emlékezett meg a három tavaszról, 1848, 1919 és 1945 hazafiságot, forródat- miságot és internacionalizmust megtestesítő történetéről. Az ünnepi műsorban a Tolna megyei óvónők hatvan tagú KISZ-kórusa, valamint a megye legsikeresebb diákdalosai, hangszerszólistái, pol-beat zenekarai, táncosai léptek fel. A FIN megnyitója után. délben a városi ifjúsági zenekar és fúvós- zenekar és az ifjú gárda közreműködésével koszorúzási ünnepséget tartottak. □tietföi Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik Bonjrhádj Őstulok csontjaira akadtak Nem mindennapi csontokat találtak a Tolna megyei Bony- hádon. A leendő járási művelődési központ alapozásánál az egykori lakóházak betemetett és rég elfeledett pincéinek „feltárását" végezte a Till-brigád, amikor Szentes János brigádtag ásója váratlanul akadályba ütközött. Miután az ismeretlen tárgy állhatatosan ellenállt az ásó vasának, megkezdték annak feltárását. A rövidesen láthatóvá vált 56 cm hosszú, rendkívül erős, csavarodott szarv és a hozzá tartozó, mintegy 40 cm széles homlokcsont nem mindennapi állat csontjait sejtette, így azonnal értesítették a szekszárdi múzeumot. A múzeum helyszínre érkező munkatársai a leletek kibontását folytatták, s ennek során két őstulok koponyáján kívül egy hatalmai vaddisznókoponyát tártak fel. A három koponya már feltört állapotban került a sárga lösztalajba. Feltörésükre minden bizonnyal a mindenkor csemegének számító agyvelő megszerzése miatt került sor. A csontok mellett talált átégett agyagdarabkák és megszenese- dett csontdarabok sejtetik, hogy valahol a közelben éghetett az a maglya is, melynek tuzeben ropogósra pirították termetes áldozataikat a terület őskori lakói. Képünkön Szentes János, az egyik tulok szarvával. G. A. Pécs: Bélyeggyűjtők küldöttértekezlete Három megye 11 ezer filate- listájának nevében jöttek ösz- sze a küldöttek tegnap délelőtt Pécsen, az Ifjúsági Házban. Baranya, Tolna és Somogy megye bélyeggyűjtőit dr. Németh Lajos, a MABEOSZ Déldunántúli Területi Bizottságának elnöke köszöntötte. Néhány szóban utalt az április 23-án megtartandó XI. országos küldöttértekezletre, a MABEOSZ negyedszázados jubileumára. Ezt követően Tegzes József, a csoport titkára tartotta meg beszámolóját. A három megyében — mint mondotta — összesen 202 felnőtt és 109 ifjúsági klub működik. Ez azt jelenti, hogy közel 11 ezer felnőtt és 2500 ifjú bélyeggyűjtőt tartanak nyilván. Beszámolójában utalt arra, hogy a szervezeti életet pezsgőbbé kell tenni, s a kluboknak figyelmébe ajánlotta —.mint jó példát — a pécsi városi kört, amelynek tagjai igen sokat tesznek a filatélia népszerűsítése érdekében. E pezsgésre annál is inkább szükség lenne, mivel az ifjúsági bélyeggyűjtők Zalaegerszeg: Felfagyott utak Az utóbbi évek egyik legnagyobb kárát okozta Zala közútjain a hol csapadékos, hol mínuszokban bővelkedő idei tél. A KPM Zala megyei Közúti Igazgatóságának felmérése szerint a kár meghaladja a 25 millió forintot, mely közel háromszorosa a tavalyi rongálódások értékének. Éppen ezért idő előtt már az elmúlt napokban csatasorba álltak a Közúti Építő Vállalat aszfaltkeverő telepei, s a zalaegerszegi, valamint az uzsai aszfaltgyár termeKakasd: Kiránduló-tó Szekszárdon megalakult a közalkalmazottak horgász egyesülete nyolcvanöt taqgal, a hét végén, A város immár második (és a megye 24.) horgász egyesülete lett gazdája a 6-os főút mellett, Kakasd határában, a sötétvölgyi parkerdő bejárójánál lévő jkirándu- ló-tó” gazdája. A Rák patak bő vizével feltöltött tizennégy hektárnyi mesterséges tó (azelőtt lápos rét) hármas szerepet tölt be — horgász- és csónakázótó, sekélyebb részén pedig a közeli faházas úttörőtábor strandja lesz. A tó meaóvásóra és környezetének védelmére az új horgász egyesültet tagjai is vigyáznak. A tóba tavaly ősszel huszonöt mázsa, zömében két- nyaras pontyot stb. telepítettek, s további pontyokkal, valamint süllőkkel népesítik méa be. Június húszadika, az első ívós után korlátozottan már megkezdődik a horgászás, amire az odalátogatóknak helyben váltható napi jegyek kiadását is tervezik. B. L. lésének első tonnái a sürgősen felújítandó útszakaszokra kerülnek. A két keverőtelep egyébként az idén 300 000 tonna aszfaltot gyárt, amelynek nagy részét a megye erősen igénybevett s a télen megrongálódott útjainak felújításához használnak fel. De emellett kiemelt feladata az aszfaltgyáraknak, hogy időben s jó minőségben szállítsák az építőanyagot a megye legfontosabb útépítéséhez: a 74-es út Bak—Zalaegerszeg közti szakaszának új nyomvonalához. A mintegy 15 kilométeres új útból az idén 5 kilométernyi szakasz készül el. Az út-helyreállítási munkák befejeztéig a megye több útján súlykorlátozást is bevezettek. K. G. körében az elmúlt években visz- szaesés volt tapasztalható, s nem mindegy, hogy az utánpótlás hogyan alakul. A jubileumra utalva Tegzes József elmondotta, hogy rövidesen vándorkiállítást szerveznek a három megye bélyeggyűjtőinek legszebb munkáiból. A küldöttértekezleten a küldöttek észrevételei után megválasztották azt a 12 főt, akik a három megyét fogják képviselni Budapesten, a XI. országos küldöttértekezleten. — kf — Baráti összejövetel a pécsi Ifjúsági Házban Baráti találkozót rendezett a KISZ Baranya megyei Bizottsága szombat este a pécsi Ifjúsági Házban, Ott voltak, akik a mozgalomban a megalakulása óta részt vettek a szervezetben, de a ma már más tisztséget betöltő mai vezetők és azok, akik aktívan részt vesznek az ifjúsági szervezet munkájában. Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára megemlékezett a KISZ-ről, elköszönt az eltávozóktól, elbírálták a tag- felvételi kérelmeket, majd ba ráti beszélgetéssel folytatódott a találkozó. N. I. Tolna •' Vadászati mérleg Csaknem kétezer nagyvadat, közte majdnem ötszáz szarvast, hétszáz őzet, hatszáznál több vaddisznót, továbbá 4700 mezei nyulat lőttek az eltelt évben Tolna megye harminchárom vadásztársaságának területén. Ezen kívül harmincezerrel több fácán, háromszáznyolcvan fogoly, háromezerszáz vadkacsa és kétszázhat vadliba is terítékre került. Újabban divatossá vált az igen elszaporodott balkáni gerle vadászata is, elsősorban az olasz turista sportvadászok körében. A városokban és falvakban is bőven található a balkáni gerlékből. Kétezerháromszáznál többet zömükben itáliai vadászok puffantottak le. A külföldiek bérvadásztatását is beleszámítva, nyolc és fél milliónál több bruttóbevételük volt tavaly a megye vadásztársaságainak. Ebből kb. hét és fél millió forintnyi kiadásukat fedezték. (b. I) Kaposvár: Mit mond Koltai Róbert? Koltai Róbert, a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze a széles skálán játszó színészek közé tartozik. Rendkívül szerény, készséges, roppant közvetlen és — nagyon sokat dolgozik. De szemmel láthatólag ebben az állandó elfoglaltságban érzi jól magát. Felutazott Budapestre a Pókfoci című film sajtóbemutatójára, még aznap éjjel vissza Kaposvárra a másnap délelőtti próbára, és újra Pest: társulatuk a Vígszínházban öt előadásban lépett fel. 1976-ban Jászai-díjat kapott. — Havonta húsz-huszonkét előadásban lép fel, és a színház mellett sokat szerepel a tv-ben ... — Nem olyan sokat. Az elmúlt négy hónap alatt kétszer hívtak tv-fellépésre. Egyszer egy Nyitott könyv adásban Pogány Judittal, egyszer egy tv- játékban szerepeltem. De nem is tudnék többet vállalni, mert a színházi munkámmal, a szinte mindennapos fellépéssel nehezen egyeztethető össze a televíziós munka. Ehhez az utóbbihoz is — Felső-Ausztria a címe — a próbafelvételek idejére a rendező utazott le hozzánk. — És a film? — Kisebb-nagyobb szerepet kaptam néhány játékfilmben, de nem jelentősek. Csak most a Pókfoci tornatanára. — Úgy tudom, a Zalka Máté, az új szovjet—magyar koprodukciós film forgatásakor a címszerepre jelöltek között volt. — A rendező dönti el, kik a szereplők. Ha gondoltak rám is, ez már lényegtelen, hiszen végül Kozák Andrást választották. — De kapott szerepet a filmben? — Igen. Az egyik tábornok vagyok benne. — Márciusban milyen feladatok várják? — A színházban az eddig is játszott színművek továbbra is műsoron vannak; emellett új darabot próbálunk: Bulat Okudzsava szovjet író művét, a címe: Merd, avagy Sipov kalandjai. — És ebben öné a főszerep. Ezek után már csak azt kérdezem meg, ismeri ezt a szót: szabad idő? — Nem sokat találkozom vele. De ha van, rohanok a fiamhoz. Kelemen Edit Dombóvár: Népművészek „találkozója >> Három népművészeti kiállítás nyílt vasárnap délután Dombóvárott. Balázs Istvánná keramikus, továbbá Cser Mária hímző- és Guszinger Antal fafaragó népi iparművészek alkotásait mutatják be a városi művelődési központban. Mindhárom kiállító többször nyert már értékes díjat. így pl. a pedagógus foglalkozású Csér Mária a megyén kívül nyíregyházi országos kiállításon is kapott első díjat. Balázs Istvánné és Guszinger Antal pedig tamási népművészeti kiállításon ért el első helyezést. Balázsné és Cser Mária szakköröket is irányít Tolna megye második városában. Szekszárd: Garay-leuelek A Garay-leveleket, melyek nemrég kerültek Szekszárdra, a Tolna megyei Levéltárba, — eddig még senki sem perelte vissza. Úgy tudják, hogy a szekszárdi születésű Garay Jánosnak, Az obsitos szerzőjének, költőnek, dráma- és prózaírónak, valamint publicistának nincs ma már leszármazottja. Az adományozónak, a Duna- vecsén lakó Vasberényi Géza nyugalmazott főkönyvelőnek hobbyja az irodalmi jellegű dokumentumok, emlékek gyűjtése. A 113 darabból álló Ga- ray-levélgyűjteményt még 1938—39-ben vásárolta a Ga- ray-család egyik kései utódjától egy antikvárius közbenjárásával. A költő 96, özvegyének 9 és öccsének, Garay Alajosnak 8 levelét a Petőfi Irodalmi Múzeum is megvette volna, de aztán hozzájárult, hogy a szülővárosba kerüljön az anyag. Vasberényi Géza 50 ezer forintot kapott a szabályos adásvétel után. Dr. Kisasszondy Éva levéltáros most dolgozza fel a gyűjteményt. — A levelek zömét Garay 1830 és 1851 között szüleinek és nővérének írta Szekszárdra, valamint Alajos nevű öccsének, aki Baranyában pap volt. Nagy boldogsággal újságolta, hogy 1848-ban egyetemi katedrához jutott Pesten. Teréz nővérének a pesti, budai bálok, mulatságok hangulatát idézte. Nagy részletességgel szólt a reformkori országgyűlések eseményeiről is. — Irodalmi nézeteiről vall-e? — Igen! Esztétikai nézeteit fejtette ki gyakran, a szintén verselő öccsének. „Örömmel vettem, hogy magyarul szeretsz olvasni, s írásodban is válogatott magyarsággal törekszel írni. Minél egyszerűbb legyen a kifejezésed, annál közelebb vagy a stílus remekéhez. Álízlés az lelkem, mely cikornyák- ban és dagályban keresi a szépet.” A költői pályáról így elmélkedik: „Célt költészetben csak az érhet, ki szenvedélyének választó, ki ebben hisz, remél. Ha azt érzed, akkor nincs sors, magány, szenvedés, akadály, melyen nem diadalmaskodói.” — Rejtélyek? Különlegességek? — Egyetlen helytörténeti értékű adatra sem bukkantam, ami Szekszárdra vonatkozna. Intimitás sehol. Kedves aláírások váltogatják egymást: „Szerető fiuk Muki", „ölel szerető testvéred, Muki”. Muki volt ugyanis a családi beceneve. Irásformája kiegyensúlyozott, szép, esztétikus, de az utolsó években kicsit kusza. Akad olyan is, amit feleségének úgy diktált, mert látása egyre romlott. Még nem tudom miért, de az első években nővérének németül írt. A gyűjteményben ott van az a gyűjtőív is, amely tanúsítja, hogy az aradi politikai foglyok 61 forintot gyűjtöttek össze Garay megsegítésére, aki 1849-ben politikai nézetei miatt elveszítette az állását. Csuti János