Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-19 / 49. szám
1977. február 19., szombat Dunantmt napló 3 Újjáépítik a nagyárpádi iskolát Mint hírül adtuk, néhány hónappal ezelőtt, a délutáni órákban leomlott a nagyárpádi általános iskola épületének egyik fala. Emberéletben szerencsére nem esett kár, s pár napos kihagyás után a tanítást a helyi művelődési házban folytatták. Az épületben lakó háromgyerekes tanár házaspárnak Lvov-Kertvárosban biztosítottak új lakást. A Városi Tanács a PTV szakembereivel elvégeztette a statikai vizsgálatot. A szakemberek az épület újjáépítését javasolták, s már készítik a kiviteli terveket. Az újjáépítést és egyben a mellékhelyiségek korszerűsítését az Építő- és Tatarozó Vállalat dolgozói végzik el. A tervek szerint szeptemberre szeretnék átadni az iskolát. Addig is a művelődési házba járnak a gyerekek', ami nem a legmegfelelőbb oktatási helyiség. Nehezíti a kisdiákok helyzetét a zsibongó hiánya is, nincs hol kikapcsolódni, felfrissülni az órák között. Negyedmillió pár pécsi sportkesztyű Következnek az ökölvívók Világszerte keresett cikk 6 sportkesztyű, a kedvező piaci lehetőségek ösztönözték három évvel ezelőtt a Pécsi Kesztyűgyárat, hogy választékát ezzel a terméktípussal bővítse. Először síkesztyűket szállítottak Nyugat-Európa számos országába, továbbá a Szovjetunióba. Ma már nemcsak síelésre használják, hanem o fiatalok divatos utcai viseletként is hordják. A sportkesztyű-család gyorsan szaporodott és kitűnő exportcikké vált. Következett az autóvezető, motoros, kerékpáros, lovas, labdarúgó, vívó, golfkesztyűk gyártása. A Magyar ökölvívó Szövetség vezetőinek kérésére idén boxkesz- tyűvel bővül a sorozat. Mór készülnek a minták, a gyártáshoz szükséges technikai eszközök. . Az év közepén pedig indulhat a sorozatgyártás. Először a hazai igényeket elégítik ki, később külföldi piacon is megjelennek a pécsi ökölvívókesztyűk. 1977-ben összesen negyed- millió pár sportkesztyű készül a vállalat műhelyeiben. „Szakközép” rangot szeizelt Szentlőrinc Exportra dolgozik a Cserkúti MEZŐGÉP mágocsi gyáregysége. Nem közvetlenül, hanem bedolgozóként. Harmincötmillió forint értékben alkatrészeket gyártanak, amit aztán a SZIM Székesfehérvári Gyára és o Budapesti Kismotor- és Gépgyár szerel be a tőkés és a szocialista piacra kerülő gépjárművekbe. A mágocsiak közvetett exportja öt évre szóló kooperációs szerződés keretében valósul meg. A gépjárműprogramban részt vevő SZIM Székesfehérvári Gyára és a Budapesti Kismotor- és Gépgyár, mivel nem volt elegendő munkása, Mágocsról rendelt alkatrészeket még évekkel ezelőtt. Az azóta is tartó kapcsolat eredményesnek bizonyult. A mágocsiak tavaly már nem tudták fokozni termelésüket meglevő gépeikkel. Újak vásárlására viszont nem volt anyagi fedezetük. Ekkor vetődött fel a gondolat: a székes- fehérvári és a budapesti üzem bérbe adja szabad gépeit, a mágocsiak pedig bérmunkában legyártják az alkatrészeket. így mindkét fél számára előnyös feltételek mellett bővítették a kooperációs kapcsolatot. Az új feladatra igen rövicT idő alatt felkészült a MEZŐGÉP. Átalakították a régi lakatos-műhelyt, transzformátort cseréltek, bővítették a villamosvezetéket. A munkálatokra 600 000 forintot fordítottak. A SZIM-től érkezett kilenc forgácsológépen már decembertől dolgoznak. Gépkocsiszerelvényekhez készítenek alkatrészeket. Ezeket a panorámás Ikarusokba szerelik. Az első háromezer darab alkatrészből álló tételt február negyedikén szállították el a székesfehérváriak. • Még februárban termelni kezd a Kismotor- és Gépgyártól érkezett öt forgácsológép is. MAN motorokhoz készülő kompresszorok hengerfejeit gyártják. Későbbiekben pedig hengerblokkot is. A szerelvényeket Budapesten szerelik ösz- sze, hogy azután kamionokba, teherautókba és az exportra készülő Rába-Steigerekbe építsék. A kibővített kooperációs kapcsolattal a mágocsi MEZŐGÉP 1977-ben több mint 80 millió forintos termelési értéket szeretne elérni. A tervidőszak végére még magasabbat. 1980- ban mintegy 110 millió forintos termeléssel számolnak. A termelőszövetkezeteknek kínálkozik a szakmunkáspótlás Mikor a hatvanas években megszüntették Szentlőrincen a mezőgazdasági technikus képzést és az Újhelyi Imre iskolából Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Szakközépiskola lett, a szkeptikusabb helybeliek úgy érezték, rossz cserét csináltak. Az ifjú technikusokat az életre nevelték, sok-sok qyakorlati ismerettel. Mindamellett sokan tanultak tovább, ma már nem egy megyei, országos vezető, egyetemi tanár is van végzettjeik között. Az ország mező- gazdasági technikumai között Szentlőrincnek olyan neve, rangja volt annakidején, mint a gimnáziumok között a pécsi Nagy Lajosnak, Az első szakközépiskolások sorsa azonban egy nagy kérdőjel volt: mi lesz velük, ha végeztek? Középkáderek vagy szakmunkások lesznek? Mikor 1969-ben a megyei vezetés kiharcolta Szentlőrincnek az élelmiszeripari, ezen belül a tejipari tagozatot, újabb gondok, újabb kérdőjelek vetődtek fel. Az élelmiszeripar vonakodott Szentlőrincnek adni ezt a profilt, mert meg voltak róla győződve, hogy az országban egyedül a Győr megyei Csermajorban tudnak tejipari szakembereket képezni, mivel1 ott ennek nagy hagyományai vannak. — Az élet nagyon pozitív választ adott akkori kételyeinkre és kérdőjeleinkre, — mondja Illés Antal, az iskola igazgató- helyettese. — Már az első országos szakmai verseny döntőjébe nyolc tejipari tagozatos tanulónk került be és elhoztuk a harmadik, negyedik és ötödik helyet. Beiskolázási gondunk nem volt, sőt minden évben egy kis túljelentkezésünk van. Igaz, hogy ennél a tagozatnál nincs megkötve a kezünk. Míg az általános tagozaton csak Baranya megye, s annak is északi—északnyugati része tartozik hozzánk — a déli és keleti részen a Mohácsi Mező- gazdasági Szakközépiskola iskoláz be, addiq a tejipari tagozat az egész országból merít Eddig 120-an végeztek ezen a tagozaton — zömmel lányok — és közülük hatvanon az érettségi oklevél mellé már a tejipari szakmunkásbizonyítványt is megkapták. A tavaly végzettek közül egy lány kivételével valamennyien a szakmában helyezkedtek el, mármint azok, akik nem tanultak tovább főiskolán vagy egyetemen. Hova kerülhetnek, milyen munkakört tölthetnek be azok a fiatalok, akik érettségivel és tejipari szakmunkásbizonyítvánnyal a zsebükben, 18 éves korukban vágnak neki az életnek. Nos, lehet belőlük tejátvevő-minősí- tő, tejkezelő, tejházvezető, termék — sajt, vaj, túró stb, — készítő, tejfeldolgozó üzemvezető, áruértékesítő, laboráns stb., sőt némi gyakorlat, üzemi javaslattal elvégzett technikusi minősítő vizsga után technikus, A Pécsi Tejipari Vállalat annak fejében, hogy otthont ad a gyakorlati oktatásnak, patronálja az iskolát, évente 2—3 végzősre igényt is tart, állást biztosít, főként pécsieknek, mert egyre több városi fiattal választja ezt a szakmát. Néhányon a kereskedelemben helyezkedtek el. Az osztály többsége mint társadalmi ösztöndíjas, termelő- szövetkezetekbe került. Sajnos, baranyai tsz nincs a névsorban, pediq a szakosított tehenészeti telepek tejházaiba elkelne még jó néhány érettségizett szakmunkás. A falusi fiatalok, különö sen a jóval kevesebb szakma között válogatható nyolcadikat végzett kislányok biztosan jelentkeznének, ha a termelőszövetkezettől egy kis biztatást kapnának, s érettségi után biztos állás várná otthon őket A tagozaton végzettek kezdő fizetése 2500—2700, sőt 3000 forint között mozog, ami egy 18 évesnél igazán szép kereset A vidékieket Szentlőrincen 100 fős modern leánykollégium várja, amelyet 4,5 milliós költséggel tavaly újítottak fel. A szobák központi fűtésesek. Rövidesen a fiúkollégium is meg- csinosodik, 6 milliós beruházással most végzik a felújítását Az iskola lépést tartva a kor követelményeivel, a traktorvezetői oklevél és a gépjárművezetői jogosítvány megszerzésére is fel akarja készíteni a fiatalokat. Motorvezetői tanfolyamuk mór évek óta működik. A cél — s ma már ez nem különleges óhaj, hanem realitás —, hogy az érettségi és a szakmunkásoklevél mellé a traktorosi és a a gépkocsivezetői engedélyt is megkaphassák a fiatalok, akik elhagyva az iskola padjait, igen termékeny és eredményes négy évet tudhatnak a hátuk mögött. Az idén a két tagozatra 72 elsőévest vesznek fel, jelentkezni március 20-iq lehet. — Rné — Segítik a gépjármű program valóra váltását Exportra dolgozik a mágocsi MEZŐGÉP KÉT-HÁROM MŰSZAKBAN Zsákoló asszonyok A gépesítés jelent segítséget — Segíteni jön? — fogad tréfásan Horváth Jánosné, a BARANYAM ÉK Megyeri úti almatárolójában. További beszélgetésre nincs is ideje, szalad a szomszédos raktárba, ahol összecsomagolják a zöldséges boltok porcióit, — Sokféle munkát végzünk. Ez a válogatás a legköny- nyebb, s mégis nehéz, mert egy láda alma 30 kiló is megvan — mondja Nagy Fe- rencné, miközben rakodólapra emeli az almával teli ládát — Mennyit keresnek? — Ma kaptam fizetést, 2200 forintot. Kicsit kevés. Nyáron, amikor három műszakban dolgozunk, van, hogy megkeresem a 3000 forintot Teljesítménybérben vagyunk. Kérdés nélkül mondja: — Nagyon sokat zsákoltam, amióta itt vagyok. Tizennégy év alatt annyit, hogy meg sem tudom mondani. Most már könnyebb. Két éve férfiak is dolgoznak nálunk, s ha keveset kérnek a ko- misszióba, ők csinálják. Van, hogy két hétig nem zsákolunk, máskor hetente háromszor is kell. Egy tartja o zsákot, kettő meri a burgonyát Hétfőn két asszony 180 mázsa burgonyát ömlesztett be két—három óra alatt. Minden egyes zsákot megemeltek, kiöntötték belőle a burgonyát. Ez a fajta zsákolás a nehezebb... Rövid szünetet hagy, rágyújt, aztán ismét motolla gyorsasággal válogatja az almát. Ki tudja hányadik fordulót teszi a villástargonca. megemeli az almásládákkal teli rakodólapot s az udvar másik végében lévő raktárba viszi, a komissziózó asszonyoknak.- A komissziózás a legnehezebb. Először mérlegre tesszük az árut, aztán onnét a rakodólapra, A karalábé, a káposzta nagyon nehéz. Tegnap délután 150 boltnak készítettük össze a porciót Nyáron 200 tételt is összeállítottunk egy éjszaka.- Hogyan került ide?- A férjem betegeskedett, a gyerekek kicsik voltak amikor idejöttem, s ha egy kicsivel is többet kerestem, már sokat számított. Próbálnak segíteni, de ... mi is hibásak vagyunk, mert egyedül emelgetjük a ládákat a zsákokat Ketten nem jutunk annyira. Ősszel volt olyan nap, hogy húsz vagon jött. Két asszony állt egy vagonhoz, mindegyikünk ötvenki- lós zsákokat tett a rakodólapra j .. Sokat dolgozunk. Az a legrosszabb, soha nem tudjuk kiszámítani, mennyit keresünk, nem tudjuk mit mivel szoroznak. Nagy Ferencné tizenötödik éve dolgozik a BARANYA- MÉK raktáraiban, A vállalat vezetői többször kérték, legyen brigádvezető. Nem vállalta. Az almatároló szomszédságában este még nagy a nyüzsgés: a targoncák egymás után fordulnak, a porciókat állítják katonás sorrendbe a rámpára. Az asz- szonyok mérlegre emelik a teli zsákokat és a ládákat, szusszanásnyi szünet alatt lemérik, s máris emelik tovább a rakodólapra. Komoly segítséget majd a rövidesen megépülő burgonyatároló jelent. A BARA- NYAMÉK 15 millió forintért 300 vagon burgonya befogadására alkalmas raktárt és ehhez kapcsolódóan ezer négyzetméter alapterületű fogadót, csomagolót építtet a Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat szigetvári üzemegységével. Gépesítik a betárolást, tovább csökken a fizikai: munka. Teljesen nem szűnik meg, a válogatás kézi munka marad. A tervek szerint 1978. őszén lép üzembe az új tároló. Horváth Teréz
