Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-02 / 32. szám
Dunántúlt napló 1977. február 2., szerda Pécsett csak másodévenként A fővárosban ma délelőtt döntenek a filmkritikusok dijáról a Magyar Sajtó Házában, február 14-én pedig megkezdődik a IX. magyar játékfilmszemle — Pesten. A kritikusok mai tanácskozására örömmel figyel Pécs, hiszen az egész tavalyi filmtermés, közel száz fő- és középszerepet játszó színészének egyharmada valaha a Pécsi Nemzeti Színházból indult, vagy itt játszott évekig. Kisebb részük ma is ennek a társulatnak a tagja. Ott vannak a sorban, amelyből kiválasztják majd az 1976. évi legjobb női és a legjobb férfi filmszínészi alakítás tulajdonosát. Így általuk ott van a Pécsi Nemzeti Színház színésznevelő közege is. Ezen kívül a forgatókönyvírók között a Dunántúli Naplótól indult Bertha Bulcsu és a pécsiek házi szerzője, Hernádi Gyula is megtalálható. Megszűnt a szavazás Emellett az öröm mellett azonban rosszkedv is vár a pécsiekre. Hiszen most lesz az első alkalom, hogy a magyar játékfilmek szemléjét nem a Mecsek alji városban, hanem Pesten rendezik meg. Miért? — Ezt kérdezik a pécsiek, hiszen 1965-ben ez a megye, ez a város adott otthont a szemlének. Kezdetben évente, aztán kétévente kapta meg Pécs ezt a nagy rendezvényt. A pécsiek azt érezhetik, hogy a filmvilág óvatosan visszacsúsztatja a filmszemlét a fővárosba. Mi az igazság? Az évenkénti szemlékre először a filmművészszövetség titkosan választotta ki azt a tíz alkotást, amelyet az előző év terméséből a szemlére méltónak ítélt. Csakhogy az évente 15—20 filmet gyártó magyar filmiparból nem jött össze minden évben annyi kiváló mű, amennyivel egy szemlét már el lehet kezdeni. Megszületett hót a döntés: rendezzük a szemlét csak kétévenként. Ekkor jött a második megoldás: méltatlan dolog a titkos szavazás, szubjektivitás nélkül nem oldható meg. Ezt általában azok a filmrendezők hirdették, a-kikinek a művei nemigen kerültek be a szemlére titkosan megszavazott alkotások sorába. így aztán elhatározták: nincs többé titkos szavazás, az előző év minden magyar filmje versenyezhet a szemlén. Ezzel párhuzamosan, már régóta rendszeresen megszervezik a budapesti filmnapokat. Ennek az a célja, hogy meghívják a külföldi filmforgalmazó cégeket, bemutassák és lehetőleg eladják nekik a Budapesten tartják a IX. magyar játékfilmszemlét ■ Az előző év minden magyar filmje versenyezhet ■ A fővárosiakkal egyidőben láthatjuk az alkotásokat magyar filmet. Újabb kanyar:- egyik évben legyen pécsi szemle, másikban budapesti filmnapok. Mindegyiken az előző egyetlen esztendő filmjei vegyenek részt. De ez sem volt tiszta ügy, hiszen o budapesti filmnapok inkább üzleti rendezvény volt, mint művészeti. Mindezek mellé csatlakozott a sokféle árváltozás. Drágábbak lettek a szállodák, a vendéglői étkezés. Pécs és Baranya megye évi 300 000 forintjához az országos szervek is mindig hozzátették a maguk pénzét, így jött ki a magyar játékfilmszemlék közel egymilliós költsége. Ez az összeg azonban a magas szálloda- és étkezdéi árak idején már kevés. Baranya nem tudja növelni az évi 300 000 forintot. Pesten ott állnak a szállodák, a Ferihegyi repülőtérről egy taxijárattal a szemlére hozhatók a külföldiek. A magyar filmszakma pedig pesti szakma, szinte mindenki a fővárosban lakik. Nekik szállodát és étkezést nem kell fizetni, sem napidíjat. Vitafórum jelleggel A végső megoldás tehát: Baranya megye minden évben félreteszi a 300 000 forintnyi filmszemle-pénzét, s abból kétévente itt tartják ezt a rendezvényt — hazai vitafórum jelleggel. A közbeeső évben pedig Pesten nemzetközi művészeti bemutató céljával. így a februári IX. magyar játékfilm- szemlére 50 szocialista és 50 tőkés országbeli filmalkotót és kritikust hívnak meg a fővárosba. De Pécs is színhelye lesz azért a szemlének, Pesttel egyidőben itt is levetítik a filmeket, s a pécsiek az ország többi részének lakóit megelőzve láthatják majd azokat. Még valamit: miért változott az őszi szemleidő tél végére? — Azért, mert ez az az idő, amikor külföldön nincs szemle, vagy fesztivál, mindenki ráér, s a filmgyárakból is kijött a korábbi év minden egyes celluloidszalagja. Jövőre pedig: jubileumi X. magyar játékfilmszemle — Pécsett. Földessy Dénes Új kiállítás a Munkás- mozgalmi Múzeumban A Munkásmozgalmi Múzeumban új kiállítás készül: a magyar munkás- osztály kialakulását a Tanácsköztársaság időszakáig bemutató nagysikerű tárlatuk folytatásaként tavasszal történelmünk utóbbi fél évszázadát tárják a látogatók elé. Nagyszámú dokumentum, fotó, korabeli berendezés, viseleti és személyes tárgy — köztük sok új szerzemény — az 1919 augusztusától napjainkig terjedő időszakot idézi fel. Keveset rendelnek a boltok Hűsdorabofós a pécsi gastrofol Szemben. ■ Fotó: Kopjár Géza Sáv-váltás a vízöntő jegyében Váratlanul beállított a tél február elsején. Nehéz, vizes hó esett, elég sok, jónéhány autó tetején húsz centiméteres réteg is ott maradt. Az úttest latyakossá, csúszóssá vált, később pedig, amikor a sózóautók megtették a magukét, hatalmas tócsák tarkították. Óvatosan közlekedünk-e ilyen úton? Pécsett jártunk körbe, és — néhány különleges esettől eltekintve — kedvező tapasztalatokat gyűjtöttünk. Kifelé menet, a Szigeti úton előztük meg az autómentőt: vajon hol történhetett a baj? Egy ideig követtük, aztán visszafordultunk a város felé. Egy piros Skoda érkezik Szigetvár felől, százzal. Előzget, amíg tud, és, ha már nem nagyon férne el...? Akkor is előz. Hetvenöt-nyolcvannal, a Szigeti úton. Bevallja, hogy siet. A temetőhöz igyekeznek. Oda pedig nem kell olyan nagyon sietni. ZIL a Tolbuhin úton. Nézzük, időnként bevág a belső sávba, eltelik egy kis idő, míg megértem, mit csinál. Az autóbusz- megállóban állókat kerülgeti, nehogy véletlenül is lefröcskölje őket. Figyelmes, egyébként iparkodik vissza a helyére és ötvennel halad. Azt mondják. Pocsolyák és tócsák a Rákóczi úton. hogy a ZIL az utak réme, ez minden bizonnyal nem az. Rendszáma: FK 21-88, a Pécsi Bőrgyár kocsija. Gratulálunk. Nem így a Trabant. Eldönget mellettünk, aztán hirtelen bevág a külső sávba, fröcsköl, mint a veszedelem. Sáv-váltás a vízöntő jegyében. A járókelők ijedten lapulnak a falhoz. Megy tovább, a Zsolnay szobornál lekanyarodik, aztán rá a 6/A- ra. Mögéállunk, nyolcvannal igyekszik Újmecsekalja felé. Az Építők útján végül is ő kérdez: miért ideges a rendőr, ha megelőzi egy Trabant? Az utak vácosszerte sózottak, járhatók voltak. Találkoztunk nem egy hóekével, szóróautóval. Időben, pontosan álltak munkába, a közlekedésben sehol nem lehetett fennakadás. Az országúton más lehetett a helyzet, délután fél háromkor sóhajtott egy mentős a klinikán: féltizenegykor indultak Erdősmecskére, most érkeztek meg. Sok teherautót láttak jobbra-balra az árokban. Órákig figyeltük az autósokat nagy hányadára az óvatosság, körültekintés volt o jellemző. Sajnos, hogy akad néhány olyan is, aki nem néz semerre, hanem csak megy. A szerkesztőségbe délelőtt tíz óráig négy telefon érkezett, panaszkodtak, hogy „betakarták" őket latyakkal. Mi nem tapasztaltunk ilyet az autósok zöme erre is figyelmes volt. A Fürst Sándor utcában találkoztunk újra az autómentővel. Egy Zsiguli ült a tetején, kós fazonú hátsórésszel... Nem tűnt olyan súlyos esetnek. Valahová becsúszhatott Hiába, a síkos úton való vezetés nem mindenkinek az erőssége. És azt — sajnos — nem is tanítják meg sehol sem. Kampis Péter fi ki le a hírekben szerepelnek Cser László, a Pécsi Állami Gazdaság új igazgatója Újsághír: Cser Lászlót, a Bikái! Állami Gazdaság igazgatóhelyettesét kinevezték a Pécsi Állami Gazdaság igazgatójának. — Huszonegyedik évemet kezdtem meg az elmúlt esztendő szeptemberében Bika- Ion — fogad Cser László a Köztársaság téri központban. — Ez a csaknem negyedszázados munkaviszony szakadt meg január elején, amikor megbízásból Pécsre jöttem. Február 1-től kinevezésemet is megkaptam. Fiatalemberként került 1956 szeptemberében Bikáira. Először üzemegységvezető, két évvel később már agronómus a központban. A mérföldkövet a hatvanas évek eleje jelentette, amikor is ipari jellegűvé szervezték a gazdaságot. Egyre több feladatot kapott a vállalkozó szellemű Cser László. Mindig ott volt a merésznek látszó ötletek megvalósításánál, s vele együtt a párttagság is. Cser Lászlót 1964-ben választották meg a gazdaság alapszervezetének titkárává, a következő esztendőben a sásdi járási pártbizottság és végrehajtó bizottság tagjává. A gazdaság átszervezése szerkezeti változást hozott a növénytermesztésben, állat- tenyésztésben egyaránt. Ekkor még vakmerő dolognak számított, hogy a gazdaság 8— 10 000 sertést nevelt nagyüzemi módszerrel. Am a merésznek látszó, sok vitát kiváltó kezdeményezések kiállták az idő próbáját. Cser Lászlót munkája elismeréseként 1970- ben kinevezték a bikali gazdaság igazgató-helyettesévé. — A közel 21 év alatt, amit eltöltöttem Bikaion, olyan baráti, munkatársi kapcsolat alakult ki, amit nem volt könnyű ott hagyni. A Bikali Állami Gazdaság nem jó adottságú gazdaság. Amit évről évre produkált, a jó kollektíva és a párttagok érdeme. Talán nekik is köszönhetem, hogy érdemesnek tartottak a bizalomra és kineveztek igazgatónak. — Milyen vezetési stílust, módszert hozott magával Bikáiról? És ezt hogyan kívánja kamatoztatni? — Olyan tanítómesterem volt több mint 20 esztendeig Zámbó István elvtárs személyében, akitől emberséget, politikát szakmaszeretetét tanultam. Lelkes, optimista — s nem alaptalanul optimista — légkörben nevelődtem fel. Kölcsönös bizalom volt dolgozók és vezetők között. Ilyen kapcsolatot szeretnék kialakítani itt is. — A gazdaság alapos megismerése után a vezetési rendszert, a munkaversenyt bikali mintára szeretném kialakítani. De mindenekelőtt szeretném, ha kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatok alakulnának ki az emberek között. A távlati célkitűzések megvalósításában a párttagokra is számít az új igazgató. Érkezése másnapján azonnal összehívta o pártvezetőséget és a szakszervezeti bizottságot és ismertette velük elképzeléseit. Erről és a legfontosabb teendőikről; a hatékonyság növelésének, a meglévő eszközök jobb kihasználásának lehetőségeiről tájékoztatja majd a február elején megtartandó programtanácskozás résztvevőit, amelyre a legjobb fizikai dolgozók is meghívást kapnak. H. T. Bővül agasztrofol ételek Gond az otthoni étkezés, amikor elegünk van a konzervek- ből, a hideg ételekből és nem érünk rá órákig főzőcskézni, mivel annyival is kevesebb idő marad pihenésre, szórakozásra, olvasásra. * Pécsett, az Edison úton, a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat gondozásában két éve nyolcféle étel készül a Gastrofol üzemben. Hasonló eddig csak Budapesten működött, s idén január elsejétől termel az Alföldi Vendéglátó debreceni üzeme. A pécsi élelmiszerboltok vezetői tegnap délelőtt az Edison úton jöttek össze termékbemutatóra és megismerkedtek a „gyártási" folyamattal. — Naponta átlagosan 10 000 adagot főzünk, csomagolunk — tájékoztatott Egerszegi Endre, az üzem vezetője és Déri Iván, az áruforgalmi osztály munkatársa. — Ennél két—háromezerrel többet tudnánk készíteni, de a kereslet nem ilyen mértékű. Szállítunk a pécsi ABC-áru- házakba, csemegékbe, Komlóra, de hetente egyszer Szegedre, Kecskemétre, Dunaújvárosba, Székesfehérvárra, Veszprémbe, Bajára, Kaposvárra, Paksra, s nyáron a Balatonra is. A kiskereskedelembe az adagok 10 százaléka kerül, a többit a vállalat konyháiba küldjük, így ellensúlyozzuk az ott lévő létszámhiányt. Az üzem laboratóriumi tisztaságú. Külön helyiségekben készítik elő a zöldségféléket, a friss hús már csontozotton érkezik. Fagyasztottat nem használnak. Csak marha-, illetve sertéscombot, lapockát vesznek át. (Zsíros, mócsingos darabokat nem lehet látni.) Az ínycsiklandozó illatokkal teli konyhában két hatalmas üstben egyszerre 1800 adagot készítenek. A fiatal konyhafőnök, Rezes Ferenc, biztos kézzel adagolja a fűszereket, ka- vargatja a pörköltet. A tálalóban pontos mérlegek és az asszonyok akár a műtőben az orvosok. Fehér köpeny, gumikesztyű, szájvédőkendő. Az üzemi laboratóriumban az ételeket kétszer is megvizsgálják, ellenőrzik. A —40 fokig hűtő gyors- fagyasztókból az ennivalók a steril csomagolóba kerülnek, majd a készáru raktárban négy SZMK—10 típusú mélyhűtőben tárolják, egyszerre 8500 adagot. A jelenlegi készítmények mellett márciusban újabb termékek jelennek meg: székely-, illetve töltött káposzta és paprika, sólet bab. Később pedig a ragu és a bableves. Kár, hogy a vásárlók még kevéssé ismerik, idegenkednek tőle, a boltok is keveset, pár félét rendelnek csak. Pedig az ételek percek alatt felmelegít- hetők, ízletesek. B. A. Igg! f kőilekediliik itti f
