Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-11 / 41. szám
1977. február 11., péntek Dunantűit llaplo 3 Sok kicsi sokra megy! A téglagyárban annak rendje és módja szerint fordulóról fordulóra pontosan, számszerint felrakják a téglát a teherautóra és irány az építkezés. A teherautó megérkezik, de az építkezésen az átvevő éppen egyéb bokros teendőit intézi, nem ér rá ellenőrizni, mennyi tégla kerül le a kocsiról. „Csak rakják le oda emberek!" Ök pedig lerakják, ki tudja, mennyit... Azaz később kiderült: a teherautó rendszeresen „görbe utakra tévedt” és könnyített terhén ... A vizsgálat megállapította: összesen 60 000 kisméretű tégla hiányzik. Azaz megvan, csak nem ott, ahol lenni kellene . . . Üzletlátogatók hívatlanul Az elmúlt évben is az össz- büncselekmények többségét a társadalmi tulajdon sérelmére követték el. Leggyakoribb a lopás és a betörés. Különösen az élelmiszerboltokat, üzleteket látogatják előszeretettel „hivatlan vendégek". Tavaly került rendőrkézre az úgynevezett „bük- kösdiek társasága”. Hosszú időn át előre kitervelve és megszervezve lopkodták az üzletekből az árut: cipőket, magnókat, rádiókat, étkészleteket, ruhaféléket. Reggel indultak Pécsre és végigjárták az üzleteket ... „Görbe úton” a tégla, cement A vagyonvédelem közügy A közösség vagyona elleni bűncselekményekre a kis kárérték a jellemző. Például több élelmiszerboltba törtek be és élelmet, italt vittek el. Mind a lopások, mind a betörések utáni vizsgálatok gyakran állapítják meg: az üzletek, boltok zárása, a biztonsági berendezések alkalmazása nem megfelelő. Éjszakára nyitva hagyott szellőzőablakok több „alkalmi tolvajt" csábítottak bűn- cselekményre. A rosszul elhelyezett keresztpántok, a köny- nyen eltávolítható ablakrácsok sem szolgálják a biztonságot Nagyon hasznos lenne, ha vállalatok vagy szövetkezetek gyakrabban megvizsgálnák egységeik biztonsági berendezéseit és pótolnák a hiányosságokat. Pénzbe kerül? Természetesen, de megtérül. Egy forduló ide, a másik saját Az iparban és a mezőgazdaságban is o lopás okozza a legtöbb kárt. Itt is a kis kárérték a jellemző. Az anyagkiadás sokszor felületes. így történhetett meg például, hogy az egyik pécsi építkezéstől alig 300— Tanácskozása Mecseki Szénbányák jövőjéről Az új dunaújvárosi kokszolóblokk megépítésének időpontjáról, ezzel kapcsolatban a Mecseki Szénbányák feladatairól tárgyaltak tegnap az MSZMP Baranya megyei Bizottságán Csépányi Sándor, az MSZMP KB tagja, kohó. és gépipari miniszterhelyettes, valamint dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes. A vendégeket fogadta dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára és Czégény József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára. il népfront és az áfészek hatékonyabb együttműködése A Hazafias Népfront és a SZÖVOSZ vezető testületéi többször foglalkoztak a népfront- és a fogyasztási szövetkezeti mozgalom együttműködésének kérdéseivel. Az a vélemény alakult ki, hogy a közös feladatok sikeres megoldásához a lakóterületek fejlesztése, a lakosság jó színvonalú ellátása, a meglévő termelési erőforrások felhasználása, a szövetkezeti mozgalmi tevékenység, valamint a politikai munka összehangolása terén eddig elért eredmények mellett elengedhetetlen a szoros együttműködés továbbfejlesztése. Ennek érdekében a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége most együttesen kialakított ajánlásokban fogalmazta meg a népfront és a fogyasztási szövetkezetek helyi és megyei szervei számára az együttműködésben legfontosabb feladatokat. Kiemelt feladatként szerepel az ajánlásokban, hogy a tanácsok, a helyi népfront-bi zottságok és a fogyasztási szövetkezeti szervek rendszeresen egyeztessék város-, illetve községpolitikai tevékenységüket a lakosság széleskörű bekapcsolása érdekében. Kezdeményezzenek közösen falugyűléseket, városkörzeti tanácskozásokat, s különös gonddal segítsék a társközségek, a városhoz kapcsolt községek, a körzeti népfrontbizottságok munkáját. A nőpolitikái határozatok végrehajtásában is vannak közös feladatok: így a fogyasz-. tási szerkezet korszerűsítése megfelelő árukínálattal, a háztartási munkát könnyítő áruválaszték, a gyermekek, a diákok étkeztetésének, egyáltalán a közétkeztetésnek a további szélesítése, a kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatások bővítése. A népfrontbizottságok sokat tehetnek a kertbarátmozgalom pártolásával az élelmiszer-, a zöldség- és a gyümölcsellátás javításáért. Ajánlják azt is a két mozgalom vezető testületéi, hogy a népfront is támogassa a lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek megalakulását és működését. 400 méterre lévő anyagkiadó helyen cementtel megrakott teherautó nem a közeli építkezésre érkezett, hanem Pellér- den árulta az anyagot. „Egy forduló az építkezésre, egy forduló a saját zsebre." Mint az a buszvezető, aki „érembedo- bós” rendszerű járatot vezetett és gyakran nyitogatta a perselyt. Számos esetben az anyagtárolás sem megfelelő. Könnyűszerrel hozzáférhet bárki és viheti. Kétségtelen: szó sincs arról, hogy hanyagság jellemezné a közvagyon kezelését, de az őrzés, kezelés, ellenőrzés legkisebb hiányosságai is alkalmat szolgáltathatnak károkozásra. A visszaélések lehetőségének táptalaja — jobbára a szövetkezetek területén — hogy a számviteli rend számos helyen vagy nincs kidolgozva, vagy a nyilvántartások vezetését elmulasztják. Ez önmagában is hiba. De megsokszorozódik a jelentősége akkor, amikor például egy sikkasztás körülményeit, kell vizsgálni. Az egyáltalán nem létező, vagy hiányosan vezetett nyilvántartások megnehezítik a bűncselekmény kivizsgálását, esetleg a sikkasztás vagy csalás összegszerűségének pontos megállapítását, illetve a leleplezett bűncselekmény bizonyítását. Bizalom és ellenőrzés Az 1/1964. PM számú rendelet előírja a pénzkezelés, pénz- szállítás szabályait Sajnos, nem mindenütt tartják be. Megtörtént, hogy a pénztáros manipulált a hóközi előlegek fizetésére kiutalt összeggel, vagy az étkezési jegyek árából befolyt pénzzel. „Megbíztunk benne, hiszen olyan rendes ember” — mondták, amikor az ügy már kitudódott. A bizalom a munka előfeltétele. De csak az ellenőrzéssel párosuló bizalom előzheti meg a „kellemetlen meglepetéseket". A bűncselekmények megelőzésére, a társadalmi tulajdon fokozott védelmére az elmúlt évben is több intézkedés történt, Például a Mecseki Szénbányáknál rendezett tanácskozás alaposan és sokoldalúan értékelte a helyzetet, szabta meg a tennivalókat. Több vállalat szervezett a belső ellenőreinek tanfolyamot Harkányban ebben a témában. Ezek is bizonyítják: erősödik az a szemlélet, hogy a közösség vagyonának védelme közügy és nemcsak rendőri feladat. A kis kárérték a jellemző. De a kis kár is — kár. A sok kicsi pedig sokra megy. Garay Ferenc Nem elég a határban kiszakított főid Az új falu: emelettel, zsebkendőnyi kerttel és garázssorral... 0 jószágnak, kertnek, gyümölcsösnek rangja van Jó, ha van mit tenni a ház körül — Rohadt dolog a tétlenség — mondják beszélgetőpartnereim, s megértem őket. Nemcsak kedvtelésből, szokásból, hanem kényszerből is táplálkozik a háztáji; belső kényszerből. Hiszen együtt jár ezzel az életmóddal a munka, hajnaltól estig való. — Beköltözne a társasházakba? — Soha — mondja Balázs Ferenc. — Megölne az unalom. Tulajdonképpen soha nem értem meg, hogy mitől van: egyesek megelégednek a viráglocsolással. Itt Szentlórincen is. Építik az új részt, az emeleteseket és sehol egy kert, sehol semmi. Helybeli, itt is született, most a termelőszövetkezet traktorosa. Mondja, náluk még lehet gazdálkodni, bár nem nagy a telek, 350 négyszögöl. Az új házhelyek mostanában 100— 200 négyszögölesek. Kicsik. Nemrég villányi fiatalokkal beszélgetten, s ők is hasonló gondokat említettek. Falun is eltűnik a ház körüli kert, a terveket a modern élethez szabják, mérik az apró házhelyeket, mert úgy olcsóbba kerül a közművesítés. — Valahol ezt a takarékosságot drágán megfizetjük — jegyzi meg Nyers László. — Mi méq tudunk adni a gyereknek, akár itt lakik, akár bemegy a városba. Tyúk, tojás, kacsa lesz, disznóvágás után pedig hetente jöhetnek majd a kolbászért-sonkáért. Gyümölcs is van, s a paprika-paradicsom megterem. De velük mi lesz? Az unokáinkkal? Beszélgetőpartnereim: zsef és Petrás Győző A háztájinak súlya van, s nem elég a határban kiszakított egy hold — vagy a cserébe adott tsz-járandóság, a 21 mázsa kukorica —, hanem kell a jószág is, amely megeszi a kukoricát. Nyers László ötven- hét óta tsz-tag. Sok nehéz évet megért, ma nem panaszkodik. — Állítom, hogy azok sem jártak jobban, akik korábban elmentek. Igaz, nagy a szövetkezetünk, nehéz rendbe szedni, rendben tartani, de aki a mezőgazdaságba kerül az legyen tisztában egy dologgal: a tető magasan van, könnyen beázik... A szentlőrinci vasutas kultúr- ház kistermében üljük körbe a dohányzóasztalt. Varga József hatvanhárom óta van a tsz-ben, azelőtt az állatforgalminál dolgozott, Pécsett. A nősülés hozta a községbe. — Ha fizetnének érte, akkor sem mennék vissza. A többiekhez képest nagygazda: 585 négyszögöles a házvége: van rajta kukoricagó- ré meg disznóól, gyümölcsös, néhány nyulat is tart, s a szántórészen a takarmány megterem. Nyolcadikos fia, hatodikos lánya van. A termelőszövetkezet szerelő- műhelyében dolgozik Petrás Győző. Iparos volt, autószerelő Balázs Ferenc, Nyers László, Varga JóA pécsi fiatalok szórakozását és művelődését segíti „Hogy ne haljon ki a szakma ..." — ez az aggódás vezette a hetven éves Kirschner Ferenc nyugdíjas faesztergályos mestert a pécsi Ifjúsági Házba. Nem ment üres kézzel, „magával vitte" volt műhelyének felszerelését: és ingyenes használatra átadta az IH-nak. Az emeleten rendezték be a műhelyt, itt avatja be azt a tucatnyi, 30 év körüli fiatalt a szakmába, akiket a faesztergálás érdekel. Ö ma a legidősebb, de egyik legaktívabb tagja az IH-nak, ahol klubokban, szakkörökben, műhelyekben, stúdiókban, a sorozatműsorokban, különféle tanfolyamokon zajlik- az élet. Tavaly 52 ismeretterjesztő előadáson 4200, 46 műsoros esten több mint tizenegyezer, 93 táncos rendezvényen, discón több mint huszonötezer, 3 gyermek- műsorukon' 1200, majd másfél- száz filmvetítésükön 23 ezer, és az IH galéria 20 kiállításán is több tízezer érdeklődő vett részt. A rétegklubokban munkásfiatalok, középiskolások, fiatal alkalmazottak és értelmiségiek hetenként egyszer négyórás programmal „szórakoztatják" egymást: viták, előadások, filmvetítések, discók és különféle játékok színesítik a klubéletet. Februárban indítják a német és márciusban az egészségügyibiológiai klubot A képzőművészeti műhelyekben nyolcvanon ténykednek, külön szakkörben foglalkoznak műelemzéssel és az építészettel, de gyakorlatban faesztergálás- sal, kerámia- és zománckészítéssel is. A pincében két kemencében égetik ki műveiket. Az IXI- LON stúdiót nem kell bemutatni. A fotószakkörben fekete-fehér képek, a színes diák és dia- porámák készítésével ismerkedhetnek. Zenei életüket a kamarazenekar, a kamarakórus és a Március daloskor fémjelzi. Vers- és prózaírással, műfordítással foglalkoznak a FIÁK, a Fiatal írók Alkotó Köre tagjai. Tavaly antológiát is megjelentettek. Az irodalombarátok érdeklődési köre a XX. századi, de főleg a mai magyar irodalom. A KASZ, a Központi Amatőr Színpad 1976-ban lett kiváló együttes, akárcsak az IXILON. A KASZ-nak gyermekcsoportja is van. Az IHR, a ház rádió-stúdiója, segíti az iskolarádiósok képzését Sorozatműsoraik, — így az IH Pódium, bemutatói, a ROCK beatsorozat koncertjei, az IH galéria kiállításai — igen népszerűek. Az ősszel indított fotó-, szabás-varrás, angol és német nyelvi tanfolyamaikon a kevés pénzű fiatalok sajátíthatják el a szükséges ismereteket. A pécsi Ifjúsági Park is az IH-hoz tartozik. E két helyen összesen hét, a társintézményekben számos népművelő fáradozik azon, hogy a pécsi fiatalok tartalmas és kulturált szórakozását, művelődését biztosító ház valóban az ifjúság háza legyen. Murányi képesítést szerzett, aztán beállt a gépállomásra, s miután megszüntették, átjött a gazdasághoz. Ma sem tag, alkalmazott. Miért? — Jobb így — mondja. — Nekem így jó. Akkoriban egyetlen traktoruk volt, azt vezette, aztán bekerült a szereidébe. Négyük közt ó a legidősebb, de a középkorúak nemzedékéhez tartozik. A fia katona. — Visszajön a faluba? Petrás Győző bükkösdi. — Eddig úgy van — mondja. — De ha menni akar, nem tartóztatom. A pécsi műszergyárban tanult szakmát. A kérdést ugyan nem tette fel senki, de magának megválaszolja. — Jó itt az élet. Hogy miért mondom? Házat építettem, autót vettem, az otthoni, ház körüli munkával sok mindent magam megtermelek. Igaz. egyre kevesebb a haszon... Pécs egy ugrás, akkor megyek be, amikor akarok. Ha akarom, mindennap. Minek is kívánkoznék városba? — Ki, mire gyűjt? Balázs Ferenc házra. Felesége, kislánya van. Nyers László- ékhoz, ha igaz, az idén vezetik be a vizet, s van még a házán kívül-belül reparálnivaló. Varga József nemigen gyűjt: inkább élnek a pénzből. Azt is kell valamikor. Őszintén mondja: „És megiszom a magamét...” Petrás Győzőnek — ő mondta így — az autózás a mániája. Járt már többfelé, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, de szereti a magyar tájakat is. „Mire a fiam megnősül — feltéve, ha itt marad — összejön néhány forint a házbővítésre is ..." Városiasodik Szentlörinc? Megszokják. Legfeljebb majd a hét több napján lehet húst kapni. A kertet, az ólat, a gyümölcsöst azonban nem engedik, soha nem is engednék, mert nem szép dolog-e az, amikor az ember hazaér, kimegy az ólhoz, beszól a hízónak, az orrával kitúr a lécek között, s dörgölózve engedi vakarni a hátát...? Kozma Ferenc
