Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-11 / 41. szám

1977. február 11., péntek Dunantűit llaplo 3 Sok kicsi sokra megy! A téglagyárban annak rendje és módja szerint fordulóról for­dulóra pontosan, számszerint felrakják a téglát a teherautóra és irány az építkezés. A teher­autó megérkezik, de az építke­zésen az átvevő éppen egyéb bokros teendőit intézi, nem ér rá ellenőrizni, mennyi tégla ke­rül le a kocsiról. „Csak rakják le oda emberek!" Ök pedig lerakják, ki tudja, mennyit... Azaz később kiderült: a te­herautó rendszeresen „görbe utakra tévedt” és könnyített terhén ... A vizsgálat megálla­pította: összesen 60 000 kismé­retű tégla hiányzik. Azaz meg­van, csak nem ott, ahol lenni kellene . . . Üzletlátogatók hívatlanul Az elmúlt évben is az össz- büncselekmények többségét a társadalmi tulajdon sérelmére követték el. Leggyakoribb a lo­pás és a betörés. Különösen az élelmiszerboltokat, üzleteket lá­togatják előszeretettel „hivatlan vendégek". Tavaly került rend­őrkézre az úgynevezett „bük- kösdiek társasága”. Hosszú időn át előre kitervelve és meg­szervezve lopkodták az üzletek­ből az árut: cipőket, magnó­kat, rádiókat, étkészleteket, ru­haféléket. Reggel indultak Pécs­re és végigjárták az üzlete­ket ... „Görbe úton” a tégla, cement A vagyonvédelem közügy A közösség vagyona elleni bűncselekményekre a kis kárér­ték a jellemző. Például több élelmiszerboltba törtek be és élelmet, italt vittek el. Mind a lopások, mind a be­törések utáni vizsgálatok gyak­ran állapítják meg: az üzletek, boltok zárása, a biztonsági be­rendezések alkalmazása nem megfelelő. Éjszakára nyitva ha­gyott szellőzőablakok több „al­kalmi tolvajt" csábítottak bűn- cselekményre. A rosszul elhe­lyezett keresztpántok, a köny- nyen eltávolítható ablakrácsok sem szolgálják a biztonságot Nagyon hasznos lenne, ha vál­lalatok vagy szövetkezetek gyakrabban megvizsgálnák egy­ségeik biztonsági berendezéseit és pótolnák a hiányosságokat. Pénzbe kerül? Természetesen, de megtérül. Egy forduló ide, a másik saját Az iparban és a mezőgazda­ságban is o lopás okozza a leg­több kárt. Itt is a kis kárérték a jellemző. Az anyagkiadás sokszor felületes. így történhe­tett meg például, hogy az egyik pécsi építkezéstől alig 300— Tanácskozása Mecseki Szénbányák jövőjéről Az új dunaújvárosi kokszoló­blokk megépítésének időpont­járól, ezzel kapcsolatban a Mecseki Szénbányák feladatai­ról tárgyaltak tegnap az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságán Csépányi Sándor, az MSZMP KB tagja, kohó. és gépipari miniszterhelyettes, va­lamint dr. Kapolyi László ne­hézipari miniszterhelyettes. A vendégeket fogadta dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára és Czégény József, a Baranya megyei Pártbizott­ság titkára. il népfront és az áfészek hatékonyabb együttműködése A Hazafias Népfront és a SZÖVOSZ vezető testületéi többször foglalkoztak a nép­front- és a fogyasztási szövet­kezeti mozgalom együttműködé­sének kérdéseivel. Az a véle­mény alakult ki, hogy a közös feladatok sikeres megoldásához a lakóterületek fejlesztése, a lakosság jó színvonalú ellátása, a meglévő termelési erőforrások felhasználása, a szövetkezeti mozgalmi tevékenység, valamint a politikai munka összehango­lása terén eddig elért eredmé­nyek mellett elengedhetetlen a szoros együttműködés tovább­fejlesztése. Ennek érdekében a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksé­ge most együttesen kialakított ajánlásokban fogalmazta meg a népfront és a fogyasztási szövetkezetek helyi és megyei szervei számára az együttműkö­désben legfontosabb feladato­kat. Kiemelt feladatként szere­pel az ajánlásokban, hogy a tanácsok, a helyi népfront-bi zottságok és a fogyasztási szö­vetkezeti szervek rendszeresen egyeztessék város-, illetve köz­ségpolitikai tevékenységüket a lakosság széleskörű bekapcso­lása érdekében. Kezdeményez­zenek közösen falugyűléseket, városkörzeti tanácskozásokat, s különös gonddal segítsék a társközségek, a városhoz kap­csolt községek, a körzeti nép­frontbizottságok munkáját. A nőpolitikái határozatok végrehajtásában is vannak kö­zös feladatok: így a fogyasz-. tási szerkezet korszerűsítése megfelelő árukínálattal, a ház­tartási munkát könnyítő áruvá­laszték, a gyermekek, a diá­kok étkeztetésének, egyáltalán a közétkeztetésnek a további szélesítése, a kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatások bővítése. A népfrontbizottságok sokat tehetnek a kertbarátmozgalom pártolásával az élelmiszer-, a zöldség- és a gyümölcsellátás javításáért. Ajánlják azt is a két mozgalom vezető testületéi, hogy a népfront is támogassa a lakásépítő és -fenntartó szö­vetkezetek megalakulását és működését. 400 méterre lévő anyagkiadó helyen cementtel megrakott te­herautó nem a közeli építke­zésre érkezett, hanem Pellér- den árulta az anyagot. „Egy forduló az építkezésre, egy for­duló a saját zsebre." Mint az a buszvezető, aki „érembedo- bós” rendszerű járatot vezetett és gyakran nyitogatta a per­selyt. Számos esetben az anyagtá­rolás sem megfelelő. Könnyű­szerrel hozzáférhet bárki és vi­heti. Kétségtelen: szó sincs ar­ról, hogy hanyagság jellemez­né a közvagyon kezelését, de az őrzés, kezelés, ellenőrzés leg­kisebb hiányosságai is alkal­mat szolgáltathatnak károko­zásra. A visszaélések lehetőségének táptalaja — jobbára a szövet­kezetek területén — hogy a számviteli rend számos helyen vagy nincs kidolgozva, vagy a nyilvántartások vezetését elmu­lasztják. Ez önmagában is hi­ba. De megsokszorozódik a je­lentősége akkor, amikor példá­ul egy sikkasztás körülményeit, kell vizsgálni. Az egyáltalán nem létező, vagy hiányosan ve­zetett nyilvántartások megnehe­zítik a bűncselekmény kivizsgá­lását, esetleg a sikkasztás vagy csalás összegszerűségének pon­tos megállapítását, illetve a le­leplezett bűncselekmény bizo­nyítását. Bizalom és ellenőrzés Az 1/1964. PM számú rende­let előírja a pénzkezelés, pénz- szállítás szabályait Sajnos, nem mindenütt tartják be. Megtör­tént, hogy a pénztáros manipu­lált a hóközi előlegek fizetésé­re kiutalt összeggel, vagy az étkezési jegyek árából befolyt pénzzel. „Megbíztunk benne, hiszen olyan rendes ember” — mondták, amikor az ügy már kitudódott. A bizalom a munka előfeltétele. De csak az ellen­őrzéssel párosuló bizalom előz­heti meg a „kellemetlen meg­lepetéseket". A bűncselekmények megelő­zésére, a társadalmi tulajdon fokozott védelmére az elmúlt évben is több intézkedés tör­tént, Például a Mecseki Szén­bányáknál rendezett tanácsko­zás alaposan és sokoldalúan értékelte a helyzetet, szabta meg a tennivalókat. Több vál­lalat szervezett a belső ellen­őreinek tanfolyamot Harkány­ban ebben a témában. Ezek is bizonyítják: erősödik az a szem­lélet, hogy a közösség vagyo­nának védelme közügy és nem­csak rendőri feladat. A kis kárérték a jellemző. De a kis kár is — kár. A sok kicsi pedig sokra megy. Garay Ferenc Nem elég a határban kiszakított főid Az új falu: emelettel, zsebkendőnyi kerttel és garázssorral... 0 jószágnak, kertnek, gyümölcsösnek rangja van Jó, ha van mit tenni a ház körül — Rohadt dolog a tétlenség — mondják beszélgetőpartne­reim, s megértem őket. Nem­csak kedvtelésből, szokásból, hanem kényszerből is táplálko­zik a háztáji; belső kényszer­ből. Hiszen együtt jár ezzel az életmóddal a munka, hajnaltól estig való. — Beköltözne a társasházak­ba? — Soha — mondja Balázs Ferenc. — Megölne az unalom. Tulajdonképpen soha nem ér­tem meg, hogy mitől van: egye­sek megelégednek a viráglo­csolással. Itt Szentlórincen is. Építik az új részt, az emelete­seket és sehol egy kert, sehol semmi. Helybeli, itt is született, most a termelőszövetkezet traktoro­sa. Mondja, náluk még lehet gazdálkodni, bár nem nagy a telek, 350 négyszögöl. Az új házhelyek mostanában 100— 200 négyszögölesek. Kicsik. Nemrég villányi fiatalokkal beszélgetten, s ők is hasonló gondokat említettek. Falun is eltűnik a ház körüli kert, a ter­veket a modern élethez szab­ják, mérik az apró házhelye­ket, mert úgy olcsóbba kerül a közművesítés. — Valahol ezt a takarékos­ságot drágán megfizetjük — jegyzi meg Nyers László. — Mi méq tudunk adni a gyerek­nek, akár itt lakik, akár be­megy a városba. Tyúk, tojás, kacsa lesz, disznóvágás után pedig hetente jöhetnek majd a kolbászért-sonkáért. Gyümölcs is van, s a paprika-paradicsom megterem. De velük mi lesz? Az unokáinkkal? Beszélgetőpartnereim: zsef és Petrás Győző A háztájinak súlya van, s nem elég a határban kiszakí­tott egy hold — vagy a cseré­be adott tsz-járandóság, a 21 mázsa kukorica —, hanem kell a jószág is, amely megeszi a kukoricát. Nyers László ötven- hét óta tsz-tag. Sok nehéz évet megért, ma nem panaszkodik. — Állítom, hogy azok sem jártak jobban, akik korábban elmentek. Igaz, nagy a szövet­kezetünk, nehéz rendbe szed­ni, rendben tartani, de aki a mezőgazdaságba kerül az le­gyen tisztában egy dologgal: a tető magasan van, könnyen beázik... A szentlőrinci vasutas kultúr- ház kistermében üljük körbe a dohányzóasztalt. Varga József hatvanhárom óta van a tsz-ben, azelőtt az állatforgalminál dol­gozott, Pécsett. A nősülés hoz­ta a községbe. — Ha fizetnének érte, akkor sem mennék vissza. A többiekhez képest nagy­gazda: 585 négyszögöles a házvége: van rajta kukoricagó- ré meg disznóól, gyümölcsös, néhány nyulat is tart, s a szán­tórészen a takarmány megte­rem. Nyolcadikos fia, hatodikos lánya van. A termelőszövetkezet szerelő- műhelyében dolgozik Petrás Győző. Iparos volt, autószerelő Balázs Ferenc, Nyers László, Varga Jó­A pécsi fiatalok szórakozását és művelődését segíti „Hogy ne haljon ki a szak­ma ..." — ez az aggódás ve­zette a hetven éves Kirschner Ferenc nyugdíjas faesztergályos mestert a pécsi Ifjúsági Házba. Nem ment üres kézzel, „magá­val vitte" volt műhelyének fel­szerelését: és ingyenes haszná­latra átadta az IH-nak. Az eme­leten rendezték be a műhelyt, itt avatja be azt a tucatnyi, 30 év körüli fiatalt a szakmába, akiket a faesztergálás érdekel. Ö ma a legidősebb, de egyik legaktívabb tagja az IH-nak, ahol klubokban, szakkörökben, műhelyekben, stúdiókban, a so­rozatműsorokban, különféle tan­folyamokon zajlik- az élet. Ta­valy 52 ismeretterjesztő előadá­son 4200, 46 műsoros esten több mint tizenegyezer, 93 tán­cos rendezvényen, discón több mint huszonötezer, 3 gyermek- műsorukon' 1200, majd másfél- száz filmvetítésükön 23 ezer, és az IH galéria 20 kiállításán is több tízezer érdeklődő vett részt. A rétegklubokban munkásfia­talok, középiskolások, fiatal al­kalmazottak és értelmiségiek hetenként egyszer négyórás programmal „szórakoztatják" egymást: viták, előadások, film­vetítések, discók és különféle játékok színesítik a klubéletet. Februárban indítják a német és márciusban az egészségügyi­biológiai klubot A képzőművészeti műhelyek­ben nyolcvanon ténykednek, kü­lön szakkörben foglalkoznak műelemzéssel és az építészettel, de gyakorlatban faesztergálás- sal, kerámia- és zománckészítés­sel is. A pincében két kemencé­ben égetik ki műveiket. Az IXI- LON stúdiót nem kell bemutat­ni. A fotószakkörben fekete-fe­hér képek, a színes diák és dia- porámák készítésével ismerked­hetnek. Zenei életüket a kama­razenekar, a kamarakórus és a Március daloskor fémjelzi. Vers- és prózaírással, műfor­dítással foglalkoznak a FIÁK, a Fiatal írók Alkotó Köre tagjai. Tavaly antológiát is megjelen­tettek. Az irodalombarátok ér­deklődési köre a XX. századi, de főleg a mai magyar iroda­lom. A KASZ, a Központi Ama­tőr Színpad 1976-ban lett kivá­ló együttes, akárcsak az IXI­LON. A KASZ-nak gyermekcso­portja is van. Az IHR, a ház rá­dió-stúdiója, segíti az iskolará­diósok képzését Sorozatműsoraik, — így az IH Pódium, bemutatói, a ROCK beatsorozat koncertjei, az IH galéria kiállításai — igen nép­szerűek. Az ősszel indított fotó-, szabás-varrás, angol és német nyelvi tanfolyamaikon a kevés pénzű fiatalok sajátíthatják el a szükséges ismereteket. A pécsi Ifjúsági Park is az IH-hoz tartozik. E két helyen összesen hét, a társintézmé­nyekben számos népművelő fá­radozik azon, hogy a pécsi fia­talok tartalmas és kulturált szó­rakozását, művelődését biztosí­tó ház valóban az ifjúság háza legyen. Murányi képesítést szerzett, aztán beállt a gépállomásra, s miután meg­szüntették, átjött a gazdaság­hoz. Ma sem tag, alkalmazott. Miért? — Jobb így — mondja. — Nekem így jó. Akkoriban egyetlen traktoruk volt, azt vezette, aztán beke­rült a szereidébe. Négyük közt ó a legidősebb, de a középko­rúak nemzedékéhez tartozik. A fia katona. — Visszajön a faluba? Petrás Győző bükkösdi. — Eddig úgy van — mondja. — De ha menni akar, nem tar­tóztatom. A pécsi műszergyár­ban tanult szakmát. A kérdést ugyan nem tette fel senki, de magának megvá­laszolja. — Jó itt az élet. Hogy miért mondom? Házat építettem, au­tót vettem, az otthoni, ház kö­rüli munkával sok mindent ma­gam megtermelek. Igaz. egyre kevesebb a haszon... Pécs egy ugrás, akkor megyek be, amikor akarok. Ha akarom, mindennap. Minek is kívánkoz­nék városba? — Ki, mire gyűjt? Balázs Ferenc házra. Felesé­ge, kislánya van. Nyers László- ékhoz, ha igaz, az idén vezetik be a vizet, s van még a házán kívül-belül reparálnivaló. Varga József nemigen gyűjt: inkább élnek a pénzből. Azt is kell va­lamikor. Őszintén mondja: „És megiszom a magamét...” Pet­rás Győzőnek — ő mondta így — az autózás a mániája. Járt már többfelé, Csehszlovákiá­ban, Jugoszláviában, de szereti a magyar tájakat is. „Mire a fiam megnősül — feltéve, ha itt marad — összejön néhány forint a házbővítésre is ..." Városiasodik Szentlörinc? Megszokják. Legfeljebb majd a hét több napján lehet húst kapni. A kertet, az ólat, a gyü­mölcsöst azonban nem enge­dik, soha nem is engednék, mert nem szép dolog-e az, ami­kor az ember hazaér, kimegy az ólhoz, beszól a hízónak, az orrával kitúr a lécek között, s dörgölózve engedi vakarni a hátát...? Kozma Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom