Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-10 / 40. szám

1977. február 10., csütörtök

Punantmt napló

3

Új lakások, áruház, újjászülető belváros

Komfortosabbá

Beszélgetés Morber János tanácselnökkel

(Mit tervez az idén Komló? Amiből tervezhet: költségvetése 92, fejlesztési alapja 80 millió forint — Baranya 1977-es pénzeszközeiből Pécs után ez a városunk részesedett a legnagyobb mértékben. Az idei tervekről beszélgettünk Morber Jánossal, Komló tanácselnökével.

— Tavaly nem tudtuk azt a lakásszámot indítani, ami tervünk arányos teljesítését biztosította volna. 706 lakásra volt kész programunk. De 75 végén, amikor bevezették a műszakigazdasági normatívákat, kiderült, hogy ebbe egyetlen szekszárdi paneltermék sem fér bele. A PTV által átdolgozott első épületterveket tavaly nyáron kaptuk meg, tehát féléves késéssel indulhattunk. 1976-ban csak két 60 lakásos épület alapozásával készülhettünk el, eze-- két a házakat idén adjuk át. Felvettük a kapcsolatot a SZÖVTERV-vel, amely három 20 lakásos szövetkezeti ház tervét szállította. A sásdi Építőipari Szövetkezet kivitelezésében kettőt idén átadhattunk. ötödik ötéves lakástervünket tehát idén 160 lakás átadásával indítjuk.

— Menny/ Komló lakásterve?

— 1550 lakást akarunk megépíteni, ebből 1150 a bányászlakás (200 a bányász családi házak száma). Legfőbb kivitelező partnerünk a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, amely vállalta 1210 lakás megépítését.

— Úgy tűnik, nehéz esztendő lesz az 1977-es.

— Nagyon. Tulajdonképpen ebben az évben dől el, valóra tudjuk-e váltani célkitűzéseinket. Fontos hogy a harmadik negyedév végéig a PTV és más tervező vállalatok a lakások és

válik Komló

a járulékos létesítmények terveinek 80 százalékát leszállítsák. A másik: hozzá kell kezdeni a jövőben átadásra kerülő 370 lakás építéséhez, mert 1978-ban még többet kell előkészítenünk.

— Melyek adatok?

a közvetlen lel— Kossuth Lajos utcában végre kell hajtani a szanálásokat. 25 családot kell elhelyezni, a bíróságnak, a kisegítő iskolának, állami üzleteknek, magánkereskedőknek stb. kell helyet adni június végéig, mert a III. negyedévben a közműveket át kell helyezni, hogy a jövő év elején folytatni lehessen az útépítést az új nyomvonalon. A határidők nagyon szorosak, a legkisebb csúszást sem engedhetjük meg, mert ezzel egész tervünket veszélyeztetnénk.

— A belváros tehát lakás- építési terület lesz?

— Igen, 700 lakást itt építünk meg, a többi 800-nak Szilvásban adunk helyet. A belvárosban áprilisban elkezdődik a szövetkezeti áruház építése (1979-ben készül el). Szilvásban el kell kezdenünk egy 8 tantermes általános iskola, egy 40 személyes bölcsőde és egy 100 személyes óvoda építését. Az iskola már most kellene, hiszen a jelenlegi, 370 személyes iskolában 650-en tanulnak. Az új iskolát 1979 szeptemberében meg kell nyitni.

— Komlón sok minden épül — most az úttörőház, AFIT- szerviz, jövőre a bíróságügyészség, egy új iparcikk-áruház, új kisegítő-iskola —, de ahogy szavaiból kiveszem, legfontosabb a lakás.

— így van. 1800 lakásigénylőt tartunk nyilván, ez a mi 30 ezres városunkban sok. A tervezett lakásmennyiségből az

A Mohácsi Farostlemezgyár megvételre keres

HASZNÁLT VAGY KISELEJTEZETT FRAK —B típusú FORGÓ RAKODÓKAT Hl AB —5 60 típusú SEGÉDDARUKAT, EZEKHEZ TARTOZÓ SVÉD MARKOLÓFEJET,

5 TONNÁS HOMLOKVILLÁS (SZOVJET GAZ 51 -es MOTORRAL)

TARGONCÁKAT, ILLETVE EZEN GÉPEKHEZ ALKATRÉSZEKET

Ügyintéző: PATAKI GYÖRGY Cím: MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR 7701 MOHÁCS, Pf.: 29.

1150 bányászlakásra 700 bányász-igénylő van, a többit ide települő bányászok kapják. Gondot okoz nekünk a többi vállalat. Ezért szeretnénk több OTP-lakást építeni. 120 terven felüli lakást el is indítottunk. A paneleket Kaposvárról, a térelemeket Pécsről kapjuk, a szerelést a tolnaiak végzik, az ösz- szes belső munkát 11 komlói vállalat vállalta — lakásokért. ‘Ez nagyon nagy dolog, s ha beválik, folytatjuk, hiszen a vállalatoknak is előnyös.

— S a későbbi években?

— Ami lakást ebben a tervidőszakban megépítünk, azzal el is fogy minden előkészített, tömeges lakásépítésre alkalmas területünk. Idén el kell kezdenünk a hatodik ötéves terv előkészítését városrendezési tervünk felülvizsgálatával, hogyjó- előre kijelölhessük azokat árterületeket, ahol 1981-tői építkezünk.

— Nagyon tömören hogyan összegezné Komló idei terveit?

— Komló komfortosabbá válik. Olyan új létesítmények készülnek el, vagy indulnak, amelyek számos problémánkat másfél-két évtizedre megoldja.

Hársfai István

C»m«ete« egyetemi tanár

Dr.Ozsváth Károly

♦

Tizenöt esztendeje, harmincöt évesen érkezett Budapestről, hogy a 3. számú Honvéd Kórházban megszervezze és működésbe hozza az ideg-elme osztályt Vele jött Mikulcza András ápoló — ketten láttak neki a munkának. Itt és akkor léptek elő mindketten: a Róbert Károly körúti Központi Honvéd Kórház alorvosából osztályvezető főorvos, az ápolóból osztály- vezető főápoló lett. Nem is volt rajtuk kívül más egy fél esztendeig, de azóta olyan osztály működik odalent Kertvárosban, amelynek érdemeit sorolni szűk lenne az egész oldal.

Róla szeretnék írni, de öt perc múlva ijedten veszem észre, hogy a szakmájáról van szó, gondokról, korszerű és éppen ezért első hallásra meghökkentő nézetekről, szívom hát a cigarettát és hallgatom, jegyzem, és időnként elcsodálkozom.

ír

— Nagyon érdekes korban élünk. A szemünk láttára szűkül a normalitás fogalma, s magunk bővítjük a lelki betegségek körét. Erős mondás, de igaz. Már köztudatba vonult igazság, hogy az iparosodó társadalmakra a lelki betegségek számának növekedése jellemző. Kialakult egy nagy csoport, egy külön kategória, a neurotikusoké. A neurózist sokan az évszázad betegségének tartják,

i és horribilis arányokat említenek: van, aki a népesség nyolcvan százalékát tartja annak. Az ember három síkon él, biológiai, lelki és szociális létének összerendezettsége, harmóniája határozza meg, hogy melyik csoportba tartozik. Könnyű már megérteni, hogy ha e három bármelyike sérül, az egyensúly felborul, s az illető krízishelyzetbe kreülhet.

— Van-e ebből menekvés?

— Van. De sokszor nehéz. Gyakran segítséget kellene hogy kapjon az illető konfliktusának megoldásához. Vizsgálódtunk Baranyában, hogy hány „ideges” panasza van egy embernek? Azt tapasztaltuk, hogy a férfiaknak hét, a nőknek tizenkettő. Fejfájás, alvászavar, szédülés, fáradékonyság... És a vizsgált csoport húsz-harminc százalékának az átlagosnál több panasza volt, ők már veszélyeztetettek, az egyensúly náluk bármikor felborulhat.

— És akkor megbetegszenek?

— Mindenesetre ellátásra szorulnak. De ezeknek az ellátása teljesen megoldatlan. És, ha a szó klasszikus értelmében nem is betegek, ők mindenesetre annak tartják magukat. Szinte menekülnek a beteg szerepébe. Furcsa egy szakma a miénk: az elmebeteg, aki valóban súlyos beteg, nem tartja magát betegnek, a neurotikus viszont annál inkább. Az ellátás nehézségei pedig egyrészt a dologi feltételek hiánya, másrészt az elmegyógyásztól való félelem miptt alakulnak ki. Sokat beszélhetnék az elmebetegségekkel, elmebetegekkel kapcsolatos előítéletekről is, ami a köztudatban vert gyökeret.

— Végül is milyen okokra vezethető vissza a neurózis kialakulása?

— Az utóbbi évtizedekben megváltozott a társadalmi szerkezet, a korábbi korlátok, megkötöttségek fellazultak, eltűntek. Mindenki előtt ott vannak a lehetőségek, de ahhoz, hogy kitűzött céljaikat el is érjék, az emberek belső szabályozó rendszere még nem alakult ki eléggé. A vallásos világkép helyébe, amely viszonylag egyszerű megoldási sémákat is adott, a tudományos világkép lépett. De ahhoz, hogy valaki problémáira megoldást találjon, most már nagyon sokat kell tudnia, tanulnia. Felgyorsult af élettempós családi élet, beszűkült, nevelő hatása kevésbé domináns. Ki tanítja meg az embereket eligazodni a világban? Ma kiegyensúlyozottnak lenni sokkal nehezebb, mint fél évszázaddal ezelőtt. Ahhoz önmagunk és mások alapos ismerete kell.

— Az emberek szeretnek Ítéletet mondani másokról. . . Le- hetséges-é ez önmagunk ismerete nélkül?

— Nem. Elsősorban magunkat kell megismernünk. De önismeretre csak a másik ember visszajelentései alapján tehetünk szert, önmagunkat másokon keresztül mérhetjük meg.

Még sok egyébről esik szó — az egyetemmel való kapcsolatáról, az oktatásról, tudományos diákkörökről, arról, hogy nagyra becsüli a medikusokat, mert fogékonyak, érdeklődők, persze „csak, ha felnőttként kezeli őket valaki és nem diáknak”, tűnődik, aztán a kórházi osztály, a többiek munkája, egymás megbecsülése és elfogadása ami meghatározza a légkört. . . Végül a professzori cím, a hófehér haj a téma. Elmosolyodik.

— Tizennyolc éves koromban kezdtem el szürkülni — mondja.

De ez csak a haja színére vonatkozhat.

Kampis Péter

Tudományos tanácskozás a köznevelés fejlesztéséről

A köznevelés fejlesztésének elméleti kérdéseiről rendezett tudományos tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Kutatócsoportja szerdán, az MTA Történettudományi Intézetében. A konferencián megvitatták a közoktatás és a közművelődés előtt álló legfontosabb kérdéseket, az ezzel kapcsolatos kutatások feladatait.

Horváth Mártonnak, az MTA Pedagógiai Kutatócsoportja igazgatójának megnyitója után Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese mondott vitaindítót az iskolának a társadalmi tudat formálásában betöltött szerepéről. Ezt követően Szentágothai János akadémikus, az MTA megbízott elnöke az iskolai tananyag néhány természettudományos kérdéséről beszélt. A művelődés- történet és az iskolai tananyag kapcsolatáról Mátrai László akadémikus, az MTA Filozófia és Történettudományok Osztályának elnöke tartott előadást.

fi Csontos-zsomboly titka

Mammutmaradványok egy mecseki barlangban

Ősfolyamok sodorták ide az állatóriást?

A tavasszal kezdődő ásatás sok mindenre választ ad

A tenyérnyi lyuk mögött, — a dolina aljában —, azt hitték, hogy csak egy újabb aknabarlang bújik. A Mecseki Ércbányászati Vállalat amatőr barlangászai rutinszerűen nyitották fel ezt az ismeretlen szellőzőnyílást is Orfű közelében. Kötélen ereszkedtek le. Tíz méter mélyen Előd Szaniszló meghőkölt, csontok meredtek elő az egy-két méter széles, kürtőszerű aknabarlang oldalfalából. Egész gyűjtemény: 30—40 centisek, 5—10 centi vastagok, fekete-szürkés mangánbevonattal, de néhol elővillant a rózsaszínsárgás csontszövet Több tucat csontocska, csonttörmelék fogadta őket a kürtő aljában is.

— Azonnal Csontos-zsombolynak neveztük el és mindjárt sejtettük, hogy egy mam- mut maradványait találtuk meg —, kezdi Rónaki László, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat dél-dunántúli területi szervezetének titkára, a MÉV karsztkutató csoport vezetője. — A nedves, párás levegő kellemetlenül fojt, ezernyi, apró patak erezi az akna oldalát. Ez a mikroklíma konzerválta a csontokat. Bár zömük összenyomható, mint a vaj, morzsa- lékos, mint az érdes homok. Egyet se téptünk ki, csak a szabadon lévőket gyűjtöttük össze.

Alig egy hete táviratoztak a Magyar Állami Földtani intézet múzeumi osztályára, majd felmentek, nylonban vitték fel a féltett leleteket: a végtagcsonttöredéket, az agyarvéget, láb- szá resont- da ra bkát.

Dr. Kordos László paleontológus azóta bejárta a lelőhelyet:

— A húsz méter mély barlang alja szilárd mészkőfelszín, a felette lévő rész sáros, törmelékes, összecementálódott hordalék, amit a befolyó vizek kimostak, szinte kipreparálták a csontokat. Egy elhullott írtam- műtőt sodort ebbe a víznyelőbe a hatalmas vízfolyás, körülbelül negyvenezer évvel ezelőtt Csontjai szétszóródtak. Ha most tíz segítő társam lenne, két nap alatt feltárnám: felszínre hordanánk kosárban a földet — 5—6 kilós adagban és alaposan átszitálnánk. Azonnal gipsszel öntenénk le, mert a levegő pillanatok alatt oxidálja a csontokat. Emiatt jelenleg reménytelennek tartom a feltárást. Tán legjobb lenne a föld alatt dolgozni, a háborítatlan ősi klímában, de nagy türelem, erőnlét kell ehhez, mert mintha szurokban, agyagban tipródna az ember.

Az őslénykutatók számára a mammut nem csoda. A kisem- lősökre jobban figyelnek, melyek finomabb korjelzők geológiai szempontból. így például a csigamaradványok, a jégkorszaki egerek, pockok, hörcsögök. Nem véletlen, hogy a Tekeres község melletti Bolhásbarlangban kezdik tavasszal az ásatást, ahol jégkorszaki denevércsontokat fedeztek fel, ugyancsak a MÉV-barlangkuta- tók. Aztán az abaligeti barlang oldalága következik: itt szintén most megfigyelt mám- mut-csontokat őriz a vizes, párás mélység.

Dr. Rihmer László nyugalmazott bányafőmérnök, geológus 1928-ban Pécsbánya-tele- pen, a káposztásvölgyi homokbányában hazánk, sőt Közép- Európa legépebb mammutjára bukkant. A csontállomány 75 százalékát preparálta acetonos oldattal hét év alatt:

— A Mecsekben az első olyan mammutlelet a Csontos- zsombolyi, mit barlang őrzött meg. Barlangiján a mammut- előfordulás ritka: csupán a

Szeleta-barlangot említhetjük a Bükkben és a Szelim-barlangot a Gerecse-hegység ben. Gazdag lelőhely a Mecsek: mamutmaradványokat észleltek a komlói ásatáson, Orfűn, Tube- sen, Abaligeten. Szerintem az ősfolyamok sodorták ide a Csontos-barlangi állatot is a Kárpátokon túli területekről. A Duna, a Tisza, a Balaton mentén gazdagabb a mammut- előfordulás.

A tavasszal kezdődő ásatás dr. Kordos László vezetésével mindenesetre majd többet bizonyít.

Csuti János