Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-10 / 40. szám

1977. február 10., csütörtök Punantmt napló 3 Új lakások, áruház, újjászülető belváros Komfortosabbá Beszélgetés Morber János tanácselnökkel (Mit tervez az idén Komló? Amiből tervezhet: költségvetése 92, fejlesztési alapja 80 millió forint — Baranya 1977-es pénz­eszközeiből Pécs után ez a vá­rosunk részesedett a legna­gyobb mértékben. Az idei ter­vekről beszélgettünk Morber Já­nossal, Komló tanácselnökével. — Tavaly nem tudtuk azt a lakásszámot indítani, ami ter­vünk arányos teljesítését bizto­sította volna. 706 lakásra volt kész programunk. De 75 végén, amikor bevezették a műszaki­gazdasági normatívákat, kide­rült, hogy ebbe egyetlen szek­szárdi paneltermék sem fér be­le. A PTV által átdolgozott el­ső épületterveket tavaly nyáron kaptuk meg, tehát féléves ké­séssel indulhattunk. 1976-ban csak két 60 lakásos épület ala­pozásával készülhettünk el, eze-- két a házakat idén adjuk át. Felvettük a kapcsolatot a SZÖVTERV-vel, amely három 20 lakásos szövetkezeti ház tervét szállította. A sásdi Építőipari Szövetkezet kivitelezésében ket­tőt idén átadhattunk. ötödik ötéves lakástervünket tehát idén 160 lakás átadásával in­dítjuk. — Menny/ Komló lakásterve? — 1550 lakást akarunk meg­építeni, ebből 1150 a bányász­lakás (200 a bányász családi házak száma). Legfőbb kivite­lező partnerünk a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, amely vállalta 1210 lakás megépítését. — Úgy tűnik, nehéz esztendő lesz az 1977-es. — Nagyon. Tulajdonképpen ebben az évben dől el, valóra tudjuk-e váltani célkitűzésein­ket. Fontos hogy a harmadik negyedév végéig a PTV és más tervező vállalatok a lakások és válik Komló a járulékos létesítmények ter­veinek 80 százalékát leszállít­sák. A másik: hozzá kell kez­deni a jövőben átadásra kerü­lő 370 lakás építéséhez, mert 1978-ban még többet kell elő­készítenünk. — Melyek adatok? a közvetlen lel­— Kossuth Lajos utcában végre kell hajtani a szanáláso­kat. 25 családot kell elhelyez­ni, a bíróságnak, a kisegítő is­kolának, állami üzleteknek, ma­gánkereskedőknek stb. kell he­lyet adni június végéig, mert a III. negyedévben a közműveket át kell helyezni, hogy a jövő év elején folytatni lehessen az útépítést az új nyomvonalon. A határidők nagyon szorosak, a legkisebb csúszást sem enged­hetjük meg, mert ezzel egész tervünket veszélyeztetnénk. — A belváros tehát lakás- építési terület lesz? — Igen, 700 lakást itt épí­tünk meg, a többi 800-nak Szil­vásban adunk helyet. A belvá­rosban áprilisban elkezdődik a szövetkezeti áruház építése (1979-ben készül el). Szilvásban el kell kezdenünk egy 8 tanter­mes általános iskola, egy 40 személyes bölcsőde és egy 100 személyes óvoda építését. Az iskola már most kellene, hiszen a jelenlegi, 370 személyes is­kolában 650-en tanulnak. Az új iskolát 1979 szeptemberében meg kell nyitni. — Komlón sok minden épül — most az úttörőház, AFIT- szerviz, jövőre a bíróság­ügyészség, egy új iparcikk-áru­ház, új kisegítő-iskola —, de ahogy szavaiból kiveszem, leg­fontosabb a lakás. — így van. 1800 lakásigény­lőt tartunk nyilván, ez a mi 30 ezres városunkban sok. A ter­vezett lakásmennyiségből az A Mohácsi Farostlemezgyár megvételre keres HASZNÁLT VAGY KISELEJTEZETT FRAK —B típusú FORGÓ RAKODÓKAT Hl AB —5 60 típusú SEGÉDDARUKAT, EZEKHEZ TARTOZÓ SVÉD MARKOLÓFEJET, 5 TONNÁS HOMLOKVILLÁS (SZOVJET GAZ 51 -es MOTORRAL) TARGONCÁKAT, ILLETVE EZEN GÉPEKHEZ ALKATRÉSZEKET Ügyintéző: PATAKI GYÖRGY Cím: MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR 7701 MOHÁCS, Pf.: 29. 1150 bányászlakásra 700 bá­nyász-igénylő van, a többit ide települő bányászok kapják. Gondot okoz nekünk a többi vállalat. Ezért szeretnénk több OTP-lakást építeni. 120 terven felüli lakást el is indítottunk. A paneleket Kaposvárról, a tér­elemeket Pécsről kapjuk, a sze­relést a tolnaiak végzik, az ösz- szes belső munkát 11 komlói vállalat vállalta — lakásokért. ‘Ez nagyon nagy dolog, s ha beválik, folytatjuk, hiszen a vál­lalatoknak is előnyös. — S a későbbi években? — Ami lakást ebben a terv­időszakban megépítünk, azzal el is fogy minden előkészített, tömeges lakásépítésre alkalmas területünk. Idén el kell kezde­nünk a hatodik ötéves terv elő­készítését városrendezési ter­vünk felülvizsgálatával, hogyjó- előre kijelölhessük azokat árte­rületeket, ahol 1981-tői építke­zünk. — Nagyon tömören hogyan összegezné Komló idei terveit? — Komló komfortosabbá vá­lik. Olyan új létesítmények ké­szülnek el, vagy indulnak, amelyek számos problémánkat másfél-két évtizedre megoldja. Hársfai István C»m«ete« egyetemi tanár Dr.Ozsváth Károly ♦ Tizenöt esztendeje, harminc­öt évesen érkezett Budapest­ről, hogy a 3. számú Honvéd Kórházban megszervezze és működésbe hozza az ideg-elme osztályt Vele jött Mikulcza András ápoló — ketten láttak neki a munkának. Itt és akkor léptek elő mindketten: a Róbert Károly körúti Központi Honvéd Kórház alorvosából osztályveze­tő főorvos, az ápolóból osztály- vezető főápoló lett. Nem is volt rajtuk kívül más egy fél eszten­deig, de azóta olyan osztály működik odalent Kertvárosban, amelynek érdemeit sorolni szűk lenne az egész oldal. Róla szeretnék írni, de öt perc múlva ijedten veszem ész­re, hogy a szakmájáról van szó, gondokról, korszerű és éppen ezért első hallásra meghökken­tő nézetekről, szívom hát a ci­garettát és hallgatom, jegyzem, és időnként elcsodálkozom. ír — Nagyon érdekes korban élünk. A szemünk láttára szű­kül a normalitás fogalma, s magunk bővítjük a lelki beteg­ségek körét. Erős mondás, de igaz. Már köztudatba vonult igazság, hogy az iparosodó tár­sadalmakra a lelki betegségek számának növekedése jellem­ző. Kialakult egy nagy csoport, egy külön kategória, a neuroti­kusoké. A neurózist sokan az évszázad betegségének tartják, i és horribilis arányokat említe­nek: van, aki a népesség nyolc­van százalékát tartja annak. Az ember három síkon él, bioló­giai, lelki és szociális létének összerendezettsége, harmóniája határozza meg, hogy melyik csoportba tartozik. Könnyű már megérteni, hogy ha e három bármelyike sérül, az egyensúly felborul, s az illető krízishely­zetbe kreülhet. — Van-e ebből menekvés? — Van. De sokszor nehéz. Gyakran segítséget kellene hogy kapjon az illető konfliktu­sának megoldásához. Vizsgá­lódtunk Baranyában, hogy hány „ideges” panasza van egy em­bernek? Azt tapasztaltuk, hogy a férfiaknak hét, a nőknek ti­zenkettő. Fejfájás, alvászavar, szédülés, fáradékonyság... És a vizsgált csoport húsz-harminc százalékának az átlagosnál több panasza volt, ők már ve­szélyeztetettek, az egyensúly náluk bármikor felborulhat. — És akkor megbetegsze­nek? — Mindenesetre ellátásra szorulnak. De ezeknek az ellá­tása teljesen megoldatlan. És, ha a szó klasszikus értelmében nem is betegek, ők mindeneset­re annak tartják magukat. Szin­te menekülnek a beteg szere­pébe. Furcsa egy szakma a miénk: az elmebeteg, aki való­ban súlyos beteg, nem tartja magát betegnek, a neurotikus viszont annál inkább. Az ellá­tás nehézségei pedig egyrészt a dologi feltételek hiánya, más­részt az elmegyógyásztól való félelem miptt alakulnak ki. So­kat beszélhetnék az elmebeteg­ségekkel, elmebetegekkel kap­csolatos előítéletekről is, ami a köztudatban vert gyökeret. — Végül is milyen okokra vezethető vissza a neurózis ki­alakulása? — Az utóbbi évtizedekben megváltozott a társadalmi szer­kezet, a korábbi korlátok, meg­kötöttségek fellazultak, eltűn­tek. Mindenki előtt ott vannak a lehetőségek, de ahhoz, hogy kitűzött céljaikat el is érjék, az emberek belső szabályozó rend­szere még nem alakult ki elég­gé. A vallásos világkép helyé­be, amely viszonylag egyszerű megoldási sémákat is adott, a tudományos világkép lépett. De ahhoz, hogy valaki problémáira megoldást találjon, most már nagyon sokat kell tudnia, tanul­nia. Felgyorsult af élettempós családi élet, beszűkült, nevelő hatása kevésbé domináns. Ki tanítja meg az embereket el­igazodni a világban? Ma ki­egyensúlyozottnak lenni sokkal nehezebb, mint fél évszázaddal ezelőtt. Ahhoz önmagunk és mások alapos ismerete kell. — Az emberek szeretnek Íté­letet mondani másokról. . . Le- hetséges-é ez önmagunk isme­rete nélkül? — Nem. Elsősorban magun­kat kell megismernünk. De ön­ismeretre csak a másik ember visszajelentései alapján tehe­tünk szert, önmagunkat máso­kon keresztül mérhetjük meg. Még sok egyébről esik szó — az egyetemmel való kapcsola­táról, az oktatásról, tudomá­nyos diákkörökről, arról, hogy nagyra becsüli a medikusokat, mert fogékonyak, érdeklődők, persze „csak, ha felnőttként ke­zeli őket valaki és nem diák­nak”, tűnődik, aztán a kórházi osztály, a többiek munkája, egymás megbecsülése és elfo­gadása ami meghatározza a légkört. . . Végül a professzori cím, a hófehér haj a téma. El­mosolyodik. — Tizennyolc éves koromban kezdtem el szürkülni — mond­ja. De ez csak a haja színére vonatkozhat. Kampis Péter Tudományos tanácskozás a köznevelés fejlesztéséről A köznevelés fejlesztésének elméleti kérdéseiről rendezett tudományos tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Kutatócsoportja szerdán, az MTA Történettudo­mányi Intézetében. A konfe­rencián megvitatták a közokta­tás és a közművelődés előtt ál­ló legfontosabb kérdéseket, az ezzel kapcsolatos kutatások feladatait. Horváth Mártonnak, az MTA Pedagógiai Kutatócsoportja igazgatójának megnyitója után Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese mondott vitaindítót az iskolának a tár­sadalmi tudat formálásában betöltött szerepéről. Ezt köve­tően Szentágothai János aka­démikus, az MTA megbízott el­nöke az iskolai tananyag né­hány természettudományos kér­déséről beszélt. A művelődés- történet és az iskolai tananyag kapcsolatáról Mátrai László akadémikus, az MTA Filozófia és Történettudományok Osztá­lyának elnöke tartott előadást. fi Csontos-zsomboly titka Mammutmaradványok egy mecseki barlangban Ősfolyamok sodorták ide az állatóriást? A tavasszal kezdődő ásatás sok mindenre választ ad A tenyérnyi lyuk mögött, — a dolina aljában —, azt hitték, hogy csak egy újabb aknabar­lang bújik. A Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat amatőr bar­langászai rutinszerűen nyitották fel ezt az ismeretlen szellőző­nyílást is Orfű közelében. Kö­télen ereszkedtek le. Tíz méter mélyen Előd Szaniszló meghő­költ, csontok meredtek elő az egy-két méter széles, kürtősze­rű aknabarlang oldalfalából. Egész gyűjtemény: 30—40 cen­tisek, 5—10 centi vastagok, fe­kete-szürkés mangánbevonattal, de néhol elővillant a rózsaszín­sárgás csontszövet Több tucat csontocska, csonttörmelék fo­gadta őket a kürtő aljában is. — Azonnal Csontos-zsom­bolynak neveztük el és mind­járt sejtettük, hogy egy mam- mut maradványait találtuk meg —, kezdi Rónaki László, a Ma­gyar Karszt- és Barlangkutató Társulat dél-dunántúli területi szervezetének titkára, a MÉV karsztkutató csoport vezetője. — A nedves, párás levegő kellemetlenül fojt, ezernyi, apró patak erezi az akna oldalát. Ez a mikroklíma konzerválta a csontokat. Bár zömük össze­nyomható, mint a vaj, morzsa- lékos, mint az érdes homok. Egyet se téptünk ki, csak a szabadon lévőket gyűjtöttük össze. Alig egy hete táviratoztak a Magyar Állami Földtani intézet múzeumi osztályára, majd fel­mentek, nylonban vitték fel a féltett leleteket: a végtagcsont­töredéket, az agyarvéget, láb- szá resont- da ra bkát. Dr. Kordos László paleonto­lógus azóta bejárta a lelőhe­lyet: — A húsz méter mély bar­lang alja szilárd mészkőfelszín, a felette lévő rész sáros, tör­melékes, összecementálódott hordalék, amit a befolyó vizek kimostak, szinte kipreparálták a csontokat. Egy elhullott írtam- műtőt sodort ebbe a víznyelő­be a hatalmas vízfolyás, körül­belül negyvenezer évvel ez­előtt Csontjai szétszóródtak. Ha most tíz segítő társam len­ne, két nap alatt feltárnám: felszínre hordanánk kosárban a földet — 5—6 kilós adagban és alaposan átszitálnánk. Azon­nal gipsszel öntenénk le, mert a levegő pillanatok alatt oxi­dálja a csontokat. Emiatt je­lenleg reménytelennek tartom a feltárást. Tán legjobb lenne a föld alatt dolgozni, a hábo­rítatlan ősi klímában, de nagy türelem, erőnlét kell ehhez, mert mintha szurokban, agyag­ban tipródna az ember. Az őslénykutatók számára a mammut nem csoda. A kisem- lősökre jobban figyelnek, me­lyek finomabb korjelzők geoló­giai szempontból. így például a csigamaradványok, a jégkor­szaki egerek, pockok, hörcsö­gök. Nem véletlen, hogy a Te­keres község melletti Bolhás­barlangban kezdik tavasszal az ásatást, ahol jégkorszaki dene­vércsontokat fedeztek fel, ugyancsak a MÉV-barlangkuta- tók. Aztán az abaligeti bar­lang oldalága következik: itt szintén most megfigyelt mám- mut-csontokat őriz a vizes, pá­rás mélység. Dr. Rihmer László nyugal­mazott bányafőmérnök, geoló­gus 1928-ban Pécsbánya-tele- pen, a káposztásvölgyi homok­bányában hazánk, sőt Közép- Európa legépebb mammutjára bukkant. A csontállomány 75 százalékát preparálta acetonos oldattal hét év alatt: — A Mecsekben az első olyan mammutlelet a Csontos- zsombolyi, mit barlang őrzött meg. Barlangiján a mammut- előfordulás ritka: csupán a Szeleta-barlangot említhetjük a Bükkben és a Szelim-barlangot a Gerecse-hegység ben. Gaz­dag lelőhely a Mecsek: ma­mutmaradványokat észleltek a komlói ásatáson, Orfűn, Tube- sen, Abaligeten. Szerintem az ősfolyamok sodorták ide a Csontos-barlangi állatot is a Kárpátokon túli területekről. A Duna, a Tisza, a Balaton men­tén gazdagabb a mammut- előfordulás. A tavasszal kezdődő ásatás dr. Kordos László vezetésével mindenesetre majd többet bi­zonyít. Csuti János

Next

/
Oldalképek
Tartalom