Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-07 / 37. szám

A tartalomból: Frankhonból jött képeivel Vörös Béla + ETESD A BESTIÁT! Mit rendeltünk tegnap délben? + IRÁNY A NAGYVILÁG? Élese tt-elgáncsolt magyar turisták ♦ AZ AMERIKAI ESZEVESZETT A dermedt arcú fiúk pedig száguldanak tovább ♦ APROPO: SEX...I Pécsett indult írói pályám, — mondta Kolozsvári Grandpierre Emil ♦ FÖLTAMAD A NÉPSZÍNMŰ? Milyen is volt a fölhígult,' órvalányhajas mű-paraszti világ ♦ ELÉGTELEN Siklósról nem érkezett válasz ♦ ELGALOPPOLT AZ ÖTTUSA A sportág éveken át élethalálharcát vívta ♦ A SVÁJCI KOR BEZÁRULT 18 ezer titkos távirat Bongóiskola Szekszárdon A hét végi párás, latyakos, esős idő a barátságos termek­be irányította a társasszórako­zás kedvelőit Tolna megyében. A szekszárdi Babits Mihály megyei művelődési központban az ifjúsági téli esték rendez­vénysorozat első összejövetelét tartották szombaton. A jól si­került esten a Ki mit tud? ve­télkedők arany-, ezüst érmesei, amatőr művészek, s a budapes­ti Horoszkóp táncegyüttes szó­rakoztatta a fiatalokat. Az es­ten „megnyílt" a bongóiskola is; Bállá Márton vezetésével gyakorolták az új táncot. A mű­sort komoly és beat zenei ve­télkedő is gazdagította. A vasárnap délelőtti téli eső­ben a pécs-vasasi Kodály Zol­tán Művelődési Ház bábcso­portja varázsolt színes mesevi­lágot a szekszárdi gyerekek elé a Megyei Művelődési Házban. Ugyanakkor a palota másik ré­szében lévő „Panoráma" film­színházban a Három mogyoró Hamupipőkének című gyermek­filmet vetítették. A művelődési központ kiállítótermében Szat­mári Juhos László, fiatal szob­rászművész február 10-ig meg­hosszabbított tárlatát, az eme­leti folyosó-galériában pedig Takács Béla modern grafikai bemutatóját szemléltetik. Ma, hétfőn megkezdik az új szín­házi bérletek kibocsátását is. öt felnőtt színházi és egy Ady- ról elnevezett irodalmi pódium bérletet adnak ki. Szekszárdon főleg a pécsi, a kecskeméti, to­vábbá a kaposvári s a szegedi színtársulat tart rendszeres elő­adásokat. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 37. szám 1977. február 7., hétfő Ara; 1,50 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Karneváli felvonulás, kétezer hálózó Bolond király a karneválon. Farsangi napok Kaposvárott Csokonai „testamentumá­nak”, a Dorottyának a lapjai most először elevenedtek meg Kaposvárott. — Somogy vármegyében la­kóm 1799-ben, és szerencsém vala sok vidám házaknál es- meretségben lenni ... láték modelleket a Dorottyára, — tudjuk az Élőbeszédből. Két napig tartott a farsang Kaposvárott, ahol pénteken — az iménti megyebáli diadal va­lós épülete előtt Kovács Fe­renc. a városi tanács elnöke felavatta a farsangi hagyomány örökhagyójának bronzból ké­szült mellszobrát, Fritz János alkotását. A város kormányzása átkerült Karnevál hercegének a kezé­be, s máris a komédiázás lett a legfontosabb Kaposvárott. A Kilián György Úttörő és Ifjúsági Művelődési Központban ama­tőr színjátszó-együttesek mutöt- ták be farsangi, műsorukat: az ismert és kiváló kaposvári Fo­nómunkás Kisszinpad a Do­rottyát vitte színre, sokunk él­ményére. A budapesti Pince- színház Petőfi Helység kalapá­csát, a tatabányai Bányász Színpad pedig Shakespeare-ig nyúlt vissza, s a Szentivánéji álom bál készített játékát mu­tatta be. Szombat délelőtt a megyei könyvtár adott otthont a két hétig nyitvatartó karikatúra­kiállításnak, melyen a Lúdas Matyi két grafikusa. Mészáros András és Lehoczki István vesz részt. Késő délután jelmezt öltöttek a karneváli felvonulók, mintegy ezerötszázan. Több útvonalon érkeztek a csoportok a reflek­torfényes Kossuth térre, öt órakor érkezett a térre hintán Karnevál hercege és Dorottya — Kiss Jenő illetve Réti Erika, a Csiky Gergely Színház művé­szei vállalták a szerepet —, hogy az 1790-es éveket idéző kosztümös kíséretükkel bevonul­janak a fényes megyebálba, azaz a Dorottya Szállóba. Lát­ványosan, vidáman vonultak fel a kaposvári fiatalok is, élükön a Bolond Királlyal. Karnevál hercege egy szamárfogattal (Folytatás a 2. oldalon.) Fotó: Grábner Gyula Időjárásunk pálfordulása Szemerkélő esővel kez­dődött a tegnapi reggel Baranyában, majd 9 órától 13 óráig — mintha csak november lett volna — sű­rűn és kitartóan esett. Nyugat-Dunántúlon, pél­dául Keszthelyen és Siófo­kon hózáporok voltak dél­előtt. Az időjárás pálfor- dulását — gondoljunk csak múlt csütörtöki és pénteki kemény hidegre — a nyu­gatról gócokban érkező melegebb légtömegek okozták. Az eső kora dél­után Baranyában is előbb csak havasesőre, majd sű­rű, de csendes havazásra változott. Délután 16 óráig 12 milliméter csapadékot mértek fenn a Mecseken, a Meteorológiai Intézet kirendeltséqén. Ez a gyors időjárásválto­zás — bár nem nevezhető frontátvonulásnak — álta­lában kedvezőtlenül befo­lyásolja a szívbetegek ál­lapotát. Pécsett délutánig nem emelkedett jelentősen a vasárnap ügyeletes bel­gyógyászati ambulancia „forgalma". Csupán né­hány, beteg került hirtelen rosszullét miatt kórházba. Személygépkocsik nagy tömegben várták a vevőket a pécsi vásáron. Szokolai felvétele Elverte az eső a pécsi vásárt Hatszáz gépkocsi közül válogathattunk Ahogy a híres népdal mond­ja: „kimentem én a vásárra félpénzzel". Pedig esernyővel kellett volna. Sajnos a meteo­rológiai előrejelzés ezegyszer igazat mondott: a kora reggel még csak békésen cseperésző eső fél tíz tájban már igencsak sűrűn esett. Ennek ellenére meghökken­tően hosszú autókonvoj haladt a kocsink előtt és után, mi­közben a vásárra igyekeztünk. Régi autósok és vásárlátoga­tók úgy tartják, hogy a februári az év első igazi autós-vására. S ebben lehet valami, hiszen a januári vásáron alig száz gépkocsit kínáltak eladásra, most pedig messziről megsac- colva is több száz lehetett. Hatalmas tömeg, valóságos szabadtéri esernyő-kiállítás, rengeteg autó és parkolóhely egy szói se. Mit tehettünk? Ki­fizettük a helyjegyet, s bela­víroztunk a vásár területére két vevőkkel kacérkodó „vénlány" Skoda közé. Alighogy kiszáll­tunk, máris csurom vizesek és bokáiq sárosak lettünk, semmi sem különböztetett meg a vá­sárban őgyelgő, szemlélődő sok száz pocsolyakerülgetőtől. Bizony ezen a vásáron azok jártak jól, akik kocsijukat el­adásra kínálták, akár sikerült jó üzletet kötni, akár nem. Bent maradhattak az autóban, egy cédulára felírtak egy szép ke­rek számot, s csak akkor dug­ták ki a fejüket, ha egy-egy komoly vevőnek ígérkező, bőrig ázott ember megkocogtatta az ablakot. Akkor aztán lelkesen magyarázták, hogy ilyen mini­mális összegért valósággoi ajándéknak számít a kocsijuk. A kínálat bőséges volt autó­ból a tegnapi pécsi vásáron. Sokféle típus, sokféle évjáratú kocsi kínálta magát eladásra a CM-es rendszámú Trabant 600-astól a ZL-es rendszámú Polski Fiat-ig. Az előbbit 26 ezer forintért, az utóbbit 75 ezer forintért kínálták. De akadt Volga M 21-es, Volkswagen 1300-as, Renault R 16-os, sőt egy Mercédes 200 D-s is IC-s rendszámmal, (Ennek tulajdono­sa nem merte kiírni az irány­árat!) Hogy hány .kocsi kelt el a tegnapi vásáron, ezt bizony ne­héz lenne felmérni, csak az árakból és az időjárásból gya­nítom, hogy nem túlságosan sok. Zuhogó esőben kevesebb türelme van az embernek az „alkudozás művészetét" gyako­rolni. A kínálat azonban felül­múlta a legszebb reményeket is: több mint 600 gépkocsi kö­zött válogathattak a pécsiek, baranyaiak, és más megyék és városok polgárai. Persze, csak akkor, ha nem „félpénzzel" mentek ki a vásárra. Dunai Imre Mecsek-alji mozaikok Maletics László képei

Next

/
Oldalképek
Tartalom