Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-27 / 57. szám
ntlagos kereset? A jelszó — tartalmát, értelmét sokan és sokféleképpen magyarázták már — imigyen szól: „egyenlő munkáért, egyenlő bért..Ezt sikerült a gyakorlatban akként megfordítani, hogy „egyenlő bérért- egyenlő munka ..Vagyis: amíg a nálam jóval kisebb képességű, alacsonyabb teljesítményt produkáló kollégám majdnem ugyanannyi bért kap, mint én, addig minek törjem magam... Ugye ismerős szöveg? Sokan eszerint dolgoznak és hisznek is a maguk fabrikálta elméletben. Persze, az igazsághoz tartozik, hogy vannak emberek — és vannak helyzetek — akiknél és amikor nem az a fontos, hogy mit teljesít a másik és ezért a teljesítményért mennyit kap; amikor csak az a fontos, hogy a lehető legtöbbet nyújtsak, még akkor is, ha az átlagon felüli teljesítményt csak átlagos bérrel honorálhatják. Sainos azonban nem ez a jellemző. A szakemberek is tudják, vallják, hogy a bérek differenciálatlansága a teljesítmények kerékkötője. Ebben mindenki egyetért, a vita — és az általános tanácstalanság — ott kezdődik, amikor a differenciálatlanság, az egyenlősdi okait kutatják, illetve amikor magát a jelenséget magyarázzák. Szociológusok bizonygatják: maguk a legérdekeltebbek, a munkások és az alkalmazottak sem fogadják el mindig a gyakorlatban érvényesített differenciálást. Amikor a boríték vastagsága jelzi a teljesítményt, a végzett . munka értékét, akkor nagyon sokan nem hajlandók elfogadni az esetleges alacsonyabb minősítést, s a differenciálás mögött kizárólag a főnökség szubjektív szempontjait sejtik. Még akkor is, ha — formailag — a béreket nem csak a főnökség, hanem az a bizonyos üzemi háromvagy négyszög határozza meg... Következésképpen: differenciálni népszerűtlen és hálátlan dolog: minek haragudjon mea n műhely, a munkahely közvéleménye o főnökre ebben a munkaerőínséges világban? Ezt a félelmet ma már kevesen vallják be r. vezetők közül, sokkal inkább arra hivatkoznak — s ebben is van elgon- dolgoztató igazság —, hogy ugvan miből differenciálják? Miből, amikor a rendelkezésre álló bérfejlesztési összeg viszonylag kevés, az úgynevezett mozgóbér összeqe pedig egyre zsugorodik, hiszen egyre nagyobb hányadát alapbéresitik. Nemrégiben tanúia lehettem egy munkahelyi vitának, ahol ötvenvalahány ember között kellett — volna — alig négyezer forintnyi bérfejlesztést differenciáltan szétosztani. Ennek veszélyét kellene minden munkahelyen, minden vezetőnek felismernie, s e veszély elhárítására vállalni az erőteljes differenciálás esetleges ódiumát. Még akkor is, ha munkaeröinséges világban élünk — látszólag! — és sértődöttségükben a gyengébbek közül jó néhánvan ott hagyják a munkahelyet. A bértömeggazdálkodás — már a kísérleti szakaszban is — bebizonyította, hogy kellő érdekeltséget teremtve, egy sor munkahelyen igenis lehet a hiányzó embereket pótolni a meglévők szervezettebb, jobb és intenzívebb munkájával. V. Cs. Szovjet—magyar megállapodások Kereskedelmi-gazdasági megállapodásokat írtak alá Moszkvában a Csepel Vas- és Fémművek és szovjet partnerei közötti együttműködésről az illetékes szovjet és magyar külkereskedelmi vállalatok. A megállapodások végleges kimunkálásában részt vett a Csepel Vas- és Fémművek delegációja, amely ezen a héten Soltész István vezériqazgató vezetésével ct Szovjetunióban tartózkodott. A szovjet Metalurgimport Külkereskedelmi Vállalat az egyik megállapodás értelmében 19 millió rubel értékű torta lékolkatrészt és berendezést importál szovjet kohászati üzemek számára, s egyedi kohászati gépeket is rendelt Csepelről. Aláírták az Ural-vidéki szeverszki gépgyár végleges átadásáról szóló jegyzőkönyvet is. Ezt a gyárat, amely évi 450 ezer tonna acélcső gyártására alkalmas, ugyancsak csepeli- berendezésekkel szerelték fel. A Sztankoimport szovjet külkereskedelmi vállalattal aláírt másik megállapodás értelmében a csepeli nehézgépgyár (egyedi gépgyár) valamint a szerszámgépgyár 1977—1978 folyamán mintegy 70 különféle szerszámgépet kap a Szovjetunióból, az új gépekkel a nehézgépgyár kapacitása kétszeresére bővül, s az új üzemrészekben egy bonyolultabb kooperáció részeként a szovjet csőgyártás bővítéséhez szükséges berendezéseket állítják majd elő. Végül a Raznoimport mintegy 5 millió rubel értékben színesfém-félkésztermékeket vásárol Csépiéiről, s a Szovjetunió különféle kohászati alapanyagokat szállít cserébe. Szovjetunió—Angola Együttműködési szerződés Az Angolai Népi Köztársaság Forradalmi Tanácsa ratifikálta a Szovjetunió és Angola barátsági, együttműködési szerződését, amelyet tavaly ősszel írt alá Moszkvában Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Agostinho Neto, az Angolai Népi Felszabadítá- si Mozgalom elnöke. Ez a kimagasló jelentőségű dokumentum tovább erősíti a két ország együttműködését és barátságát — hangsúlyozza a forradalmi tanács közleménye. A közlemény a továbbiakban hangsúlyozza, hogy Angolában, amely a fejlődés szocialista útját választotta, az új társadalom létrehozása érdekében nagy átalakulás van folyamatban. Az angolai és a szovjet nép közötti borátsáq Dolitikai és ideológiai egyséqükön alapul. A szerződés ratifikálásával új szakasz nyílt a két ország és nép kapcsolatainak történelmében — állapítja meg a forradalmi tanács közleménye. Barátság-látogatás A nemzetközi barátság hete alkalmával Pé.csre érkezett lengyel és jugoszláv küldöttség egy csoportját fogadta szombaton Papp Imre, a városi tanács általános elnökhelyettese. A baráti légkörben lezajlott fogadás alkalmával megemlékeztek a testvérszövetségek együttműködéséről. Doktorrá avatás Doktorrá avatás volt szombaton a Pécsi Tudományegyetemen. Az Állam- és Jogtudományi Kar 66 nappalin végzett hallgatója tett esküt az egyetemi tanács és a nagyszámú hozzátartozó előtt. Az egyetem rektorának, dr. Földvári Józsefnek megnyitója után dr. Ádám Antal dékán avatta fel az új jogi doktorokat. Summa cum laude fokozatú diplomát kilenc hallgató vehetett át a rektortól. Cum laudét harmincketten, rite fokozatot pediq huszonötén értek el, A diploma kézhezvétele utón a hallgatók pályázatok útján helyezkednek el a tanácsoknál, vállalatoknál, termelőszövetkezeteknél valamint a bíróságokon. Mérleg az erdőgazdaságnál Kevesebb, de jó az eredmény Nagy-Britanniába utazik Púja Frigyes Púja Frigyes külügyminiszter a brit kormány meghívására február 27-én hivatalos látogatásra Nagv-Britanniába utazik. Ünnepélyes katonai eskütétel Siklóson A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 2146 dolgozója 48 millió 513 ezer forint nyereséget termelt 1976-ban. A gazdaság nem érte el a tervezett 55 milliót, de a megelőző évinél nagyobb az eredménye: számos ágazat jó teljesítményt ért el. Kiemelkedő a mag- és csemetetermelés az aszályos időjárás ellenére is. Az idén is nehéz éve lesz a gazdaságnak, Ez derült ki Csanádi Béla, a gazdaság igazgatójának mérlegbeszámolójából a termelési tanácskozáson. Idén 10 erdészetben mintegy 1200 hektáron újítanak fel erdőket, 310 ezer köbméter fát termelnek ki, javítják a gépek munkaidőn belüli kihasználását, folytatják a kikísérletezett új technológiák felhasználását, főként a vajszlói fűrészüzemben, és a vegyszeres gyomirtást. A tanácskozás végén átadták a jó eredményeket elért üzemeknek, brigádoknak és dolgozóknak a pénzjutalmakat, kitüntetéseket és a külföldi jutalomüdüléseket. G. M. A tanácskozás helyszíne Harsona nyitotta meg az ünnepséget délelőtt Siklóson a határőr laktanya udvarán. A gyakorlótér zászlóval díszített derékszögét szülők, hozzátartozók százai övezték A katonai eskütétel jelentésadással kezdődött. A Himnusz után induló hangjai mellett a csapatzászlót a dísztribün elé vitték. Az emelvényen foglalt helyet Varga Pál ezredes, a Határőrség Országos Parancsnokságának képviselője, Me- gyaszai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője, Szőke Attiláné, a ‘KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára, a szovjet hadsereg tisztjei, valamint a társfegyveres szervek, testületek, a megyei és a siklósi járás párt, állami, gazdasági képviselői. Az üdvözlések után egy es- küttevő határőr — oldalán édesanyja és édesapja — olvasta fel a katonai eskü szövegét. A fogadalomtétel után Varga Pál ezredes mondott beszédet. Ezt követően egy szakasznak átadták a „Kiváló szakasz” címet jelképező oklevelet, amit egy fiatal határőr köszönt meg. Az ünnepségen a KISZ Baranya megyei Bizottsága nevében Szőke Attiláné köszöntötte az esküt tett katonákat Az eskütétel az Internacionó- léval fejeződött be. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 57. szám 1977. február 27. vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Nagy megrendelések a csepelieknek Többre képesek Brigádvezetők az új feladatokról Háromszázhatvannégy termelőszövetkezeti brigád több mint hatezer tagja képviseletében 93 küldött tanácskozott a versenymozgalom helyzetéről tegnap Pécsett, a Ságvári Endre Művelődési Házban, a szocialista brigádvezetők megyei tanácskozásán. A vendégek között volt többek között Kós László, a Baranya megyei Pártbizottság osztályvezetője, a TOT elnökségének képviseletében Sziveri Kálmán, a mágo- csi termelőszövetkezet elnöke, Orosz Tiborné, a TOT tanácsosa, Pap Zoltán, a tsz szövetség megyei elnöke, Lukics József, a MEDOSZ megyei titkára. Bíró Sándor, a tsz-szövetség titkára számolt be a szocialista brigádmozgalom helyzetéről és feladatairól. Rámutatott, az eddigi eredmények mellett nagy tartalékokkal rendelkezik a termelőszövetkezeti brigádmozgalom. Németh Mihály, a Mohácsszigeti Dunavölgye Termelő- szövetkezet ötszörös aranykoszorús traktoros brigádvezetője többek között elmondotta: — Nem felel meg a valóságnak, hogy mindenki túlteljesítette a vállalását, ugyanakkor az országos tervek nem valósultak meg. A probléma, legyen az anyaghiány, lezser vezetésbeli szemlélet, vagy a munkához való hanyag hozzáállás, egyformán demoralizálja a közhangulatot, lazítja a munkafegyelmet. Nálunk az állattenyésztésben, mint másutt is, gépi fejés van, ez természetes. Mégis közel két hónapig két Super Zetor meghajtásával fejtünk: a karbantartást végző vállalat anyaghiány miatt nem tudja megjavítani a gépeket. Ez a módszer a tej önköltségét növelte. Mi is alkalmazunk anyagbeszerzőket, akik ingajáratban vannak az országban, anyagot és alkatrészt keresnek. Állami szinten kell biztosítani az alkatrész-ellátást. Az ország nagyvárosaiban legyen raktár, ahol kapható minden géptípushoz alkatrész. Rittlinger Vendelné, a som- bereki termelőszövetkezet sertéstelepi szocialista brigád vezetője a tagok és a vezetők jó kapcsolatáról beszélt, majd felajánlásukat ismertetve mondotta :- Vállaltuk, hogy a hízókibocsátást és a malacszaporulatot öt százalékkal túlteljesítjük. Bővítjük a sertéstelepet: 1978-ban tizenkétezer sertést bocsátunk ki az eddigi nyolcezer helyett. 'Wortner Ödönné, a szederkényi termelőszövetkezet Hómán Kató kertészeti szocialista brigádjának vezetője: — Többször meg akarták szüntetni a kertészetet, az asz- szonyok azonban magukénak érezve, a fennmaradása mellett szavaztak. Azóta fóliás kertészetté fejlesztettük. Vállaljuk: 6 hektáros területünkön 37 ezer forinttal többet termelünk idén. Hasonlóan szólt a többi küldött is. Felajánlásokat tettek a csepeli és a hartai dolgozókhoz csatlakozva. Beszéltek a brigádok életéről, gondokról, nehézségekről. A brigádvezetők 11 küldöttet választottak a márciusban történő ágazati tanácskozásra Két képviselőt: Rittlinger Vendelné sertéstenyésztőt, és Csiszár Lajos kom- bájnost az országos tanácskozásra delegálták.
