Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-25 / 55. szám

2 Duncmtmi napló 1977. február 25., péntek Ifjúsági koncertek Baranyában • Aliért kevés az egyetemista? • A bérleteket megveszik, de... • A lehetőségek Pécsett is adottak Eredményes évet zártak Az udvarias kiszolgálás növeli a forgalmat Beszámoló taggyűlés a B. m. Vendéglátó Vállalatnál Közel 200 rendezvény Március: műszaki és közgazdasági propagandahónap Idén tizenkettedik alka­lommal rendezik meg Pé­csett és a megyében a Műszaki és Közgazdasági Propaganda Hónapot. Az 1966 óta tavaszonként meg­ismétlődő eseménysorozat célja, hogy a műszaki- és közgazdasági tudományok művelői, valamint az üze­mekben és a vállalatoknál dolgozó szakemberek meg­ismerjék a technikai hala­dás eredményeit, közgaz­dasági életünk időszerű kérdéseit, kicseréljék ta­pasztalataikat, meghatá­rozzák a fejlődés további útját A program alapgondola­tát Baranya vállalatai, in­tézményei elfogadták és ennek keretében március 1. és 31. között közel két­száz előadás, tájékoztató és bemutató szolgálja a műszaki fejlesztés és a termelési kultúra korszerű­sítésének ügyét. A rendező szervek — a megyei és városi tanács művelődési osztályai, a KISZ Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága, a TIT, a MTESZ és a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetei a Szak- szervezetek Baranya megyei Tanácsával karöltve — sok­rétű proqramot állítottak össze 1977-re is. Ennek so­rán külföldi előadók rész­vételét is biztosították. A műszaki-gazdasági tu­dományok ismereteinek négy héten át tartó ren­dezvénysorozatának ünne­pélyes megnyitójára már­cius elsején kerül sor a POTE aulájában. H. L. Elhelyezkedés Az egészségügyi miniszter rendelete a pályakezdő szakemberek munkába lépéséről Megjelent az egészségügyi miniszter rendelete az orvostu­dományi egyetemeken végző pályakezdő szakemberek mun­kába lépéséről, amely a kezdő általános orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek szakmai fej­lődése, továbbá a társadalom szükségleteinek legjobban meg­felelő munkahelyen történő el­helyezkedése és megtartása ér­dekében részletesen szabályoz­za az elhelyezkedés módját. A pályakezdők csak a rendelet­ben szabályozott pályázati rend­szer keretében létesíthetnek munkaviszonyt. A rendelkezés nem vonatkozik a tanulmányi szerződés alapján tanulókra, ők a szerződésnek megfelelően he­lyezkednek el. A végzőknek a munkáltatók a minisztérium által megadott keretszám alapján hirdetik meg az állásokat, amelyeket az egye­temen tesznek közzé. Az idén az állások száma mintegy 15 százalékkal haladja meg a vég­zők számát. A határidők iga­zodnak a tanulmányok befeje­zésének, az államvizsgák letéte­lének időpontjához. A pályázati felhívásokat a végző fogorvosok számára már a múlt hónapban közzé tették, az általános orvo­sok az április 1-én nyilvános­ságra kerülő állások közül vá­laszthatnak. A gyógyszerész- hallgatókra a rendelkezés az 1977—78-as tanévtől érvényes, számukra első ízben a végzést megelőző év szeptember 1-én hirdetik meg az állásokat. A végzős orvostanhallgatóknak május 15-ig, a gyógyszerészhall­gatóknak október 15-ig kell az egyetem rektorához benyújta- niok pályázatukat. „Romantikus hangszerszólók" címmel, mintegy 2000 pécsi kö­zépiskolás részére ötször csen dűltek fel a Liszt-teremben ezen a héten Saint-Saens, Re­ger, Brahms, Chopin és mások dallamai bérleti hangverseny- sorozatuk keretében. Tegnap délelőtt épp a Nagy Lajos gim­nazisták töltöttek meg két tel­jes „házat”, ahogy észrevettem: nagy örömmel, tetszéssel fogad­va az elhangzó hegedű-, zon­gora-, és orgonadarabokat. Ez­zel Az európai zene stíluskor­szakai című négyrészes koncert­sorozatuk (A reneszánsz zené­je; Beethoven művészete; AXX. század muzsikája; Romantikus hangszerszólók) le is zárult. Ivasivka Mátyás avatott, frap­páns bevezetői mellett villám­gyors zenei fejtörőket is rögtön­zött, így néhány szerencsés diák. az Országos Filharmónia könyv- jutalmával térhetett haza, illetve vissza tanulmányaihoz az isko­lába. És mindez ma már egé­szen természetesnek számít. Pe­dig nem egészen az. Több, mint másfél év, közel két évti­zed óriási szervező munkája, zenei nevelésünk sokoldalú és kitartó törekvései állnak mö­götte. S nem utolsósorban elő­adóművészek és alkotók sora, gyakran nemzetközi hírű muzsi­kusaink, akik naqyon sokat tet­tek azért, hogy a muzsika lélek­nemesítő hallgatásának, megis­merésének készségei már az általános iskolás kortól kezdje­nek kialakulni, és hogy később is tartsanak, a felnőtt korban is. Tegnap két helyi művész, Bodá Árpád és Csányi Béta mellett egyik legismertebb orgonamű­vészünk, Margitlay Sándor lé­pett a pódiumra ezzel a céllal. Ahogyan korábban Kovács Dé­nes, Bacher Mihály, Szendrey- Karper László, Agay Karola, landó lenő, Kocsis Zoltán" és hosszan sorolhatnánk. Pécsett és Baranyában több, mint 11 000 általános és közép- iskolás diák vesz részt az idei tanévben a számukra meghir­detett különböző típusú (álta­lában egymásra épülő) ifjúsági bérleti koncertsorozatokon. Ez igen szép szám, országos vi­szonylatban is kimagasló. Kü­lönösen, ha figyelembe vesszük, hogy az ifjúsági koncertek igé­nye — és látogatóinak száma — minden évben több százzal növekszik, ma már vidéken is. Legszembeötlőbb a pécsi szak­Lágyan úsznak egymásba a színek és formák a vetítővász­non a kísérőzene ritmusára. Az Aspectomat diavetítő gépek mögött a főszereplő, a képso­rok alkotója kis kézi tekerő­gombbal irányítja az „úszta- tást". A kétvetítős „poráma”, a színes diapozitívok optikai keverése jó felkészültséget, biz­tos technikai ismereteket és nem utolsósorban művészi lá­tásmódot, alkotói fantáziát, komponálóképességet feltételez. A jó diaporáma képsoraival el­sősorban kifejez valamit, úgy is mondhatnák, két képből egy újat, egy harmadikat teremt. Ez a harmadik a diaporáma lényege: az asszociáció. Kedden este 7 órai kezdettel tartotta bemutatkozó előadását az Ifjúsági Ház színháztermé­ben az IH diaporáma stúdiója. Tíz fiatal fotós egy-egy diapo­ráma sorozatával adott számot mintegy másfél éves alkotó­munkástanulók jelenléte. Egy­két éve még csak 1600, az idei évben már 4000 ipari szakmun­kástanuló vett részt az ő ré­szükre szervezett ismeretterjesz­tő koncerteken. A továbbiak­ban ezt az első lépést szeret­nék szakmunkástanuló-koncert­sorozattá fejleszteni. Meglepetésünkre az egye­temi-főiskolai bérletes koncer­Látogatás a mohácsi délszláv múzeumban A nemzetiségi kultúra őrzése, hagyományainak gyűjtése épp­úgy feladatunk, mint a magyar néprajzkutatás. Hazánkban 1974-ben három bázismúzeumot jelöltek ki, melyek fokozott mértékben foglalkoznak a nem­zetiségi anyaggal és állandó kiállításokat hoznak létre. Bé­késcsaba és Tatabánya mellett Mohácsra esett a választás. Feladata a magyarországi dél­szlávok néprajzi emlékeinek összefogása, megmentése. • A múzeum igazgatója, Saro- sácz György viszont már a 60- os évek közepe óta járja Mo­hácsot és Baranyát, kutatva tárgyi és szellemi értékek után. Munkája eredményeként tavaly nyáron megnyílt a baranyai horvátok-szerbek állandó kiállí­tása, amely a XIX. század első felétől követi lépésről lépésre nyomon a népi kultúrát, de ko­rábbi „leletek" is díszelegnek a gyűjteményében. A tárlat a horvátoknak 5, a szerbeknek 1 etnikai csoportját öleli fel, ma már több mint 11 000 tárgy, il­letve 50 magnótekercs őrzi a régi élet „képeit”, a népdalo­kat, hiedelem-mondákat, mesé­ket. A kiállítás anyagát a gazdál­kodás, a kézművesség, a tele­munkájáról. A stúdió szervező­je és vezetője lám László ta­nár, aki egyúttal maga is tevé­keny alkotó. Kapcsolatok című diaprogramját számos helyen bemutatta. A másfél éve szerveződött stúdió — az Ifjúsági Ház egyik szakköre —.jelentős részt vál­lalt már edáig is a diaporáma- műfaj hazai népszerűsítésében. A tavalyi miskolci diaporáma- biennálén való szereplésük például nemcsak elismeréseket, díjakat hozott a stúdiónak, de tanulságul is szolgált. Bebizo­nyosodott, hogy a műfaj az is­meretterjesztés, az esztétikai nevelés tekintetében roppant gazdag lehetőségeket rejt. A tíz fotós önálló produkciói nagy tetszést arattak a csak­nem kétszáz fős közönség kö­rében. Első sikeres bemutatko­zásukat — reméljük — újak követik majd. P. L. tek látogatottságában vissza­esés mutatkozik. A vasárnap délelőtti programszerű bérleti koncertek gyakran alig fél vagy kétharmad „házat" vonzanak, főleg amióta az 50 százalékos kedvezményt bevezették . . . (Vagyis a bérleteket megveszik, de sokan nem jönnek el). Ér­demes volna ennek az okait megvizsgálni. Több mint 6000 pécsi főiskolás-egyetemista kö­zül alig 200—300 a rendszeres koncertlátogató. Ugyanakkor Szegeden, Debrecenben egy- egy fakultás képes megtölteni egy teljes koncerttermet — s erre itt is volna lehetőség . . . W. E. pülés- és a lakáskultúra ele­mei, valamint konyhaeszközök, kerámiák, bútorok, folklór és viselet alkotják. A legrégibb ke­rámiát 1711-ben, a legősibb fes­tett bútort 1811-ben készítették, de bekerült a múzeumba egy rit­kaságszámba menő, 1852-es ágy is. Textíliákból tavaly 400 dara­bot sikerült beszerezni; 220 szerbet, 130 drávamenti horvá- tot és 50 Mohács környékit. A jellegzetes horvát bőregeres, madaras, tücskös, négylevelű lóherés motívumok mellett ren­geteg keresztszemes mintás konyharuhát, kendőt gyűjtöttek be az 1910—30-as évekből. Buggyos ujjú, házilag szőtt női inget, gazdagon díszített szerb főkötőt, aranyszállal hím­zett vőfélykendőt, lila, sárga, bordó, sötétkék, zöld színű szö­vetkötényeket és fekete-piros ágyterítőket. A „kerítéses” dí- szűeknek különösen magas az ára, 2000 forintot is adnak ér­te. Bemutatják a balkáni szo­kásoknak megfelelő, fehér szí­nű csipkés gyászruhákat, me­lyeknek anyaga minél vasta­gabb volt, annál jobban tük­rözte a bánat nagyságát és a temetés közelségét. A textiliák meglepően épek, hiszen a naftalin mellett do­hánylevelet tettek a ruhák kö­zé, mely igen jól tartósít. A ru­haneműk korát nehéz megha­tározni, mert a motívumok is­métlődnek és egyes stílusjegyek 30—40 éves késéssel is jelent­kezhetnek. Sajátosságuk, hogy a polgárosodás tőlünk eltérő folyamata következtében jóval több történeti és eredeti elemet tartalmaznak, mint például a magyar „hasonmások”. Közre­játszik ebben az önellátás is, mely a 30—40 tagú nagycsa­ládoknál az 1950-es évekig megmaradt. • A 400 darabos textilgyűjte­mény és az állandó kiállítás anyaga is hazai viszonylatban egyedülálló. A múzeum igazga­tója azonban nincs annyira megelégedve, különféle nehéz­ségeket, gondokat említ: — Mióta bázismúzeum let­tünk, lényegében minden anya­gi támogatást megkapunk. Ta­valy ősszel egy délszláv szakon végzett fiatal munkatárs, Bego­Eredményes évet zárt a B. m. Vendéglátó Vállalat 1976-ban: az 1975. évi 12,8 millió forint nyereséggel szemben az elmúlt évben 16,5 millió forint volt a vállalat nyeresége. A jó gazdasági mutatók tu­datában tartotta meg beszá­moló taggyűlését a vállalat pártalapszervezete szerdán dél­után Pécsett, az Olimpia presz- szóban, amelyen részt vett Ko- vacsevics Márk, a Megyei Párt- bizottság munkatársa és Mikoly vácz Rózsa is csatlakozott a múzeumhoz. Már az új helyi­ségünket és a régóta várt res­taurátor-műhelyünket is alakít­ják a Kossuth utcában. S mé­gis vannak bajok, problémák. A gyűjtést intenzívebbé kellene tenni, mert amit ma nem vi­szünk el, annak holnap eset­leg már csak hült helyét talál­juk. Az anyagokat fel is kelle­ne dolgozni, kutató munkát végezni. Népművelési feladatok is várnak ránk és mivel Mohá­cson. és környékén gyakorlati­lag befejeződött a tematikus gyűjtés, el kellene látogatnunk a nyugati horvátokhoz, a bács­kai bunyevácokhoz. Mindehhez azonban kevés két ember. Nya­ranta főiskolások is bekapcso­lódnak a gyűjtésbe, de ez csak szezonális. Biztosítani kellene a jugoszláviai múzeumokkal a ki­adványok cseréjét is. Azonkívül szükség van olyan munkatársra is, aki a mór lé­nyegében összeszedett város­történeti és néprajzi alapokat rendszerezné, kiállítást szervez­ne. A mohácsiak már panasz­kodnak, hogy velük nem törő­dünk. Jó lenne ezeket a kér­déseket helyretenni, és a .köz­véleményt rendszeresen tájé­koztatni. Barlahidai Andrea Istvánná, a Városi Pártbizottság munkatársa is. Az alapszerve­zet vezetőségének beszámoló­ját Mezei András párttitkár mondta el. Az üzletpolitikai célkitűzésekről' szólva hangsú­lyozta : az első helyen szerepelt az ételforgalomnak jelentős növelése. A feladatot teljesítet­ték: 1975-höz képest 11,4 szá­zalékkal növelték. Igyekeztek elsősorban a közétkeztetési, előfizetési igényeket kielégíteni. De — mint mondta — további intézkedéseket kell tenniök eb­ben az évben még olyan áron is, hogy a jelenleg más funk­ciót betöltő üzleteket átalakí­tanak, elsősorban a diákétkez­tetés gondjainak enyhítéséért. Az állam jelentős összegű támogatást ad, például 100 forint nyersanyag-értékű elő­fizetéses -étkeztetésre 33,40 fo­rintot, míg a II. osztályon érté­kesített ugyancsak 100 forint nyersanyagértékű étlap szerinti forgalom után 39,60 forint az állami támogatás összege. Az elmúlt évben az 1975. évihez képest 4,5 százalékkal nőtt a szeszmentes italok eladása, ugyanakkor túlzottan emelke­dett az égetett szeszesitalok forgalmazása. Csökkent viszont a fagylaltértékesítés és a ká­véforgalom is. Kávéból 1976- ban 20 550 kilót forgalmaztak, 400 kilóval kevesebbet, mint 1975-ben. Az okok részletes elemzése után a vállalat fejlődéséről szólt a beszámoló: a komlói Béke teljes rekonstrukciójával a város minden igényt kielégítő új egységet kap. A mohácsi „Béke" Éttermet és konyhát is mondhatni újjáépítik, megvaló­sult a harkányi cukrászüzem teljes korszerűsítése, valamint a Bányász étterem újjáépítése. A feladatok közt említette többek között a fegyelem to­vábbi szilárdítását, az eszkö­zök gondosabb kezelését. A vállalat 1977-ben — az elmúlt évhez képest 27 millió forinttal többet, — 445 millió forint összforgalmat tervezett. Az üz­letpolitikai, gazdaságpolitikai célkitűzések után az üzemi de­mokrácia további fejlesztésének feladatairól szólt, majd szer­vezeti, pártépítési, pártoktatási témákat elemzett. A beszámoló vitájában tizen kértek és kaptak szót. Vala­mennyi felszólaló a beszámo­lóhoz kapcsolódva mondta el véleményét. Számos javaslat hangzott el a fagylaltértékesí­tés növeléséért, a karbantartási munkák javításáért, a fogyasz­tói érdekvédelem fokozásáért, az eszközökkel való jobb ta­karékosságért. Figyelemre mél­tó volt az a felszólalás is, amely az oktatás, továbbkép­zés helyzetét, elemezve állapí­totta meg a tennivalókat: a vállalat mintegy 2400 dolgozó­ja közül több mint 600-nak nincs meg a 8 általános isko­lai végzettsége. Kovacsevics Márk, a megyei pártbizottság munkatársa tar­talmasnak ítélte meg a beszá­molót, hangsúlyozva a párt- alapszervezet eredményes mun­káját. Felhívta a figyelmet a fegyelem további szilárdítására, valamint arra, hogy az 1977. évi célkitűzések eléréséért első­sorban a forgalmat kell tovább növelni. „Az udvarias, gyors kiszolgá­lás forgalomnövelő tényező" — mondta Görcs Károly, a vál­lalat igazgatója, az 1977. évi tervek valóraváltásához kérte a párttagok, a pártalapszervezet további segítségét, majd meg­említette: a múlt évi eredmé­nyek alapján megpályázzák a Kiváló Vállalat cím elnyerését. Kritikus és önkritikus légkör­ben tartották meg taggyűlésü­ket. Különösen jó volt hallani, hogy nemcsak vállalati érde­kekről szóltak, hanem mind a beszámolóban, mind a hozzá­szólásokban a fogyasztók, a vendégek érdekeire is különös figyelmet fordítottak. G. F. Az „úsztatás” mesterei Bemutatkozott az Ifjúsági Ház diaporáma stúdiója A nemzetiségi kultúra őrzése, ápolása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom