Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-24 / 54. szám

e Dunantűli napló 1977. február 24., csütörtök Történelmi visszapillantás Hargitai Kalendárium Csíkszereda a székelyföld büszkesége lesz Az 1977. évi hargitai kalen­dárium hasonlít a magyar fa­lusi kalendáriumokhoz. A régi Csik és Udvarhely megyékből kialakított Hargita megyei szé­kely lakosság életéről, gazda­sági, társadalmi, kulturális hely­zetéről és történelméről nyújt tájékoztatást. Románia ebben az évben ünnepli a török alóli felszaba­dulásának 100. évfordulóját. Függetlenségi harcát magyarok is segítették. Fialla Lajos ma­gyar orvos közreműködésével szervezték meg a sebesültek kórházi ápolását. A kolozsvári Szatmári Pap Károly a függet­lenségi háború román vezérka­ra mellett haditudósító volt. A XV—XVI. századi székely- földi osztályharcokkal foglalko­zó tanulmány az akkori társa­dalmi viszonyok elemzése mel­lett a székely székek szerveze­tével és történetével is foglal­kozik. A Rákóczi szabadságharcról szóló cikk szerzője, Kovács Ká­roly elmondja, hogy Erdélyből nemcsak magyarok, hanem ro­mánok is szinte özönlöttek Rá­kóczi zászlaja alá. Rákóczi bí­zott a székelyekben és a Zá- gonból való Mikest Kelement testőrévé tette. Az osztrákoknál szolgáló román tisztek egy ré­sze szintén Rákóczihoz csatla­kozott. A szabadságharc leve­rése után sok magyar mene­kült Bukarestben telepedett le, ahol 1717-ben magyar protes­táns egyházközséget alapított. A családneveink kialakulásá­ról szóló tanulmányában Pata­ki József leírja, hogy a közép­korban a nemzetségekben élő székelyek még egynemű nevet, vagyis csak keresztnevet visel­tek. Csak a XVI. század elején alakultak ki a családi (vezeték) nevek. A következő század ele­jéről származó, 1614. évi nyolc székely székre vonatkozó ösz- szeírás 20 000-nél több család­nevet őrzött meg. Aranyos szék kivételével az összeírások ma is megvannak. Ezekből az össze­írásokból kitűnik, hogy a szé­kely családi nevek legtöbbje keresztnévből, mégpedig az apa keresztnevéből alakult (pl. An­tal Miklós, Miklós Gergely, Gergely Márton stb.). A kalendárium irodalmi része elbeszéléseket, novellákat, ver­seket tartalmaz régi és mai magyar és román szerzőktől; az utóbbiakat magyar nyelvű mű­fordításban. Elbeszéléseket, re­gényrészieteket közölnek: Jókai Mórtól, Tamási Árontól, Koós Károlytól, Móricz Zsigmondtól. Hargita megye székhelye, Csíkszereda egyik traktorgyártó központ lett Erdélyben. 1976- ban még csak 100 traktort ké­szített a Csíkszeredái traktor­gyár, de 1977-ben már több mint 2000-et fog gyártani, 1980- ra pedig ez a szám 10 000-re emelkedik. Ez azt jelenti, hogy 1980-ban Csíkszeredán kétszer annyi traktor készül majd, mint amennyi 1938-ban Románia egész területén. A megye szék­helyén állították fel a Hargita megyei Számító Hivatalt is. Ami a mezőgazdaságot illeti, ezen belül a hangsúly — a földrajzi viszonyok következté­ben — az állattenyésztésen van. Hargita megye összes szarvasmarha-állománya 1976- ban 19 500 darabbal növeke­dett. Nőtt a tejtermelés mind a szövetkezetekben, mind a háztáji gazdaságokban. Hargita megye magas hegy­vidékei, vadregényes tájai, gyógyfürdői minden évben nagy idegenforgalmat biztosítanak. A turisták népes tömegét kényel­mes szállodákban és autós campingekben helyezik el. Az utolsó tíz évben a megye lakossága mintegy 40 000-rel szaporodott; 1976-ban a lakos­ság száma 321 000 volt. Ezért Csíkszeredán nagyiramú lakás­építés folyik. Az 5 éves terv alatt 6—7000 .új lakás épül. Meglehetősen nagy a lakosság beáramlása Moldovából. „Épít­sünk, hogy 1980-ra Csíkszereda modern város legyen, a széke­lyek büszkesége" — mondotta N. Ceausescu 1975-ben Hargi­ta megyei beszédében. Or. Kopasz Gábor Tapasztalatszel zés — látás nélkül A modern gyógypedagógia egyre többet igyekszik tenni a vak gyermekek tanítása, neve­lése érdekében. A súlyos látás­hiánnyal rendelkezők száma nagy. Az Egészségügyi Világ- szervezet időről időre végzett felmérése szerint Európában és Amerikában az össznépesség- hez viszonyítva eléri a 0,5—2 ezreléket. Az elmaradottabb országokban ennek az ötszörö­sére is emelkedhet a vakok száma. A világ a vak, illetve aIiglá­tó gyermekek számára is meg­ismerhető. Az oktatásnak tehát tényközlő és készségfejlesztő feladatokat kell ellátnia. Mivel a látási fogyatékos gyermekek legfontosabb infor­mációszerzési lehetősége a ta­pintás, érdekes kísérletbe kez­dett egy müncheni vadászati múzeum. A vak gyermekeknek ritkán vön lehetőségük arra, hogy megérintsenek olyan álla­tokat, amelyeket nem tartanak a házaknál. A múzeum speciá­lis osztályán 30 kitömött erdei állatot helyeztek el, amelyeket a vak gyermekek olyan sokáig megérinthetnek, megtapogat­hatnak, ameddig akarják. Költséges gyógyító módszerek Az élet ára Az orvostudomány fejlődé­sével olyan gyógyító módsze­rek alakultak ki, amelyeknek alkalmazása igen költséges, és sok szakképzett személy­zetet igényel. E módszerek elterjedése jelentős gazda­sági és káderproblémákat okoz. Angliában például évente 2250 beteg hal meg urémiában a 15—54 éves kor­csoportból. Egy urémiás be­teg művese kezelésének (dia- lizálásának) megkezdése mintegy 200 fontba kerül. Sok betegnél természetesen ismételt és hosszabb ideig tartó kezelésre van szükség. Jelenleg szó sem lehet arról, hogy minden urémiás bete­get művesével kezeljenek. Ehhez 30 millió fontra és 10 000 orvosra, illetve szak­képzett egészségügyi sze­mélyzetre volna szükség évente. Az egyik professzor szerint gazdaságosabb meg­oldást jelent majd a dialízis kombinálása veseátültetéssel. A másik súlyos probléma a koponyasérülésekkel kap­csolatos hosszan tartó esz­méletlenség kezelése. Ang­liában évente mintegy 400 olyan koponyasérültet kezel­nek, akik a sérülés után le­galább egy hónapig eszmé­letlenek. Ezeknek a betegek­nek a kezelése is nagy gaz­dasági és káderproblémát jelent, hiszen az életben ma­radiakat átlag két évig kell ápolni, kezelni, ellenőrizni, rehabilitálni. A harmadik, nagy költsé­gekkel járó módszercsoport a korszerű művégtagok és ál­talában a bénult betegek kezelése és rehabilitálása. Nincsenek pontos adatok, körülbelül 50-re becsülik évente az ilyen betegek szá­mát Angliában; az ő ellátá­suk jelenti a legnagyobb költségeket. Csonttalan hús, kaviár a lombikban Á jövő táplálékai • Sonka és kolbász — szójából • Megté vesztésig hasonlít az eredetire A futurológusok, a jövő ku­tatói sokszor aggodalmaskod­nak: az emberiség rohamosan növekvő számát képes-e boly­gónk ellátni elegendő élelem­mel? A tudósok véleménye szerint bolygónk a mainál is sokkal több embert el tud tartani, igaz azonban, hogy ehhez a következő negyed században meg kell háromszorozni, sőt négyszerezni az élelmiszerek termelését. Új fehérjeforrások után ku­tat a tudomány, tömegméretek­ben szaporítja a fehérjetermelő algákat, amelyeket az állatok­kal etetnek fel, így elsősorban közvetve válnak emberi táplá­lékká. Ugyancsak takarmányo­Vafc kisfiú ismerkedik egy ra- godozómadárrol Négylovas fogat a mosó­konyha falában Összehasonlító bizonyítás Eddig ismeretlen, négy lótól vontatott kétkerekű kocsit áb­rázoló kő került elő a püspöki palota kertjében lévő mosó­konyha falából. Hasonló ábrá­zolásokat csak egykorú római pénzeken láthatunk Hadrianus, Aurelianus, Probus császárok idejéből. „A rámái élet" c. 1975-ben kiadott régiségtan a követke­zőképpen említi a „kőbevésett" eseményt. „A legnagyobb nép­szerűségnek a kocsiversenyek örvendtek. A könnyű, kis két­kerekű kocsikba 2 vagy 4 lo­vat fogtak. Ennek alapján ne­vezték el a fogatot b i a g e -, il­letve quadrigae -nek. A győztes az lett, aki a pálya kö­zepén hosszában végignyúló kb. 1 méter magas kőfalat hét­szer megkerülte és elsőként ért a célba. A kocsik szine más és más volt s ezekre tették a fo­gadásokat. A pályakanyarok igen veszélyesek voltak. Egy- egy napon -25 futtatást is tar­tottak." Eddig az idézet s most következzék a bizonyítás. Egy kőbe vésett esemény még nem lehet bizonyíték annok megléte felől. „A Sopianaei-i polgárok szórakozásáról na­gyon keveset tudunk" — írja dr. Fülep Ferenc: Pécs római kori emlékei című művében. A nagyobb pannoniai városokból pl. Aquincumból sokkal több ilyen vonatkozású emlékünk van. Sopianae-ból eddig ilyen emlékeket nem ismerünk. Az itt talált római temetőből és a faragott sírkövek ábrázo­lásaiból következtetni lehet, hogy a városi kultúra magas fokú volt. A város római pol­gárokból, kiszolgált katonák­ból, esetleg az őslakosság itt maradt tagjaiból került ki. A város környékének népe növel­te a lakosok számát s kultúrtáj benyomását keltette. Visszatér­ve a veteránokra, a kolóniák többségét ezek alkották s nem­igen voltak a „múzsák” bará­tai, inkább a férfias látványos­ságok iránt érdeklődtek. So­pianae tartományi központ is volt. A kocsiversenyek iránt nemcsak itt, de másutt is nagy volt az érdeklődés. Hogyan került a képen áb­rázolt faragott kő a püspöki palota kertjét övező falba? A választ dr. Fülep Ferenc adja meg, amikor azt írja; amikor a székesegyházat építették, fel­használták a római temetőben heverő sírköveket, valamint a város egyéb helyein található és romokban lévő római épü­letek köveit is, miként a Szé­chenyi tér kövezése alkalmával a kisállomás közelében lévő te­mető köveit használták fel, sőt megtalálhatók e kövek a szé­kesegyház előtt lévő vízesés falazásában is. Ezt mór a XX. században készítették. A kőbe vésett esemény meg­található vallási kultusz for-* májában is és nagy a valószí­nűsége annak, hogy ez utóbbi állítás az igaz. A keleti vallá­sok közül Mithrasnak, a perzsa eredetű napistennek, a fény és világosság napistenének kultu­sza elterjedt volt. Ennek a győz­hetetlen napistennek — sol invictus — emlékét hirdeti egy oltárkő, amelyet Pécsett, a szé­kesegyház környékén találtak. A másik emlék, mely a Szé­chenyi téren került elő és fri­Fotó: Dr. Szász János giai sapkát viselő fejet ábrá­zol, Mithrassal azonosítható. Van egy harmadik összeha­sonlítási lehetőség is, amely Pécs-Baranya megyei Múzeum Egyesület Értesítőjéből (1930) származik, „A dunaszekcsői lo­vasistenség ólomtáblácskája" c. közleményből. A thrák nem-’ zeti istenség nyomait Baranyá­ban Dunaszekcsőn találta meg Halász Ferenc igazgató-tanitó. A lelet egy ólomtáblácska, amelynek legfelső sávjában Sol, a napisten quadrigán vág­tat, melyet négy tüzes mén húz naponkint az égen és este a nagy Okeanos habjai alá me­rül, hogy másnap újra ismétel­je útját. Mindezek alapján valószínű­nek látszik, hogy a kőbe vésett esemény Sol napistent ábrá­zolja. Dr. Görcs László zás céljára szaporítják egyes iparágak melléktermékeként az élesztőgombákat, és alakítják át — mikrobiojógiai úton — a kőolajat fehérjévé. Az állati fehérje — a hús — hiányának csökkentését cé­lozzák azok a kísérletek, ame­lyek arra irányulnak, hogy vegy­ipari eljárásokkal a növényi fehérjéből hús illúziót keltő élelmet hozzanak létre. A szó­jabab-fehérjéből például ros­tos fonatok alakjában a hús­hoz hasonló ízű és tápértékű termékeket állítottak elő Ang­liában. A műhúsok puhább és keményebb minőségben készül­nek. A Bentrai 427-02 néven, szabadalmazott termék látszat­ra, ízre és tápértékre a vag­dalt marhahúshoz hasonló, egy másik készítmény a füstölt szalonnát utánozza. A fehérje­fonatok tiszta fehérjetartalma 97 százalék, de ezek önmaguk­ban íztelenek, szagtalanok, adalékanyagokkal (víz, növényi olaj, szilárd tojásfehérje, búza- sikér, hagyma, karamell, só, fűszerek stb.) viszont hússze­rűvé tehető. A kutatók szerint a jóminő­ségű fehérjetermék előállítása olcsóbb a húsénál, sütésre va­ló előkészítése nem igényel különmunkát, és csekély zsír- tartalma miatt táplálkozásélet­tani szempontból is előnyös. Amerikában sonkát, füstölt húst, marhahús kockát, kolbászt utánzó termékeket hoztak lét­re szójafehérjékből. Jelenleg az USA-ban a mes­terséges húskészítmények évi forgalma 1 millió dollárra te­hető és az előrejelzések sze­rint 1980-ban meg fogja ha­ladni az 1,5—2 milliárd dollárt. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szerves Kémiai In­tézetének egyik laboratóriumá­ban nemrég újságírókat láttak vendégül. A tudósok maguk szolgálták ki őket: a laborató­rium hűtőszekrényéből fekete és vörös kaviárt tálaltak elé­jük. A kaviár sem külsejére, sem ízére nem különbözött a megszokottól, pedig laborató­riumban állították elő, olyan nyersanyagokból, amelyeknek semmi közük sincs a tengeri halakhoz. A fehérjét lefölözött tejből készítették, majd a fe­hérje forró oldatát melegített növényi olajba csepegtették. A lesüllyedő cseppek a hidegebb rétegbe jutva megkocsonyásod­tak. Az apró golyócskákat el­választották és tealevél-oldat­ban fürdették. A továbbiakban kialakították a színét, szagát és véglegesítették az izét. A végtermék tökéletesen hason­lított a természetes kaviárra. J ugoszláv gyártmányú 20 százalékos árengedménnyel a Konzum Áruházban

Next

/
Oldalképek
Tartalom