Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-24 / 54. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncintull napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja t XXXIV. évfolyam, 54. szám 1977. február 24., csütörtök Ara: 80 fillér Pályáznak a jóra 219 gazdaság, tsz és kutató intézet közös vállalata Nagy a nyüzsgés, sok a vita, a tanácskozás, a meditáció mostanában az egyetemeken, a főiskolákon. Az utolsó éveseket kíséri a legnagyobb figyelem, sőt, immár társadalmi szintű érdeklődés is: az idén első íz­ben kerül sor arra, hogy a végző pedagógusok, jogászok, orvosok és gyógyszerészek irá­nyított — kötelező — pályázati rendszer segítségével helyez­kednek el. Időzzünk el most — pályáza­tok között böngészve — a pá­lyázásra kötelezettek lehetősé­geinek mérlegelésénél. Annál is inkább érdemes vizsgálódni, mert az utóbbi hónapokban né­mi bizonytalanság, értetlenség és nem is elítélhető aggodalom jellemezte a pályázás kötelező mivoltát. Többféle felhanggal, más és más hangsúlyozással hangzottak el olyan vélemé­nyek, hallgatótól is, tanártól is, szülők körében is természete­sen: vajon nem kötjük-e meg túlságosan is ezeknek a pá­lyakezdő fiataloknak a kezét? Nem lesznek-e túlzottan kiszol­gáltatva éppen az első mun­kaadóiknak; az első kudarc nem ott éri-e őket, ahol „kö­telezően” kezdenek pályát s ahol, esetleg a három évre méretezett pályakezdési idő­szak érleli meg számukra az el­ső buktatókat? Forgatom azt a hat füzetet, amelyet a napokban juttatott el az Oktatási Minisztérium va­lamennyi, most végző pálya­kezdő pedagógushoz, a válo­gatás lehetőségét kinek-kinek biztosítva. Pontos leltárát talá­lunk bennük minden pedagó­gus-munkaterület valamennyi álláskínálatáról, tartalmazzák a kezdő bért, a pótlékot, a le­telepedési segély mértékét, a juttatott föld nagyságát, a la­káslehetőséget — az albérlet­től az önálló otthon megterem­tésének módjáig. A tájékozta­tás pontos, áttekinthető, tárgyi­lagos. Azt is jelzik: melyik me­gye mennyire vette komolyan azt a kötelezettségét, hogy a fiatal nevelő letelepedését elő­segítse, könnyítse. A jogászok állásválasztéka is eléggé bőséges, késedelmeske­dés, sőt a pályázat meghirde­tésétől való húzódozás ugyan előfordult olyan vállalatoknál, amelyek pedig hirdethettek volna pályázatot. Vannak dolgok, amelyeket elöbb-utóbb akkor is tudomá­sul kell venni, ha kellemetle­nek. így a jelenlegi pályázati rendszer indítékát is: a feszítő szakemberhiányt, azt, hogy oda kell küldeni a diplomásokat, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, még akkor is, ha ezt a szempontot első „nekifutásra" nehezebb elfogadtatni. Csak­hogy az irányított elhelyezke­dés rendszere tartalmaz a pá­lyázó kötelességei mellett egy másik, legalább ilyen fontos kötelmet is: a munkáltató kö­telezettségeit! A munka felkínálóinak kell megtartaniuk a pályakezdő fiatalokat! Nemcsak azzal, hogy minden szükséges kedvez­ményt megadnak nekik az in­duláshoz, a letelepedéshez, a családalapításhoz — és nem szűkmarkúén, elspórolva az adható kedvezéseket —, ha­nem a munkahely légkörének lehető legkedvezőbb formálá­sával, a hivatás megszeretteté­sével is, ott, helyben. Ez lega­lább annyit jelent, mint az anyagiak. Végül is ott marad­nak meg — és nemcsak há­rom évig! — a fiatal diplomá­sok, ahol nemcsak a kötelezés erejével, hanem a megtartás buzgalmával is kitárják előttük a kapukat. Várkonyi Margit Tizenhat^ mázsás hozam- növekedést tervez az IKR Rendszergépekből minden igényt ki tudnak elégíteni 10 százalékos kedvezmény az alkatrészvásárlásnál 63,84 mázsós kukoricaátlagot kiván elérni 1977-ben 239 706 hektár területen az IKR □ csepeli munkások felhívása alapján és ez 384 000 tonnával több, mint az eredeti terv. Kedden tartotta éves igaz­gató tanácsi ülését Bábolnán az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat, amelyen Bok­sái Antal, a vállalat ügyvezető elnöke 43 mázsás kukoricaho­zamról számolt be, amit 192 tsz és állami qazdasáq átla­gában értek el. Búzából 43 mázsás átlaguk volt. A rekor­dot kukoricából a rombai tsz tartja 82 mázsával. 304 kukorica-, 40 búza-. 26 napraforgó- és 24 cukorrépa­fajtával véqzett kísérleteket ta­valy az IKR. Jelentősen előre­léptek a vetőmag minőségé­ben, a hőkörzet szerinti fajta- adaptálásban és a vetőmag 68- százalékát már Evershild technológiával csávázták. A nö­vényvédelmet nem zavarták meg eszköz- és anyagellátási gondok. Tavaly 167 millió forintért vásároltak szocialista orszá­gokból és hazai gépeket, a tőkés gépimport értéke 91 millió forint. A rendszergépe­ket — 31 kombájn kivételével — megfelelő időre biztosítot­ták, ezek a kombájnok aratás helyett a kukorica betakarítás­ra érkeztek meq. Jelentősebb gépállás alkatrészforgalmazási okokból már nem fordult elő. Az IKR az elmúlt évben 76 tanfolyam keretében 1501 szakember képzését, illetve to­vábbképzését oldotta meg. Az idei év további jelentős előrelépést jelent a gépellá­tásban, Már 76-ban beszerez­tek 64 Rába Steigert, 66 KLC ekét, 48 tárcsát és 60 kombi- nátort. A D—105-ös kombájn­ból 71-et tudnak gazdaságaik rendelkezésére bocsátani. To­vábbi harminc E—516 és Bi- zon—Gigant kombájnra várják a visszaigazolást. Mivel a Rá­ba 180-as megjelenésével a Herriau eszközhordozóra nincs szükség, a cukorrépa betaka­rítás idejére meqnyugtatóan el­készítik a Herriau adaptációt. Beszereznek 33 CYCLO és 22 Rau Exakta vetőgépet és re­mélhetőleg a Howard bálá­zókkal sem lesznek nehézsé­gek. Az AUTOKER 195 IFA ko­csit szállít az IKR taggazdasá­gainak. Ami az alkatrészellátást ille­ti, a konszignáziós raktárt meg­szüntették, és ez évtől minden alkatrészt már saját erőből biztosítanak, A meghatározott időre beérkezett megrendelé­seknél tíz százalékos árenged­ményt adnak. A vetőmagellátás zavartalan lesz. Az 52 300 mázsa hibrid vetőmag túlnyomó többsége a martonvásári gazdaságtól szár­mazik. Külföldről 6200 mázsa vetőmag érkezik. Tovább folytatják a kísérle­teket az R 180-as erőgép és munkagépeinek kipróbálásá­ban, a zöldtakarmánytermelési program gépvizsgálataiban és a melléktermékek gazdasági és ipari hasznosításában. Az IKR igazgató tanácsa 27 tsz, állami gazdaság és kuta­tó intézet felvételi kérelmét fogadta el, jóváhagyta elnöké­nek, a nyugalomba vonuló Izinger Pál lemondását és az Iparszerű Kukoricatermelő Rendszer elnökévé dr. Burgert Róbertét, a Bábolnai Mező­gazdasági Kombinát vezér- igazgatóját választotta meg. Losonczi Pál látogatása Pest megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke szer­dán Pest megyébe látoga­tott. Útjára elkísérte Cser­ven ka Ferencné, a , Pest Megyei Pártbizottság' első titkára és dr. Mondok Pál, a Megyei Tanács elnöke. Először a dunavarsányi Pe­tőfi termelőszövetkezetet kereste fel, ahol a ráckevei járás párt- és állami ve­zetői, valamint a közös gazdaság irányítói fogad­ták. Az üdülőtáj életéről, fej­lesztési terveiről -Jónás Zol­tán, a ráckevei Járási Párt- bizottság első titkára adott tájékoztatást. Elmondotta többek között, hogy a já­rás termelőszövetkezeteinek a főváros közelsége hatá­rozza meg feladatát: céljuk a lakosság tej-, zöldség-, gyümölcs- és húsellátásá­nak jelentős javítása, en­nek érdekében jelenleg már hat szakosított szarvas- marha telep működik a te­rületükön, s hamarosan újabb épül Tökölön. A négy község határá­ban, 3800 hektáron gazdál­kodó Petőfi termelőszövet­kezet eredményeit, terveit dr. Tresser Pál elnök ismer­tette. A vendégek ezután meg­tekintették a közös gazda­ság szarvasmarha-, nyul- és sertéstelepét. Losonczi Pál délután részt vett a szigetújfnlui művelődési házban rendezett aktíva­értekezleten, amelyen idő­szerű kérdésekről tájékoz­tatta a járás mezőgazdasá­gi vezetőit, párttitkárait és a szocialista brigádok ve­zetőit. A Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta születésének 59. évfordulója alkalmából ko­szorúzás! ünnepséget rendeztek tegnap délelőtt Pécsett a központi temetőben lévő szovjet hősök emlékművénél. A magyar és szovjet himnusz után a gyászinduló hangjaj mellett koszo­rút helyeztek el a fegyveres testületek, az MHSZ, a KISZ, a HNF megyei és városi képviselői. A Minőségi Cipőgyár szigetvári gyárában új gyártószalagot he­lyeztek üzembe február elején. A korszerű gyártási tecjinológia biztosítja a jobb minőséget. Az új szalagról műszakonként 1200 pár cipő kerül a csomagolóba. (Tudósítás a 3. oldalon.) — Szokolai felv, — Naponta 230 ezren utaznak autóbuszon Hatékony fejlesztést igényel Pécs tömegközlekedése 1979-re be kell fejezni a 6/A út építését Az autóbusz nem elég — jó út is kell A tömegközlekedés minősé­ge a pécsiek túlnyomó több­ségét igen közelről érinti. A Volán autóbuszai naponta csaknem 230 ezer utast szál­lítanak, s ez több, mint Győr és Szeged napi autóbuszuta­sainak együttes száma. Hogy milyen ma Pécs tömegközleke­dése és mit kell tenni a fej­lesztéséért — arról tárgyalt tegnapi ülésén a Baranya me­gyei Tanács végrehajtó bizott­sága. Czente Gyula, Pécs tanács­elnöke terjesztett jelentést a végrehajtó bizottság elé, szó­beli kiegészítésében pedig el­mondta, hogy Pécs fejlődése során eljutott abba a szakasz­ba, amikor a további fejlesz­tés már elképzelhetetlen a tö­megközlekedés egyidejű és igen hatékony fejlesztése nél­kül. Az óriási utasszám az utazás kulturáltságát helyezi előtérbe. Ebben nem lebecsü­lendő szerepe van a városi tömegközlekedést lebonyolító járműpark erőteljes ütemű kor­szerűsítésének. Pillanatnyilag azonban nem tart még lépést ezzel az úthálózat korszerűsíté­se. A folyamatban lévő és a tervezett útépítési beruházá­sok a belváros zsúfolt forgal­mának' tehermentesítését — netán a személygépkocsi-forga­lom kivonását — és a forga­lom szervezési elképzelések megvalósítását szolgálják. Első helyen említette, mint legfonto­sabbat, a 6/A út építését, amelynek befejezését minden­képpen 1979-re kell időzíteni. Utalt a lépcsőzetes munkakez­désre és a 42 százalékos ered­ményt kevésnek ítélte. Egyik okként a vállalatokra való ta­nácsi ráhatás lehetőségének hiányát említette, a másikként pedig az iskolákat, amelyeknél különösen nehéz a tanulóifjú­ság további terhelése nélkül eredményesen előbbrelépni. Néhány figyelemreméltó szá­mot ismertetett még a tanács­elnök. Eszerint Pécsett 158, a helyközi forgalomban pedig 424 Volán-autóbusz látja el a tömegközlekedés feladatait. Ugyanakkor a megyében vólla- latöknál és intézményeknél 896 (!) autóbuszt használnak, de ezek nagyrészt népgazda­ságig kihasználatlan kapaci­tást jelentenek. Tapolczai Kálmán, a Volán Tröszt vezérigazgatója a pécsi Volán munkaerőhelyzetét trösz­ti viszonylatban is jónak ér­tékelte, kérte azonban a me­gyei szerveket, hogy a vállala­tot munkaerőgazdálködás szem­pontjából kiemelt vállalatként kezeljék. A Pécsett is terve­zett trolibusz-közlekedéssel kap­csolatban fenntartásokkal élt, de kijelentette: a Volán kész az üzemeltetésre. Dr. Kisvári András a 6/A út építésének gyorsítását sürgette, az ideig­lenes távolsági autóbuszpálya- udvarral kapcsolatban pedig azt indítványozta, hogy leg­alább egy tömegközlekedési járattal közelítsék meg, hiszen ennek a nagyforgalmú közle­kedési bázisnak jelenleg sem­milyen összeköttetése nincs Pécs tömegközlekedésével. Te- mesi Ferenc közúti igazgató a 6/A út következő építési sza­kaszainak előkészítését ismer­tette azzal, hogy az 1979, évi teljes befejezés biztosítható. Dr. Földvári János megyei ta­nácselnökhelyettes arról be­szélt, hogy a városi tömegközle­kedés fejlesztése nemcsak Vo­lán-feladat, hiszen a legjobb buszok sem érnek semmit egyéb tényezők, pl. jó minő­ségű utak nélkül. Horváth Lajos megyei ta­nácselnök a vitát összefoglal­va javaslat kidolgozását indít­ványozta a tömegközlekedésbe be nem vont közületi eszközök esetleges felhasználására, a Volánt pedig biztosította arról, hogy a megyei szervek kiemelt vállalatként fogják kezelni munkaerőgazdálkodás vonatko­zásában. A Megyei Tanács végrehajtó bizottsága határo­zatban foglalta össze a Városi Tanács és a Volán tömegköz­lekedés-fejlesztési feladatait

Next

/
Oldalképek
Tartalom