Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-03 / 33. szám
1977. február 3., csütörtök Dünantmt napló 3 Honnan vegyük, ami nincs? Szakmunkástanulók a szolgáltatásban II. A szakmunkástanulók képzése leginkább az állami szektorban ’történik. Egyes szakmákban azonban — ezen szakmák jellege vagy amiatt, hogy szükség van a szolgáltató kisiparosok utánpótlásának megteremtésére is —, a képzésből kiveszik részüket a „maszekok" is. Gépiforgácsoló tanulók az 500-as Iparitanuló In tézet tanműhelyében. Fotó: Szokolai hz $0Q~mbm így van A pécsi 500-as Ipari Szakmunkásképző Intézetnek 2352 tanulója van. A minisztériumi vállalatoknál dolgozik közülük 1774, tanácsi vállalatoknál 136, szövetkezetnél 274, a mező- gazdasági szövetkezeteknél 14, magánkisiparosoknál pedig 154. S hogy milyen előnyökkel, hátrányokkal jár a különböző helyeken való foglalkozottság? Tekintsük például a fodrászokat! Lengvári István, a Szakmunkásképző Intézet igazgatója elmondotta, hogy tapasztalataik alapján a képzési területeken a tanulók jól elsajátítják a tudnivalókat. (Tizennyolcán van. nak tanácsi, negyvenötén szövetkezeti szektor között, erős rivalizálás is megfigyelhető a képzést illetően.) Ez különösen a vizsgákon jelentkezik, ahol a bizottság tagjai árgus szemekkel figyelik egymás tanulóit. Más: hamarosan indul a Szakma kiváló tanulója verseny, ahol az országos fordulóba Baranya megyéből csak egy tanuló juthat. Az esélyesek fölkészítése már most megkezdődött, a két szektor szivügyének tekinti, hogy lepipálja a másikat Tapasztalat viszont, hogy a szövetkezetben másképp kezelik a tanulót, mint a magánkisiparban. A maszeknak érdeke, hogy a legény vaqy leány minél előbb produktív munkát végezzen, hisz neki továbbra is csak ösztöndíjat (esetleg kisebb juttatásokat) kell fizetnie, o bevétel pedig növekszik. Persze, gondoskodik is róla, hogy a tanuló mihamarabb elsajátítsa a szakmát. A szövetkezetben és az állami szektorban viszont a tanulóval való foglalkozással megbízott szakmunkás 5—20 százalékos fizetéskiegészítést kap, igaz: áldoz is termelési tevékenységéből. Maradjunk a fodrászatnál: itt nem érdeke a szakmunkásnak, hogy a kezdőt „ráeressze” valamelyik törzsvendég fejére. Vagyis ebben a szektorban később történik a mélyvízbe dobás. Ha ebből úgy tűnne, hogy maszeknál jobb tanulni, mint másutt, íme az ellenpélda: a magánkisiparosnál végzett szakmunkások szinte özönlenek az AFIT-hoz, Volánhoz. A magánszektorban tanulók általában egyoldalúbban képzettek, a szakma és a műhely jellegéből következően elsősorban benzinmotoros járművekkel foglalkoznak, a dieselről kevés fogalmuk van. A nagyvállalatoknál munkájuk jóval sokrétűbb, garanciális szerelést, karambolos javítást végeznek, megismerkednek sokféle motor- és géptípussal. A kisiparban lehetséges esetenként magasabb jövedelem sem ellensúlyozza a munkakörülményeket: a kismű- helyekben jószerével az udvaron áll a kocsi, s bizony hóban- sárban aló kell feküdni; nem megfelelő a szerszámozottság. Ezzel szemben például a Volán jobb munkakörülményeket, szociális létesítményeket biztosít, és nem megvetendő sem a városi összvonalas ingyenbérlet, meg az országos szabadjegy. Közelebb !!!!IÍI!Í!l!8! Egyfajta vándorlás azonban — függetlenül a képzési szektor jellegétől — tapasztalható a szakmunkásbizonyítvány megszerzése után, nevezhetnénk talán morális fluktuációnak is. Az új szakmunkás ugyanis, ha ott marad, ahol három évig „inas” volt, bizony hosszú ideig a cég „benjáminja” lesz, a porosfülű, akiről még tudják, milyen sután állt kezében nem is olyan rég a szerszám. Ezt a vándorlást a kötelező munkaközvetítésről szóló rendelkezés persze korlátozza, de ha nem tenné, akkor sem az lenne a megoldás, hogy vándorlás-ügyben „morális” okokra hivatkozzunk. A munka- és szociális körülményeket kell megjavítani, hogy a három szektor képzése hasonlítson egymáshoz. Persze ne úgy,, hogy a legfejlettebb hasonuljon a fejletlenebbhez. Szántó Péter G yógy növénytermesztés nagyüzemi módon Megyénknek gazdag a gyógynövényflórája. Hegyháttól a Duna és a Dráva vonaláig közel 200 gyógy- és fűszernövényfajta honos. Sőt. vidékünkön a gyógynövények sikerrel termeszthetők is, nem egy közülük nagyüzemi keretek között. Jó néhány termelőszövetkezetünkben jelentékeny jövedelmet biztosít a mák, a konyhakömény, a majoránna és a koriander termesztése. így például mákot évek óta 100, illetve 60 hektáron termel a felsőszentmártoni Zrínyi tsz és a siklósi tsz. Majoránnát, mely igen keresett exportcikk, 30 hektáron termesztettek tavaly a felsőszentmárto- niak. A koriander és a konyhakömény 23—23 hektáron való termelése olyan jövedelmező volt 1976-ban a sellyei Ormánság Tsz-ben, hogy idén ezt a két növényt 200, illetve 100 hektáron termesztik már. A termelőszövetkezetektől, magántermelőktől és gyógynövénygyűjtőktől a Herbária Vállalat és az ÁFÉSZ-ek veszik át a termést. Jelentős hányada exportra kerül, a többit gyógyszeriparunk használja fel. Baranyában most télen a fehér fagyöngyöt szedik, amely fontos szívgyógyszer-alapanyag. Fákon található, zöldlevelű, fehérbogyós növény, s a szárával együtt érdemes csak leszed™. Különösen Szigetvár és Mohács környékén van rengeteg belőle. Helyben kezelik Vasason a bányászok mozgásszervi bántalmait Fizikoterápiás kezelés A döntés 3 perc alatt született Tavaly a Mecseki Szénibányák Vasas—Petőfi-aknai üzemorvosa jelentést terjesztett az üzem vezetősége elé. Eszerint a vasasi üzemben dolgozó vájárok 60 százaléka különböző mozgásszervi megbetegedésben szenved. A pécsi reumatológiai szakrendelések zsúfoltak, s a vasasiaknak ráadásul 32 kilométert kell utazniuk oda-visz- sza az orvosi rendelésre. Ez igencsak megkérdőjelezi a kezelés eredményességét. A hatékony orvosi ellátást csak az üzemi orvosi rendelőhöz kapcsolódó fizikoterápiás egység tudná biztosítani. Az üzem vezetősége nem egészen 3 percig fontolgatta a jelentést, aztán a következőképpen foglalt állást: „A számokkal nem lehet vitatkozni; a fizikoterápiás egységet haladéktalanul létre kell hozni.” Nem sokkal később az előbbivel azonos döntés született vállalati szinten is. A határozatot hamarosan követte a tett. 1977 január végén már csak apróbb szerelési munkák voltak hátra a vasasi üzemorvosi rendelő fizikoterápiás egységében, A berendezések 750 000 forintba kerültek. Tavaszra, de lehet, hogy már februárban elkezdődhet a gyógyítás. A tervek szerint naponta 30—35 mozgásszervi megbetegedésben szenvedő bányászt kezelnek itt a jelenleg ismert leghatásosabb gyógymódokkal. Az üzemi fizikoterápiás egység természetesen nem pótolja a reumatológiai szakrendelést. A betegeket tóvábbra is ott vizsgálják meg, ott állapítják meg, hogy milyen kezelés szükséges a számukra, de az előírt kezelést már az üzemorvosi rendelő fizikoterápiás egységében kapják meg a betegék. A vasasi fizikoterápiás egységben minden eszköz rendelkezésre áll, amivel csak a mozgásszervi megbetegedéseket gyógyítani, illetve a velük járó fájdalmas tüneteket enyhíteni lehet Csak néhány példa: galvánfarád, ingeráram, rövidhullám, kvarc, négy rekeszes galvánáram kezelés, ezen kívül masszázs, vízalatti masszázs, kénfürdő, parafinpakolás stb. A vasasi fizikoterápiás egység a második ilyen létesítmény a Mecseki Szénbányáknál. Létrehozására vitathatatlanul nagy szükséq volt. Manapság a mozgásszervi megbetegedések szinte népbetegségnek számítanak. Előfordulásuk a bányászatban dolgozóknál a munkakörülmények miatt két—háromszorosa az országos átlagnak. Korunk orvostudománya az idejekorán felismert mozgási- szervi megbetegedéseket áltáléiban eredményesen gyógyítja, illetve enyhíteni tudja a kellemetlen, fájdalmas tüneteket. Ezt a gyógyító kezelést hamarosan üzemorvosi alapellátás keretében kapják meg a vasasi és Vasas környékén lakó bányászok. Dunai Imre Takarékos Baranya Száznegyvenkétezer kamatozó kötvény Kedvelt az új forma Egy új pénzügyminisztériumi rendelkezés megszüntette a három százalékos betéteket. Az OTP Baranya megyei Igazgatóságán 1976 decemberében 142 000 kamatozó könyvet tartottak nyilván, ebből csaknem harmincezer három százalékos, háromhavi lekötésű volt. Az ügyfél most választhat: átteszi a pénzt öt százalékra, s egy évig nem nyúlhat hozzá, vagy predig két százalékra, s akkor bármikor kiveheti. A takarék- szövetkezetek és OTP-fiókok az előbbi esetben ,.átírják” g könyvet, az utóbbiban viszont minden pénzt ki kell venni és új könyvet Íratni. A postai betétek esetében mindenképp új könyvet kell íratni, lévén, hogy a postai adminisztráció amúgy is túlterhelt — még a kamatokat sem ők számítják. Eddig év végén az igazgatóságra küldték be, a közelmúlt újítása folytán a megye összes betétének kamatát a Számviteli és ügyvitelszervezési Vállalat komputere számítja. Döntés előtt Gondolom, aki eddig ilyen lekötésre adta a pénzét, azért tette, mert fél, hogy nem tudja kivárni az egy évi érinthe- tetlenséget — s ezek az emberek most sem öt százalékosra, hanem azonnal kivehetőre íratják át a pénzüket. Viszont, ha minden egyes három százalékos betét kezelésére, átírására mindössze tíz percet számolunk, ez csak Baranyában több mint négyezernégyszáz munkaóra. Nem számítva azt, hogy a postatakarék esetében a kamat elszámolásáról levélben értesítik az ügyfelet (újaibb költség), aki kénytelen újra bemenni a postára átiratmi a kamatot. Tehát munka-dömping van az OTP-nél. Kedvezmény a dönteni nem tudóknak: nem kell azonnal megnevezniük az új betéti formát; legkésőbb 1979. december 31-ig kell dönteniük, addig p>énzük — ha nem nyúlnak hozzá, három százalékot kamatozik. Gondot jelent az OTP-nek — igaz, kellemesebb gondot, ahogy a takarékoskodóknak is — az új takarékossági forma, a takaréklevél, melyből eddig január 1 óta hatmillió forint értékben váltott a megye lakossága. Felváltható Mi ennek a lényege? Külsőleg hasonlít a gépkocsinye- reménybetét-könyvhöz, nincs benne lap, mindössze egy ösz- szehajtott kartonból áll. Meghatározott címletekben — ötezer, tízezer, és húszezer forint értékben — váltható, a hátlapján feltüntetett táblázatból a tulajdonos tudja, hogy minden év minden napján mekkora kamatra számíthat. S nem utolsó sorban: hat százalékos kamatot fizet Igaz, három évig benn kell hagyni. Ez csak látszatra kemény feltétel, mert általában nagyobb összegekről van szó, például százezer forint esetében megéri a három évet az évi ezer forintos kamattöbblet. További érdekesség, hogy ha nem telik le a kötelező idő, a levél akkor is kamatozik. Ha egy éven belül kiveszik — ugyanúgy mint az ötszázalékos esetében — kamat nincs, ha azonban egy év után szüntetik meg, akkor három százalékot, két év után pedig öt százalékot kapnak az ügyfelek. A takaréklevél fel is váltható: a nagyobb címletek kisebb címletekre, vagy kisebb címletekre és készpénzre. Kis apróság Hogy azonban itt is legyen tollvégre méltó aprósáq: takaréklevél az OTP-fiókoknál és takarékszövetkezeteknél váltható, és csak harmadosztályú vagy magasabb minősítésű postahivataloknál. Mivel a megyében mindössze húszegynéhány ilyen posta van, utazik az ügyfél. Például a mohácsi járásban, ahol aZ OTP illetékesei szerint a legtakarékosabb emberek élnek; csak Mohácson, Bolyban és Duna- szekcsőn van megfelelő minősítésű postahivatal, a járásiaknak keresgélniük kell, melyik postára, OTP-fiókhoz vagy takarékszövetkezethez utazzanak. Vagy nem utaznak, ami azért alig valószínű, mert gyarapodnak a betétek. Gyarapodjanak is! Sz. P. Szigetváron elkészült az ország első komplex agrokémiai központja, melyet a Szigetvári Állami Gazdaság, a Baranya megyei AGROKER Vállalat és öt környékbeli tsz alakított, a növényvédelem és a műtrágyázás fejlettebb és gazdaságosabb alkalmazására. A bázis megteremtése egy-egy gazdaság teherbíró képességét meghaladta volna, hiszen az új tipusú mezőgazdasági üzem 28 millió forintba került A bázison műtrágya-tárház, nö- vényvédőszer-raktár és helikopter állomás épült Hat földi, illetve légi brigád 25 ezer hektár területen az előrejelzésnek megfelelően végzi el a szántóföldeken a szükséges műtrágyázást, illetve növényvédelmet. A műtrágya raktározása ragasztott fg- szerkezetű épületben. A fa ugyanis a vas, illetve vasbeton szerkezetnél is jobban ellenáll a műtrágya korrodáló hatásának.
