Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-22 / 52. szám

6 1977. február 22., kedd Dunantűlt napló Ismerjük meg a jogszabályokat iií|piip előtt Ismétlések fl gyáiáalósagi veil»-, óvóinlézkedésekriíl • Veszélyeztetett sorsú gyermekek • Hatósági és munkahelyi figyelmeztetés • Számítanak a lakosság bejelentéseire A televízió néha „megkapja a magáét" azért is, ha ismé­tel. A türelmetlen és falánk né­ző, ha újdonságra, új ízekre vágyakozva bekapcsolja a ké­szülékét és már látott filmkoc­kák kerülnek eléje, hajlamos a szitkozódásra. Sokára szokjuk meg, hogy unalmunkat ne ép­pen azzal az egyetlen, jobb sorsra érdemes tévével akarjuk elűzni, vagy hangulataink ki­szolgálását ne éppen attól várjuk. Pedighát van rádió is, vannak könyvek, a városban — ha nem is könnyen — még sé­tálni is lehet. . . S azjsmétlések szolgálhatják azt a nemes célt, hogy akit adott időben máshová szólított a kötelesség, láthasson olyan műsorokat, amelyeket látni ér­demes. Ezért lehet egyetérteni a február 15-i, keddi, második adás programjával, amely a januári műsorokból emelt ki né­hány ismétlésre valóban érde­meset. A Pécsi Balett két pro­dukcióját amúgy is szívesen nézzük meg újra és újra. Egyébként pedig: éppen ez az a műfaj, amelynél az ismétlés talán még arra is jó, hogy a táncművészetben nem túlságo­san járatos néző másodjára újabb dolgokat vehessen észre, jobban élvezhesse, elmélyül­tebben követhesse a műsort. Az ismétléseknek tehát van létjogosultságuk. Talán még a szilveszteri adás ismétlésének is, noha egy közönséges feb­ruári szerda estén ugyanúgy kacagni a szorosra préselt poénokon, mint Szilveszter bo­londos éjszakáján — legalább­is bizarr dolog. De nem isme­rünk lehetetlent, mint a cím is mondotta. A délelőtti ismétlő adósokhoz nincs megjegyezni valóm, hi­szen ténylea semmi se lehetet­len, még az is lehetséges, hogy valaki hétköznap reggel nyolc órakor hajladozni kezd arra a felszólításra, hogy a „karos­székből álljanak most fel”, de hogy nyugdíjasok cselekszik-e ezt vagy kétműszakos dolgozó nők, azt nem tudom. Azonban lehet a dologban valami, mert vasárnap ugyanez a harci jel­szó csak öt perccel kilenc óra előtt hangzik fel, ilyenkor a dolgozók kicsit tovább elhat­nak, ezen az áldott szép napon, a vasárnapon. Hogy a további­akban visszafekszenek-e, főzni vagy kertet ásni kezdenek-e, nem tudjuk, de állítólag a té­vét nem nézik. Ismerősöm rég­óta agitál, hogy írjam meg a vasárnap délelőtti műsorokat. Csupa iskola az egész, mondja, meg csupa ismétlés. Sokáig ter­veztem, hogy egy vasárnap dél­előttöt a tévé előtt ülök, de sosem sikerült. Most majdnem megtettem, dehát nem járok a .Mindenki iskolájába, az oxidá­ciót és a redukciót már az is­kolában sem szerettem, az oxi­dációról az oxigén, az oxigén­ről a friss levegő, a friss leve­gőről a napsütéses erdő jutott az eszembe, így azután ... Vagyis mindenkit türelemre intenék: ne szidjuk annyit az ismétléseket.... H. E. sabb és egyre növekvő je­lentőségű területe a ve­szélyeztetett gyermekek ér­dekében az ún. megelőző jellegű védő-, óvóintézke­dések alkalmazása. Ha a gyámhatóság azt tapasz- > talja, hogy a kiskorú gyer­mek testi, értelmi, erköl­csi fejlődése környezeté­ben bármilyen okból nincs biztosítva, köteles megten­ni a gyermek érdekében a megfelelő intézkedéseket A cél az, hogy a gyermek helyzetét a családon belül erő­sítsük meg és ezzel elkerülhes­sük a kiskorú állami gondozás­ba vételének szükségességét. Ezért nevezzük ezeket az intéz­kedéseket megelőző vagy vé­dő-, óvóintézkedéseknek. A vé­dő-, óvóintézkedések akkor le­hetnek eredményesek, ha a gyámhatóság időben értesül a veszélyeztetett gyermekekről. Az ilyen irányú bejelentések első­sorban védőnőktől, iskoláktól, rendőrségtől, társadc'mi aktí­váktól érkeznek, de mindenki­nek joga és egyben erkölcsi kötelessége is, hogy felhívja a hatóság figyelmét a bármilyen okból segítségre szoruló gyer­mekekre. A bejelentés írásban vagy szóban történhet a veszé­lyeztetett gyermek lakhelye sze­rinti községi, nagyközségi ta­nács szakigazgatási szervénél, illetve a városi, városi kerületi vagy járási gyámhatóságnál. Mint a gyámügyben minden beadvány, az ilyen jellegű be­adványok is illetékmentesek. A gyámhatóság a bejelentés után a kiskorú körülményeit körültekintően kivizsgálja, kör­nyezettanulmányt végez, szük­ség esetén véleményeket sze­rez be, illetve tanúkat hallgat meg, majd pedig a veszélyezte- tettséq jellegének és fokának megfelelően védő-, óvóintézke­déseket alkalmaz. A védő-, óvóintézkedésekről a gyámhatósági eljárásról szó­ló 1/1974. (VI. 27.) OM sz. rendelet (Gyér) 70—76 §-ai tar­talmaznak rendelkezést. Azokban az esetekben, ahol a veszélyeztetettség enyhébb fokú, egy hatósági figyelmezte­tés is elegendőnek bizonyul. Ilyenkor a gyámhatóság meg­hallgatja a gyermeket vagy a szülőt, felvilágosítással látja el és figyelmezteti magatartásá­nak helytelen voltára. A figyel­meztetés jegyzőkönyvbe foglal­ható és szükség esetén meg­ismételhető. segítség A gyámhatóság indokolt eset­ben segítséget nyújt a veszé­lyeztetett gyermek bölcsődei, óvodai, napközi otthoni elhe­lyezésében és kötelezi a szü­lőt, hogy a gyermek számára biztosított elhelyezést folyamato­san vegye igénybe. Ha a gyer­mek veszélyeztetettségét alkal­mazkodási, tanulási vagy egyéb nevelési problémák okozzák, a gyámhatóság kötelezheti a szü­lőt, hogy vegye igénybe a gyer­mek-ideggondozó intézetet vagy nevelési tanácsadót és a kiskorú nevelése során érvénye­sítse az ott kapott tanácsokat. Itt kell megjegyezni, hogy a megyében egyelőre csak Pé­csett működik nevelési tanács­adó (Megye u. 24.), mely már eddig is hathatós segítséget nyújtott a pécsi gyámhatósá­gok megelőző munkájához. Gyámhatóságaink egyre jobb kapcsolatot tartanak a munka­helyekkel is. A gyámhatóság ugyanis védő-, óvóintézkedés keretében megkeresheti a mun­káltatót vagy az illetékes szak- szervezeti szervet, hogy a szü­lőt a rendelkezésére álló esz­közzel bírja rá a gyermek szem­pontjából helytelen magatartá­sának megváltoztatására. A gyámhatóságok elősegítik to­vábbá a 14. életévüket betöl­tött veszélyeztetett kiskorúak munkába helyezését, valamint segítséget nyújtanak a Szülő munkafeltételeinek megjavítása érdekében. Amennyiben a gyámhatósági, munkahelyi figyelmeztetések nem vezetnek eredményre, a gyámhatóság bírsáq kilátásba helyezését tartalmazó határo­zattal kötelezheti a szülőt meg­határozott magatartás tanúsítá­sára, illetve kötelezettség telje­sítésére. "Rendkívüli !!!!!!!!iipi plll A gyermek egészségét veszé­lyeztető környezeti ártalom megszüntetése iránt a gyámha­tóság az illetékes egészségügyi szervek (járási, városi, kerületi főorvos, körzeti orvos, iskolaor­vos) közreműködésével intézke­dik. Ha a kiskorú fejlődését anyagi eszközök hiánya gátol­ja, rendkívüli segélyt utal ki vagy rendszeres nevelési se­gélyt állapít meg a gyámható­ság. A segély kiutalásának fel­tételeiről a Dunántúli Napló f. év február 8-i számában ad­tunk részletes tájékoztatást. Védő-, óvóintézkedés kereté­ben a gyámhatóság kezdemé­nyezheti a bíróságnál a szülői felügyelet megszüntetését, a kiskorút illető tartásdíj megál­lapítását, a gyermek elhelyezé­sének megváltoztatását, továb­Annak ellenére, hogy ha­zánkban sohasem volt jelentős méretű autógyártás, a magyar szakemberek szerepe az au­tomobilizmus fejlesztésében kü­lön méltatást érdemel. A sort Jedlik nyitja meg a dinamóelv felfedezésével, majd Bánki— Csonka folytatja a porlasztó feltalálásával. De Bánki ismer­te fel elsőként a sűrítés növe­lésének jelentőségét is. A Bán­ki—Csonka motor, amelynél a benzin kompressziótűrését víz- befecskezdezéssel növelték, 30 százalékos gazdasági hatásfok­bá a szülőnek társadalmi bíró­ság által történő vagy bünte­tőjogi felelősség revonását és alkoholfogyasztásból eredő rendellenes magatartása miatt alkohol elvonó gondozásra kö­telezését, súlyosabb esetben munkaterápiás intézetben törté­nő gyógykezelésre kötelezését. Kirendelt pártfogó §| Mindezen intézkedések mel­lett a gyámhatóság — szükség esetén — az eljárás bármely szakaszában határozattal párt­fogót rendelhet a veszélyezte­tett kiskorú részére fejlődésé­nek folyamatos biztosítása és ellenőrzése céljából. Pártfogó­ul hivatásos vagy társadalmi pártfogót lehet kirendelni. A hi­vatásos pártfogó ilyen feladat­tal megbízott főfoglalkozású pedagógus, míg társadalmi pártfogó lehet bárki, akinek személyi adottságai és körül­ményei alkalmasak a veszélyez­tetett kiskorú nevelésének elő­mozdítására. Amint láthatjuk, igen széles a gyámhatóságok által alkal­mazható védő-, óvóintézkedések köre. Ezeket az intézkedéseket a gyámhatóságok külön-külön és együttesen is alkalmazzák. Gyámhatóságaink egyre na­gyobb gondot fordítanak a megelőzésre, és mind több esetben veszik igénybe a vé­dő-, óvóintézkedések adta le­hetőségeket. Részben ennek köszönhető, hogy Pécsett az ál­lami gondozottak száma az el­múlt öt évben 694-ről 482-re csökkent. A védő-, óvóintézkedések ha­tékonysága érdekében számí­tunk a lakosság bejelentéseire, valamint aktív közreműködésé­re a veszélyeztetett gyermekek és családok üzemi patronálása és társadalmi pártlfogolása te­kintetében. Dr. Sulyok Endréné Pécs m. város Tanács V. B. Igazgatási Osztály főelőadója kai dolgozott A korabeli mo­torok kétszeresével! 1902-ben elkészült autójuknál megoldot­ták a kormányzott kerekek meg­hajtását és a motort keresztbe helyezték el. Issigonis ezt a megoldást csak közel 60 évvel később alkalmazta! Galamb, a híres T-Ford főkonstruktőre. Já- ray 1922-ben szabadalmaztatja az áramvonalas kocsiszekrény elvét. Jendrassik a dízelmoto­rok tökéletesítésében ér el ma­radandó sikereket. Barényi több, passzív biztonságot szolgáló ta­lálmány után szabadalmaztat­ja a biztonsági karosszéria el­vét ... A kép korántsem teljes, de most vissza kell térnünk az autók további fejlődéséhez. A háború utáni években csakhamar megindul az autó­ipar gépezete. A nehéz gazda­sági helyzet miatt sok európai gyár fordul a kis- és törpeko­csik felé, de még a munka nél­kül maradt repülőgyárak néme­lyike is. Messerschmitt, Dornier törpeautókat kezd gyártani ... A gazdasági helyzet stabili­zálódásával azonban az autó­val szembeni követelmények megváltoznak, és megnő a ke­reslet is. A színen új autónagy­Pedagógiai módszerek Szabad ezt, ugye nem...! Egerszegi László felvételei Hogyan neveljük át az ideges gyermeket? Régóta kimutatták, hogy mindenféle fogyatékosság — ha nem öröklődése*» alapul — fokozatoson fejlődik ki a gyer­mek egész élete folyamán. Azok a körülmények, amelyek kisgyermekkorban a rendelle­nes viselkedést előmozdítják, később el is tűnhetnek, de megmaradnak o gyermekben a csúnya1 Szokások, a kitartás hiánya, a súlyos sérelmek, a nyomasztó emlékek. A gyermek pszichikumában mindig új tu­lajdonságok alakulnak ki. A rendezetlen családi körülmé­nyek, a felügyelet hiánya, a nevelők durva hibái, mind hat­nak a gyermek viselkedésére, fokozatosan torzíthatják lelki alkatát és maradandó defek­tusokat idéznek elő benne. A tartósan rendellenes visel­kedésű gyermek fejlődése any- nyira bonyolult, és kivételes természetű, hogy nevelésükre különleges pedagógiai mód­szereket kell alkalmaznunk. Pontosabban, átnevelésről kell beszélnünk, hiszen azzal kez­dődik a nehezen nevelhető gyermek visszatérése társai kö­zösségébe. A pedagógusok körében ta­lálkozunk olyan véleménnyel, omely szerint az idegbeteg gyermeket csak az orvos gyó­gyíthatja. Valójában azonban az idegrendszer egyes köny- nyebb zavarainak, rendellenes­ségeinek kompenzálásában, ki­küszöbölésében ugyanilyen sze­repet játszhatnak a tisztán pe­dagógiai módszerek is. Említsünk meg néhány ilyent! Az órán kisebb egyéni fel­adatokkal kell lehetőséget ad­nunk .az egyhangú munkába gyorsan belefáradó tanulónak arra1, hogy más tevékenységre kapcsoljon át, s így bizonyos mértékben kipihenje magát: kérjük meg, hogy menjen: ki az osztályból, nedvesítse meg a szivacsot, hozzon színes krétát a tanáriból stb. Az iskolában és a napközis csoportokban nagyon ajánlatos lényegesen módosítani az ide­ges gyermekek napirendjét, munkarendjét: növeljük kétsze­resére sétájuk idejét olyan kü­lön társadalmi megbízatások­kal, amelyeket az udvaron kell elvégezniük, feltétlenül vonjuk be őket valamilyen sportkörbe; olyan foglalkozásokba, ame­lyek főként a szabad levegőn folynak. A bentlakásos és egészna­pos iskolákban még az is na­gyon fontos — s nemcsak fi­zi ológiiai lag, hanem pedagó­giai szempontból is — hogy milyen színű a tanterem és a zsibongók fala. Az élénk, rikí­tó és egyhangú — különösen a különböző sárga árnyalatú — színek fokozzák a gyermek ingerlékenységét Ezzel szem­ben a lágy tónusok — főleg, ha a tanterem minden falsík­ja más színű — csökkentik fe­szültségüket. Az erősen ingerlékeny, ide­ges tanulók mellett sok baj van az iskolában a csökkent, lassú :eakciójú, aszténiás ideg­rendszerű gyermekekkel is. Ezek lomhák, nem zavarják a rendet, de kihúzzák magukat mindenféle közös munkából. Soha sem szabad elfelejte­nünk, hogy az ideges gyermek­re nem szabad haragudni. Nem a harag, hanem az együtt­érzés és a gyöngédség — ez a nehezen kezelhető gyerme­kekkel való foglalkozás alap­ja. Kerényi Klára Hutákról — autósoknak III. hatalom jelenik meg: Japán. Európában pedig az igényekkel együtt nő a kocsik teljesítmé­nye, mérete és kényelme. A fej­lődéshez kiterjedt és alapos elméleti, gyakorlati vizsgálatok válnak szükségessé. A kutatási munkákhoz hatalmas autólabo­ratóriumokat hoznak létre. Az önhordó karosszéria általános­sá válik, a kocsik súlya, fo­gyasztása csökken. A biztonsá­gi követelmények is egyre fo­kozódnak. A legtöbb modell Barényi biztonsági elvei alap­ján szerkesztett karosszériával készül, de jelentős fejlődésen mennek át a fékek, a futómű és a gumiabroncsok is. A nö­vekvő kereslet kielégítésére újabb és újabb gyártási rekor­dok születnek. Issigonis doboz­autót konstruál keresztben el­helyezett motorral és fronthaj­tással. A kocsi sikert arat, a 4 milliomodik Mini 1976 végén gurul le a futószalagról. Köz­ben szérigyártásra érik Wankel forgódugattyús motorja, az NSU R 80 szenzációt kelt. Újabb meglepetés, hogy a VW fronthajtású anti-VW-ket kezd gyártani, de a fronthajtás elő­retörése más gyártmányoknál is szembetűnő ... Aztán jön az olajkrízis. Az autógyártás megtorpan, az évi 27 milliós gyártási rekord visz- szaesik. A biztonság és a ké­nyelem mellett fontossá válik a gazdaságosság, a célszerűség. Az addig se hiányzó dízelmo­toros kocsik választéka bővülni kezd. Az autógyártás válsága mégis mélyülni látszik, sokan az autóipar teljes megrokkanását jósolják ... A vásárlók azonban másként döntenek. Sok min­denről hajlandók ugyan le­mondani, de az autó nem tar­tozik ezek közé. Az évtizede­ken át imádott bálvány azért mégis ledől. Az AUTÓ-ból egy­szerűen csak autó lesz, az em­bert szolgáló gépi társ ... Mivé fejlődött hát az autó? Feleljen erre néhány adat: Daimler első motorja alig fél­literes, 1 LE-s és súlya 90 kp. A legújabb Lancia 2,5 literes motorja 140 LE, súlya 132 kp. Az előbbi fordulatszáma 650, az utóbbié 6000... Az első világháború idején 600 ezer autó volt a világon. Ma közel 250 millió, csak személykocsi­ból. Búsbarna László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom