Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-22 / 52. szám
Busójárás Mohácson Különösen azok mulathattak jól, akik már régen, netán először voltak busójáráson Mohácson vasárnap. A Széchenyi téren és a Kossuth mozi előtt vidám térzenével várták a vendégeket. Tarka szoknyák, színes népi öltözetek, marcona jankele- és busócsoportok tűntek fel itt is, ott is, ragyogó színeket szőve a tarka forgatagba. A rendezvény egyik mozzanataként az érdeklődők megtekinthették egy minden ízében eredeti naiv népi művész, Pólyák Ferenc munkálkodását a mozi előtt heverő jókora fahasábon, amelyből a bemutató során rövidesen formás szobor kerekedett ki. Délután aztán a mester elkészítette a szobor „feleségét” is. Délelőtt tíz órakor a Kossuth moziban Dunáról fúj a szél címmel nemzetiségi népzenei műsor, tizenegy órakor pedig a Bartók Béla művelődési központ szabadtéri színpadán néptánc műsor szórakoztatta a busójárás korán érkezett vendégeit. Ennek keretében fellépett a jugoszláviai Sumodiából való Barátság és Egység elnevezésű táncegyüttes, a Horvátországi Magyarok Szövetsége központi táncegyüttese, a Mohácsi ÁFÉSZ dunaszekcsői néptánc csoportja, a kótolyi Tam- burice együttes és a szebéoyi néptánc együttes. Dmitrovic Marko, ő a sumo- diaiak művészeti vezetője és egyben harmonikása elmondta, hogy az együttes az ottani hagyományok ápolására alakult. Tagjai munkás és értelmiségi fiatalok. Negyedszer járnak Mohácson. Szeretik ezt az ízes népünnepélyt. Táncolnak és énekelnek: „Táncra hív a furulyaszó, jókedvünk magasro hág"... dalolták. Jókedvűen csattogott a színpadon a sok sumodiai bocskor és produkciójuk után a sokezer jókedvű tenyér a nézőtéren. A Jókai utcában hatalmas bazár-sátorsor várta a farsangolók tízezreit, céllövöldék, hullámvasútok csábították köny- nyed szórakozásra az ifjúságot. Délután kettőkor gyülekeztek a busók és a jankelék a Káló téren. Ekkor kezdődött az általános iskolások, fél órával később pedig a busók látványos farsangi felvonulása. A Széchenyi téren aztán „Mindenki énekelt" — Budai Ilona előének- lése hallatán, sötétedéskor pedig meggyújtották a máglyát. A roppant dörrenések és harsány kereplés közben felvonuló busák és jankelék ezúttal is fölöttébb ritka látványosságban részesítették a vendégeket. A lányok és a fiatal nők között akadtak persze sirdogá- lók is — egyik-másik jankele cumisüvegében a kelleténél némileg több pálinka, zsákjában pedig túlontúl kemény „hamu” volt... Este a Bartók Béla művelődési központban délszláv folklórműsort rendeztek, utána pedig sokácbált Egy pestről érkezett hölgyvendég megjegyezte: — Ilyen jól mostanában nem szórakoztam. Jankelék Való igaz. Eredeti hamisítat- lanságából mit sem veszített a busójárás. A régebbi látogatók szerint azonban a kulturális program mintha megcsappant volna ... Kár. Bebesi Károly ■ Közös akciók a tsz-ekkel ■ Egymilliárd feletti termelési értéket tervez a megyei Kllatlorgaimi és Húsipari Vállalat — Feszült légkör, a problémák megoldásának keresése volt jellemző az 1976-os esztendőre — hangsúlyozta a tegnap délután megtartott műszaki konferencián Szabó László, a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója. — A legtöbb gondot a sertéshizlalás visszaesése okozta. Tavaly a hízottsertés termelés — 1975. évihez viszonyítva — nagyüzemeknél 87,5 százalékos volt, a háztájiban pedig 33 százalékkal esett vissza: negyvenkilencezerrel kevesebb sertést tudtunk felvásárolni Baranyában, mint egy évvel korábban. összesen 185 000 sertést vett át a nagyüzemektől, a háztáji és kisegítő gazdaságoktól a vállalat Ennek ellenére a húsellátásban nem volt fennakadás, mert besegítettek a társ- vállalatok. Kedvezően alakult a szövetkezetekkel közösen megvalósított kocaakció: 1343 vemhes kocát helyeztek ki a háztáji gazdaságokba. Ezzel és az önMezőskapcsolókat (villamosenergia-elosztókat] utcai részlege. Januárban 28 mezőt gyártottqj huszonnégy mező szerelését végzik és a hőnap erős kocabeállítással már jelentősen megemelkedett az évvégi állomány. 1976. december 31-én a nagyüzemekben 859- cel, míg a kistermelő gazdaságokban 1168 kocával volt nagyobb az állomány, mint egy évvel korábban. A vállalat 6700 süldőt és malacot bérbe hizlaltatott úgy. hogy az eddig kihasználatlanul álló ólakat is betelepíttették. Vágómarhából 26 826 darabot vásárolt fel a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a tervezettnél valamivel kevesebbet. A kedvezőtlen piaci lehetőségek miatt nem valósulhatták meg exportelképzeléseik sem: a tervhez viszonyítva 15,3 százalékkal csökkent a külföldre irányuló szállítás. Fellendülőben van viszont a juhászat Mutatja az'a tény is, hogy a vállalat megháromszorozhatta tervezett forgalmát. A kalkulált tízezerrel szemben 34 700 birkát tudtak eladni. A gondok ellenére eredményes évet zárt a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Termelési értékük meghaladta az egymilliárd forintot. Remélik, hogy az elmúlt évi hullámvölgy után a mező- gazdasági üzemekkel kialakított jó kapcsolatok eredményeként és a háztáji gazdaságoknak biztosított kedvezmények hatására 1977-ben javul a felvásárlás. Idén 137 500 hízott sertést kívánnak felvásárolni a nagyüzemektől, míq a háztáji kisegítő gazdaságoktól 70 000-et Ezenkívül öt és félezer „bérhizlal- tat”. összességében 15,1 százalékkal többet, mint az elmúlt esztendőben. Ez a mennyiség az országos átlagnál is jobbnak ígérkezik. Az első negyedévben 12 700 süldőt vásárolnak fel. Vágómarhából 1977-ben kevesebbet mint tavaly: huszonötezerháromszázat. A közeli hetekben 630 növendékbika érkezik Lengyelországból, amelyet bérben hizlaltatnak majd. A Baranya megyei Allatfor- galmi és Húsipari Vállalat egy- milliárd-háromszázhuszonnyolc- millió forintos termelési értéket tervezett az idei esztendőre. Hosszútávfutó vállalatok A legtöbb iparágban emlegetnek néhány céget úgy a minden fölött szkeptikusan töp- rengők, mint „akiknek bejött a lutri”. Már-már hajlanánk arra, hogy higgyünk a titokban folyó nagy ipari szerencsejátékban, ahol az ötös találat milliárdokat ér, ám óvatosságra int az a közhely számba menő igazság, hogy a gazdasági életben semmit nem lehet a szerencsére bízni. Ha azután tüzetesebben szemügyre vesszük az enyhe gúny s az irigység elegyével körített vállalatokat, kiderül, a „bejött lutri" nem más, mint a józan és hosszútávra szóló stratégia, azon belül pedig az átgondolt fejlesztés gyártásnál, gyártmánynál, a minőségre és mennyiségre együttesen ügyelő üzletpolitika. Ot esztendő, az 1971 és 1975 közötti időszak tapasztalatait vizsgálva arra a fontos tanulságra bukkanhatunk, hogy a negyedik ötéves tervben azok a vállalatok érték el a legdinamikusabb fejlődést, ahol hosszútávú program alapján dolgoztak. E cégek sorában említhetjük a közúti járműgyártás, az alumíniumipar, a vegyipar — főként a nehézvegy- ipar — több termelőegységét. Ami azt mutatja: a távlati nép- gazdasági célokhoz igazodni üzletnek sem rossz. Ahogy a különálló szemek a láncban kapják meg igazi rendeltetésüket, szerepüket, úgy a vállalati tevékenység sem választható el más vállalatok, intézmények munkájától. Ha tehát az egyik cég arányt, mértéket téveszt, rosszul nézi a naptárt, s csak a mindenkori rövid útszakaszt látja, zavart okozhat másoknál ezzel, ami azután hullámmozgásként terjed, hol gyengül, hol fejerősödik, de hat. E hatások valódi erejét akkor becsülhetjük fel igazán, ha leírjuk: hazánkban egy-egy vállalat olykor egész iparággal, iparág túlnyomó részével egyenlő. Ez a helyzet például a cement- és mész- iparban, a papíriparban, az üvegiparban, a selyem-, a len- és kenderiparban, a gumiiparban. Ilyen vállalatok esetében különösen nagy, ám másoknál sem sokkal kisebb súllyal esik latba a rövid- vagy hosszútávú tervezés uralkodó szerepe. A hosszútávfutáshoz tréning kell, tapasztalat az erő jó beosztásához, nem hiányozhat a taktikai érzék sem, mikor kell tempót váltani, a bolyban maradni, majd ‘kiugrani, s bátor hajrával elsőként a célba érni. Tagadhatatlan, ilyesfajta ismereteket csak a legutóbbi esztendőkben szerezhettek a vállalótok, hol küszködve, hol könnyedén. A gyakorlatlanság mellé társul azután a kényelmesség, a megszokotthoz ragaszkodás, s máris forog a „verkli”, a folyó termelés szorgalmazása, a napról napra, hétről hétre élés. Bejött a lutri, bejön? A boldogulás ilyen útjainak nincs köze a szerencséhez, ahhoz sokkal inkább, hogy jól fogant gondolat okosan születik, s haszonnal megy végbe. E haszon nem nyeremény, hanem nyereség, erkölcsiekben, s anyagiakban. Hosszútávon, azaz biztonságosan, mert kemény munkával támasztották, támasztják meg azok, akik fölismerték: a restnek a kicsi is nehéz, a serény a soknak is gyorsan a végére ér. Hamisítatlan népünnepély volt A korszerű csarnokban 120 sertést, 30 szarvasmarhát vágnak óránként Jelentősen növekszik Busák a látogatók tömegében Erb János felvétele a sertésfelvásárlás Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli n anl o XXXIV. évfolyam, 52. szám 1977. február 22., kedd Ara: 80 fillér gyárt exportra a MEGYESZER mohácsi. Vágóhíd és adták át az iraki megrendelőknek, jelenleg végén szállítják. — Szokolai felv. —
