Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-20 / 50. szám

Ember és munkaerő vitának, amelyet a Magyar Televízió ta­valy decemberben in­dított, s amelyet tizenkilenc megyénk napilapjai több mint egy hónapig gombolyítottak (s amely február 19-én a televí­zió kerekasztal beszélgetésének témája volt), visszatérő refrén­je, hogy honnan vegyük, ami nincs. Vagyis: növekvő gazda­sági és társadalmi feladataink meqvalósításához honnan biz­tosítsuk a megfelelő számú és képzettségű munkaerőt? A többszáz úiságcikk, riport és nyilatkozat közül különös ér­deklődéssel olvastam eqy párt­munkás hozzászólását, amely­nek az a lényege, hogy az eqyik gazdasági vezetőt átküld­ték a meqve másik gyárába: nézzen csak körül, hogy ott miért iobb a munkahelyi lég­kör, mint a saját portáián. A szomszédolás után a „küldött" köntörfalazás nélkül elmondta: „szó, ami szó, ott jobban hall­gatnak minden munkás, min­den vezető véleményére, ott jobban gazdának érzik magu­kat az emberek, mint minálunk. És az is iqaz, hogy ott vala­mivel kevesebb a kereset, de mégis- kisebb a vándorlás, mint itt. Valahogy jobban értenek az emberek nyelvén, egy kicsit mindenki jobban töri a feiét a közös gondok megoldá­sán . . .” Hangsúlyozom: nagyon tet­szik ez az őszinte nyilatkozat, mert feleletet ad ró, hogy mit várnak az emberek a vezetőik­től, s mire kell ügyelniük azok­nak, akik a vezetés tudomá­nyát — iqen a tudományát, ne féljünk ettől a megfogalmazás­tól — hasznosan, az emberek gondolkodásának, érzéseinek felhasználásával, és nem mel­lőzésével, kívánják alkalmazni. A vezetés elsősorban emberi kapcsolat, hiszen mindenfajta vezetés emberrel — a televízió és a megyei lapok szóban for­gó vitájánál maradva, munka­erővel — függ össze. Emberrel, munkaerővel, aki -irányít, s em­berekkel, munkaerőkkel, akik­nek a feladatot végre kell haj­taniuk. Bizonyítani sem kell, hogy ebben milyen nagy sze­repet játszik a munkát irányító vezetők és beosztottak közötti kapcsolat milyensége. Egy ki­csit a politika nyelvére lefor­dítva a szót, és szabadon idéz­ve Kádár Jánosnak egy an­gyalföldi választói nagygyűlé­sen elmondott véleményét, az emberek egyetértenek a párt politikájával, azzal a közszel­lemmel, ami az országban ‘ál­talában jellemzi az életet, s ezért az ország jól érzi magát. Az azonban, hogy az egyes emberek külön-külön jónak vagy rossznak érzik-e helyze­tüket, sokban függ a gyárigaz­gatótól, a tsz-elnöktől, a hi­vatali vezetőtől, a brigádveze­tőtől, a művezetőtől vagy akár — fegyveres testületeknél — a rajparancsnoktól. Ezért a mun­kaerőhelyzettel összefüggésben is nagy gondot kell fordítani arra, hogy vezetőink rendelkez­zenek a vezetéshez szükséges képességekkel, s azokkal jól is tudjanak élni. Hogy e tekin­tetben sok még a tennivalónk, azt a vitázó cikkek, riportok, nyilatkozatok garmadája tanú­sítja. Többször szóba került a vita során, hogy milyen sok for­mában, s milyen differenciál­tan és árnyaltan jelentkezik na­ponta a vezetők és beosztottak jó vagy rossz kapcsolata. Bár­hol dolgozunk is, egymásra vagyunk utalva. Egymás kezére dolgozunk, helyzetünkben — gazdasági erőforrásaink feltá­rásában, munkánk hatékonysá­gának növelésében, gondjaink megoldásában — minden ko­rábbinál nagyobb hangsúlyt kap g kiegyensúlyozott kapcso­lat igénye. Mert abban, hogy az egymás közötti kapcsolatok milyenek, plasztikusan kifeje­ződhetnek a közösségi akarat értékei, a szocializmus társa­dalmának emberi értékei, a munka minőségének értékei — helyesen vagy torzított formá­ban. Még pontosabban fogal­mazva : a vezető és a beosztott kapcsolata éppen a fejlett szo­cialista társadalom építésének sajátosságai miatt az emberek jórészének a szemében óhatat­lanul az állam és az ember kapcsolataként jelentkezik, ak­kor is, ha igazgatói szerv, gyár vagy akár termelőszövetkezet, hivatal vezetői és beosztottai közötti viszonyról van szó. Ezért lehet országos kérdés, politi­kai kérdés a vezetés kulturál­tabbá — ha úgy tetszik embe­ribbé — tétele minden terüle­ten, ahogy erről az MSZMP 11. kongresszusának határozata is szól. Mi lehet az előrelépés mód­ja? Elsősorban a helyes veze­tőképzés. Jelenleg sokfajta cél­lal, sok vezetőt képeznek ná­lunk különféle iskolákban és tanfolyamokon. Ennek eredmé­nyeként sikerült eljutnunk odáig — s ez önmagában is igen nagy eredmény —, hogy a kü­lönböző posztokra kerülő em­berek szaktudása, világnézeti állásfoglalása ma sokkal jobb, mint korábban bármikor volt. A szaktudás, a politikai elköte­lezettség önmagában még nem vezetni tudás, s ennek visszás­ságait gyakran érezzük. Éppen ez a helyzet teszi fontossá, hogy vegyük számba mindazo­kat a lehetőségeket, amelyek­kel a legfontosabbra: az em­beri kapcsolatok áDolásának tudományára is rávezethetjük mindazokat a tisztségviselőket, akik elhivatottak a qondjaikra bízott kisebb-nagyobb kollek­tívák irányítására. rtéke szerint kell foglal- i kozni ezzel, mert min- 35Si»í-?i <jen energia, amelyet ilyen célokra fordítunk, sokszo­rosan visszatérül az emberek munkájában, nemcsak a szó szakmai, hanem emberi értel­mében is. S noha mindez sok­fajta áttételen kamatozik a munkaerőgondok megoldúsá- ban, de minden bizonnyal ka­matozik az emberek jobb mun­kahelyi közérzetében, amely fundamentuma volt és a jövő­ben is fundamentuma lesz a törzsgárda gyarapodásának. Kőszegi Frigyes Kyugat-európai kommunista pártok kollokviuma Szombaton Bécsben befeje­ződött a nyugat-európai kom­munista pártok kétnapos kollok­viuma. A nemzetközi tanácsko­zás résztvevői megvitatták az osztálybéke — az állammono­polista kapitalizmus uralmának sajátos formája — reformista politikája elleni harc kérdé­seit. A kollokviumon részt vett pár­tok küldöttei sajtónyilatkozat­ban hangsúlyozták, hogy a vé­lemény- és tapasztalatcsere megvilágította a különböző eu­rópai kapitalistq országok mun­kásosztálya harcának érdekes aspektusait és eltérő körülmé­nyeit. A nemzetközi tanácsko­zás egyúttal hozzájárult a test­vérpártok közötti kapcsolatok tóvá bbfej lesztéséhez. Jobb minőség, tetszetősebb csomagolás 25 milliós fejlesztés a kacsótai tejüzemben Zárszámadó közgyűlés a MECSEKTEJ-nél üzemrekonstrukcióra kerül sor Kacsótán, a Mecsekalji Gazdaságok Tejfeldolgozó és Értékesítő önálló közös vál­lalkozásának legnagyobb üze­mében — határozták el a MECSEKTEJ minap tartott zár­számadó közgyűlésén. A több mint 25 millió forintos rekonst­rukció tervei most készülnek, a kivitelezés várhatóan az évvé­gén vagy a jövő év elején in­dul. Egyebek között modernebb gépeket szereznek be, új fel­dolgozó csarnok, szociális lé­tesítmény, fehér-fekete öltöző, szennyvízelvezető és hasznosító rendszer épül. Úgy szerelik fel a berendezéseket, hogy a por­tól és egyéb környezeti ártal­maktól teljesen védjék q pasz­tőrözés, tejcsomagolás minden m unkafolya matá t. Tavaly több mint 13 millió liter tejet, 5300 mázsa túrót, 700 mázsa tejszínes krémsajtot, 2400 mázsa vajat, 3400 mázsa tejfelt állítottak elő. Termé­keikből bőven jutott a 160 ba­ranyai és budapesti üzletbe. Most már az összes árut hely­ben is hűtik, ugyanis átalakí­tották a hűtőteret és területe duplájára nőtt. Teljessé vált a szállító géppark és így időben gyűjtik be a tejet a 12 köz­ségi begyűjtőből, a szentdénesi téeszből, a szigetvári és bólyi állami gazdaságból, valamint a négy „alapító tag-téesztől.” A nehéz fizikai munka könnyí­tésére a múlt évben túró- és vajcsomagoló, valamint túrózó gépet vásároltak. Új áruval nem jelentkeztek, csupán a tú­rót és a tejfelt csomagolják esztétikailag, higiéniailag is szebb, megfelelőbb formában. A 162 fizikai és szellemi dol­gozó 107 millió forintos terme­lési értéket hozott létre. A brut­tó jövedelem több mint tíz­millió forint, a tiszta nyereség meghaladja a négy és fél mil­lió forintot. Ebben az évben tovább ja­vítják a minőséget és a folya­déktej mennyiségét növelik, A zárszámadó közgyűlésen részt vett dr. Bori Miklós, a Budapesti Tsz Tejiroda igazga­tója, Furulyás János, az iroda elnöke, Gyenis Pál, az MSZMP Pécsi járási Bizottságának első titkára. Az ülést Vadál Béla, az igazgató tanács elnöke ve­zette. — Cs. J — Borbándilános a Vietnami Szocialista Köztársaságba utazott Borbándi Jánosnakj a Minisztertanács elnökhe­lyettesének, a Magyar- Vietnami Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság társelnökének vezetésével szombaton reggel delegá­ció utazott a Vietnami Szo­cialista Köztársaságba az együttműködési bizottság VI. ülésszakára. Onnan a küldöttség a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság­ba utazik, a magyar-laoszi együttműködési bizottság alakuló ülésére. A küldöttség búcsúzta­tására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Bond or Jó­zsef építésügyi és városfej­lesztési miniszter, és dr. Varga József, a Miniszter- tanács Titkárságának veze­tője. Ott volt Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialis­ta Köztársaság budapesti nagykövete. Jobb tavaszi ellátást ígér a Baranyamék ■ Hét „fóliás” tsz — 355 tonna primőr ■ Egy hét múlva itt a fejes saláta A Konzum Áruház hűtőreke­szeiben, a csemege- és zöld­ségboltok kirakataiban és pult­jain mutatóban már látni fe­jes salátát, uborkát, zöldpapri­kát, a déligyümölcs árához ké­pest is túl drága — 120 forin­tos piros paradicsomot. Ezek azonban import áruk, zömmel a távoli Bulgáriából érkeztek. A hazai földben termett primőr zöldségek, — amelyeket a fó­liasátrak bocsátanak majd ki — szezonja még nem kezdő­dött el. De már a küszöbön van, mert az idén, legalábbis eddig nem fagytak él a palán­ták, kedvezőbb volt a fóliá­sokra a tél. Biztató jel, hogy a kereske­delem nagy forgalmat bonyo­lított le. fóliatakaróból. Ezúttal több mint egy vagon fogyottéi Baranyában. Főként a kister­melők vásároltak fel sokat. Az uránvárosi új Kertészbolt egy­maga 60 mázsát forgalmazott. A múlt szeptemberben megnyílt bolt egyébként sikert aratott. December 31-ig csaknem két­milliós értékben forgalmazott, januárban egy hónap alatt há­romnegyed milliót, kisgépből, vetőmagból, egyéb mezőgaz­dasági cikkekből. Az 1006-os kormányhatározat meghozta a kistermelői kedvet. Nőtt a zöld­Metszik, tisztítják a fákat a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát Siklós alatti almáskertjében. Erb János felvétele ségtermelők tábora. A megyei ÁFÉSZ-ek naponta kopogtatnak a BARANYAMÉK-nél pótszer­ződésekért. így az a 21 vagon primőr, amit a háztáji gazda­ságok január 1-ig leszerződtek, könnyen megduplázódhat. Ez örvendetes hír. De vajon hol tartanak, mit tesznek a fo­gyasztók jobb tavaszi, kora nyá­ri ellátásáért a nagyüzemek? A MÉK-hez befutott szerződé­sek alapján „fóliás" nagyüze­meink 355 tonna külön­féle primőr zöldséget — sa­látát, retket, karalábét, ubor­kát, paradicsomot és paprikát — ígérnek a fogyasztók aszta­lára tenni ezekben a vitamin­hiányos, kritikus tavaszi hóna­pokban. Február végén joggal kér­dezhetjük meg, mi van a fólia­sátrak alatt a nagyüzemi ker­tészetekben? A válasz pillanat­nyilag megnyugtató. A sátrakat mindenütt időben felállították, sőt egy részüket egész télen át fűtötték. A korai primőrök pa­lántáit kiültették. Szépen fej­lődik a saláta, a retek a sze­derkényi, a görcsönyi, a mohá­csi Új Barázda, a bólyi és az egyházasharaszti tsz-ek fólia­sátraiban, házaiban. Szeder­kényben, ahol nyolc stabil fó­liaházban olajfűtéssel nevelik a primőröket, február 25-én már szállítanak. Hatvanezer sa­látájuk fejesedik már, s Má­tyás nap után, elsőként a me­gyében ők hoznak Pécsre 10 dekás, friss, fólia alatt nevelt fejes salátát. Március elején belép a többi termelőszövetke­zet is, Mohács, Egyházasha­raszti, Görcsöny, kezdetben sa­látával, majd retekkel, karalá­béval. Hét fóliás tsz van a megyé­ben. Mágocs 5 vagon, Gör­csöny 5,7 vagon, Szederkény 6,3 vagon, Mohács Új Barázda 9,6 vagon, Egyházasharaszti 6,7 vagon, Beremend 1,8 vagon és bólyi Kossuth Tsz 0,4 vagon primőr árut szerződött le a MÉK-kel kisebb részt exportra, zömmel a megye ellátására. A BARANYAMÉK az idén első íz­ben biztosít garantált árat az I. osztályú primőr zöldségekre, ami az eddiginél biztonságo­sabbá teszi a nagyüzemi fóliás termelést. Ha az időjárás is kedvez, a tavalyinál jobb lesz az ellátás, ígéri a MÉK. Rónaszékiné Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nanlo XXXIV. évfolyam, 50. szám 1977. február 20., vasárnap Ara: 1,20 Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom