Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-18 / 48. szám

2 1977. február 18., péntek Dunántúlt naplö Zárszámadás a gödrei Béke Tsz-ben Jó gazdálkodás — súlyos kiesések • Nagy aszálykár, nagyobb költségek a hegyvidéken • Mostohább adottság — rugalmas struktúraváltás Kedvező tapasztalatok Szabad szombat az iskolákban A középiskolások is hiányolják Vegyes élet­korú KlSZ-alap- szervezetek Új forma, új lendület A vegyes életkorú KISZ- olapszervezetek létrehozására mozgalmi-pedagógiai kísérlet kezdődött még 1970-ben. A kísérlet tapasztalatai alapján két évvel ezelőtt középfokú tanintézeteinkben általánossá vált ez a forma. Az MSZMP Középfokú Oktatási Intézmé­nyek Végrehajtó Bizottsága és a KISZ Pécs városi Bizottsága értékelte a vegyes életkorú KISZ-alapszervezetekben folyó munkát. A „három lépcsős” vizsgálat során összegyűjtött eredmé­nyekről, felmérésekről Kovács Jenő. a KISZ Pécs városi Bizott­sága iskolafelelőse számolt be. Néhány tanintézet vezetője ösz- szeegyeztethetetlennek tartja az I. és a IV. évesek közös vitakö­rét. együttes munkáját. Megfo­galmazódott az is, hogy a fel­sőbb osztályosok rossz hatás­sal vannak fiatalabb társaikra. Mások éppen a „nagyok” jobb hozzáállásából, szélesebb látó­köréből fakadó előnyöket hang­súlyozzák; így a politikai vita­kör nem zárul le a foglalkozás végével, hatása az egész is­kolaközösségre kiterjedhet. A vegyes életkorú szervezeti for­ma egyik legnagyobb előnye o hagyományteremtő, folyama­tos alapszervezeti létet biztosí­tó funkciója. Az alsóbb éves alapszervezeti vezetők ismerik elődjeik tevékenységét, az ak­cióprogramok évről évre egy­másra épülnek, lemérhető az alapszervezet fejlődése is. Az új forma lendületet adott az iskolaközösségnek, javította a KISZ-munka színvonalát, bár tartalmában még fejlődhet. Az együttes ülés résztvevői végül határozatot hoztak, töb­bek között a háromévenkénti pártösszekötői értekezlet tartá­sáról és az egyes tanintézmé­nyek feladatairól. Második napirendi pontként Kardos Istvánné, az MSZMP Középfokú Oktatási Intézmé­nyek Végrehajtó Bizottsága tagja számolt be a KISZ párt­irányítás tapasztalatairól, a pártösszekötők munkájáról a középfokú iskolákban. A megjelenteket Kovács Jó­zsef. az MSZMP Középfokú Ok­tatási Intézmények Bizottsága titkára köszöntötte, az elnöki tisztséget Komlódi Józsefné, a KISZ Pécs városi Bizottsága első titkára töltötte be. Fotópályázat A pécsi Nagy Lajos Gimnáxium, a KISZ Központi és Baranya megyei Bizottsága, a Mogyar Fotóművészek Szövetsége és a Népművelési Inté­zet védnöksége alatt, o KISZ meg­alakulásának 20. évfordulója jegyé­ben az országos diáknapok és a forradalmi ifjúsági napok keretében fotópályázatot hirdet. A pályázat vá­logatott képei a XII. országos kö­zépiskolai és szakmunkástanuló fotó­kiállításon kerülnek bemutatásra 1977. április 4—14-ig a Nagy Lajos Gimnáziumban. Beküldési határidő: március 8., a nyilvános képbirálat március 20-án, az ünnepélyes megnyitót és díjki­osztást április 4-én, 12 órakor tart­ják. A legjobb eredményt elért pá­lyázók tapasztalatcseréjére április 4r—6-ig kerül sor. A pályázaton minden 20 évnél nem idősebb, középfokú oktatásban ré­szesülő tanuló részt vehet, szemé­lyenként legfeljebb 4 darab — or­szágos kiállításon vagy pályázaton még nem díjazott — kizárólag 18x24- es méretű, fekete-fehér képpel. A fotók egyike (kötelezően) — a KISZ megalakulásának 20. évfordulója je­gyében — ifjúságunk mai életét (munkáját, szórakozását, örömeit stb.) mutassa be; a többi kép té­mája szabadon választott. Egy szer­ző beküldhető összes képeinek szá­ma sorozat esetén nem lehet több négynél; o képsor nem egy képnek számit I Mindegyik fénykép hátol­dalán fel kell tüntetni a szerző ne­vét, lakcímét, tanintézetének és osz­tályának pontos megjelölését, a kép címét és sorszámát, a melléklendő nevezési lappal megegyezően. Az egyéni díjazásra felajánlott értékes tiszteletdíjak a bírálóbizott­ság döntése alapján kerülnek kiosz­tásra. Az ifjúság életét bemutató képek külön díjazásban részesülnek. A sérülést kizáró gondossággal csomagolt képeket legkésőbb 1977. március 8-ig kérjük elküldeni a Nagy Lajos Gimnázium, 7621 Pécs, Széche­nyi tér 11. címre. A hegyvidék mezőgazdaságát sújtotta a legnagyobb mérték­ben a tavalyi aszály. Itt ugrot­tak a legmagasabbra a terme­lési költségek is, mivel a hegy­oldalakat megművelni jó évek­ben is nehezebb. Közéjük tar­tozik az évek óta eredménye­sen, sok tekintetben példamu­tatóan gazdálkodó qödrei Bé­ke Tsz is, amely tegnap dél­előtt tartotta zárszámadását. A három és hat aranykoro­nás földeken, ahol csak talaj­védelemre évente milliókat for­dítanak, a magas műtrágya adagok és a jó és pontos mun­ka ellenére nagyon gyengén fizettek a növények, főként a kukorica, amiből a tervhez kö­pést 120 vagonnal kevesebb termett A növénytermelés ár­bevételéből 7,8 millió forint kiesésük volt Az évközben be­állított broiler csirke, gyöngyös és pecsenye liba hizlalással hiába igyekeztek megnövelni — mert jócskán megemelték — az állattenyésztés árbevé­telét, az ágazat összességé­ben mégis nyereség helyett 700 ezer forint veszteséggel zárt. A Béke Tsz így a terve­zett 4,4 millió nyereség helyett csak 2,2 millió nyereséget ért el, ezt is csak úgy, hogy ter­mékeik után — tekintettel a mostoha adottságainkra — 10—15 százalék ártámogatást kaptak az államtól. így a 100 százalékos béren túl nyereséget fizetni az idén nem tudtak, Nem a tagság, nem a közös gazdaság hibája ez, hisz ve­zetői leleményben, szakértelem­ben, szorgalomban Gödrén ez­úttal sem volt hiány. Mindent megtettek. Ez derült ki Weisz János tsz-elnök tegnapi zár- számadási beszámolójából is, mely a szövetkezet központjá­ban hangzott el a tagság és a meghívottak előtt, akik kö­zött jelen volt dr, Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnök- helyettese. Az elnökségben fog­lalt helyet dr. Vida József, a sásdi Járási Pártbizottság első titkára, Bíró Sándor, a Bara­nya megyei Tsz Szövetség tit­kára. A beszámoló és az 1977. évre előterjesztett termelési terv vi­tájában felszólalt dr. Pálési Gyula is, aki bevezetőben rá­mutatott; a népgazdaság 1976- ban lelassult fejlődési ütemét, az életszínvonal tervtől törté­nő elmaradását nem kis mér­tékben a mezőgazdasági ter­melés kiesés okozta. Ezért fontos e népgazdasági ágazat fejlesztése. Gödrén a vezetők — mutatott rá — a népgazdaság és a tsz-közös- ség érdekeit szem előtt tart­va bátran változtatnak a ter­melési struktúrán. A vesztesé­ges termékek csökkentésével, új, a piacon jól eladható ter­mékek fejlesztésébe fognak, s A tervezettnél 28,5 vagonnal gyártottunk több keményítőt, ez is hozzájárult a 4 milliós túlteljesítéshez, így 58 millió forint termelési értéket produ­káltunk az elmúlt évben — összegezte a Pécsi Keményítő- gyár gazdasági eredményeit beszámoló taggyűlésen. Derzsó Károlyné, a párta la pszervezet titkára. A Szabadegyházai Szeszipa­ri Vállalat pécsi gyárában 98-an dolgoznak. A pártalap- szervezet és a gazdasági veze­tés legnagyobb gondja az ál­landó létszámhiány és a fluk­tuáció. Tavaly például 51 új dolgozót vettek fel, de 61-en kiléptek. Az elmúlt évben jelentős be­ruházásokba kezdtek. Az új ívszita-berendezés például biz­tosítja majd a hazai gyógy­szeró rúg yá rak ellátását csíra­mentes keményítővel — jelen­tős devizamegtakarítást ered­ményezve. ezt a törekvésüket kedvező hi­telekkel a Magyar Nemzeti Bank is támogatja. A gödreiek ez évi tervéből megtudtuk, hogy egy 30 mil­lió forintos fejlesztést indító­nak már az idén. A tervük 1980-ig egy 15 ezres libatörzs, egy keltető telep kialakítása, amiből évi 300 ezer pecsenye libát tudnak majd exportra ér­tékesíteni. ötszáz hektárral csökkentik a kukorica területét, helyébe főként pillangós növé­nyeket vetnek. Új, az idén be­Mi lelt a javaslatok sorsa? M/ért nem épül kerékpárút? Vargára vargabetű nélkül E héten „rendkívüli" körútra indultunk. Nem egy meghatá­rozott területet, nem is esze­veszetten száguldó gépkocsive­zetőkre, vagy önveszélyesen könnyelmű gyalogosokra figyel­tünk, hanem az elmúl két hó­nap során a közlekedés bizton­sága érdekében tett javasla­taink, észrevételeink sorsáról ér­deklődtünk. Első úticélunk Mohács volt. Január 19-i számunkban java­soltuk, hogy kerékpárutat kelle­ne építeni a város és a Farost- lemezgyár között és egyidejűleg át lehetne helyezni Mohács ha­tárát jelző táblát oda, ahol a lakott terület valóban végződik. Sajnos, az út két oldalán ipartelepek vannak, így a ke­rékpárút kialakítása kisajátítá­sokkal jár, s nem valószínű, hogy ebben a tervidőszakban megépül. A városjelző táblát vi­szont már megrendelte a KPM. A Liszt Ferenc, valamint a Dó­Az üzemi pártoktató son 16-an vesznek részt, 7 dolgozót beiskoláztak a marxista esti középiskolába, sokan látogat­ják a KISZ és a szakszervezeti oktatást is, A gazdasági és társadalmi vezetők közül négy nő. Megoldották a bölcsődei és óvodai elhelyezési gondokát —• ezzel nem sok pécsi üzem dicsekedhet. Értékelték a KISZ és az SZB elmúlt évi tevé­kenységét is. A vitában felszólalók ezek­kel o kérdésekkel foglalkoztak, de legtöbbször a fluktuáció induló tömegtakarmány gyá­rukban lucerna-, zöldlisztet és egyéb takarmány peletet gyár­tanak, majd részben saját szük­ségletre, részben ugyancsak ex­portra. A fejlesztés alapjait megteremtették. Az új tervtől azt várják, hogy egy év múlva, mikor a szövetkezet 25. éves fennállását ünnepük majd, az ideinél lényegesen eredménye­sebb, tiszta nyereségben is jó­val kedvezőbb évről adhatnak számot. zsa György utcai két veszélyes kereszteződéssel a városi ta­nács foglalkozott. A tanács is szükségesnek tartja, hogy e két veszélyes útkereszteződés for­galmát közlekedési lámparend­szer irányítsa. Talqn 1980-ban így is lesz, addig is útburkolati jelek felfestésével próbálják rendezettebbé tenni a gyalo­gos- és a gépkocsiforgalmat. Megnéztük a Borjád előtti ka­nyarban elhelyezett csúszós utat jelző táblákat. Már januári őr­járatunkkor sem tartottuk sze­rencsés ötletnek ezt a megol­dást. Időközben illetékesek azt bizonyították nekünk, hogy a táblák ott a jogszabályi előírá­soknak megfelelően vannak el­helyezve. Ennek ellenére, ami­kor tegnap újra bementünk ab­ba a csúszósságán túl is rend­kívül veszélyes kanyarba (több megszüntetése, a rekonstrukció mielőbbi befejezése és a bér­kérdések jöttek szóba. Mikby Istvánné, o városi pártbizottság munkatársa érté­kelte a gyár és a pártalapszer- vezet tevékenységét felhívta a figyelmet a megoldásra váró feladatokra. Derzsó Károlyné párttitkár és Ambrusics János igazgató vá­laszoltak a felszólalóknak. Az alapszervezet tagjai elfogad­ták a beszámoló jelentést és végül a határozati javaslatot M. L. Az általános iskolák munka- védelmi helyzetéről tárgyalt teg­nap délelőtt Bujdosó László el­nökletével a Pedagógusok Szakszervezete Baranya megyei Bizottsága. A Komló város ok­tatási intézményeiben végzett munkavédelmi ellenőrzések ta­pasztalatairól Zákányi Béláné munkavédelmi felügyelő szá­molt be. A megyebizottság megtár­gyalva és megvitatva a beszá­moló jelentést, dr. Nagy Béla bizottsáqi tag előterjesztésében a 11 napos, azaz a szabad szombatos tanítási rend beve­baleset is volt már ott!), nem találtuk meggyőzőnek a jog­szabályra hivatkozást A Boly felől érkező gépkocsivezetőnek nem jelzi tábla a veszélyes ka­nyart, s amikor már benne van, szemben találja magát egy csúszós utat jelző táblával. A gyanútlan qépkocsivezető szá­mára, ha elég gyorsan is haj­tott, meglehetősen kellemetlen meglepetés az ilyesmi. Főleg, ha már csak az árokban van ideje eltűnődni a közlekedési táblák furcsaságain. A méq a kanyar előtt elhelyezett tábla biztonságosabb lenne. Válto­zatlan az álláspontunk. Pécsi útjaink során is tettünk néhány észrevételt az elmúlt he­tekben — maradt minden a ré­giben. Megírtuk, hogy egysze­rűbb és biztonságosabb lenne táblával szabályozni az elsőbb­ség kérdését a fehérhegyi busz­megállónál, mintsem pusztán a jobbkéz-szabályra hagyatkozni. Az Engels úton a Tolbuhin útra igyekvő, a környéket nem isme­rő gépkocsivezető az utca tor­kolatánál elhelyezett stop-táb­lára koncentrál, és nem arra, hogy a Tolbuhin útról bekanya­rodó autóbuszoknak előnyük van vele szemben, A városi ta­nács közlekedési osztálya min­denesetre foglalkozik ezzel a kérdéssel. Szóval, reménykedhe­tünk. Nincs megoldás az Építők út­ját szegélyező élősövény ügyé­ben. Pedig, csupán néhány mé­ternyit kellene kivágni belőle minden utcatorkolatnál, s máris áttekinthetőbb lenne a for­galom. Az Engels út burkolata pedig tegnap is vizes volt, s amíg a csapadékcsatorna el nem készül, az is marad. Ha Pécsett nem is változott semmi, a sásdi járásban „gyor­san őrölnek isten malmai”. Múlt szerdán írtunk róla, hogy Vargára csak vargabetűvel le­het bejutni egy ottfelejtett zá­róvonal miatt. Azóta ezt a zá­róvonalat „felszaggatták”. Dunai Imre zetésének oktatáspolitikai és munkajogi tapasztalatait hall­gatta meg, és értékelte. A beszámoló szerint a 11 na­pos oktatási ciklus részleges be­vezetéséről rendelkező miniszte­ri utasításban megfogalmazó­dott lehetőség nagy tetszést aratott az érintett pedagógu­sok, szülök és a gyermekek kö­rében. A megye 268 általános iskolájából összesen 79-ben ve­zették be a 11 napos, szabad szombatos ciklust — és ez Ba­ranya iskoláinak csaknem a 30 százalékában tette lehetővé a gyerekeknek,* hogy többet le­gyenek együtt a családdal, a pedagógusoknak pedig azt, hogy pihenjenek, több idejük maradjon az önképzésre. A szü­lők jelentős része hiányolta, hogy a felső tagozatban nincs szabad szombat, és így sok esetben az idősebb testvér is­kolai elfoglaltsága miatt nem lehetséges családi program ter­vezése. Mindemellett a 11 napos ta­nítási ciklus bevezetése ellent­mondásokat, gondokat is je­lent, amelyeket később a gazdagabb tapasztalatok birto­kában meg kell szüntetni. A hozzászólásokban az az igény is megfogalmazódott, hogy jó volna a gimnáziumi fakultáció bevezetésével egyidőben a sza­bad szombatos rendszert is be­vezetni, ugyanis így a tanítási rendet csak egyszer kellene át­szervezni. Pinceügyelet az akna­mélyítőknél Pécs belvárosa alatt rejtőző pincéknek megvan az a kelle­metlen következményük, hogy olykor-olykor nemcsak munka­napokon szakadnak le, hanem hétvégén, vagy egyéb munka­szüneti napon is. Két-három év óta állandóan napirenden sze­repel az a jogos igény, hogy a pincetömedékeléssel foglalkozó Bányászati Aknamélyítő Vállalat hétvégeken, munkaszüneti na­pokon tartson készenléti ügye­letet. Ez év január végétől a válla­lat biztosítani tudja e fontos készenléti szolgálat személyi és tárgyi feltételeit. Azóta minden hétvégén, valamint egyéb mun­kaszüneti napokon hatan tarta­nak ügyeletet a Bányászati Ak­namélyítő Vállalatnál éjjel és nappal, öten — egy műszaki szakember és négy munkás — otthon a lakásán várja a riasz­tást, míg a gépkocsivezető a vállalat központjában. A tele­fonon érkező bejelentés után (telefonszám: 14-877, csak rend­kívüli és sürgős esetben!) elő­ször a műszaki szakember megy ki a helyszínre. Ha úgy talál­ja, hogy az elvégzendő munká­val nem lehet várni a követke­ző munkanapig, akkor a hely­színre rendeli a négy munkást is, akik elvégzik a legszüksége­sebb munkákat. Ha az eset rendkívül sürgős és veszélyes, a vállalat néhány órán belül erő­sítést küld, A vállalat vezetése úgy ter­vezi, ha a későbbiek során szükség lesz rá, a lakáson tar­tott ügyeletet munkahelyi ké­szültségre változtatják. Egyelőre a pinceügyelet bevezetése óta egyetlen egy bejelentés sem ér­kezett pincebeomlásról. D. I. Beszámoló taggyűlés a keményítőgyárban Kedvező eredményekről számolhatott be a pártvezetőség — Rné — 1980-ban már talán lámparendszer irányítja Mohácson is a forgalmat. „Rendkiuüli” körúton |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom