Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-17 / 47. szám

Pécsett, a Tüzér utca déli sarkán tovább csinosítják a 200 kocsit befogadó autóparkolót, feljavítják a pázsit talaját, amely körbefogja a területen lévő újmecsekaljai játszógrundot is. Fotó: Erb János lostorépület műemléki helyre- állításának terveit ismertette. Az ankét vitával, a meghívott mű­vészek és szakemberek hozzá­szólásaival ért véget. Bebesi Károly Szovjet, lengyel, magyar együttműködés eredménye Felavatták az új Kossuth-adót Solton 1200 kilométeres körzetben hallgatható a magyar rádió Egyhónapi kísérleti üzemelés után szerdán „hivatalosan" is megszólalt az új solti Kossuth- adó. Az pvatást megelőzően sajtótájékoztatón mutatták be az újságíróknak az ország föld­rajzi középpontjában felépített rádióállomást, amely esztétiku­sán illeszkedik az alföldi táj­ba. A 81 hektár terület közepén ível a magasba a vasbeton ta­lapzaté, 303,6 méter magas há­romszögletű acél antennatorony. Az ettől távolabb kialakított, többszintes technikai és üzemi kiszolgáló épületeket boltíves folyosók kötik össze. Berendezé­si egységeinek folyamatos mű­ködését automatika biztosítja, az adó speciális földelése pe­dig vihar esetén is lehetővé te­szi a műsor sugárzását. Az új, 2000 kilowattos középhullámú rádióállomás vételkörzete lé­nyegesen nagyobb mint az elődjéé, az eddigi mérések sze­rint 1200 kilométeres európai körzetben is hallgatható a Kos­suth rádió hangja. A sajtótájékoztató után került sor az ünnepélyes avatásra. Horn Dezső közlekedés- és pos­taügyi miniszterhelyettes kö­szöntötte a félévszázados ma­gyar rádiózás jelentős esemé­nyének résztvevőit. Az ünnepsé­gen jelen volt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Havasi Ferenc, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Tömpe Ist­ván, az Állami Rádió és Tele­vízió Bizottság elnöke, részt vettek az avatáson a hazai és a külföldi tervező és kivitelező vállalatok képviselői, Bács-Kis- kun megye párt- és tanácsveze­tői. Ott volt V. A. Samsin, a Szovjetunió postaügyi miniszte­rének első helyettese, /. I. Ko- bin, a Szovjetunió híradástech­nika-ipari miniszterhelyettese, valamint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövetségének képvi­selője. Az ünnepségen Havasi Fe­renc miniszterhelyettes mondott beszédet. Méltatta azt a pél­dás nemzetközi együttműködést, amelynek eredményeként 2,5 év alatt megvalósult európai mércével mérve is jelentős és korszerű létesítmény az új Kos- suth-adó. A 750 millió forintos beruházás, amely határidőre elkészült, létrehozásában jelen­tős részt vállaltak a szovjet ter­vezők és kivitelezők. Több mint húsz hazai vállalattal együtt­működve, KISZ-védnökséggel, kilencvenmillió forintos megta­karítással épült fel az adóállo­más. Így például a szovjet part­ner szállította a technikai be­rendezéseken kívül a toronyele­meket, amit öt hónap alatt emeltek magasba a baráti or­szágok szakemberei. A vállalko­zásban a lengyelek is részt vettek. Ezután V. A. Samsin szovjet miniszterhelyettes szólalt fel. Elmondta, hogy a nagy tel­jesítményű adóállomás tervezé­se és kivitelezése, amelyhez hasonló kevés van még a vilá­gon, a szovjet szakembereknek is komoly erőpróbát jelentett, amit nemzetközi összefogással sikerült megoldani. Az ünnepségen kitüntetéseket adtak át az adóállomás terve­zésében és kivitelezésében leg­jobb munkát végző hazai és külföldi szakembereknek. RÖGTÖNZÖTT BEIIIIUTfkTO siklósi termelőszövetkezet Fennállása óta első ízben tartotta zárszámadási közgyű­lését a Siklósi Várban a sik­lósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövetkezet. A történel­mi falak között egy ismét ön­magára talált szövetkezeti kol­lektíva töltötte meg tegnap dél­előtt a „lovagterem" székso­rait. A nyugdíjasok, járadéko­sok közül is Sokan eljöttek, mert az örömteli hír gyorsan szárnyra kél. Az előző évi Kigazdálkodtak 3 millió veszteséget Profiltisztítás, fegyelmezett munka csalódás után, (1975. végén há- irommillió forint veszteséggel szanálták a gazdaságot), most ismét figyelemre méltó ered- jnénnyel, 4,9 millió forint tiszta nyereséggel zárta 1976. évi gaz­dálkodását a szövetkezet. Tú/teljesítették tervüket Bors László tsz-elnök beszá- számolójót — aki a szanálás utón 1976 tavaszán vette át a ■közös gazdaság irányítását — nagy figyelemmel hallgatták a tagok és a meghívott vendégek: dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnök- helyettese, Szarka Árpád, a Siklósi járási Hivatal elnökhe­lyettese, Czégény Lajos, a nagy­községi pártbizottság titkára és a csehszlovákiai testvérszövetke­zet, a nagysarlói — lévai járás — Haladás Tsz küldöttsége, ők a siklósiak meghívására, elnö­kük Pakucsa Lajos vezetésével érkeztek Szlovákiából a zár­számadásra. Aki ért a mezőgazdasághoz, (márpedig a szlovákiai vendé­gek, akiket hasonlóképp súj­tott a múlt évi aszály, megér­tették és méltányolták,) az csak elismeréssel adózhat a szövet­kezet 225 dolgozójának. Az elő­ző évi veszteség rendezéséhez nem kaptak állami segítséget, dotációt, a hárommiljió forintot egy év alatt maguk gazdálikod- ták ki nagyon nehéz időjárási és változott közgazdasági sza­bályzók között. 1976. évi tervü­ket, mely egy átgondolt cselek­vési programra épült, — túltelje­sítették, A programban megfo­galmazott alapkoncepció Jénye- ge a profil-tisztogatás. Az utób­bi években a tsz gazdálkodása kissé a vendéglátóipari tevé­kenység felé tolódott az alap- tevékenység rovására. Elhanya­golták a mezőgazdasági ága­zatot, nem gondoskodtak kor­szerű óllatférőhelyek, modern gépek és berendezések beszer­zéséről, a nehéz fizikai munka . könnyítéséről, az emberek mun­kakörülményeinek javításáról. A helyes célokat kitűző ve­zetőség, csere csak az elnök személyében történt, első lé­pésként átadta a siklósi—harká­nyi italboltokat, csak a külföl­diek által is ismert máriagyűdi éttermüket hagyták meg, mely feladatul kapta az üzemi ét­keztetés ellátását. A jó prog­ram, a következetes vezetés nyomán a meglazult munka- fegyelem fokozatosan helyreállt. A munkákat időben végezték, ennék eredménye magas átlag­termésekben jelentkezett. Ki­emelkedő eredményt értek el ’búza- és szőlőtermelésben. Nö­vénytermelési árbevételüket 33,5 százalékkal, az alaptevékeny­ségből származó bevételüket 47 százalékkal, 10 millió forinttal növelték. A régi majorokban baromfit neveltek, amelyből je­lentős jövedelmet értek el. Ankét a siklósi kerámia szimpozionról Budapesten (Munkatársunk telelonjelen- tése) Rögtönzött kerámiabemutató­val fogadták tegnap délután Budapesten, a Jókai Klubban a Művészet című folyóirat szer­kesztőségének vezetői a Bara­nya megyei Tanács művelődés- ügyi osztálya, a Magyar Kép­zőművészek Szövetsége kerámia szakosztálya, az Országos Mű­emléki Felügyelőséq és a Fi- nomkerámia-ipari Művek képvi­selőit. A siklósi kerámia-szimpozion- ról rendezett ankéton a magyar kerémiaművészet neves képvi­selőit és a meghívott vendége­ket Rideg Gábor, a Művészet főszerkesztője köszöntötte, majd dr. Varga Gyula fotóművész be­mutatta az 1976. évi kerámia- szimpozion anyagáról készült új színes diáit. A siklósi kerámia-szimpozion országos és nemzetközi jelen­tőségű tevékenységéről, törté­netéről Bernics Ferenc, a Bara­nya megyei Tanács művelődés- ügyi osztályvezetője adott átte­kintést. Ismertette és röviden ér­tékelte a szimpozionon részt vett külföldi és hazai művészek mun­káját.­— Már 1969-ben megfogal­mazott, nagyon jó koncepció­val indult a kerámia-szimpo­zion — mondotta Bernics Fe­renc. — A fenntartó szervek már ekkor tervbe vették az egész éves alkotótelep kialakí­tását, a szakmának olyan bá­zist akartak biztosítani, amely a modern kerámiaművészet hazai és külföldi eredményeinek meg­honosítója, fóruma lehet. Ennek érdekében szabaddá kellett ten­ni a kolostorépületet, és meg kellett szerezni az országos ha­táskörű szervek támogatását. Az elkészült programterv magá­ba foglalja a perényi függő­kért és a kolostorudvarnál hú­zódó várfalak helyreállítását is. A munkafeltételekről szólva Bernics Ferenc elmondta, hogy a jelenlegi állapot nem kielé­gítő. Lényegében az 1970-ben kialakított feltételek adottak. E téren minőségi változás csak a kolostorépület teljes felújítá­sától várható. Az átalakítás cél­ja többek között az, hogy olyan műhely jöjjön létre, amely vala­mennyi technológia alkalmazá­sára módot ad. Ennek mintája az Iparművészeti Főiskola kerá­miaműhelye lehetne. A siklósi szimpozion tervezői és irányítói örömmel fogadták a kecskeméti kerámia-stúdió lét­rejöttét. Az a véleményük, hogy a siklósi és a kecskeméti kerá­mia alkotóműhely profilja és feladatköre nagyon jól kiegé­szíti egymást. Ezzel kapcsolat­ban azonban hangsúlyozni kell, hogy csak a szakmai feladato­kat kívánják megosztani, magát a szakmát nem. Mendele Ferenc, az OMF igazgatóhelyettese a siklósi ko­Győztek a holland sztrájkolták Több tízezres gyűlésen köve­telték Rotterdamban a holland dolgozók azt, hogy a munkál­tatók fogadják el a szakszerveze­tek bérjavítási tervezetét. Tíz nap óta tart a szelektív munka- beszüntetés: 200 üzem több mint 20 ezer olyan dolgozója sztrájkol, akiknek munkájától függ az üzem tevékenysége. A munkáltatók szervezete a sztrájkok .hatására elfogadta a szakszervezetek követelését. Bors László, a siklósi termelőszövetkezet elnöke a vezetőség be-< számolóját ismerteti. Jó terv, következetes végrehajtás Önerőből lábra állt a 30 napos részesedés Szilárd pénzügyi helyzetben kezdhetik meg az 1977-es évet. Az évek óta hiányzó alapjaikat (szociális-kulturális, biztonsági alap stb.) most feltöltötték, A szövetkezeti bruttó jövedelmet egy év alatt megduplázták. A vezetők év közben bérüknek csak 92 százalékát vették fel, a fizi­kai dolgozók azonban megkap­ták a 100 százalékot. Erre a tegnapi napon nyolc száza­lék nyereségrészesedést fizet­tek, ami 30 napi keresetnek megfelelő összeg tagonként. A mezőgazdasági termelés, tehát az alaptevékenység fejlesztésé­vel helyes útra lépett a Magyar Bolgár Testvériség Tsz., — mu­tattak rá tegnap a meghívottak felszólalásaikban, s ezt a szö­vetkezeti tagok hozzászólásaik­ban megerősítették. R-né Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlö XXXIV. évfolyam, 47. szám 1977. február 17., csütörtök Ára: 80 fillér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom