Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-16 / 46. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dime ituit napló XXXIV. évfolyam, 46. szám 1977. február 16., szerda Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Mielőbb beszüntetni a fegyverkezési hajszát Megkezdődött a leszerelési bizottság tavaszi ülésszaka Két hét karbantartásra A töltelékáru üzem géptermében folyik a padló burkolatcseréje és a berendezések nagytokarítása, javítása. Erb János felvétele Leállt a pécsi húsfeldolgozó • Zökkenőmentes lesz az ellátás # Napi egy vagon áru érkezik a ZALAHU$-tól Életünk tükre A statisztikai hivatal közzétette jelentését népgazdaságunk, s benne mindnyájunk életének múlt esztendejéről. A jelentés személyes — családi — boldogulásunk, az országos körülmények, sőt a nemzetközi gazdasági helyzet higgadt, tárgyilagos mérlegelését, a kölcsönhatások józan tudomásulvételét tükrözi, következésképpen, ha nem is feltétlen elégedettséget, de kiegyensúlyozottságot és szolid bizakodást. Kezdjük mindjárt az életkörülményekkel. A kereset átlagosan öt és fél százalékkal nőtt, az áremelkedések együttes hatása elérte az öt százalékot. Ilyen módon az egy keresőre jutó félszázalékos reálbér-, illetve — a juttatásokat is maijában foglaló — egyszázalékos reáljövedelem-növekedés szerény mértékű, gyakorlatilag pedig alig érzékelhető. Sőt, megfigyelések szerint az ilyen csekély életszínvonal- emelkedés — éppen a hosszú évek óta megszokott javuláshoz mérten — sokak számára rosszabbodásnak is tűnhet. Tény, hogy a jelzett növekedés a tervezettnél is mérsékeltebb. Hogy mindezek ellenére a népgazdaság jó irányban fejlődött és életünk folyása a nehézségek közepette — átlagosan tekintve — nem rosszabbodott, szocialista gazdaságunk nagyfokú tűrőképességének és a sok eredményes emberi erőfeszítésnek köszönhető. Külkereskedelmi mérlegünk hiánya ugyanis jóval kisebb volt az előző évinél, és a belföldi fel- használás is kisebb ütemben nőtt, mint a nemzeti jövedelem. Jó irányzat ez. Életünk folyamatát, életérzéseinket persze sokkal bonyolultabb tényezők alakítják. Ezt a jelentést forgatva is, lehet a tovább csökkenő csecsemőhalandóságnak, a kórházi ágyak ismét növekedésnek indult számának, a még nagyobb mértékben igénybe vett gyermek- gondozási segélynek, vagy a nyugdíjasok további létszám- gyarapodásának több másnál nagyobb fontosságot tulajdonítani. El lehet tűnődni a kereskedelem szerint igen lanyha ruházati forgalmon, de azon is, hogy nem kevesebb, mint negyedmillió új hűtőszekrény, ugyanannyi televízió, sok-sok milliárd forint értékű bútor és több mint 80 ezer gépkocsi kelt el a múlt évben. Jelentősen nőtt a takarékbetét állomány és csaknem 94 ezer lakás épült, ebből több mint 61 ezer magánerőből — ez utóbbi hét és fél ezerrel több az előirányzottnál! Nem szeszélyből kapcsoltuk össze a takarékbetéteket és az építkezést. Mert ha csak némileg is könnyebbek lennének az építkezési feltételek, az anyagbeszerzés, még inkább a kivitelezők „megszerzése" — a jelentés sem mondhat kiemelkedően jót az építőipari vállalatok, különösen a szövetkezetek teljesítményéről —, akkor bizonyára kevesebbet tartalékoltak volna az emberek. Mert a megközelítően százezer új lakás igen tekintélyes hozzájárulás a valóban nagyszabású lakásépítési programhoz, de akinek még nem jutott megfelelő lakás, annak továbbra is pz az első számú gondja. Ilyen módon a jelentés ebben is, sok egyébben is kimondva-kimon- datlanul utal a teendőkre. Kedden Genfben megnyílt a leszerelési bizottság tavaszi ülésszaka. Az ülésszak homlokterében olyan fontos problémák állnak, mint a nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetése, a nukleáris fegyverek számának csökkentése, majd felszámolása, az új típusú tömegpusztító fegyverek létrehozásának tilalma, az államok katonai költségvetésének csökkentése, stb. A keddi ülésen szólalt fel Viktor Lihacsov, a Szovjetunió képviselője. Beszédében hangsúlyozta, a Szovjetunió minden erejével azon munkálkodik, hogy valóra váltsa a békéért és a nemzetközi együttműködésért Hajnali négykor riasztották a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság pécsi központi ügyeletesét, néhány perc múltán pedig már Somogybán, Baranyában 33 helyen szólalt meg a telefon, mérnököket, technikusokat, híradósokat utasítottak, hogy azonnal induljanak Mohácsra. Magyarország valamennyi folyóján árhullám vonul le, különösen hazánk északi folyói duzzadtak fel az elmúlt napokban. A Dunán február 6-án osztrák területen indult nagyobb árhullám, amely tegnap dél körül Pozsonyhoz ért, ma Budapestnél tetőzik a Duna, szombatra pedig Mohácsra ér az árhullám. Várhatóan 760 centiméter lesz a Duna vízszintje. Az emlékezetes 1965-ös legmagasabb vízállás 984 centiméter volt, az elmúlt esztendő tavaszán 921 centimétert mértek. Polohn István, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság árvíz- védelmi és folyószabályozási osztályának irányítója, a terület védelmének helyettes vezetője elmondása szerint a tegnapi próbariasztásra azért volt szükség, hogy felmérjék a szervezet éberségét, a védekezésre való felkészültség hatékonyságát. A Dunán most kialakulóban levő árhullám az I. fokú készültséget követelné meg, ami tulajdonképpen csak figyelőszolgálatból áll. Hazánk legnagyobb folyóján jó előre kiszámítható az áradás, a védekezésre tulajdonképpen már napokkal előbb fel lehet készülni. Más vízfolyásokon, vagy a Dráván azonban sokkal gyorsabb beavatkozásra van szükség. Négy órával a riasztás után egyszerre értünk a mohácsi védekezési központba azokkal, akik Somogyból indultak. Az árvízvédekezés teljes irányító személyzete pontosan 8 órára Mohácsra érkezett. A próbariasztás alkalmával természetesen nem hozták az összes technikai folyó harcnak az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott programját. Ez az átfogó, konkrét és reális program egy új világháború veszélyének csökkentését, majd teljes kiküszöbölését célozza. E programban szerepel többek között íz erőszak alkalmazását a nemzetközi kapcsolatokból knktató egyetemes nemzetközi szerződés megkötésének terve. Az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszakán e kérdésben hozott határozat lehetőséget teremtett a szerződés előkészítésével kapcsolatos széles körű vitára és konkrét tárgyalásokra. eszközöket: földmunkagépeket, szádpadló verőket, homokzsáktöltőket. A legszükségesebb gépi berendezések, anyagok és eszközök aműgyis az igazgatósághoz tartozó 20 kilométeres jobbparti szakasz gátőrjárásaihoz tartozó árvízvédelmi raktárakban (gátőrházakban) van tárolva: a tegnapi riasztás alkalmával meggyőződhettünk arról, hogy valamennyi védekezési eszköz a helyén, a gátőrök s más műszaki személyzet a gátakon volt. Arról is világos kép alakult ki: a Duna gátjai ma olyan állapotban vannak, hogy akár az 1965-ö^ maximális 984 centiméteres magasságot 1—1,5 méterrel meghaladó ár ellen is sikerrel védekezhetnének. Púja Frigyes látogatása Lodzban Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere lengyelországi látogatásának második napját vidéken töltötte. A külügyminisztert elkísérte Lodzba Marian Dmo- chowski külügyminiszter-helyettes, Stefan Jedry- chowski Lengyelország budapesti nagykövete és Németi József, hazánk varsói nagykövete. A vendégeket Lodzban Boleslaw Koperski megyei első titkár fogadta, aki tájékoztatást adott a Vajdaság helyzetéről, múltjáról, jelenéről és terveiről. Beszámolt azokról a nehézségekről, amelyekkel a háború utáni években meg kellett küzdenie a városnak, és amelyek még ma is gondokat okoznak, ez elsősorban a lakáshelyzetre és a közlekedésre jellemző. Mint elmondotta, Lodz változatlanul az ország textiliparának központja, de emellett az utóbbi években jelentős fejlődésen ment ót a villamosgép és textilgépipar is. A találkozó után Púja Frigyes elhelyezte az emlékezés virágait a mártírok emlékművénél, majd megtekintette a Teofilow textilgyárat. Délben a megyei első titkár ebédet adott Púja Frigyes és kísérete tiszteletére, amelyen részt vettek a helyi párt- és tanácsi vezetők. Boleslaw Koperski pohárköszöntőjében emlékeztetett népeink történelmi barátságára, és kifejezésre juttatta reményét, hogy a jövőben ismét alkalmuk lesz vendégül látni hazánk külügyminiszterét. Púja Frigyes válaszában megköszönte a meleg, baráti fogadtatást, majd tárgyalásairól szólva elmondotta, hogy igen elégedett azok eredményeivel. A díszebéd után külügyminiszterünk megtekintette a munkásmozgalmi történeti múzeumot, majd az esti órákban visszatért Varsóba. Hétfőtől szabadságolták a dolgozókat, február 14-től március 1-ig, két hétre a szokásos évi karbantartás végett leállították a Baranya megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat húsfeldolgozó üzemét. A csarnokokat a gépkarbantartók, szerelők népesítették be, hogy megjavítsák, rendbehozzák az egész éven át alaposan igénybevett virsli-, hurka- és szalámigyártó gépeket. Az üzem leállítása mintegy 80 dolgozót érintett, ám aki nem akart szabadságra menni, azt nem kötelezték rá. A részleg dolgozói is bekapcsolódhattak a „tavaszi nagytakarításba". Kedden, a kora reggeli órákban megkezdték az épület festését, az ablakok, ajtók mázolását, a padozat kijavítását, melyet a balesetveszély elhárítására a TMK alkalmából csúszásmentesítenek. Pécs város és a megye fogyasztóinak egyik legnagyobb éléskamráját zárták most be 14 napra, ahol a májashurkától az olasz szalámiig 30 féle cikket állítanak elő napi egy vagont meghaladó mennyiségben. Sőt, hurkafélékből Budapest ellátásába is rendszeresen besegítenek. Ebben a két hétben milyen ellátásra számíthat a város és a megye lakossága? — tettük fel a kérdést Fehér Sándornak, az üzem főmérnökének. — Ami a mennyiségi ellátást illeti, a fogyasztók észre sem veszik a változást, a termékskála is csaknem azonos marad. Mindössze annyi a különbség, hogy ebben a két hétben a Zala megyei Húsipari Vállalat látja el Pécs és Baranya lakosságát. A húsipari vállalatok eltérő időpontokban végzik a karbantartásaikat, hogy egymást kisegíthessék. A ZALAHUS-nak van felesleges kapacitása, két hétig Zala mellett Baranya megyét is el tudja látni. Ez utóbbira egyébként a Húsipari Tröszt jelölte ki Zalát. Naponta egy vagon, összesen mintegy 12—13 vagon zalai húskészítményt fogyaszthatnak el a pécsi és a baranyai lakosok. Az áru hűtőkamionokban érkezik. Naponta friss szállítmányt küldenek. Az áru frisseségén tehát nem érződik meg, hogy Pécs helyett Zalaegerszegről szállították. Ha lapunk nem közölné, a fogyasztók észre sem vennék a változást? Vagy mégis? Hisz, a készítmények minősége az azonos szabvány mellett is némileg eltérő. Most ebben a két hétben módjuk lesz a baranyai fogyasztóknak összehasonlítani a Pécsett és a Zalában gyártott véres és májas hurkát, bácskait, a disznósajtot, a szafalá- dét, a parizert, a virslit, a soproni és az olasz szalámit és még vagy egy tucat különféle húskészítményt. Egy közvéleménykutatás most valóban választ adhatna egy régi fogyasztói vitára, jók-e a pécsi húské- -szítmények. A Pécsi Húsüzem vezetői és dolgozói mindenesetre bátran vállalják az ösz- szehasonlítást Lombosi J. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát bári keltetőüzeméből tavaly Csehszlovákiába félmillió, Jugoszláviába 213 500 tenyésztojást exportáltak. Az érdekelt felekkel most folynak a tárgyalások 1977- re és a jelek szerint várható, hogy ai exportszállítás növekszik, A képen: útjára indul egy tojásszállító kamion Jugoszláviába. Árvízvédelmi próba- riasztás Mohácson Kordában tartják a Dunát Valamennyi védekezési eszköz a helyén
