Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-14 / 13. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 13. szám 1977. január 14., péntek Ára: 80 fillér Örökbe vagy kölcsönbe? Azt mondja a reklámversike: „Ne sokat költsön — vegyen in­kább kölcsön!” Vajon, hasz­nos-e, amit tanácsol? Nehéz, majdnem lehetetlen pontos és általánosan érvé­nyes számítást végezni, hiszen a vételár, az esetleges OTP- hitel feltételei, illetve a bérleti díj összevetésén túl, számításba kell venni azt is, amit nem tud­hatunk előre: mennyit kell — kellene — az évek során a sa­ját televízió, hűtőgép stb. javí­tására költeni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy bármilyen mértékben nö­vekszik is a lakosság birtoká­ban levő híradástechnikai be­rendezések, háztartási gépek ál­lománya, a kölcsönzés iránti igény nem mérséklődik — ellen­kezőleg! Nemcsak mennyiségi növekedést lehet megfigyelni, hanem minőségi változást is. Jellemzi -ezt a mosógép pél­dája, amelyből sok esztendővel ezelőtt a kölcsönző nem tudott annyit beszerezni, amennyit bér­be ne vettek volna. Azután, amint mind több háztartásba jutott saját mosógép, csökkent az érdeklődés, s már-már úgy látszott, a kölcsönzőnek meg kell szabadulnia mosógépkész­letétől. Am ekkor megjelentek az automata mosógépek, s mi­vel a majd tízezer forintos ki­adásra viszonylag kevesen vál­lalkozhattak, ismét sokan a köl­csönzőnél keresték a megoldást. Az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalatnak tehát igencsak változó igényeknek kell megfelelnie. A Belkereske­delmi Minisztérium most példá­ul a többi között feladatává tette: segítse elő a színes tele­víziózás elterjesztését! A készü­lékek beszerzéséhez kedvező fel­tételeket teremtettek a vállalat számára. Bár mennyiségileg legtöbbet ma is a hűtőgépből és fekete­fehér televízióból vesznek bér­be az emberek, egyre nagyobb az érdeklődés az olyan hasz­nálati cikkek iránt, amelyekre egy-egy alkalommal, vagy csak rövidebb ideig van szükség. Ezek esetében ugyanis egyér­telműen igaz az idézett rek­lám-szöveg. Minek például cse­csemőmérleget vásárolni, mikor azt csak néhány hónapig hasz­nálják? Nem érdemes drága kemping-cikkeket sem beszerez­ni, amikor sátortáborba nem minden esztendőben és akkor is legfeljebb két-három hétre megyünk. Ezért a kölcsönző most első­sorban ilyen termékek beszer­zésére fordítja anyagi erejét. Végre kellő mennyiségben áll rendelkezésre gyermekkocsi és a sátortól a gumimatracig a legkülönbözőbb kempingfelsze­relési cikkek is bérelhetők. Az igények további fejlődését jelzi az igen nagy érdeklődés a barkácsoló kisgépek iránt. A vállalat be is szerzett ügyes, AEG gyártmányú kisgépeket, amelyek a háztartásban szük­séges különféle munkák elvég­zését segítik. A vállalat feladata, hogy el­sősorban négy cikkcsoport kíná­latát bővítse, javítsa. -Ezek: a turizmust, a szabad idő hasznos eltöltését kiszolgáló felszerelé­sek, az otthon végzendő javító- karbantartó munkához szüksé­ges eszközök, a gyermekgondo­zási cikkek és a színes televí­ziók. S ha ezeket a cikkeket vehetjük bérbe, akkor valóban kevesebbet költünk. több cipő és konzerv exportra Eredményesebb termelést, jobb gazdálkodást 86 ezer tonnával több szén, Mecseki Szénbányák Az MSZMP Mecseki Szénbá­nyák Bizottsága tegnap — Zen- tai József titkárhelyettes elnök­letével — kibővített pártbizott­sági ülést tartott. Résztvett dr. Nagy József az MSZMP KB tag­ja, a Baranya megyei Pártbi­zottság első titkára, Dérfalvi István az MSZMP KB munka­társa, Pálfi Attila a Magyar Szénbányászati Tröszt területi főmérnöke. A Mecseki Szénbá­nyák Vállalat 1977. évi terve és cselekvési programja napirend­ben elhangzottakhoz mindket­ten hozzászóltak. Dr. Schwarcz József, a szén­bányák pártbizottságának tit­kára tájékoztatót adott az 1976. évi vállalati gazdálkodás ered­ményeiről, melyek a jövőre biz­tatók. A számvetésre szükség volt, mert 1977. évi tevékenysé­gük a múlt évi eredményekre épül. A cselekvési program ütem­gyorsítást javasol 1977-ben az eredeti terveken felül. A szén- termelés mennyiségét 86 ezer tonnával kell túlteljesíteni. A vitában tizenhatan nyilvá­nítottak véleményt, tettek javas­latot vagy kértek kiegészítést. Pozsgai Károly igazgatóhe­lyettes válasza és dr. Schwarcz József titkár összefoglalója után a pártbizottság a tervet és cse­lekvési programot elfogadta. Kesztyűgyár A Pécsi Kesztyűgyár 1977. évi gazdaságpolitikai munkájának főbb feladatait határozták meg a január 13-án megtartott párt­bizottsági ülésén, melyen részt vett Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára. Megvitatták az 1976. évi cselekvési programban rög­zített teendők végrehajtásának és a tagkönyvcsere lebonyolítá­sának politikai tapasztalatait. Személyi kérdésekben is dön­töttek. Bezensek Antalnét, a gyári pártbizottság titkárát, ké­résére, érdemei elismerése mel­lett, felmentették a pátbizott- ság titkári tisztsége alól és Zen- tai Ferencnél választotta meg a pártbizottsági ülés egyhangú­lag a Kesztyűgyár üzemi párt- bizottsága titkárának. Ez alkalommal Bezensek An- talné másodszor kapta meg a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést a kesztyűgyárban végzett két évtizedes kiváló munkája elismeréséül. Szigetvár Kovács Tibor titkár elnökleté­vel szerdán kibővített pártbizott­sági ülést tartott a Szigetvári városi Pártbizottság. Az ülésen résztvett Rózsahegyi István, a Baíanya megyei Pártbizottság osztályvezetője is. Megtárgyal­ták az 1976-os év gazdaságpo­litikai célkitűzéseiről szóló je­lentést és az 1977. évi népgaz­dasági tervek helyi végrehajtá­sára vonatkozó feladatokat. Az írásbeli előterjesztéshez dr. Kása Ferenc, a pártbizottság első tit­kára mondott szóbeli kiegészí­tést. Megállapították többek kö­zött, hogy az elmúlt évben a termelt javak anyagi mennyisé­ge mintegy 6 százalékkal ha­ladta meg az 1975. évit. Jelen­tősen növekedett az értékesebb termékek aránya. Ebben az év­ben jelentősen több lesz példá­ul a cipőgyár tőkés exportra ter­melése. A konzervgyárnak mind a szocialista, mind a tőkés ex­portra történő termelésének 14—15 százalékkal kell növe­kedni. A tanácskozáson tizennégyen szólaltak fel. A hozzászólók a terveket reálisnak tartották és elmondták, hogy mit akarnak tenni az üzem és munkaszerve­zés, a munka hatékonysága nö­velése, valamint az ésszerű ta­karékosság területén a tervek végrehajtása érdekében. 1 tartott »ztertanäci Próbaüzemben a KOMFORT olajtüzelésű kazán Az építők pótolták a késést Márciusban költöznek a kesztyűgyáriak az Engel János útra Áttelep ülés folyamatos termeléssel Képezik az új kesztyűvarrókat A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács ülést tartott. Az igazságügyminiszter és a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke előterjesztése alapján a kormány megtárgyal­ta a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény tervezetét, és úgy határozott, hogy azt az ország- gyűlés elé terjeszti. A kormány jóváhagyta a Le­nin Kohászati Művek acélmű­vének fejlesztésével, valamint új acélművének létesítésével kap­csolatos beruházási javaslato­kat. A közlekedés- és postaügyi miniszter javaslatot tett a zá­honyi vasúti átrakókörzet IV. fejlesztési ütemének beruházá­sára. A kormány az előterjesz­tést elfogadta. Az igazságügyminiszternek, valamint a Minisztertanács tit­kársága vezetőjének javaslatá­ra a kormány határozatot ho­zott a hatáskörébe tartozó ki­tüntetések adományozásának új, egységes szabályozásáról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. özembe helyezték a kazáno­kat tegnap, mától már fűtenek a Pécsi Kesztyűgyár II. sz. gyá­rának földszintjén és szociális helyiségeiben, gyorsulhat a téli időszakban az Engel János úti beruházás. Kedvező kép fogadott ben­nünket csütörtökön. A kivitele­ző, a 26. Állami Építőipari Vál­lalat és a három alvállalkozó 125 embert foglalkoztat az építkezésen. Elkészült a varro­da alatti bőrraktár depója, be­fejezték a villanyszerelők az üzemcsarnok kábelezését: mint­egy 160 varrógépen dolgoznak majd a csarnokban. A téliesí­tett épületben most gépészek, kőművesek, fűtésszerelők vég­zik munkájukat. Az ácsok a kémény betonköpenyét zsaluz­zák, Végleges formát kap az üzem közvetlen környéke is: szemelik a kandelábereket, épí­tik az ipari utat. Hétfőtől hi­degburkolók is kapnak itt mun­kát és a Mohácsi Farostlemez- gyár asztalosai, akik perforált Téli fa­kitermelés A Mecseki Állami Erdő- gazdaság józsefházai er­dészkerületében 12 hektár­ról végzik ezekben a he­tekben a fakitermelést. Összesen 5520 köbméter fát vágnak ki. Ennek 65— 70 százaléka ipari feldol­gozásra fűrészrönknek, pa­pír, illetve farostfaként ke­rül szállításra, a többi tű­zifa. A képen: rakodás Józsefháza közelében. farostlemezzel borítják a lég­csatornákat, a mintegy 2500 négyzetméteralapterületű üzem­csarnokban. Minden jel arra mutat, hogy március 30-ig átadják az üze­mel az építők. Az import hom­lokzati anyag hiánya késleltet­te a munkát és az építkezés idején, a múlt év augusztusá­ban vált véglegessé, hogy új bőrruházati gyárat létesíthet a kesztyűgyár. Ez a baranyai iparszerkezet javításában is je­lentős, új üzem némileg módo­sította a folyamatban lévő be­ruházást, változtatni kellett a terveket Késéssel kezdhette az északi oldal építését a 26. sz. Állami Építőipari Vállalat Mi­vel az új kesztyűgyár kiszolgá­ló egységei látják el a bőrru­házati üzemet is, bővíteni kel­lett a kazánházat és szükséges volt a kábelhálózat meghosz- szabbítása. Ezek a munkák okozták a három hónapos csú­szást. Most már egyenesbe ke­rültek az építők. Mindössze két hónap és az új gyárat átvehetik a kesztyű­gyáriak, akik már holnap tud­nának költözni. Előre kidolgoz­ták az áttelepülés ütemtervét. A termelés szüneteltetése nél­kül, a technológiái sornak meg­felelően folyamatosan szállítják át a gépeket. Bischoff László főmérnök tájékoztatása szerint a munkások is felkészültek az áttelepülésre, tudják mi lesz a dolguk. A gondos előkészítést jól jelzi: a Hőerőmű melletti üzem kultúrtermét oktató helyi­séggé alakították, hogy a be­ruházás ideje alatt 40 új dol­gozót kesztyűkészítésre képez­zenek át. Tehát zökkenők nélkül foly­tatódhat a termelés április első napjaitól a Pécsi Kesztyűgyár Engel János úti II. sz. Gyárá­ban, ahol jövőre várhatóan már egymillió pár kesztyű ké­szül. H. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom