Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-12 / 11. szám
Sajót erőből végzi el a hat, összesen 150 millió Ft értékű turbina főjavítását négy évenként a pécsi Hőerőmű karbantartó brigádja. Fotó: Maletics flz emberek Javuló kapcsolatok a két ország között Keduező az időjárás Folytatódnak a Dráva menti árvízvédelmi munkák i Töltéspótló és fenntartási teendők Árvízvédelmi központ Drávaszabolcson Frigyes m A Vízügyi Igazgatóság cserkúti telepén épül és májusra kell el* készülnie az ár- és belvízvédelmi raktárnak. Itt tartják majd készenlétben a gépeket, felszereléseket. Fotó: Erb János Megszűntek a fagyok, tegnap újult erővel láttak munkához a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság dolgozói Révfalu térségében. Drávasztára és Drá- vakeresztúr közé koncentrálták az emberi és gépi erőt, hogy a leginkább veszélyeztetett szakaszon, csaknem öt kilométeres hosszúságban biztonságosabbá tegyék a töltést. Mintegy 21 millió forintot fordítanak a munkálatokra, melynek befejezése 1978-ban várható. Ebben az esztendőben még Kelemen-ligettől Vejtiig három kilométeres, valamint Dráva- sztárától Zalátáig csaknem négy kilométeres szakaszon végeznek fenntartási munkákat Hatvan centiméterrel az eddigi legnagyobb, — 1972. évi — árvízszint fölé emelik a töltést. Ezek a töltéspótló és fenntartási munkák csak ideiglenes megoldást jelentenek. Két ok miatt: az egyik, hogy Cun és Drávatamási között 51 kilométeres szakaszon kell kiépíteni a végleges árvízvédelmi rendszert. Ez rengeteg pénzbe kerülne és nincs annyi. A másik ok is legalább ilyen súlyú. Határfolyó a Dráva és mind az igazgatóságnak, mind a jugoszlávok- nak sok gondot jelent Ezért a két kormány kidolgoztatta a közös Dráva-szakcsz általános folyószabályozási tervét. Ennek keretében épülne meg a djurdjevaci és a barcsi vízlépcső. Az építkezésről azonban végleges döntés még nem született. Mivel a végleges árvíz- védelmi rendszer majd a két vízlépcsőhöz kapcsolódik, a vízügyi igazgatóság most csak arra törekedhet, hogy a rendelkezésre álló anyagi fedezetből azonos biztonsági állapotot hozzon létre ezen a félszáz kilométeres szakaszon. Nyolcvannyolc kilométer a Dráva balparti, magyar árvíz- védelmi vonala. Ebből 75 kilométer megyénk területére esik. Megközelítően 24 000 hektár a mentett ártér. Az adatokból is kitűnik, hogy mennyire fontosak az árvízvédelmi munkák Baranyában. Ezek egyike — a fentieken kívül — a Matty és Drávaszabolcs közötti 14.3 kilométeres szakasz teljes rekonstrukciója. Negyedik esztendeje dolgoznak ezen a 44 millió forintos beruházáson. Itt teljes árvízvédelmi rendszert építenek ki, ami a tervek szerint 1977-ben fejeződik be. Először megemelték és kiszélesítették a töltés koronáját: 324 000 köbméter földet építettek be. Ezzel párhuzamosan gátőr telepeket létesítettek és Drávaszabolcson árvízvédelmi központot telelőn-, telex- és URH-vonalakkal. Kiépítették a védekezéshez szükséges megközelítő utakat és árvíz esetére biztosították az elektromos energiavételezési lehetőséget. A megenyhült idő kedvez az árvízvédelmi munkáknak, amelyeket az igazgatóság kivitelező részlege és mint alvállalkozó a Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat végez. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság több mint 31 milliót költ ármentesítésre 1977-ben. H. T. Raul Castro Szófiába érkezett Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, az Államtanács elnökének meghívására kedden baráti látogatásra Bulgáriába érkezett Raul Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának másodtitkára, az Államtanács első elnökhelyettese, helyettes miniszterelnök. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt llanlo XXXIV. évfolyam, 11. szám 1977. január 12., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja szeretnek pénzt keresni A bérekkel kapcsolatos kérdések természetszerűen mindig közérdeklődésre tartanak számot. A bér a lakosság túlnyomó részénél a személyes jövedelem legfőbb forrása, mértéke, alakulása és egyéni vagy a családi életvitel elsőszámú meghatározója. Éppen emiatt, ha jól gazdálkodnak vele, az egyik leghatásosabb ösztönző is a népgazdasági, vállalati feladatok teljesítéséhez. Az országos előírások — a bértömeg vagy az átlagbér- színvonal szabályozás, a bértarifa rendelkezései, a béremelések adózási rendszere stb. — a vállalatok „kerítéséig” érvényesek, a vállalatok egészére kötelezőek, de az adott kereteken belül szinte olyan bérrendszert alkalmazhatnak a vállalatok, amilyet csak akarnak. E lehetőségre, különösen az utóbbi 10 évben igen sokszor felhívták a vállalatok fiaveimét, mégis a helyi adottságokra és különbözőségekre épülő változatos vállalati belső bérrendszerek köre még mindig nem alakult ki. Sőt: a teljesítmény bérezés — ez a hatékonyság szolgálatára jelenleg általánosan ismert megfelelő bérezési forma alkalmazása is messze elmarad a lehetséges mértéktől, illetve sok helyen, ahol létezik is, a normák nem eléggé korszerűek, nem gondoskodnak rendszeres karbantartásukról. Emiatt szükséges a bérgazdálkodásban is a helyi lehetőségekkel számoló és az adott vállalati célokkal jól összehangolt változatos vállalati belső bérformák, bérrendszerek alkalmazása. Népgazdasági méretekben, központi szabályozókkal lehetetlen például elérni a bérdifferenciáltságnak azt a fokát és árnyaltságát, aminek pedig a hiánya ma már igen erőteljes fékező erő a termelésben. A túlságosan kiegyenlített bérek ugyanis csak a közepes teljesítményre ösztönöznek. Nem szabadna például bérezéssel szociálpolitikai teendőket ellátni. Sőt: az ilyesmi tulajdonképpen a szociálpolitika alapvető céljaival ellentétes, hiszen így a bérek nem ösztönöznek a pontos, fegyelmezett munkára, a többlet teljesítményre. A jó bérgazdálkodás a vállalaton belüli munkaerő átcsoportosításokon is sokat lendíthetne, ha a gyárakban „mernének” különbséget tenni a béremelések idején, s a visszafejlesztésre ítélt területre nem, a fejlesztésre kijelölt tevékenységre viszont jelentős béremelést biztosítanának. A bérekbe beépíthető a minőség javításának, fenntartásának követelménye, az anyagtakarékosság „normája” és bármi, ami csak egy-egy vállalatnál egy adott időszakban fontos gazdasági feladat. A differenciálásban a dolgozni szeretők, a pénzt csak becsületes munkával keresni akarók támogatására mindenütt nyugodtan számithatnak. Az emberek szeretnek dolgozni és szeretnek pénzt keresni — ezt a két tényezőt kell összehangolni korszerűbb bérgazdálkodással. Púja tárgyalásai a török fővárosban ANKARA: Púja Frigyes külügyminiszter kedden, törökországi hivatalos látogatásának második napján a délelőtti órákban felkereste a Magyar Népköztársaság ankarai nagykövetségét Itt Kapcsos Károly nagykövet üdvözölte és tájékoztatta a diplomáciai misszió munkájáról. Púja Frigyes és vendéglátója, Caglayangil külügyminiszter délután folytatta tárgyalásait. Ezek hétfői, első fordulójáról szólva a magyar külügyminiszter a tiszteletére adott díszvacsorán elmondott pohárköszöntőjében hangsúlyozta: a megbeszélések meggyőzően bizonyították, hogy mindkét fél közös akarattal fokozni kívánja az együttműködés bővítését célzó erőfeszítéseket. Púja Frigyes emlékeztetett arra, hogy mindkét ország miniszterelnökének kölcsönösen érvényes meghívása van, s találkozójuk remélhetőleq a nem távoli jövőben megvalósulhat. Hangoztatta, hogy bár á két ország társadalmi rendszere különböző, nincs akadálya annak, hogy együttműködésük sokoldalúan gyarapodjék mindkét nép érdekében. Púja Frigyes hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg török kollegáját, a számára legkedvezőbb időpontban. Ihsan Sabri Caglayangil po- hárköszöntőjében kijelentette: nem kétséges, hogy Púja Frigyes jelenlegi látogatása újabb lendületet ad a magyar—török kapcsolatok fejlesztését célzó erőfeszítéseknek. „Nagy súlyt helyezünk hazánk és a szocialista országok, különösen Magyarország között fennálló jó kapcsolatok további fejlesztésére” — hangoztatta a török külügyminiszter. A nemzetközi kérdések áttekintésekor a külügyminiszteri tárgyalások első fordulóján részletesen megvitatták a közel-keleti problémát, amelynek megítélésében a felek álláspontja gyakorlatilag azonos. Szó volt a nemzetközi enyhülési folyamat és az európai biztonsági értekezlet pozitív kihatásairól, a leszerelés és a balkáni regionális együttműködés kérdéseiről. A ciprusi válság kapcsán Caglayangil kifejtette, hogy Törökország szerint a végleges megoldás csak a két ciprusi népközösség egyenjogú részvételével megalakítandó két részből álló független államszövetségi alapon lévő, semleges köztársaság útján képzelhető el. Púja Frigyes hangsúlyozta, hogy Ciprus kérdésében a magyar álláspont közismert és változatlan. Az ankarai lapok bő terjedelemben számolnak be a magyar külügyminiszter érkezéséről és tárgyalásainak jelentőségéről. A televízió hétfői esti híradójában első helyen, 5 perces filmtudósításban ismertette Púja priayes látogatásának eseményeit. Márciustól fizetik a nyereségrészesedést Letétbe kell helyezni a mérlegbeszámolókat A vállalatoknál és szövetkezeteknél megkezdődött az 1976. évi gazdálkodás eredményeit összegező mérlegbeszámoló készítése. A nagy alaposságot igénylő munka általában február közepéig tart. A minisztériumi vállalatok a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága területi igazgatóságainál, a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek a megyei bevételi hivatalokban február 20-ig adják be, illetve helyezik letétbe a mérlegbeszámolót Az okmányokat a bevételi fő- igazgatóság revizorai ellenőrzik, majd a Pénzügyminisztérium számítóközpontjába kerül az egész anyag, amelynek alapján március első felében gyors- jelentés készül, további egy hónapon belül pedig a végleges részletes összegezés is elkészül a vállalatok és szövetkezetek 1976. évi gazdálkodásáról, A mérlegbeszámoló hitelességét az állami vállalatoknál a vállalat vezetője, a szövetkezetekben a közgyűlés állapítja meg, ők felelősek az adatok valódiságáért, így az okmány letétbe helyezése után kifizethetik az év végi részesedést, amire általában márciusban kerül sor. Mint ismeretes, az 1976-os év az első olyan esztendő volt, amikor a vállalati alapok megoszlásának arányát központi szervek nem írták elő, a köz- gazdasági szabályozók hatásait mérlegelve maguk a vállalatok döntötték el, hogy nyereségükből mennyit helyeznek a részesedési s mennyit a fejlesztési alapba. Mindezt kollektív szerződésben is rögzítették, s ugyancsak a kollektív szerződésben intézkedtek a részesedési alap felosztásáról. Ennek megfelelően a felosztható részesedés egy részét már felhasználták bérfejlesztésre, jutalmazásra, célprémiumokra, s dolgozók lakásépítésének támogatására és egyéb szociális célokra, fennmaradó részét pedig a mérlegbeszámoló letétbe helyezése után osztják szét, illetve annak egy bizonyos hányadát tartalékolhatják további jutalmazásokra vagy szociális célokra.
