Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-10 / 9. szám
Eltűnnek a tetőantennák a pécsi háztetőkről? „Nikotinmentes” pályaudvar 0 kábeltelevíziózás jelene és jövője 0 Bővül a műsorválaszték • Ötezer lakást kapcsolnak a nagyközösségi antennára A rádiózásban használt egyéb elektromágneses hullámokkal szemben a televízió műsorát közvetítő ultrarövid hullámok nem követik a Föld görbületét, s így csak kis körzetet tudnak átfogni. Az adótorony tetejéről sugárzott kép és hang egyenesen haladva jut el a vevőantennáig. Emiatt a tv-nézők csak a legközelebbi adók által sugárzott programokat láthatják, bármilyen „csodálatos” tetőantennákat is barkácsolnak maguknak. A korlátozott vételi lehetőségeken csakis magas, nagy teljesítményű nagyközösségi antennákkal lehet javítani, amelyek városrészeket képesek ellátni kábelen továbbított műsorral. Több magyar városhoz hasonlóan Pécsett is megalapozták már a kábeltelevíziózás jövőjét. 1974 nyarától építi a nagyközösségi antennához tartozó kábelrendszert a PIK, Újmecsek- alján. A központ és a 15 méter magas, 13 fejes antenna a 17 emeletes lakóépületben, illetve épületen van. 1976 végére fejeződött be a teljes munka harmadik üteme. A tendszerbe már 3300 lakást bekapcsoltak, a Hajnóczy, Páfrány, Dr. Veress Endre, Ybl Miklós utca és 39-es dandár út által határolt területen. Az 1977-ben befejeződő 4. ütem végére ötezernél több lakás lesz rákapcsolva a nagyközösségi antennára, és ekkor a kábeltelevíziózás elterjedtségében Pécs lesz a „listavezető" Magyarországon. S még be sem fejeződik az újmecsekal- jai program 1977 első felében elkezdődik a Szigeti városrészt és Kertvárost ellátó második, illetve harmadik nagyközösségi antenna- és kábelrendszer építése. Kertvárosban az előmunkálatok már tavaly elkezdődtek. Egyébként valószínű- leq a kertvárosi antenna látja majd el a Siklósi városrészt is. Újmeszesen, — mivel kevésbé sűrűn lakott terület, — csak a nyolcvanas évek közepén várható nagyközösségi antenna felállítása. Pécsett 1982-ben a vevőkészülékek 80 százalékába már kábelen jut el a tv-műsor. fíjnte/inaral De hát mit is tud egy ilyen nagyközösségi antenna, milyen lehetőségek rejlenek a kábeltelevíziózásban? Az újmecsek- aljai 17 emeletes lakóházon lévő, hivatalosan „PIK 1 NKR” elnevezésű, HTV—Hirschmann metodikájú, kábeles elosztású nogyközösségi központi tv- és rádió vevőantennarendszer 5 tv-programot vesz át: a Magyar Televízió 1. és 2. programját és a Jugoszláv Televízió Zágráb 1., Zágráb 2. és Belgrád 2. műsorát Ezen kívül az OIRT FM URH sávban a magyar adók és a CCIR FM URH sávban dolgozó 3 jugoszláv és 1 osztrák adó monó és stereo rádióműsorát. Az antennarendszer biztonságos és nagy teljesítményű, lényegétjen minden alapvető berendezéséből készenlétben áll egy biztonsági □Hétfői tartalék. Az üzemelő rendszer meghibásodását így egy villanásnyi időre sem vehetik észre a tv-nézők, a tartalék berendezések azonnal automatikusan bekapcsolnak. A nagy teljesítménynek is csupán egy „hátránya” van: a vevőkészülék hibája, a gyári szabványtól való eltérése a vétel minőségére kedvezőtlenül hat. Ilyenkör tehát a tv-készülékeket kell megjavíttatni és nem a közösségi antennát szidni. A vevőantenna-rendszert a Magyar Híradástechnikai Vállalat a nyugatnémet Hirschmann cégtől vásárolta. Ennek a típusnak a „honosítása" már évek óta folyik Magyar- országon. Az első teljesen magyar gyártmányú rendszer éppen Pécsre, Kertvárosba fog kerülni 1977-ben. A kábeltelevíziózásnak a szakemberek szerint óriási jövője van. A PIK már most — lényegében a kezdetek kezdetén — foglalkozik avval, hogy e televíziós rendszerifek milyen előnyeit élvezhetik majd a nem is túlságosan távoli jövőben a pécsi tv-nézők. Elsősorban a műsorválaszték bővítése jöhet számításba, amely csak a szomszédos országok tv- és rádióműsorainak vételével lehetséges. Ez Pécsett — figyelembe véve a Mecsek leárnyékoló hatását — csak egy magasabb hegycsúcsra (esetleg a Jakab-hegyre) telepített ponttól pontig sugárzó berendezéssel valósítható meg. Ilyen módon az eddigieken kívül a két osztrák főműsort és még néhány jugoszláv tv-programot láthatnának a pécsiek. S mivel ez az egész kábelrendszer zárt, a Magyar Televízió Pécsi Stúdiója is sugározhatna ezen műsort a pécsieknek egy külön csatornán, sőt, talán a PIK is szolgáltatásként nyelvleckéket telerecordinq felvételről. Ennek technikai megvalósítása nem bonyolult és nem is költséges. Végezetül néhány mondat a háztetőkön pompázó antennaerdőkről. Mindegyikünk látta és látja, tudta és tudja, hogy elcsúfítják a városképet, mégis kénytelenek voltunk „lenyelni ezt a békát”, hiszen a panelházakban tetőantenna nélkül televíziózni szinte lehetetlen. A beton nem engedi át az ultrarövid hullámokat. A városkép elcsúfításán kívül azonban egyéb „bűnük” is van az antennáknak: szakszerűtlen felszerelésük idő előtt tönkreteszi a lapostetejű házak tetőszigetelését. Az eredmény előbb-utóbb az, hogy a legfelső szinten lévő lakások minden jelentősebb eső alkalmával beáznak. Új- mecsekalján például tíz év alatt ment tönkre a lapostetős házak tetőszigetelése, pedig kétszer annyi ideig kellett volna kitartaniuk. Mindez túlságosan is költséges „mulatság", hogy sokáig így maradjon. A PIK 1976 decemberében levélben fordult a kábeltelevízió rendszerbe bekapcsolt lakások bérlőihez, hogy a feleslegessé vált tetőantennákat szereljék le. Ez azonban egyelőre csak kérés. Jó lenne, ha a városi tanács is foglalkozna ezzel a kérdéssel, akár egy rendelet kibocsátásának formájában. A felesleges tetőantennáknak előbb vagy utóbb, de el kell tűnniük a pécsi háztetőkről. A jövő vitathatatlanul a kábeltelevíziózásé. Dunai Imre Korlátozták a dohányzást a miskolci vasútállomáson Valahogy a levegő is egészen más a miskolci pályaudvar előcsarnokában, mint az ország más vasútállomásain., Eldobott cigarettavéget alig- alig látni. Érthető: december 1-e óta a pályaudvaron dohányozni csak a kijelölt helyen szabad. Hazánkban egyedülálló kezdeményezés. Jönnek-mennek az utasok, dohányosok, nemdohányzók. Többen csak a hatalmas feliratok láttán gyűrik vissza zsel-öngot fü|T átsxtfria testet Matyi, a fakir Megbuktatta a cirkuszi produkciót Évekkel ezelőtt megbuktatott egy cirkuszi produkciót. A manézsban dolgozó pengenyelő asszisztenst kért maga mellé a nézők közül, s Kresz Mátyás barátai unszolására a porondra lépett... A közönség és a „művész" legnagyobb meglepetésére megette a pengenyelő egész készletét: huszonötöt egymás után. Majd, mint aki jól végezte dolgát, a helyére ment. Az igazgató a szünetben magához kérette a pécsi fiatalembert és szerződést ajánlott Kresz Mátyásnak, a fakírnak. Nem vállalta: a Humberto cirkusz műsorában másnap már nem szerepelt a pengenyelés. Fotóriporter kollégám nagy derültségére Kresz Matyi megjegyzi : — A forgalomban lévő korszerű pengék nem ehetők, mert csak az éleket edzik meg. Egy alkalommal valamelyik pécsi ifjúsági klubban léptem föl, s nem vettem észre, hogy időközben kicserélték a zsiletet. A Super Silvert csak forgattam a számban, galacsinná rágtam, mégsem pattant. A produkciót ettől függetlenül megcsináltam. Matyi kimegy az előszobába, s egy doboz pengével tér visz- sza. Lakonikus tömörséggel megjegyzi, hogy ez az igazi; mire fölocsúdunk, már le is nyelte az utolsó darabokat. Néhány korty bort iszik a furcsa étekre, közben elmondja, hogy éveken át statisztikát vezetett arról, hány pengét, poharat evett meg: zsiletből kétezret, pohárból, hamutartóból és egyéb üvegből készült dologból is több mint ezret rágott össze és nyelt le. Benzines ampullákat vesz elő, kedvünkért rövid műsort állított össze, amit a lángfú- vással nyit, majd néhány perces koncentráció után három, négy milliméter átmérőjű tűket fog a kezébe. Átszúrja arcát, karját, hasát, s klipsz gyanánt biztosítótűt kapcsol a fülébe. A produkció közben arcizma sem rándul, mi viszont egy pillanatra megmerevedünk a meglepetéstől. A tűket kihúzza testéből s néhány perc múlva a helye sem látszik, hol hatolt a bőr alá a hegyes acél. A sebek nem véreinek. — Az 1alap az akarat és az önszuggesztió. Több mint tíz esztendeje jógázok, egy indiai kiadású könyvből tanultam a szükséges tudnivalókat. Sok helyen fölléptem már, mikor sorkatona voltam egymás után nyertem a „Ki mit tud?" selejtezőket, s csak azért nem keSzeme se rebben, amikor a vastag tűt a testébe szúrja rülhettem az országos versenyre, mert a mutatványomat semmilyen kategóriába nem tudták besorolni. Egy időre megszakítja a beszélgetést, s mint aki a legjobb falatok elfogyasztásához készül, fölkapja az asztalon heverő benzines fiolákat... Az üvegszilánkok recsegnek a fogai alatt, lenyeli, majd egy pohár fröccsöt iszik a „tízóraira”. — Azóta romlanak a fogaim, mióta nem eszem rendszeresen üveget. Most már könnyebben lepattan a fogzománc. Egyébként az üvegevéstől borzadnak el leginkább az emberek, holott nagyon egyszerű dolog. Es sokan művelik hobbyból leginkább akkor, ha italosak, persze az alkalmi produkciót bemutatók kilencvenkilenc százaléka nem nyeli le a szilánkokat. Sokan azt hiszik, hogy káros következménye van annak amit csinálok. Nem vettem észre: az idegen anyagok természetes módon eltávoznak a szervezetből. Nem olyan régen egy ausztrál férfi fogadásból megevett egy Volkswagent: négy esztendő kellett hozzá. En vállaltam volna, hogy két év alatt elfogyasztok egy Pannónia motor- kerékpárt, de nem kaptam kiselejtezett motort. Észreveszi, hogy kissé meglepetten nézek rá. — Persze ne azt értsed, hogy csak úgy nekiesnék. Először földarabolnám. Az ausztrálnak a gumik okoztak emésztési zavarokat. En már azt is ettem, és nem okozott komplikációt. Soha nem fájt a vakbelem, de azért, hogy megelőzzem az esetleges kellemetlenségeket, kivetettem: ragaszkodtam ahhoz, hogy érzéstelenítés nélkül végezzék el a műtétet. Egyébként tizenkét éves lehettem, mikor rájöttem arra, hogy fájdalom nélkül szurkálhatom magam. Kresz Mátyás, a fakir — aki a MÉV IV-es üzeménél bányász — azóta sok olyan dolgot művelt, amire egy átlagember képtelen lenne. Asztallaphoz szögelte a nyelvét, üvegcserepekre feküdt, s ráálltak. Átszúrta azt is ami szinte hihetetlennek tűnik: mindezt fogadásból. A családja nem kedveli, de tudomásul veszi különleges produkcióit. Felesége még sosem látta „műsorát”. de kislánya, mikor egyéves volt, a fenyőfáról leemelte az üvegdíszt és megette... Salamon Gyula Jó étvágyat az éles pengékhez! Lóngfúvás bükbe a cigarettát Azért akad, aki rágyújt. Két fiatalember éppen az első slukkot szívja a fecskéből, amikor megkérdem: mi a véleményük az intézkedésről. — Hasznosnak tartom, — mondja Sviderszki István, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozója — hiszen aki nem dohányzik, miért szívja más cigarettafüstjét? — Nincs annyi eldobott csikk, kevesebb a szemét — teszi hozzá Révész Sándor, aki Felsőzsol- cáról jár be dolgozni a miskolci kárpitos szövetkezethez, — Most éppen a kijelölt dohányzóhelyre igyekeznek? — kérdezem. Egymásra néznek, majd a kezükben füstölgő cigarettára ... — Szokatlan az embereknek, hogy nem akkor, és nem ott gyújthatnak rá, ahol akarnak — mondja Farkas Béla rendőr őrmester, aki a pályaudvaron teljesít szolgálatot. — Azért kezdik megérteni, hogy kulturáltabb, egészségesebb környezetet teremthetünk magunk körül, ha betartjuk az intézkedést. — Es aki megszegi az új szabályokat? — Nem büntetünk meg senkit, ha mégis rágyújt ott, ahol ez tiltva van. Legfeljebb kérünk és figyelmeztetünk .., ♦ — Miskolcon régi hagyományai vannak a dohányzás elleni küzdelemnek — magyarázza Kurucz Károly, a MÁV Vezér- igazgatóság forgalmi szakosztályának helyettes vezetője. — A városban tevékenykedő „Dohányzás Ellen Küzdők Társasága” indítványozta a pályaudvaron a dohányzás korlátozását és ez egybeesett a mi törekvéseinkkel. — Tervezik-e a tilalom bevezetését más állomásokra is? — Megvárjuk a miskolci kezdeményezés tapasztalatait. Egy hónap utón még nem mondhatunk véleményt a próbálkozás eredményéről. Fél évet várunk még a döntéssel. Az NDK és csehszlovák kol- léqák sikereiről beszél az osztályvezető helyettes. Csehszlovákiában például az ország egész területére kiterjesztették a dohányzási tilalmat úgy a pályaudvarokon, mint a vonatokon. Nem látszik célravezető megoldásnak: az utasok minden adódó alkalommal leugrálnak a vonatokról, hogy rágyújthassanak, s az ebből fakadó balesetek magas száma feltehetően arra készteti az illetékeseket, hogy enyhítsenek a korlátozásokon. És még egy adalék: a rendbontókat külföldön meg is büntetik. — Mi nem szeretnénk ilyen radikális intézkedéseket foganatosítani, — mondja Kurucz Károly — mindenki számára elfogadható megoldásokon kísérletezünk. Néhány mellékvonalon már régebben bevezették, hogy a kis motorvonatok egyes kocsijain tilos a dohányzás. A szombathelyi és a pécsi igazgatóság területén végzett kísérletek után most hosszabb szerelvényen is próbát tesznek; az év elején a Budapest—Szob vonalon közlekedő vonatok kocsijainak felét jelölik nemdohányzónak. — Ha nem büntetik meg a szabályok megszegőit, mi biztosítja, hogy az utasok be is tartják a rendelkezéseket? — Számítunk az utasok, pontosabban a dohányosok kedvező hozzáállására — mondja Kurucz Károly. — Bízunk benne, hogy felismerik törekvéseink korszerűségét, hasznosságát. Ahogy a forgalmi szakosztályon mondták, fél év múlva visszatérhetünk a kérdésre, sikerült-e a miskolci kísérlet Annyi viszont egy hónap után is észrevehető: „valahogy a ■levegő is egészen más a miskolci pályaudvar előcsarnokában ___” Z salakó István
