Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-08 / 8. szám
e Dunántúli napló 1977. január 8., szombat Egy nem letsz-halotl levele, kérdései és kérése A Baranya megyei Illetményhivatal Vezetőjének 1976. december 27-én a következő hivatalos iratot kaptam. Betűhíven idézem: Baranya megyei Illetményhivatal Vezetőjétől. 17/153/1976. szám. Tárgy: Áttérési előleg törlése a dolgozó halála esetén. Határozat : Dr. Csorba Győző, Pécs, Damjanich út 16. lakos terhén fennálló 1620,— Ft, azaz Egyezerhatszázhúsz forint összegű áttérési előleg törlését a PM 28.080/1968. XI. sz. utasítása alapján elrendelem. Határozatom ellen jogorvoslatnak helye nincsen. Indoklás : A Pénzügyminisztérium hivatkozott számú utasítása értelmében az áttérési előleg törlésének van helye abban az esetben, ha a dolgozó meghal. A benyújtott halotti anyakönyvi kivonat szerint nevezett dolgozó 1976. év december hó 31. napján meghalt, így az áttérési előleg törlését el kellett rendelnem. Erről értesítést kapnak: 1. dr. Csorba Győző Pécs Damjanich út 17. lakos 2. BM Könyvtár Pécs 3. Illetményhivatal számfejtő előadója 4. Illetményhivatal irattára. Pécs, 1976. évi dec. hó 20. napján. Dr. Tölgyesi László s. k. Dr. Tölgyesi László hivatalvezető Körbélyegző: Baranya megyei Illetményhivatal Pécs Amtmann Prosper halálának 123. évfordulója A híres pécsi fuvolaművész műve Pozsonyban Kevés város dicsekedhet olyan zenei múlttal, mint Szlovákia fővárosa. Felsorolni is sok lenne a nagy zeneszerzőket, előadóművészeket, akiket a város büszkén vallhat magáénak, vagy akik hangversenyükkel gazdagították a város zenei múltját. Pozsonyhoz fűződnek a 6 éves Mozart és a 9 éves Liszt első koncertjei, Pozsony szülötte Dohnányi, Schmidt, később bécsi akadémiai igazgató, Hummel, és ne feledjük Bartók pozsonyi éveit, az Erkel-család származását. Már 1490-ből való adat bizonyítja, hogy zenés misék voltak a híres Szent Márton székesegyházban. A fejlődés töretlen volt, hiszen a pécsi székesegyházi zenekar megszervezésekor, a XVIII. század első évtizedében Nesselrod püspök a pozsonyi káptalan által megküldött létszám és szabályzat alapján lát munkához. 1833-ban azután megalakul az Egyházzenei Egyesület. A társaság (Cirkevny hudob- ny spolok) felkérésére komponálta városunk híres fuvolaművésze c-moll Nyitányát 1837- ben. A mindössze 28 éves, már nagyhírű művész éppen hosszú hangversenykörutat tesz Nyu- gat-Európában, közben többször hazalátogat, Győrben, Nagyszombaton, Pécsett és esetleg Pozsonyban is ad ízelítőt művészetéből. Az Ouvertüre fénymásolata, amely Stecker Emil közvetítésével a pozsonyi Városi Levéltár (Archív mesta Bratislavy) nagyvonalú szívességéből e sorok írójának tulajdonában van, a 442- CHS 363 leltári szám alatt található. A műről Major Ervin, neves zenetudósunk adott először hírt. Ajánlása az Egyházzenei Egyesületnek szól: Dem lobi Kirchen-Musik- Verein in Pressburg gewidmet von Prosper Amtmann 1837. A zenekar összeállítása hagyományos, a vonóskar mellett kettős fafúvók, négy kürt, egy harsona és üstdob szerepel. A Grave feliratú bevezetés huszonöt üteme súlyos, visszafoly- tott zene, mintegy előlegezve az Allegro molto con fuoco (Nagyon tüzes gyorsasággal) rész szinkópás, izgatott hangvételét. Érezhető az Európát járt mester zenei élményanyaga, itt-ott Weber, később, a kedves hangulatú melléktémában Rossini hatása. A szonátaformájú nyitány Codával zárul, ahol a főtéma már C-dúrban jelenik meg, sokkal vidámabb jelleggel. A zenekar virtuóz meneteivel zárul a c-moll Ouvertüre. 123 évvel ezelőtt halt meg az Anna utca 1. szám alatti, már lebontott házban ez a nagyszerű művész, akinek regényes életével sokkal többet foglalkoztak eddig, mint műveivel. Szkladányi Péter Törvénytisztelő állampolgár lévén 1976, december 31-én meg is haltam, vagyis átköltöztem a Másvilágra. Most ott vagyok. Nem is lehetne másképp, ha már egyszer a Hivatal Vezetője így rendelkezett. Közvetlen környezetem (családom) azonban, méltatlan'ko- dással fogadta állampolgári engedelmességemet, s arra igyekszik különféle szeánszokon, ilyen-olyan kicsinyes érvekkel rábírni, hogy ne vegyem csak úgy szó nélkül tudomásul a Hivatalvezető intézkedését, s fellebbezzek. Én ezt égbekiáltó bűnnek tartanám, hiszen az ország törvényes rendje inogna meg. A Hivatalvezető ugyanis apertén megírta (olvashatták): „Határozatom ellen jogorvoslatnak helye nincsen.” Gondoltam arra, hogy személyesen felkeresem a Hivatalt — persze már mint szellem —, s megkísérlek szóval, nem élő szóval, mert nem élek, hanem szellem-szóval a döntés némely, számomra kellemetlen részében kedvező változtatást kieszközölni. Letettem szándékomról, mert bizonyára nagy felfordulást keltene, ha a Hivatalban szellem jelenne meg. Hiszen az még nyilván nem fordult elő, hogy szellemet észleltek volna náluk, s erre feltehetően a jövőben sincs semmi szükségük, így hát nem csinálhattam mást, mint hogy levelet írtam. Ezt itt. S hogy okvetlenül megérkezzék — a posta se nagyon szereti a szellemi dolgokat —, úgy döntöttem, egyik éjfélkor bedobom a Dunántúli Napló levelesládájába. Ezt a módszert vagy az ilyesfélét még a Földön tanultam a különféle túszok fogvatartóitól. Csakhogy ők telefonon szokták felhívni a szerkesztőségeket. Itt a Másvilágon nincs telefon. Nagyon remélem, hogy a Dunántúli Napló közreadja levelemet, s így szerény kérésem és hasonlóképpen szerény kérdéseim eljutnak a Hivatalvezetőhöz is. Válaszából — nyugodtan küldheti régi cimemre, Hát- rahagyottaimhoz, Damjanich utca 16-ba vagy 17-be, amelyik számot kedvesebbnek tartja, hiszen az aktán is mind a kettő szerepel — majd kiderül, mit tehetek. Azt előre megírom, hogy hűségesen engedelmeskedni fogok döntésének. Ha nem lehet, hogy tovább éljek, hát nem lehet! Roppant helytelen volna egyetlen család rigolyái miatt a hivatali rendet megzavarni. Nos tehát kérdéseim: 1. Miért kellett nekem kegyetlenül elhervadnom életem utóvirágában? Esetleg csak azért, hogy a PM 28.080/1968. XI. sz. utasítása érvényesülhessen? PÉCS Magyarország FÖLD 2. Van-e köze a fogalmazásnak a dekadens művészetben manapság divatos formabontáshoz, időjátékhoz? Ugyanis a Határozat már december 20-án múlt időben szól december 31-i távozásomról? Ezt azért is szeretném tudni, hogy itt a Másvilágon hiteles tájékoztatást tudjak adni, ha netán a Hivatal és a modern művészetek viszonyáról érdeklődnek. 3. Ki, mi nyújtotta be, és állította ki a hivatkozott halotti anyakönyvi kivonatot? Neki vagy nekik nem írnék, megjelennék személyesen, s kifirtatnám, hogyan is volt lehetséges már annyira előre tudni, mi lesz velem december 31-én. S talán kérnék tőlük egy hiteles másolatot is. Szükségem lehet rá. Ugyan még újonc vagyok itt, de úgy vélem, a Másvilágon a halotti anyakönyvi kivonat olyasféle, mint a Földön az útlevél. (Szerencsémre, eddig még nem kellett.) Ezek voltak a kérdéseim. Most jön egyetlen, de annál súlyosabb kérésem. Ha egy mód van rá, változtassa meg a Hivatalvezető 17/153/1976. számú Határozatának elhalálozásommal kapcsolatos részét, s tegye lehetővé, hogy még egy ideig éljek. Családom van, eltartásra szoruló gyermekem is. És egyáltalában: mi hasznom lenne az áttérési előleg törléséből, ha végképp jobblétre kellene szenderüinöm. Kérdéseimet és kérésemet a Hivatalvezető megértő jóindulatába ajánlom, s a kedvező elintézés reményében maradok engedelmes tisztelőin nem-tetsz halott Kelt a Másvilágon, az örökkévalóság valamelyik napján. Egyelőre közelebbi címem nincs. ^KdMO/yTa/aN ‘-RovAt Téli állatkerti séta (2.) R C00PT0URIST SRJIÓIÓJÉKOZIRIÖJR Új utazási lehetőségek A Cooptourist elmúlt évi forgalmáról és idei programjáról tartott sajtótájékoztatót pénteken Lesák Pál, a Szövetkezetek Utazási Irodájának igazgatója a Budapest Szállóban. A vállalat szervezte utazásokon 1976-ban mintegy 200 ezer hazai és külföldi turista vett részt. Az üdülési programok közül legtöbben a szovjet, a jugoszláv és a román tengerparti nyaralás iránt érdeklődtek. A belföldi turizmus fellendítésére a Cooptourist bővítette irodahálózatát is, s a tavaly átadott mátrai Avar Szálló rövid időn belül bekapcsolódott a hazai idegenforgalom vérkeringésébe. 1977-ben a vállalat tovább bővíti az üdülési lehetőségeket, en,nek nyomán mintegy 8—10 százalékos forgalomnövekedésre számítanak a Cooptourist vezetői. A külföldi utak közül több újdonság is szerepel a program-kínálatban, ezek között különösen érdekesnek ígérkezik a szibériai, az indiai, az észak-afrikai és a kubai társasutazás. Ezek mellett máris nagy az érdeklődés a hagyományos utak iránt, főként a Szovjetunióba, Jugoszláviába és a bolgár tengerpartra. Minden eddigieknél gazdagabb a szakmai utak választéka. Csaknem valamennyi jelentősebb európi szakmai kiállításra és vásárra szervez az iroda társasutazásokat, ezeken kívül a Szovjetunióban a szövetkezeti áruházakkal, Jugoszláviában és Olaszországban a fejlett mezőgazdasági termelési rendszerekkel, Bulgáriában pedig a korszerű kertészeti módszerek gyakorlati eredményeivel ismerkedhetnek a magyar szövetkezeti tagok. Ez évben is különös qondct fordít a Cooptourist a belföldi faurizmus további bővítésére. Új irodák nyílnak Hévízen, Békéscsabán, Szántódon és Balatonalmádiban. Saját, tíz kocsiból álló autóbuszparkot is kialakított az utazási iroda, ez nagyban megkönnyíti a hétvégi utazások és a nyári csúcsforgalom lebonyolítását. Hamarosan például a mohácsi busójárásra utazhatnak az érdeklődők a Cooptourist külön autóbuszával. s élénk a kereslet a lovasbemutatóval színesített disznótoros túrák iránt is. A belföldi utazási programok árai 1977-ben változatlanok, néhány külföldi utazási program ára azonban némileg emelkedik. Nem sikerült találkoznom a petymeggel, odújában didereghetett. Őszintén sajnálom! A legizgalmasabb nevű állat. Hogy hívhatnak valamit pety- megnek?! Sokat olvastam a dingókról már. Amit tudok róla hasznavehetetlen. Ausztráliából való, vadállat, lehet, valamikor háziállat volt. Van éneklő dingó is. Ez kisebb. Harminc éve fedezték föl, egy őserdőben valahol, és most itt van. Kis gomborrát odanyomja a ketrechez és barátkozik. Nem nagyon, csak úgy okkal-móddal, ahogy az emberrel kell. Van egy tündéri kölykük is. Kis szőrös gombóc, jó lenne kézbevenni, meleg,, bundás kis gombolyag. Találkoztam Borosával, a borzzal is. Erdőben találták, otthon nevelték. Könnyű előcsalogatni, csak egy kulcskarikát kell csörgetni előtte. Ezt szokta meg valamikor, amikor a gazdiék annakidején hazajöttek, elővették a kulcsot és az csörgött. Finom fülével meghallotta, és amíg él, benne van a hangja, ami azt jelenti, hoqy megjöttek. Amikor ott voltam hiába csörgetett az igazgató, nem jött ki. Egy héttel később ott jártam ismét, akkor előjött. Bizalmatlanul méregetett, szuszakolt kissé a levegőbe, és visszavonult. Később méqegyszer megkíséreltem. Nem jött. Fázott. Én is. Kinn szaladgál a sakál is. Számomra ő a legtragikusabb állat. Négy négyzetméternyi területen rohangál föl-alá, szinte eqy pillanatra se áll meg. Nem fél, nem barátkozik, csak szalad. Megkérdeztem, ilyen a természete. De, ha engem letennének a Kórház térre és életem végéig ott kellene föl-alá mennem, nem maradnék életben. Minek? Van itt egy olyan ragadozó, amilyenről még nem is hallottam: nyestkutya. Az övé a világ egyik legfinomabb szőrméje, amivel megajándékoz bennünket, úgy, hogy kifordítjuk Munkások a képtárban Halász Károly (Pécsi Műhely): Geometria, 1974 Művésztelepek, mozgalmak, fénytörés, elektromos szobor... Kézenfekvő igazságnak tetszik, ha megállapítjuk: a művészet legújabbkori történetét semmiképpen sem a megszokott mértékekkel birtokbavehető művek alkotják. De ezeket a műveket is emberek, művészek hozzák létre, akiknek nemcsak saját műveikhez van közük, hanem alkotótársaikhoz, az általában érvényes világnézeti követelményekhez is, ezért nem nehéz, és a korábbiakkal nem ellenkező része az igazságnak, hogy az alkotóközösséggé szerveződés, csoportalakítás, a törekvések közös vállalása és kivitelezése szükségszerűen hozzátartozik magukhoz a művekhez. Mendöl Zsuzsa művészet- történész a művésztelepekről és művészeti mozgalmakról beszél január 8-án a Modern Magyar Képtárban. Szavai mögött azonban háttérként festmények és szobrok állnak, művek, melyekben a mozgalmak céljai testet öltöttek. Nagybánya festői „forradalma", — mely a piktúrát kimozdította a németes akadé- mizmusból, a szenvtelenséq és semmitmondás közhelyeiből — a legjobb magyar mesterekkel mutatható be. Éerenczy Károly, Ziffer Sándor és Réti István festményei a magyar természetfestés, az impresszionizmus hazai történetének legérettebb alkotásai. A Nyolcak, majd az Aktivisták mozgalma már a Tanácsköztársaságot előkészítő forradalmi hangulat művészi kifejezésén munkálkodott. Ezeknek a csoportoknak — melyek a belőle. Tenyésztik is, de szabadon is él. Szibériából jött, eljutott már Finnországig, sőt a Kárpátokban is látták. Jön! Innen elmentünk és megnéztük a muntyák-szarvasokat. Akkorák, mint egy foxikutya. Ők a világ legkisebb szarvasai. Szarvaskarikatúrák. Itt található a békés egymás mellett élés jó példája: az amerikai és az európai bölény. Ez utóbbi Lengyelországból jött. Ha sikerül, házastársak lesznek. Szép, nagy marhák! Az „Egri csillagok” két sztárja is itt van, a két teve, Bolygó és Szultán. Olyan csúnyák, hogy szinte szépek! Csodálatos a természet, hogy ilyen állatot kialakított! Mielőtt elhagynánk ezt a télen is kedves világot, látogatást tettünk a Dzsunqel könyvéből olyan jól ismert kíqyóölőnél, a monguznál. Jelentéktelen, kedves állatka. Izeg-mozog, de kígyót nem eszik. Nem kap. — Akkor mit kosztol? — kérdem. — Patkányt, hörcsögöt, tengeri malacot, csibét, ami éppen jön. Nem válogatós. Mindössze egy kígyót ehetne, ez az óriáskígyó, a boa konstriktor. Ez nincs is messze tőle, de szintén üveg alatt. Egyébként lusta dög. Amíg ott voltam, vagy tíz leghaladóbb művészeti mozgalmak is voltak — a tevékenységéről ugyancsak főművekkel tanúskodik a gyűjtemény. Pór Bertalan: Vágyódás tiszta szerelemre (1911), Tihanyi Lajos: Fülep Lajos portréja, Czóbel, Czigány Dezső festményei, Kassák Lajos képarchitektúrája, Bortnyik Sándor kubista tájképei mind e mozgalmak azóta sem felülmúlt teljesítményei. Weininger Andor egy északeurópai művészcsoportot idéz Stijl-kompozíciójával, Martyn Ferenc a párizsi Abstraction- Creation céljait közvetíti. Január 15-én Aknai Tamás művészettörténész kalauzolja közönségét a Képtárban. A vezetés során csupán néhány művet elemeznek, zömmel a közelmúltban készült alkotásokat. Korniss Dezső Kalligráfiáján (1959) keresztül a véletlenszerű és előre eltervezett képi „eseményekről", Schaár Erzsébet Kirakat című szobrának okán valóságos és illuzionisz- tikus térbeli történések jelentéséről lehet beszélni. A „különös” szerkesztési elvek, az anyagoknak eltérő célú használata, az anyagszerűség elvének művenként másképpen és másképpen érvényesülő mivolta adják a kijelölt kortárs-művek- nek a tartalmát. Ennek a tartalomnak közössététele, felismertetése a szakértő—közönség találkozóknak a legfontosabb feladata. Szombatonként délelőtt tíz órakor tehát vezetővel várja a Képtár vendégeit. percig, legfeljebb öt centimétert, ha mozdult. Érdekes vadállatokkal találkoztunk még itt, az egerekkel. Nem félnek, nyüzsögnek, mocorognak. Azt hinné az ember, nem érdekel senkit, de több nézőjük van, mint a halaknak. Búcsúzóul elmentünk még a farkashoz, Bizsuhoz és Samuhoz. Kedves állat a farkas! Jó- kedélyű szelíd, irigy a szeretet- re, közvetlen, hívásra odajön. Igazi dúvadak nyomát is lehet találni az állatkertben, de találkozni velük alig. Az egyik tomporon szúrta a Shetland- pónyt, amelyet Angliából hoztak. Alig tudta az állatorvos megmenteni. A másik felgyújtotta az oroszlán bajszát, a harmadik a majomnak cigarettát adott, amibe az belepusztult. Van, aki megadja a farkasnak a magáét az egyébként játékos állat így válik őrjöngő- vé. Ha ketrecen kívül összetalálkozna egy pulival, még attól is megijedne, de itt megadja az ordasnak a magáét. Itt bátor, mert közöttük ott a ketrec. Egyébként ő is rázza a ketrecet, ha nem látod. Rázza, de kívülről. Mennyivel szebb lenne, de belülről! És rá lenne írva: „Homo barbariensis!” Szöllősy Kálmán
