Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-08 / 8. szám

e Dunántúli napló 1977. január 8., szombat Egy nem letsz-halotl levele, kérdései és kérése A Baranya megyei Illetményhivatal Vezetőjének 1976. december 27-én a következő hivatalos iratot kaptam. Betűhíven idézem: Baranya megyei Illetményhivatal Vezetőjétől. 17/153/1976. szám. Tárgy: Áttérési előleg törlése a dolgozó halála esetén. Határozat : Dr. Csorba Győző, Pécs, Damjanich út 16. lakos terhén fennálló 1620,— Ft, azaz Egyezerhatszázhúsz forint összegű áttérési előleg törlését a PM 28.080/1968. XI. sz. utasítása alapján elrendelem. Határozatom ellen jogorvoslatnak helye nincsen. Indoklás : A Pénzügyminisztérium hivatkozott számú utasítása értelmében az áttérési előleg törlésének van helye abban az esetben, ha a dolgozó meghal. A benyújtott halotti anyakönyvi kivonat szerint nevezett dolgozó 1976. év december hó 31. napján meghalt, így az áttérési előleg törlését el kellett rendelnem. Erről értesítést kapnak: 1. dr. Csorba Győző Pécs Damjanich út 17. lakos 2. BM Könyvtár Pécs 3. Illetményhivatal számfejtő előadója 4. Illetményhivatal irattára. Pécs, 1976. évi dec. hó 20. napján. Dr. Tölgyesi László s. k. Dr. Tölgyesi László hivatalvezető Körbélyegző: Baranya megyei Illetményhivatal Pécs Amtmann Prosper halálának 123. évfordulója A híres pécsi fuvolaművész műve Pozsonyban Kevés város dicsekedhet olyan zenei múlttal, mint Szlo­vákia fővárosa. Felsorolni is sok lenne a nagy zeneszerzőket, előadóművészeket, akiket a vá­ros büszkén vallhat magáénak, vagy akik hangversenyükkel gazdagították a város zenei múltját. Pozsonyhoz fűződnek a 6 éves Mozart és a 9 éves Liszt első koncertjei, Pozsony szülöt­te Dohnányi, Schmidt, később bécsi akadémiai igazgató, Hummel, és ne feledjük Bartók pozsonyi éveit, az Erkel-család származását. Már 1490-ből va­ló adat bizonyítja, hogy zenés misék voltak a híres Szent Már­ton székesegyházban. A fejlő­dés töretlen volt, hiszen a pé­csi székesegyházi zenekar meg­szervezésekor, a XVIII. század első évtizedében Nesselrod püspök a pozsonyi káptalan által megküldött létszám és szabályzat alapján lát munká­hoz. 1833-ban azután megala­kul az Egyházzenei Egyesület. A társaság (Cirkevny hudob- ny spolok) felkérésére kompo­nálta városunk híres fuvolamű­vésze c-moll Nyitányát 1837- ben. A mindössze 28 éves, már nagyhírű művész éppen hosszú hangversenykörutat tesz Nyu- gat-Európában, közben több­ször hazalátogat, Győrben, Nagyszombaton, Pécsett és esetleg Pozsonyban is ad íze­lítőt művészetéből. Az Ouver­türe fénymásolata, amely Stecker Emil közvetítésével a pozsonyi Városi Levéltár (Archív mesta Bratislavy) nagyvonalú szívességéből e sorok írójának tulajdonában van, a 442- CHS 363 leltári szám alatt található. A műről Major Ervin, neves ze­netudósunk adott először hírt. Ajánlása az Egyházzenei Egye­sületnek szól: Dem lobi Kirchen-Musik- Verein in Pressburg gewidmet von Prosper Amtmann 1837. A zenekar összeállítása ha­gyományos, a vonóskar mellett kettős fafúvók, négy kürt, egy harsona és üstdob szerepel. A Grave feliratú bevezetés hu­szonöt üteme súlyos, visszafoly- tott zene, mintegy előlegezve az Allegro molto con fuoco (Nagyon tüzes gyorsasággal) rész szinkópás, izgatott hangvé­telét. Érezhető az Európát járt mester zenei élményanyaga, itt-ott Weber, később, a kedves hangulatú melléktémában Ros­sini hatása. A szonátaformájú nyitány Codával zárul, ahol a főtéma már C-dúrban jelenik meg, sokkal vidámabb jelleg­gel. A zenekar virtuóz menetei­vel zárul a c-moll Ouvertüre. 123 évvel ezelőtt halt meg az Anna utca 1. szám alatti, már lebontott házban ez a nagyszerű művész, akinek re­gényes életével sokkal többet foglalkoztak eddig, mint mű­veivel. Szkladányi Péter Törvénytisztelő állampolgár lévén 1976, december 31-én meg is haltam, vagyis átköltöz­tem a Másvilágra. Most ott vagyok. Nem is lehetne más­képp, ha már egyszer a Hiva­tal Vezetője így rendelkezett. Közvetlen környezetem (csa­ládom) azonban, méltatlan'ko- dással fogadta állampolgári engedelmességemet, s arra igyekszik különféle szeánszokon, ilyen-olyan kicsinyes érvekkel rábírni, hogy ne vegyem csak úgy szó nélkül tudomásul a Hivatalvezető intézkedését, s fellebbezzek. Én ezt égbekiáltó bűnnek tartanám, hiszen az ország törvényes rendje inog­na meg. A Hivatalvezető ugyanis apertén megírta (ol­vashatták): „Határozatom ellen jogorvoslatnak helye nincsen.” Gondoltam arra, hogy sze­mélyesen felkeresem a Hiva­talt — persze már mint szel­lem —, s megkísérlek szóval, nem élő szóval, mert nem élek, hanem szellem-szóval a döntés némely, számomra kellemetlen részében kedvező változtatást kieszközölni. Letettem szándékomról, mert bizonyára nagy felfordulást kel­tene, ha a Hivatalban szellem jelenne meg. Hiszen az még nyilván nem fordult elő, hogy szellemet észleltek volna ná­luk, s erre feltehetően a jö­vőben sincs semmi szükségük, így hát nem csinálhattam mást, mint hogy levelet írtam. Ezt itt. S hogy okvetlenül meg­érkezzék — a posta se nagyon szereti a szellemi dolgokat —, úgy döntöttem, egyik éjfélkor bedobom a Dunántúli Napló levelesládájába. Ezt a mód­szert vagy az ilyesfélét még a Földön tanultam a különféle túszok fogvatartóitól. Csakhogy ők telefonon szokták felhívni a szerkesztőségeket. Itt a Más­világon nincs telefon. Nagyon remélem, hogy a Dunántúli Napló közreadja le­velemet, s így szerény kérésem és hasonlóképpen szerény kér­déseim eljutnak a Hivatalveze­tőhöz is. Válaszából — nyugod­tan küldheti régi cimemre, Hát- rahagyottaimhoz, Damjanich utca 16-ba vagy 17-be, ame­lyik számot kedvesebbnek tart­ja, hiszen az aktán is mind a kettő szerepel — majd kiderül, mit tehetek. Azt előre megírom, hogy hűségesen engedelmes­kedni fogok döntésének. Ha nem lehet, hogy tovább éljek, hát nem lehet! Roppant helyte­len volna egyetlen család ri­golyái miatt a hivatali rendet megzavarni. Nos tehát kérdéseim: 1. Miért kellett nekem ke­gyetlenül elhervadnom életem utóvirágában? Esetleg csak azért, hogy a PM 28.080/1968. XI. sz. utasítása érvényesülhes­sen? PÉCS Magyarország FÖLD 2. Van-e köze a fogalmazás­nak a dekadens művészetben manapság divatos formabon­táshoz, időjátékhoz? Ugyanis a Határozat már december 20-án múlt időben szól december 31-i távozásomról? Ezt azért is szeretném tudni, hogy itt a Másvilágon hiteles tájékozta­tást tudjak adni, ha netán a Hivatal és a modern művé­szetek viszonyáról érdeklőd­nek. 3. Ki, mi nyújtotta be, és ál­lította ki a hivatkozott halotti anyakönyvi kivonatot? Neki vagy nekik nem írnék, megje­lennék személyesen, s kifirtat­nám, hogyan is volt lehetséges már annyira előre tudni, mi lesz velem december 31-én. S talán kérnék tőlük egy hiteles másolatot is. Szükségem lehet rá. Ugyan még újonc vagyok itt, de úgy vélem, a Másvilá­gon a halotti anyakönyvi ki­vonat olyasféle, mint a Földön az útlevél. (Szerencsémre, ed­dig még nem kellett.) Ezek voltak a kérdéseim. Most jön egyetlen, de annál súlyosabb kérésem. Ha egy mód van rá, változ­tassa meg a Hivatalvezető 17/153/1976. számú Határoza­tának elhalálozásommal kap­csolatos részét, s tegye lehető­vé, hogy még egy ideig éljek. Családom van, eltartásra szo­ruló gyermekem is. És egyál­talában: mi hasznom lenne az áttérési előleg törléséből, ha végképp jobblétre kellene szenderüinöm. Kérdéseimet és kérésemet a Hivatalvezető megértő jóindu­latába ajánlom, s a kedvező elintézés reményében maradok engedelmes tisztelőin nem-tetsz halott Kelt a Másvilágon, az örökké­valóság valamelyik napján. Egyelőre közelebbi címem nincs. ^KdMO/yTa/aN ‘-RovAt Téli állatkerti séta (2.) R C00PT0URIST SRJIÓIÓJÉKOZIRIÖJR Új utazási lehetőségek A Cooptourist elmúlt évi forgal­máról és idei programjáról tartott sajtótájékoztatót pénteken Lesák Pál, a Szövetkezetek Utazási Irodájának igazgatója a Budapest Szállóban. A vállalat szervezte utazásokon 1976-ban mintegy 200 ezer hazai és külföldi turista vett részt. Az üdü­lési programok közül legtöbben a szovjet, a jugoszláv és a román ten­gerparti nyaralás iránt érdeklődtek. A belföldi turizmus fellendítésére a Cooptourist bővítette irodahálózatát is, s a tavaly átadott mátrai Avar Szálló rövid időn belül bekapcsoló­dott a hazai idegenforgalom vér­keringésébe. 1977-ben a vállalat tovább bővíti az üdülési lehetőségeket, en,nek nyomán mintegy 8—10 százalékos forgalomnövekedésre számítanak a Cooptourist vezetői. A külföldi utak közül több újdonság is szerepel a program-kínálatban, ezek között kü­lönösen érdekesnek ígérkezik a szi­bériai, az indiai, az észak-afrikai és a kubai társasutazás. Ezek mel­lett máris nagy az érdeklődés a ha­gyományos utak iránt, főként a Szovjetunióba, Jugoszláviába és a bolgár tengerpartra. Minden eddi­gieknél gazdagabb a szakmai utak választéka. Csaknem valamennyi je­lentősebb európi szakmai kiállí­tásra és vásárra szervez az iroda társasutazásokat, ezeken kívül a Szovjetunióban a szövetkezeti áru­házakkal, Jugoszláviában és Olasz­országban a fejlett mezőgazdasági termelési rendszerekkel, Bulgáriá­ban pedig a korszerű kertészeti módszerek gyakorlati eredményeivel ismerkedhetnek a magyar szövetke­zeti tagok. Ez évben is különös qondct fordít a Cooptourist a belföldi faurizmus további bővítésére. Új irodák nyílnak Hévízen, Békéscsabán, Szántódon és Balatonalmádiban. Saját, tíz ko­csiból álló autóbuszparkot is kiala­kított az utazási iroda, ez nagyban megkönnyíti a hétvégi utazások és a nyári csúcsforgalom lebonyolítá­sát. Hamarosan például a mohácsi busójárásra utazhatnak az érdeklő­dők a Cooptourist külön autóbuszá­val. s élénk a kereslet a lovasbe­mutatóval színesített disznótoros tú­rák iránt is. A belföldi utazási prog­ramok árai 1977-ben változatlanok, néhány külföldi utazási program ára azonban némileg emelkedik. Nem sikerült találkoznom a petymeggel, odújában dide­reghetett. Őszintén sajnálom! A legizgalmasabb nevű állat. Hogy hívhatnak valamit pety- megnek?! Sokat olvastam a dingókról már. Amit tudok róla haszna­vehetetlen. Ausztráliából való, vadállat, lehet, valamikor há­ziállat volt. Van éneklő dingó is. Ez kisebb. Harminc éve fe­dezték föl, egy őserdőben va­lahol, és most itt van. Kis gomborrát odanyomja a ket­rechez és barátkozik. Nem na­gyon, csak úgy okkal-móddal, ahogy az emberrel kell. Van egy tündéri kölykük is. Kis szőrös gombóc, jó lenne kézbevenni, meleg,, bundás kis gombolyag. Találkoztam Borosával, a borzzal is. Erdőben találták, otthon nevelték. Könnyű elő­csalogatni, csak egy kulcskari­kát kell csörgetni előtte. Ezt szokta meg valamikor, amikor a gazdiék annakidején haza­jöttek, elővették a kulcsot és az csörgött. Finom fülével meg­hallotta, és amíg él, benne van a hangja, ami azt jelenti, hoqy megjöttek. Amikor ott voltam hiába csörgetett az igazgató, nem jött ki. Egy héttel később ott jártam ismét, akkor előjött. Bizalmat­lanul méregetett, szuszakolt kissé a levegőbe, és visszavo­nult. Később méqegyszer meg­kíséreltem. Nem jött. Fázott. Én is. Kinn szaladgál a sakál is. Számomra ő a legtragikusabb állat. Négy négyzetméternyi te­rületen rohangál föl-alá, szinte eqy pillanatra se áll meg. Nem fél, nem barátkozik, csak sza­lad. Megkérdeztem, ilyen a ter­mészete. De, ha engem leten­nének a Kórház térre és életem végéig ott kellene föl-alá men­nem, nem maradnék életben. Minek? Van itt egy olyan ragadozó, amilyenről még nem is hallot­tam: nyestkutya. Az övé a vi­lág egyik legfinomabb szőrmé­je, amivel megajándékoz ben­nünket, úgy, hogy kifordítjuk Munkások a képtárban Halász Károly (Pécsi Műhely): Geometria, 1974 Művésztelepek, mozgalmak, fénytörés, elektromos szobor... Kézenfekvő igazságnak tet­szik, ha megállapítjuk: a mű­vészet legújabbkori történetét semmiképpen sem a megszokott mértékekkel birtokbavehető mű­vek alkotják. De ezeket a mű­veket is emberek, művészek hozzák létre, akiknek nemcsak saját műveikhez van közük, ha­nem alkotótársaikhoz, az álta­lában érvényes világnézeti kö­vetelményekhez is, ezért nem nehéz, és a korábbiakkal nem ellenkező része az igazságnak, hogy az alkotóközösséggé szer­veződés, csoportalakítás, a tö­rekvések közös vállalása és ki­vitelezése szükségszerűen hoz­zátartozik magukhoz a művek­hez. Mendöl Zsuzsa művészet- történész a művésztelepekről és művészeti mozgalmakról beszél január 8-án a Modern Magyar Képtárban. Szavai mögött azonban hát­térként festmények és szobrok állnak, művek, melyekben a mozgalmak céljai testet öltöt­tek. Nagybánya festői „forra­dalma", — mely a piktúrát ki­mozdította a németes akadé- mizmusból, a szenvtelenséq és semmitmondás közhelyeiből — a legjobb magyar mesterekkel mutatható be. Éerenczy Károly, Ziffer Sándor és Réti István festményei a magyar természet­festés, az impresszionizmus ha­zai történetének legérettebb alkotásai. A Nyolcak, majd az Aktivisták mozgalma már a Ta­nácsköztársaságot előkészítő forradalmi hangulat művészi ki­fejezésén munkálkodott. Ezek­nek a csoportoknak — melyek a belőle. Tenyésztik is, de sza­badon is él. Szibériából jött, eljutott már Finnországig, sőt a Kárpátokban is látták. Jön! Innen elmentünk és megnéz­tük a muntyák-szarvasokat. Ak­korák, mint egy foxikutya. Ők a világ legkisebb szarvasai. Szarvaskarikatúrák. Itt található a békés egymás mellett élés jó példája: az amerikai és az európai bölény. Ez utóbbi Lengyelországból jött. Ha sikerül, házastársak lesznek. Szép, nagy marhák! Az „Egri csillagok” két sztár­ja is itt van, a két teve, Boly­gó és Szultán. Olyan csúnyák, hogy szinte szépek! Csodálatos a természet, hogy ilyen állatot kialakított! Mielőtt elhagynánk ezt a té­len is kedves világot, látogatást tettünk a Dzsunqel könyvéből olyan jól ismert kíqyóölőnél, a monguznál. Jelentéktelen, ked­ves állatka. Izeg-mozog, de kí­gyót nem eszik. Nem kap. — Akkor mit kosztol? — kérdem. — Patkányt, hörcsögöt, ten­geri malacot, csibét, ami éppen jön. Nem válogatós. Mindössze egy kígyót ehetne, ez az óriás­kígyó, a boa konstriktor. Ez nincs is messze tőle, de szintén üveg alatt. Egyébként lusta dög. Amíg ott voltam, vagy tíz leghaladóbb művészeti mozgal­mak is voltak — a tevékenysé­géről ugyancsak főművekkel ta­núskodik a gyűjtemény. Pór Ber­talan: Vágyódás tiszta szere­lemre (1911), Tihanyi Lajos: Fülep Lajos portréja, Czóbel, Czigány Dezső festményei, Kas­sák Lajos képarchitektúrája, Bortnyik Sándor kubista tájké­pei mind e mozgalmak azóta sem felülmúlt teljesítményei. Weininger Andor egy észak­európai művészcsoportot idéz Stijl-kompozíciójával, Martyn Ferenc a párizsi Abstraction- Creation céljait közvetíti. Január 15-én Aknai Tamás művészettörténész kalauzolja közönségét a Képtárban. A ve­zetés során csupán néhány mű­vet elemeznek, zömmel a közel­múltban készült alkotásokat. Korniss Dezső Kalligráfiáján (1959) keresztül a véletlensze­rű és előre eltervezett képi „eseményekről", Schaár Erzsé­bet Kirakat című szobrának okán valóságos és illuzionisz- tikus térbeli történések jelen­téséről lehet beszélni. A „külö­nös” szerkesztési elvek, az anyagoknak eltérő célú hasz­nálata, az anyagszerűség elvé­nek művenként másképpen és másképpen érvényesülő mivolta adják a kijelölt kortárs-művek- nek a tartalmát. Ennek a tar­talomnak közössététele, felis­mertetése a szakértő—közönség találkozóknak a legfontosabb feladata. Szombatonként dél­előtt tíz órakor tehát vezetővel várja a Képtár vendégeit. percig, legfeljebb öt centimé­tert, ha mozdult. Érdekes vadállatokkal talál­koztunk még itt, az egerekkel. Nem félnek, nyüzsögnek, moco­rognak. Azt hinné az ember, nem érdekel senkit, de több nézőjük van, mint a halaknak. Búcsúzóul elmentünk még a farkashoz, Bizsuhoz és Samu­hoz. Kedves állat a farkas! Jó- kedélyű szelíd, irigy a szeretet- re, közvetlen, hívásra odajön. Igazi dúvadak nyomát is le­het találni az állatkertben, de találkozni velük alig. Az egyik tomporon szúrta a Shetland- pónyt, amelyet Angliából hoz­tak. Alig tudta az állatorvos megmenteni. A másik felgyúj­totta az oroszlán bajszát, a harmadik a majomnak cigaret­tát adott, amibe az belepusz­tult. Van, aki megadja a farkas­nak a magáét az egyébként játékos állat így válik őrjöngő- vé. Ha ketrecen kívül összeta­lálkozna egy pulival, még attól is megijedne, de itt megadja az ordasnak a magáét. Itt bá­tor, mert közöttük ott a ketrec. Egyébként ő is rázza a ket­recet, ha nem látod. Rázza, de kívülről. Mennyivel szebb lenne, de belülről! És rá lenne írva: „Homo barbariensis!” Szöllősy Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom