Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-07 / 6. szám
1977. január 7., péntek PünantQlt napló 3 Team-munka a betegek érdekében Megoldódik a gyógyászati segédeszközök gyártása A Gyógyászati Segédeszközök Gyára pécsi fiákjá nak dolgozói mostoha körülmények között végzik munkájukat. Zöldövezet az „atomvárosnak Kirándulóközpont Paks mellett ■ Széles körű összefogás ■ Parkerdő és mesterséges tó Paks mellett kirándulóközpont létesül, széles körű összefogással. Hazánk első atomerőművének fejlesztésével, a Duna-parti nagyközség fejlesztési törekvéseivel összhangban van az az igény, hogy az új energiabázist megvalósító dolgozók, a Pakson otthont alapító, jórészt magas képzettségű üzemeltető szakemberek és családtagjaik számára vonzóvá tegyék a leendő várost. Szép természeti környezetben, kulturált körülPées kimozdulhat az utolsó helyről mmmL a határidő A vidéki hálózat 10—12 éves múltra tekint vissza: Győrben, Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Keszthelyen, Nyíregyházán, Szombathelyen, Békéscsabán és Pécsett létesültek gyógy- eszközöket gyártó fiókok, amolyan regionális ellátó jelleggel. (Közbeszúrnám: Pécsett, a „legáldatlanabb" körülmények között dolgozó fiókban évente 18—20 000 beteget fogadnak, s készítenek számukra gyógyeszközöket — méretre.) Amikor az ellátás szintjéről csónak vezetői már tárgyaltak az ügyben, s örömmel mondhatjuk: van már elképzelés. A POTE elméleti tömbjének közelében, a nővérszállás mögötti területen felépülhet a régen áhított, korszerű műhely, ahol a fiókvezető — Tóth Kázmér — végre elmondhatja: minden igényt ki tudunk elégíteni, s az elkészítési idők lerövidítése mellett kulturáltabb — és ami nem mellékes — hatékonyabb betegellátást tudunk biztosítani. A gyár V. ötéves tervének programja a hálózatfejlesztés, s legkésőbb 1980-ig a pécsi üzem is felépül. Az állandó tárgyalások és egyeztetések e célt szolgálják: a rászorultak érdekében. Természetesen közös érdek, hogy a napokban hozott döntést tett kövesse. Ugyanis több éves huzavona után, december közepén véglegesen elhatározták az illetékesek, hogy a nővérszállás melletti területen építhető fel a pécsi fiók új otthona. Hogy mikor lesz Baranyában is megfelelő szintű or- tetikai-protetikai ellátás, most már csak azon múlik, hogy akadnak-e a megyénkben olyan tervező és kivitelező vállalatok- cégek, amelyek átérezve az ügy fontosságát, gyorsan és jól nyújtanak segédkezet ahhoz, hogy a Gy. S. Gy. — az egészségügyi kormányzat megfelelő támogatásával — felépíthesse új pécsi fiókját. program Görcsi László formaelőkészítésen dolgozik. Az átfutási idők rendkívül változóak. Egy művégtag elkészítése átlag 70—75 napot jelent, természetesen igen nagy szóródással. Az ortopéd cipők készítési ideje hatvan nap körül mozog. Ha a felhasznált anyagok többsége importból jön: a raktár külön határidőket szab, attól függően, hogy van-e, avagy most kell megrendelni a tételt. A munka bonyolultsága is a határidőket üti. Éppen ezért került napirendre a vidéki hálózat korszerűsítése, s ezzel szinkronban az utaztatások kiküszöbölése. A fővárosban 1975 októbere óta úgynevezett team-eket állítottak fel, s a beteget ez a team vizsgálja. A számára a legmegfelelőbb művégtag meghatározásakor együtt van az ortopéd szakmát értő szakorvos, a munkát elkészítő technikus, a gyógytornász, a pszichológus, s ezek úgymond prompt konzultáció alapján döntenek a művégtagról. A team-ek felállítása rövidesen megkezdődik vidéken is. Pécsett a gyógyászati segédeszközök gyártására kijelölt fiók fejlesztése az elsőrendű feladat, a Steinmetz tér szögletében lévő szükségműhely felszámolása. A központi gyár illetékesei és Pécs város TanáÉvente háromszázezer rászorult ^keresi fel a Gyógyászati Segédeszközök Gyárát, annak fióküzemeit. Ezeknek az embereknek létkérdés, hogy „mozgásuk" feltételei, segédeszközei mindenkor kifogástalan állapotban legyenek. Számukra a rehabilitáció azt jelenti, hogy ismét a társadalom hasznos tagjainak érezhetik és vallhatják magukat. Éppen ezért fogadhatjuk némi elégtétellel az egészségügy berkeibe „visszakerült" Gyógyászati Segédeszközök Gyárának terveit. A vidéki fiókok fejlesztését, a kisújszállási gyár kocsiprogramját — rokkantjárművek gyártását kezdik meg itt januártól —, a gyártmány- és gyártásfejlesztési elképzeléseiket, s remélhető, hogy előbb-utóbb megoldódnak igen súlyos munkaerőgondjaik is. Dr. Plesa István igazgató szerint ehhez szükséges néhány tényező is. A legfontosabb: az egészségügyi szolgáltatói kategória létrehozása és a Gy. S. Gyárának idesorolása. Néhány speciális — köztük az ortopédcipész — szakma elismerése, továbbá legalább olyan feltételek megteremtése a szakemberképzésükhöz, mint amilyenek a legtöbb szocialista országban már évtizedek óta megvannak. Nem beszélve a bérfront rendezéséről, amihez a főhatóságok hathatós támogatására feltétlen szükség van. Kozma Ferenc 25 évé pártmunkáa Ti bérez István Tudásunk legjavát kell nyújtani Kettős jubileumhoz érkezett el ebben az évben Tiborcz István, a Baranya megyei Építőipari Vállalat pártbizottságának titkára. Huszonöt éve pártmunkás, ennél a vállalatnál pedig tíz esztendeje áll a párt- bizottság élén. Szobájának ablakából az új Konzum Áruházat látni. — Ez is a mi dolgozóink ke- zemunkája. — Tetszik? — Szép munka. Akkpr lesz egységes az egész, ha megépül melléje a MESZÖV-iroda- ház, alul pedig a kétezer adagos önkiszolgáló étterem. Már megkezdődtek a munkák. Ebben az évben több mint egymilliárd forint a vállalat termelési értéke, üzemeket építenek, rekonstrukciókat végeznek, óvodákat, kereskedelmi egységeket adnak át. Pécsett egyik legfontosabb feladatuk a lakásépítés. — Az 1976-os és 1977-es évben összesen 2600 lakás felépítése a tervünk — mondja. — Az első évben némi lemaradásunk volt, de két év alatt megépítjük a tervezett lakásmennyiséget. Lakásokat építünk, többek között a Lvov-Kertváros- ban, a Siklósi városrészben, Pécs belterületén, a Mecsek- Nyugaton... A jó összmunka érdekében tevékenykedik tizenkilenc pártalapszervezetünk is. A vállalatnál több mint ötezer ember dolgozik és ebből mintegy kétezerkétszázat kell naponta a munkásjáratokkal be-, illetve hazaszállítani. Csak a szállítási költség évente megközelíti a húszmillió forintot. — A szervezettség a hatékonyabb gazdálkodásra törekvés. Ezek adják az alapját egyéb követelmények — minőség, munkafegyelem — teljesítésének is. De bontsuk tovább a dolgot és azonnal eljutunk a dolgozó emberhez, a becsülettel végzett munkához! És itt most már hangsúlyozom: a kommunisták példamutató tevékenységének fontosságát A fegyelmezett munkától kezdve a gondok enyhítését szolgáló őszinte véleménynyilvánításig. Például, ha egy munkahelyen lazul a fegyelem: csak az a párttag tud kellő hatással szembeszállni, akinek ehhez erkölcsi alapja van. A párttagok példamutató munkája nagy segítséget jelent a munkafegyelem erősítésében. Amíg egy épület létrejön, sokféle szakma egyeztetett munkája kell és a legfontosabb: mindenki a rá bízott munkát időre végezze el! — A szervezettséghez tartozik az úgynevezett kiszolgálók — raktárosok, rakodómunkások — optimális létszámának meghatározása is. Véleményem: nálunk — és nemcsak a vállalatunknál — még mindig túlzottan sok ember foglalkozik anyagmozgatással. Sokszor keressük a munkaerőt, pedig úgy is mondhatnánk: házon belül van. — A pártalapszérvezetek hogyan járulnak hozzá mindezek megoldásához? — Egyrészt kezdeményezéseikkel, önállóságuk fokozásával, másrészt a gazdasági feladatok mindjobb megismerésével, megismertetésével. Úgy értékeljük, hogy az elmúlt időszakban mind az önállóságban, mind a gazdasági ismeretekben fejlődtek. A szakmai, politikai képzettség fontosságát hangsúlyozza. — Most már eljutottunk a tervszerű káderképzésben addig, hogy először iskolába küldjük a dolgozót, aztán legyen például pártvezetőségi tag. Amikor megválasztják, már legyen bizonyos elméleti képzettsége, céltudatosabb munkát tudjon végezni. A követelmények nőnek — csak a megfelelő műveltségű emberek képesek a helytállásra. — A gazdasági munkájuk legfőbb feladata 1977-ben? — A betervezett lakásmeny- nyiség megépítése. — Készülnek a beszámoló taggyűlésekre. — Értékeljük majd a munkát, meghatározzuk az 1977. évi feladatokat. Törekszünk annak segítésére, hogy mindenki a tudásának, képességének legjavát nyújthassa. Erre van most szükség. Garay Ferenc mények között tölthessék szabadidejüket az itt élő emberek. Mór számbavették, hogyan lehet jobban kihasználni a Duna kínálta sportolási lehetőségeket. A Baranya—Tolna megyei hatáskörrel működő pécsi állami erdőrendezőség pedig egész évben látogatható kirándulóközpontnak alkalmas helyet „derített" fel a folyótól kissé távolabb, de az épülő új paksi negyedből sétával is elérhető két-három kilométer távolságra, a cseresnyési résznek nevezett területen kettőszáz hektárt jelöltek ki, ahol nagyon szép fiatal fenyő- és lomberdő áll. Vízügyi szakemberekkel közösen húsz-harminc hektár kiterjedésű mesterséges tónak is találtak alkalmas helyet, ahol majd csónakázni lehet. A tó tanulmánytervén már dolgozik a székesfehérvári Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kollektívája. Ezzel párhuzamosan azÁllami Erdőrendezőségek műszaki irodájának balatonfüredi fásítási osztálya pedig a közjóléti fejlesztési tervet készíti olyan ütemben, hogy ez év második felében megindulhat a kivitelezés. Épülnek majd sétautak, esőbeállók, szalonnasütők, asztalok, padok, lesz erdei tornapálya. A kirándulóközpont létrehozását kezdeményező pécsi Erdőrendezőség 1977-ben négy- százezer forintot biztosít erre a célra, egyebek között folytatják az erdősítést. Elvállalták továbbá az egész kivitelezés műszaki vezetését, a parkerdő gazdája, a Duna menti Egyesülés Termelőszövetkezet ugyancsak részt vesz a program végrehajtásában. Ügy tervezik, hogy a kirándulóközpont 1980-ra épüljön ki, amikor megkezdi a villamosenergia termelést az atomerőmű első blokkja. Erőteljesebb fejlesztés az építőanyagiparban Az építőanyagipar az idén a népgazdasági tervnek megfelelően 4,5—5 százalékkal növeli termelését, s ezen belül a korszerű építési módszerekhez szükséges termékekét dinamikusan, a hagyományos technológiához használt anyagokét mérsékeltebb ütemben. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az állami építkezésekhez szükséges anyagok biztosítása mellett nagy figyelmet fordít arra, hogy a lakosság zavartalan építőanyag-ellátását ütemesebb és tervszerűbb szállítással segítsék az üzemek, s kielégítsék a minőségi és választéki igényeket is. Kontingensek meghatározásával gondoskodtak ezúttal is a lakosság részére megfelelő belkereskedelmi árualapról cementből, falburkoló csempéből és kerámia padlólapból. A hazai cementtermelést szocialista országokból érkező importtal egészítik ki. Ebben az évben 870 ezer tonna cementet szállítanak a belkereskedelmi építőanyag-telepeknek. Ugyancsak importtal segítik a zavartalan mészellátást is. Bőséges ellátás lesz az idén azbesztcement hullám-lemezből. Továbbra is dinamikusan növekedtek az igények falburkoló csempéből, s bár a hazai termelés is bővült, a zavartalan ellátás érdekében szocialista és részben tőkés importból is beszereznek még 1 millió 180 ezer négyzetméter falburkoló- csempét beszélünk, többnyire az itt készített segédeszközök „milyenségéről", s arról az időről esik szó, míg a rászorult hozzájut mondjuk a műlábhoz. A gyár szakemberei jól képzettek, gyártmányaik túlnyomó része kifogástalan. De nem szabad megfeledkezni egy tényről: a betegek többsége 100—200, adott esetben még több kilométert utazik, míg megérkezik a gyárba, sokszor bedagadt csonkkal, fáradtan és idegesen. A méretvétel nem sikerülhet, s hiába készíti el a technikus a műlábat a felvett paraméterek alapján, a próbán kiderül: hiába volt minden, újra kell kezdeni az egészet. Legközelebb a beteg okulva mindezen, megszáll Pesten, s pihenten érkezik... A méretek most sem stimmelnek. A „művégtaggyár” pécsi ki- -endeltségének dolgozói em- jertelen körülmények között régzik mindennapi munkájukat — foglalta össze summásan le- /elében Újhegyi Ilona pécsi akos. „A helyszínt érdemes enne megnézni — írja. — Rit- <a szép látvány. Én tudom, öbbször jártam ott..." Levélírónk elkeseredett hangú véleményének adott igazat szarka Lajos üzemvezető, a jyógyászati Segédeszközök 3yára budapesti központjának üzemvezetője, amikor rangso- 'olta a gyár kilenc vidéki fiókát. A pécsit az utolsó helyre ette. Naponta eater beteg A budapesti központi gyár ímeletén, az igazgatói szobáján a gyógyászati segédeszkö- :ök gyártásáról beszélgetünk. Or. Plesa István ortopéd se- jész szakorvos, a hálózat ve- :etője a múltból próbálta lerezetni azokat a mindennapos gondokat, amelyek az igazga- ó számára is mint állandó fel- cióltójelek jelentkeznek. A Gyógyászati Segédeszkö- :ök Gyára ágazatilag a KGM- rállalatok közé van besorolva, ; noha az Egészségügyi Mi- íisztérium felügyelete alá tarozik, mindössze három éve ran szakorvos igazgatója. 945-től 1973-ig műszaki veze- és alatt állott, s mint terv- és lyereségkötelezett ipari vállalat nűködött: a mindenkori gazda- ógosság szem előtt tartása itán következhettek csak a be- egellátási kötelezettség szem- jontjai. Most ismét a mozgás- :sökkentek érdekeit szolgálják ílsősorbon. Budapesten, a „művégtag- gyárban” naponta ezer embert ogadnak. Mindennemű gyógyászati segédeszközt elkészí- enek — a művégtagtól kezdve íz ortopéd cipőig. S ez termé- zetes is, monopolhelyzetben ónnak. Feladataik különösen íz utóbbi években halmozódok, hiszen a társadalombizto- ítás széleskörű kiterjesztése a .betegek" körét duplázta meg sgyik napról a másikra. A gyár :inőtte önmagát.
