Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-06 / 5. szám

1977. január 6., csütörtök Dunántúlt napló 5 NDK-csehszlovák külügyminiszteri tárgyalás Berlinben szerdán megkez­dődtek az NDK—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások. Oskar Fischer, az NDK és Bo- huslav Chnoupek, Csehszlová­kia külügyminisztere megállapí­totta, hogy e találkozó a so- ronkövetkező feladatok össze­hangolásának jelentős eszkö­ze. Aláhúzták, hogy nagy je­lentőséget tulajdonítanak a szocialista testvérországok — köztük az NDK és Csehszlová­kia — sokoldalú együttműkö­dése továbbfejlesztésének. Időszerű nemzetközi kérdé­sekkel összefüggésben kiemel­ték a Varsói Szerződés tagor­szágai legújabb kezdeményezé­seinek fontosságát. Alkotmánymódosítás Spanyolországban A hivatalos közlönyben szer­dán megjelent és ezzel életbe­lépett Spanyolországban az al­kotmányreform, amelynek értel­mében nyugati típusú parla­menti rendszert vezetnek be az országban. A választásokra vonatkozó módosításokkal egy- időben életbeléptek azok a rendeletek is, amelyek meg szüntették a közrendvédelm bíróságokat (politikai törvény székeket) és ezzel egységessé tették az ország jogi rendsze rét. Santiago Carrillo, a Spa nyol Kommunista Párt főtit kára a Combio 16 című hírma­gazinnak adott nyilatkozatában leszögezte, hogy pártja részt kíván venni a választásokon, mivel az ország „legjobban szervezett és felépített ereje, amely mély gyökereket eresz­tett a munkásság és az értel­miség körében." A kínai külügyminisztérium nyilatkozata A Kínai Népköztársaság kül­ügyminisztériumának szóvivője szerdán — a Tanjug jugoszláv hírügynökség tudósítójának kérdésére — cáfolta és alap­talannak minősítette azokat a nyugati sajtójelentéseket, ame­lyek szerint Kína több tartomá­nyában állítólag lázongások törtek ki. Mint a 'kínai főváros­ban feltételezik, a cáfolatra az adott okot, hogy a napokban több londoni lap azt jelentette, hogy tíz kínai tartományban zavargások robbantak ki. A Daily Telegraph pekingi tudó­sítója például azt írta, hogy a Pekingtől 130 kilométernyire délre fekvő Paoting-ba (Hopej tartomány székhelye) katonai egységeket kellett vezényelni, hogy a rendet helyreállítsák. NAGYVILÁGBAN Négyes bizottság Spanyolországban Programban a közkegyelem és minden politikai párt legalizálása A spanyol ellenzéki pártokat tömörítő „kilencek bizottsága" kedd este Madridban négyórás tanácskozás után úgy döntött, hogy négyes bizottságot hoz létre. Feladata az lesz, hogy a kormánnyal közkegyelem ki­hirdetésének feltételeiről és va­lamennyi politikai párt legali­zálásáról tárgyaljon. A négyes bizottság tagjai a következők: Felipe Gonzalez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt első titkára, Anton Canellas, a kereszténydemokraták, Julio Jauregui, a baszkok és Joaquin Satrustegui, a liberálisok kép­viselője. A „kilencek bizottságának" tanácskozásán részt vett San­tiago Carrillo, a Spanyol Kom­munista Párt főtitkára is. aki­nek ez volt az első nyilvános szereplése azt követően, hogy a hatóságok az év végén óva­dék ellenében szabadlábra he­lyezték. Santiago Carrillo a ta­nácskozás után újságíróknak kijelentette,, hogy a kommunis­ta párt képviselői később kap­csolódnak be a kormánnyal folytatandó tárgyalásokba. A kilencek bizottságának ülése után kiadott közlemény szerint hamarosan egy másik bizottságot is létrehoznak azzal a céllal, hogy az a kormány elnökével a parlamenti válasz­tások megtartásának módoza­tairól tárgyaljon. A közlemény elégedetten nyugtázza, hogy kormányrendelettel feloszlatták a francóista politikai bíróságot. Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára részt vett a kormánnyal folytatandó tárgyalásokon az ellenzéki pártokat képviselő „kilencek bizottságának" tanácskozásán. A főtitkár (jobb szélen) első Ízben jelent meg a nyilvánosság előtt azóta, hogy a múlt héten óvadék ellenében szabadon bocsátották. A képen: Felipe Gonzalez (középütt), a Spanyol Szocialista Mun­káspárt főtitkára és Antonio Canellas, a Katalán Demokratikus Unió vezetője. + ÜJ-DELHI: Belátható időn belül nem, várható a másfél év­vel ezelőtt kihirdetett rendkívüli állapot megszüntetése — je­lentette ki Indira Gandhi indiai miniszterelnök szerdán az Oris­sa állambeli B h u banes warban tartott sajtóértekezletén. + HANOI: Szerdán ünnepé­lyesen felavatták a Vietnami Szocialista Köztársaság katonai akadémiáját. A megnyitó ün­nepségen Nguyen Giap, a Vietnami Kommunista Párt PB tagja, nemzetvédelmi miniszter mondott beszédet. >- PRAIA: Kertész József, a Magyar Népköztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe átadta megbízólevelét Aristides Pereirának, a Zöld- foki-szigetek Köztársaság elnö­kének. + KAIRÓ: Szerdán megkez­dődtek a tárgyalások Yvon Bourges francia hadügyminisz­ter és egyiptomi kollégája, Ab­del Ghani Al-Gamazi között. A MBNA hírügynökség értesülése szerint a megbeszélések kö­zéppontjában az Egyiptomba irányuló francia fegyverszállítá­sok mellett az a kérdés áll, mi­lyen segítséget nyújthat Fran­ciaország, Egyiptom, Szaúd- Arábia, Katar és az Arab Emi­rátusok Államszövetsége közös hadiiparának kifejlesztéséhez. + VARSÓ: A lengyel—szov­jet gazdasági és tudományos­műszaki kormányközi együttmű­ködési bizottság Varsóban meg­kezdte 18. ülésszakát. A napi­renden szerepel egyebek kö­zött a hosszútávú együttműkö­dés kérdése a gépiparban és a bányászatban, az előző ötéves árucsereforgalmi szerződés ér­tékelése és egy 1980-ig terjedő hatályú hasonló megállapodás, valamint a tudományos és mű­szaki együttműködés. ♦ STOCKTON: A San Fran- ciscótól száz kilométernyire fek­vő Stocktonban egy 15 éves ta­nuló revolverlövésekkel megölte apját, két nővérét és súlyosan megsebesítette édesanyját. A mintatanulóként és kiváló spor­tolóként ismert fiú tettére egye­lőre nincs magyarázat. + HAVANNA: A kubai ce­mentgyárak rekord termelési eredménnyel zárták az 1976-os esztendőt. Kétmillió-ötszázegy- ezer tonna cementet állítottak elő az elmúlt évben, minden eddigi rekordot megdöntve ez­zel.-f LA iPAZ: Bolívia nyugati részén, Santa Cruz térségében az utóbbi napok trópusi eső­zései súlyos áradásokat okoz­tak. Az első jelentések szerint három személy meghalt, több mint ötvenezren hajléktalanná váltak. A térségben rendkívüli állapotot hirdettek ki.-f- MADRID: Albacete kör­nyékén kedden a levegőben felrobbant egy Mirage típusú spanyol repülőgép. A pilóta életét vesztette. n szovjet mezőgazdaság eredményei Rekordtermés volt búzából és gyapotból A szovjet mezőgazdaság to­vábbi fejlődésének kulcskérdé­se változatlanul a gabonater­melés fokozása — jelentette ki szerdai moszkvai sajtóértekez­letén Valentyin Meszjac, a Szovjetunió mezőgazdasági mi­nisztere. A tizedik ötéves terv­ben évi átlagban 40 millió tonnával magasabb átlagter­mést kell elérni mint az előző tervidőszakban. 1980-ban a Szovjetuniónak 235 millió tonna gabonát kell termelnie. 1976-ban rekord gabonater­més volt a Szovjetunióban: végleges adat szerint 223,8 millió tonnát takarítottak be. Rekordtermés volt az elmúlt évben gyapotból is, amelyből 8,3 millió tonnát gyűjtöttek be, s a cukorrépa, a burgonya és más fontos mezőgazdasági ter­mékek hozamával is elégedet­tek. Korábbi évek gyengébb ta­karmánytermése miatt tovább­ra is bonyolultabb a helyzet az állattenyésztésben: a tej, a gyapjú és a tojás termelése megfelelt a várakozásoknak, a hústermelés még mindig alatta marad az igényeknek. Ezzel összefüggésben Meszjac hang­súlyozta, hogy a szovjet gabo­naprogram elsőrendű célja ép­pen a takarmányhelyzet javítá­sa, hiszen a kenyérgabonaprob­lémát már sok évvel ezelőtt si­került megszüntetni. Kérdésekre válaszolva a mi­niszter elmondta, hogy a szov­jet mezőgazdaságban jelenleg összesen 24 millióan dolgoz­nak. A mezőgazdasági termé­kek összes mennyiségének 3—4 százaléka származik csupán a háztáji gazdaságokból, ezen belül azonban a burgonyater­melés 35—37 százaléka és a hústermelés 17 százaléka. A miniszter hangoztatta: a szov­jet állam nem korlátozza, ha­nem támogatja a háztáji gaz­dálkodás további fejlesztését a lakosság ellátásának javítása érdekében. A tizedik szovjet ötéves terv­ben 170 milliárd rubelt fordíta­nak a mezőgazdaság fejleszté­sére. Ez egyebek között 1,9 mil­lió új traktor és 1,3 millió új te­herautó üzembe állítását is je­lenti. Egyidejűleg jelentékeny mértékben növekszik a műtrá­gyatermelés és felhasználás. A vetésterület állandósága mellett nő az öntözött terület, folytat­ják a talajjavítási program vég­rehajtását és az úgynevezett gazdaságközi vagy agráripari egyesülések kialakítását az ágazat nagyüzemi szintre eme­lése érdekében. Kormány és szakszervezeti tárgyalások Rómában Andreotti a beruházások céljait ismertette Andreotti kormányfő elnök­letével szerdán megbeszélést tartottak Rómában az olasz kormány gazdasági miniszte­rei a CGIL—CISL—UIL szak- szervezeti csúcsszövetség veze­tőivel. A megbeszélésen a kor­mány vázolta, milyen intézke­désekkel (beruházások stb.) szándékozik megelőzni, hogy az inflációellenes politika, amely eddigi gazdasági tevé­kenységét meghatározta, ne ve­zessen 1977-ben súlyos vissza­eséshez és a munkanélküliség fokozódásához. A szakszerve­zetek Ilyen konkrét intézkedé­sekhez kötik, hogy elfogadják- e a kormány inflációellenes programját és hogy hajlan­dók-e engedményekre, újabb tehervállalásra annak érdeké­ben. Andreotti kormányfő ter­veket ismertetett a mezőgazda- sáq fellendítésére, a déli or­szágrészekben megvalósítandó állami beruházásokra, a lakás- építkezések ösztönzésére. 1977 kulcskérdése A szovjet—amerikai viszony Konzeruuäsar Konzumban! Marhapörkölt Sertéspörkölt-50%-os árengedménnyel! Most vásároljon! Most érdemes! Az új esztendő várható vi­lágpolitikai eseményeit, az eny­hülés elmélyítésének lehetősé­geit latolgatva a nemzetközi közvélemény nagy várakozással tekint a szovjet—amerikai vi­szony további alakulása felé. Érthető ez annál is inkább, mi­vel január 20-án Washington­ban új vezetés foglalja el he­lyét a kormányrúdnál. És ha a Szovjetunió elvi álláspontja az Egyesült Államokhoz fűződő viszony tekintetében nem vál­tozott, s ezt az állapotot aligha befolyásolhatja az elnök sze­mélye, a Fehér Házba hama­rosan beköltöző új lakó, James Carter még hazájában is bizo­nyos fokig politikai talány. A volt georgiai kormányzó némileg ellentmondásos tartal­mú választási kampánya során ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok külpolitikájá­ban az eddiginél nagyobb fi­gyelmet kapnak a szövetsége­sek: a Közös Piac országai és Japán, továbbá a Közel-Kelet és Afrika. A józan helyzetérté­kelők — bár az említett hang­súlyeltolódás lehetőségét nem tagadták — már korábban is rámutattak arra, hogy ez a „nagyobb figyelem" sem vál­toztathat azon a tényen, hogy az Egyesült Államok külpoliti­kájának központi kérdése a kö­vetkező időszakban is a Szov­jetunióhoz, a szocialista világ­hoz fűződő viszonya marad. Az elmúlt hetek eseményei máris igazolni látszanak ezt. Nem sokkal az elnökválasztás után megtörténtek az első, nem-hivatalos kapcsolatfelvéte­lek az új elnök és a szovjet vezetők között. A Carter köréhez tartozó ve­terán amerikai diplomata, Ave- rell Harriman, aki már a vá­lasztásokat követően járt Moszkvában és találkozott Leo- nyid Brezsnyevvel, így nyilatko­zott a Pravda New York-i tu­dósítójának: „A megválasztott elnök azt mondotta nekem és nyilvános beszédeiben is meg­erősítette, hogy ő ugyancsak érdekelt a békében és az atom­fegyverek ellenőrzésében. Ezért a nemi távoli jövőben rendkívü­li fontosságú új megállapodás­ra számítok Brezsnyev és Car­ter között a támadó jellegű hadászati fegyverrendszerek korlátozása tárgyában." Harriman ezzel a SALT—2 megállapodásra utalt, amely mór évek óta a szovjet—ame­rikai viszony továbbfejlesztésé­nek, az enyhülés elmélyítésé­nek egyik kulcskérdése. Decem­ber végén James Carter maga is megerősítette azt, amit ko­rábban Harriman tolmácsolt: a Time című hetilapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy elsőrendű fontosságot tu­lajdonít a SALT—2 szerződés­nek és kifejezte azt a remé­nyét, hogy ez ügyben 1977-ben találkozhat Leonyid Brezsnyev­vel. Az amerikai sajtónak adott nyilatkozatában az SZKP KB főtitkára megerősítette az újabb csúcstalálkozó megtartá­sára irányuló készségét. B. Arbatov akadémikus, a Szovjetunió egyik legkiválóbb Amerika-szakértője a Pravda hasábjain megjelent cikkében a SALT—2 után a közel-keleti rendezést említi a második he­lyen, mint a nemzetközi politi­ka olyan kérdését, amelyben elengedhetetlenül szükséges a szovjet—amerikai egyetértés. Ezután következnek a közép­európai haderők és fegyverzet csökkentéséről immár több mint három éve folyó bécsi tárgya­lások, majd általában az eu­rópai légkör további javítása, amelynek fontos állomása le­het az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok idén esedé­kes belgrádi találkozója. A szovjet tudós egészében véve derűlátó ezeknek a prob­lémaköröknek az előrevitelében, mindamellett rámutat: „Sok minden nem világos azonban még ahhoz, hogy végleges kö­vetkeztetéseket vonjunk le az Egyesült Államok jövendő poli­tikájáról. Annál is inkább, mi­vel az enyhülés ellenségei még nem tették le a fegyvert." Ugyanezek a hidegháborús erők gördítettek és próbálnak ma is akadályokat gördíteni a szovjet—amerikai viszony egyik legfontosabb elemének, a gaz­dasági kapcsolatoknak az el­mélyítése elé is. Amerikai rész­ről változatlanul fenntartják a Szovjetunióval és a szocialista államok többségével — köztük Magyarországgal — szemben alkalmazott olyan megkülön­böztető intézkedéseket ame­lyek leblokkolják a kölcsönös árucsereforgalmat. Az amerikai üzletemberek — akiknek kezét kötik a hideghá­borús szellemű rendelkezések — az elmúlt években kénytele­nek voltak elállni olyan üzle­tektől, amelyeket azután japán, nyugatnémet, olasz és más cé­gek kötöttek meg a szovjet külkereskedelmi szervekkel. Az amerikai—szovjet kereskedelmi­gazdasági tanács novemberi moszkvai ülésszaka óta a ko­rábbinál is fokozottabb nyomás nehezedik az amerikai üzleti körök részéről a washingtoni kormányzatra és törvényhozás­ra a korlátozó rendelkezések feloldása ügyében. Szovjet részről világosan tud- tul adták: mind üzleti, mind politikai szempontból kívána­tosnak tartják az árucserefor­galom fellendítését. Az ameri­kai üzletemberek tiszteletére adott november 30-i moszkvai fogadáson Leonyid Brezsnyev rámutatott: „Azt akarjuk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között valóban szilárd, békés kapcsolatok jöjjenek lét­re népeink és az egész világ békéje érdekében, és nem va­lamely harmadik ország kárá­ra.” Kulcsár István

Next

/
Oldalképek
Tartalom