Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-27 / 26. szám
Az erőket megsokszorozva Jfj 3 gyermCMakOSSág egészségügyi ellátása M ég 1975 októberében filmet sugárzott a televízió az odesszai kikötőről. A filmben elhangzott egy matematikai feladvány. Egy brigád egy hajó kirakodásával 10 nap alatt végez. Hogyan tud 10 brigád 10 hajóból úgy kirakodni, hogy a hajók a legkevesebb időt töltsék a kikötőben? A találós kérdés megoldása a Szovjetunió kikötőiben ma már széies körben alkalmazott módszer. E szerint nem osztják szét a brigádokat, hanem egy hajóra összpontosítják valamennyit. Igy*az első kirakodásával az első nap végeznek, s a 10 brigád együtt megy a következő hajóra. A 10. nap a 10. hajó is üresen áll. Vagyis csak ez az egyetlen hajó vár 10 napig, a többi előbb végez. Az erők, az eszközök koncentrálásával a 10 hajó ösz- szesen 100 nap helyett 55-öt tölt a kikötőben, s így a 45 nap a tiszta nyereség. Amikor Odesszában a filmet forgattuk, nehezen értettük a magyarázatot. „Pedig nem igényel magas fokú matematikát, csupán szervezettséget” — mondta Tornász, a kikötő parancsnoka. Éppen az okozott gondot, hogy nagyon is egyszerű a megoldás. Miért nem jöttek rá előbb? Ez jutott eszembe, amikor átadták az európai színvonalú BAH csomópontot a fővárosban a Budaörsi út, az Alkotás utca és a Hegyaljai út kereszteződésében, — 6 hónappal a tervezett határidő előtt. Hagyományos módon — ahogy ezt kiszámolták — öt évre lett volna szükség. És végülis két év alatt épült meg. Ebből is fél esztendőt a felvonulás, az előkészítés vett igénybe. Az eredmény nem magától adódott. A gyors építkezéshez jobb szervezés, több betonkeverő, tehergépkocsi, munkáskéz kellett. Betonszivattyúból például a biztonsági tartalékkal együtt három is volt az építkezésen. Az odesszai megoldás nálunk is érvényes. Az összefogás, a koncentrálás révén az erők nem összeadódnak, hanem megsokszorozódnak. És nemcsak a kikötődben, a beruházásokon az összefogás, a magas fokon szervezett munka, a fejlesztésben, a gyártásban, a nemzetközi munkamegosztásban egyaránt új termelő erőt teremt. Témánknál maradva: mindenki csak nyerhet azzal, ha tíz helyett egy beruházásra összpontosítjuk az erőket, eszközöket. Ahogyan a hajók szállításra, hajózásra és nem rakodásra készülnek, úgy a beruházások használatbavétele és nem az építés-szerelés a végcél. Vannak kedvező jelek, biztató eredmények. Tavaly központi intézkedésekkel és helyi erőfeszítésekkel sikerült meggyorsítani a nagy létesítmények üzembe helyezését. Mondhatni front-áttörésre került sor és terveinknek megfelelően 15-tel csökkent a befejezetlen beruházások száma. Ennyivel kevesebb gond, vesződség, költség, És mennyivel több energia, nyersanyag, áru! Egymilliárd köbméter földgáz érkezett hazánkba tavaly a megépült szovjet—magyar földgázvezetéken. Az új izamajori bánya 300 ezer tonna bauxitot, az ózdi kohászati üzemek 40 ezer tonna acélt termelt terven felül, a szegedi szalámigyár 40 vagonnal több szalámit exportált. Minden jó, ha a vége jó. Ám a kezdet sok mindent eldönt. Tavaly elkezdődött a Dunai Vasmű konverteres acélművének, a Tiszai Vegyikombinát polietilén gyárának, a Zalaegerszegi Hűtőhózak, a Hajdúsági Cukorgyárnak és a fővárosi szemétégetőnek a beruházása. Az újévi tervben három bánya, a Szekszárdi Húskombinát, a Szikra lapnyomda, a Dunántúli Gyűjtőerőmű, a magyar—szovjet földgázvezeték III. beruházásának, illetve a ferihegyi repülőtér fejlesztésének és a budapesti sportcsarnok építésének a megkezdése szerepel. Újabban kevesebb nagy- beruházást kezdünk el, mint a korábbi években. Ettől azonban automatikusan még nem lesz koncentrált és gyors a kivitelezés. Nélkülözhetetlen feltétel a jó előkészítés, az alapos tervezés-szervezés. Ahol ez elmarad — például tavaly a konverteres acélmű építésénél — ott lelassul a kivitelezés, csúsznak a határidők. Sem a műszaki-gazdasági fontosság, sem a várható nagy haszon nem indokolhatja tehát a megalapozatlan, sietős kezdést, a felelőtlen pénzpocsékolást. Az induláskor elszenvedett idő- és költségveszteségek később ugyanis még jó munkával sem pótolhatók. A mindennapi takarékosságban a sok kicsi sokra megy. (Már csak azért is, mert nagy lehetőség ritkábban adódik.) A beruházásoknál viszont a kevés több a soknál. Pontosabbon: több lehet. Ha egy-egy beruházásra több eszközt, anyagot, munkaerőt és technikát összpontosítanak. De hogyan? Egy nagy építkezésen 8—10 dolgozót folyamatosan lehet foglalkoztatni a hagyományos pallér módszerekkel. De 50—100, vagy még több ember, tucatnyi drága, nagy berendezés és temérdek anyag hatékony hasznosítása már elképzelhetetlen rögtönzésekkel, „zsebből irányítással”. Legyen a beruházás bármilyen nagy, térben azért mégis csak korlátozott, a kivitelezési idő pedig a koncentráció fokától függően egyre csökken, [gy a gép, az anyag és a munkaerő összpontosításával nem arányosan, hanem hatványozottan növekednek a vezetési-szervezési feladatok. A beruházások üzembe helyezésének meg gyorsításához tehát mindenekelőtt magas fokú szervezettség — és néha bizony magas fokú matematika és számítógépes módszer is — szükséges. A z 1977. évi népgazdasági terv 164—165 milliárd forintot irányoz elő beruházásokra. Ez a tavalyinál változatlan áron 4—5, folyó áron csaknem 10 százalékkal nagyobb. Elsősorban a már megkezdett beruházások gyors befejezésére összpontosítjuk ezt a nagy összeget. A vállalatok az új, szigorúbb szabályozás nyomán a korábbi éveknél kevesebb fejlesztési alapot használhatnak fel, növekszik viszont a részükre folyósított hitelek aránya. Gazdasági előrehaladásunk fejlesztési feltételei tehát 1977-ben adottak. Ókori mondás: hajózni muszáj! Ne rostokoljunk hát egy pillanatig sem szükségtelenül a kikötőkben. Kovács József • • Ülést tartott a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága Talán kevés is a címben említett jelző, hiszen a végrehajtó bizottság elé került tájékoztató jelentésből is az derült ki — s ezt dr. Ory Imre, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője is megerősítette, aki meghívottként vett részt e napirendi pont tárgyalásán — sok tekintetben Baranyában egészen magas színvonalú és az országos átlagot jóval meghaladó a gyermeklakosság egészségügyi ellátása. Az alapellátás mutatói jók. A megye városaiban teljesen kiépült a körzeti gyermekorvosi ellátás hálózata — falun négy nagyközségünk, Szent- lőrinc, Sellye, Siklós és Boly kivételével az általános körzeti orvosok végzik a gyermekellátást is. A szakorvosi járóbeteg-ellátásban már több nehézség: mutatkozik. Nagy gondot jelent az úgynevezett hiányszakmákban — szemészet, gégészet, ortopédia — a szakember-utánpótlás. E téren csak az elkövetkező években várható előbbrelépés. Jelenleg nagy segítséget adnak a felinőttel látásban dolgozó rendelőintézeti, illetve egyetemi klinikai orvosok. A fekvőbeteg-ellátás biztosított. A tanácsi és egyetemi intézményekben összesen 563 kórházi ágy áll a rendelkezésre. A sásdi járás tíz felnőtt körzetének gyermekbetegeit a dombóvári kórház látja el. A gondok közül kettőt emel ki a jelentés: egyik a gépkocsihiány, amely nehezíti a mozgó szakorvosi szolgálat működését, a másik pedig az, hogy a bólyi egészségügyi gyermekotthonban nyolcvanöt túlkoros várja elmebetegeket gondozó szociális otthonban való elhelyezését, viszont hetven testi és szellemi fogyatékos gyermek vár elhelyezésre Bolyban. Az iskolaegészségügyben akad a legtöbb tennivaló. Miniszteri utasítás szabályozza az oktatási intézményekben folyó egészségügyi ellátást — a következő iskolaévre ennek a határozatnak érvényt kell szerezni Pécsett is. Lényege, hogy az általános iskolákban az egészségügyi ellátást a körzeti gyermekorvosoknak kell végezniök, függetlenített iskolaorvosokat csak középiskolákba nevezhetnek ki. Itt dolgoznak egyébként a legrosszabb feltételek között az orvosok: sokhelyütt még rendelő sincs, még több helyen folyóvíz nincs a rendelőben. Hogy mégis jól dolgoznak az iskolaorvosok, mutatja, hogy a megyében az általános iskolásoknak csak 1,3 százalékát kellett felmenteni testnevelés alól, szemben az országos 3 százalékkal. A végrehajtó bizottsági ezután még megtárgyalta a vállalati jogsegélyszolgálatok, az államigazgatási szolgálatok működésének tapasztalatairól szóló jelentést, s az ifjúság- politikai határozattal kapcsolatos tennivalókat. — A népfrontmozgalom feladatai Szerdán Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. Megtárgyalta a népfrontmozgalom feladatait az 1977-es esztendőben, s a teendők között kiemelten foglalkozott az idei nép- gazdasági feladatok teljesítése társadalmi segítségének módozataival. Az elnökség jóváhagyta a Hazafias Népfront és a fogyasztási szövetkezetek együttműködésére vonatkozó, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa elnökségével közösen kiadandó ajánlásokat, amelyek e kapcsolatok továbbfejlesztését szolgálják. Az új gyártócsarnok o komlói üzemben. — Szokolai felv. — 70 milliós rekonstrukció a komlói panelüzemben • UNIVÁZ és Y—M típusú panelszerkezetek • Iskolák, sportcsarnokok épülnek belőle Kétfajta munka folyik 1975 tavaszától a Beton- és Vasbetonipari Művek Dunaújvárosi Gyárának komlói telepén. Dolgoznak az építők és szerelők, az üzem általános rekonstrukcióján, de ezzel párhuzamosan a termelés sem szünetel; a panelszerkezeteket is folyamatosan gyártják. A korszerűsítés első lépcsője- ként 1975 áprilisában kezdte építeni a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat a külső gyártótér helyén a 650 négyzetméteres 1-es panelkészítő csarnokot. Ezzel egyidőben kialakították a 8 ezer köbméter kavics tárolására alkalmas depót, elkészítették a darupálya sínszerkezetét, két BAK darut szereltek fel és bővítették a paneltároló területet. A panelgyártó csarnokban 1976 szeptemberében megindult a termelés, ahol o korszerű UNIVÁZ és Y—M típusú panelszerkezeteket gyártják. Az új csarnok termelésbe állítása után, a múlt év augusztusában robTegnap délelőtt kezdődött meg Pécsett a KPVDSZ művelődési házában a KISZ KB felhívása alapján szervezett „Ki Minek Mestere?" című vetélke dő. A két napig tartó területi versenyen Baranya, Tolna, Somogy, Zala megye élelmiszeriparb an dolgozó ifjú szakemberek mérik össze tudásukat. bontással lebontották a mellette lévő régi elavult gyártó- csarnokot, ahol addig Y—M panelt gyártattak. Helyén 1976 december elején kezdték építeni a 2-es panelkészítő csarnokot, melyet 1977 július végére adnak át. A meglévő 1-es csarnokban jelenleg egy gyártósor dolgozik, három műszakban, Naponta 220 négyzetméter UNIVÁZ és Y—M-típusú panelt készítenek. A 2-es csarnok átadása után az év harmadik negyedétől három gyártósor fog dolgozni; egy három műszakban, kettő pedig két műszakban. Az épülő csarnok mellett hozzák létre a betonkeverő központot, melybe két 500 literes siló adagolja a cementet. A betonkeverőből egy terítőkocsi szállítja a betont a sablonba, ahol azt teríti, tömöríti és szárítja kézierő beavatkozása nékül. A dolgozóknak csak a fémszerkezetek, vasszerelvények sablonba helyezését kell fizikai munkával végezniük. A csarnokokban három darab 10 tonnás híd-daru dolgozik, amiből kettő a gyártásban vesz részt, míg a harmadik a kész árut adja ki az iparvágányra, ahol csillére teszi a paneleket. Innen a 12,5 tonnás BAK daru segítségével kerülnek vagonba, vagy teherautóra az elemek. Ebben az évben a gyártási munkát hátráltató építkezések ellenére 80 ezer négyzetméter UNIVÁZ elem készítését irányozták elő. Ebből a panelfajtából már most is az egész országba szállítanak, sőt egy orenburgi épület elemeit is ők gyártották. Az UNIVÁZ panelek sokoldalú felhasználhatóságát bizonyítja, hogy többek között iskolákat, és sportcsarnokokat is építenek ezekből az elemekből. A közel 70 millió forintos felújítás terveit a BÁNYATERV készítette, beruházója a Beton- és Vasbetonipari Művek. A költséget, mintegy 30 millió forinttal megemeli az, hogy a telep gőzellátását a komlói erőműről oldják meg. A távvezeték kiépítésére a tanulmányterv elkészült. Az úthálózat létrehozására, valamint a fűtés és gőzellátás kivitelezésére a jövő évben kerül sor. R. N. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 26. szám 1977. január 27., csütörtök Ara; 80 fillér
