Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-26 / 25. szám
Általában jó A kijelentő mód azt igyekszik feledtetni, hogy tulajdonképpen magyarázkodásról van szó. A kereskedelmi igazgató, a termelési főosztályvezető bizonykodik: igen, igen, nagyon kellemetlen az a kis hiba, pedig termékünk általában jó. A felhasználó, a vevő aligha vigasztalódik ezzel az „általában"- nal, mert nagyon is konkrétan csalódott az áruban. Jót, korszerűt ígértek neki. Csak éppen egv aprónak tűnő hiba miatt a jóból közepes, a közepesből gyenge sikerült. A külföldi vevő telexüzenetekkel bombázza a külkereskedelmi vállalatot, mert az egyébként kitűnő minőségű bőráruk fémdíszitései szétesnek, lehullanak, fényük eltűnik. A külkereskedelmi vállalat a gyártóhoz fordul, s kapja a választ: tudjuk, de más minőségű nincsen, örülnünk kell, hogy ezt is szállítják. Hivatkozhatunk a nemzetközi elismerést szerzett műszerre, ebben a többi mellett három olyan alkatrész is található, amely szabadalommal védett újdonság, bizonyítva a magyar műszakiak tehetségét. Ezt a műszert azonban gyatra szilárdságú, illetve — éppen ez volt a baj — túl kemény műanyag-házba építették be, s e burkolat — ridegsége miatt — általában néhány heti használat után megrepedt. A termék kiváló volt, mégsem kellett egy idő után a felhasználó iparágnak, mert az ott dolgozó szakemberek jobban hittek a két szemüknek, mint a bizonykodás, nak, hogy a termék „általában" jó ... Meghökkentő, milyen könnyedséggel — s ami máskor olyan nagyon hiányzik, gyorsasággal — tárnak kaput jóné- hány termelőhelyen a korántsem elkerülhetetlen megalkuvás, a munka tényleges értékét erősen megvámoló, de aprónak tűnő engedmény előtt. Hiszen mit tehetnek ők az ellen, hogy kooperáló partnerük, a nekik szállító kereskedelmi vállalat ilyen választékot, minőséget nyújt?! Lustának legtöbbször renyhe a barátja! Mert ahogy a műszer műanyagháza esetében — a busás tandíj megfizetése után! — leltek jobbat, úgy bizonyára találnának a dísz- csatoknál is, hiszen ennél nehezebb feladatokat oldottak meg a gyártók azzal, hogy magát a majdnem kész terméket előállították! Csak gondosságra, körültekintésre, igényességre, s cseppnyi szívre lenne szükség. Még egy telefonra, még egy kooperáló látogatásra, még egy tárgyalásra. Gazdasági elemzések sora, így egyebek között a Külkereskedelmi Minisztériumé bizonyította, hogy áruink tekintélyes részénél okoznak használati s pénzbeli érték- csökkentést a bosszantó, apró, elkerülhető hibák, minőségi engedmények. Mennyi hasznos munka, tisztes igyekezet, erőfeszítés, olykor veríték veszti kamatait, mert valahol, valakiben nem volt elég kitartás, hozzáértés, törődés. Az anyaggazdálkodó legyintett, a művezető bólintott, a minőségi ellenőr pecsételt, a raktáros húzta a vállát — emberek sora tudta, hogy ez így nem jó, nem helyes, mégis belenyugodtak. Azzal vigasztalták magukat: nem dől össze a világ! Tényleg nem. Csak az apró, tűnő világok omlanak ösz- sze: az egyik kereskedő bizalma, a vevők egyikének hite ... „Olyan súly ez, melyet fel lehet emelni0' Dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese előadását tartja — Szokolai felv. — Kitűnő évet zárt a D aranya élelmiszergaz- ® dóságának párt- és gazdasági vezetői közül többekkel beszélgetve kiderült: olyan légkör uralkodik most, melyben szégyen lesz nem teljesíteni azokat a feladatokat, melyek döntő befolyással lehetnek a magyar mező- gazdaság 1977-re tervezett 7—8 százalékos termelési növekedésére. A célokat világosan megfogalmazta tegnap dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjában rendezett tanácskozáson, melyen részt vettek Baranya mezőgazdasági üzemeinek párt és gazdasági vezetői, a járások állami és párt tisztségviselői. Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára megnyitója után dr. Földvári János először az 1976. évi eredményeket elemezte. Mint mondotta: az ellentmondásokban bővelkedő esztendő szerény eredményeiért nagy erőfeszítéseket kellett tenni, a tanulságokat 1977-ben hasznosítani kell. A szélsőséges időjárás: aszály, napfényben szegény ősz a mezőgazdaság jó eredményeinek objektív gátjai voltak. Jobb körülmények között az elmúlt évihez hasonló jó munkával Baranya élelmiszer- gazdasága képes lesz húzó erő lenni az ágazat 1977-re kitűzött feladatainak teljesítésében. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek zárszámadásra készülnek, ezzel egyidőben az idei terveket is el kell készíteni, ezekben már tükröződniük kell annak a felismerésnek, melyet világszerte hangoztatnak: az élelmiszer a világon egyik legfontosabb stratégiai anyag, ennek előteremtéséhez minden rendelkezésre álló erőt mozgósítani kell. Baranyában is a lakosság ellátása és a valutát teremtő exporttermékek növelése elsőrendű szempont, ehhez azonban a megye állami gazdaságainak 15—20, a termelőszövetkezeteknek 9—10 százalékkal kell növelni —, a háztáji gazdaságoknak pedig legalább szinten tartani termelésüket. Növénytermesztésben felül kell múlnunk az országos átlagot. Búzából 45, kukoricából 55, cukorrépából 400 mázsa hektáronkénti termésátlagot várnak Baranya gazdaságaitól, (az országosan tervezett átlagtermések: 38,5; 46 és 350 mázsa), míg zöldségtermesztésben az összterület 14 százaiéBaranya élelmiszertermelőszövetkezet Hasznos termelési tapasztalatok zott, így a kritikus időjárást könnyebben viselte. Megtérült tehát a nedvességmegörző gyors tavalyi talajmunka és a korai vetés. Ugyanígy a cukorrépával — a megfelelően elvetett répa minden károsodás nélkül elviselte a cudar időt ésa korai vetést — csaknem ötszázmázsás hektáronkénti átlaggal hálálta meg. Az átvétellel már voltak bajok. A szövetkezet 100 hektáron termesztett szóját is, a termésátlag 17 mázsa, mondják, jól illeszkedik a vetésszerkezetbe, az idén is ugyanennyi területen vetnek, itt az a tap- pasztalat, sűrűbben vetni, mert azok a területek hoztak többet. Zöldséget 14 hektáron termesztettek, egy ilyen jó gazdaság talán „elbírna’' többet is. Fejlődött állattartásuk, e téren a rendelkezésre álló épületek maximális kihasználását tűzték célul. Az elmúlt évben csaknem 900 ezer baromfit értékesítettek (átlagsúlyuk kevés híján másfél kiló), az egy kilogramm súlyra felhasznált abrak költsége 12 forint. A marhahíz- ialással gondjuk volt. A beszámoló megállapította, jelenlegi formájában nem tartható sokáig, mert a különböző helyekről felvásárolt hízómarha sok állategészségügyi gondot és kieséseket (elhullásokat) okoz. A háztáji támogatásáról: messzemenőkig támogatják, eredményeként a lippói gazdák tavaly 1625 hízott sertést, 447 hízott marhát (a marhatartás fellendülőben van), 8000 nyulat, 417 ezer tojást értékesítettek. S ha már a pénznél tartunk, a lippói tsz-tagok havi átlagkeresete a közösben tavaly 3817 forint volt. Az elnök, majd az ellenőrző bizottság és a nőbizottság beszámolói után a közgyűlés jóváhagyólag megszavazta a beszámolókat. A szép eredményekhez a mohácsi járási pártós tanácsi szervek nevében Szabó Istvánná dr., a járási hivatal elnökhelyettese gratulált. Többek között felhívta a tagság és a vezetőség figyelmét a közgazdasági szemlélet erősítésére, a társulások adta lehetőségek még nagyobb kihasználására, a takarékosságra, a zöldségtermesztés fellendítésére, arra a lehetőségre, hogy az új rendelkezések szerint lehetőség van az állami tartalékföldek ingyenes kiadására a gazdáknak, feltéve, ha azokon zöldséget termesztenek és azt a felvásárlóknak eladják. Ezt követően a szövetkezet szakvezetői kiegyensúlyozott 1977. évi gazdasági és pénzügyi tervet ismertettek a tagság előtt, amelyet a közgyűlés megszavazott. (miklósvári) gazdasága segíti az országos célkitűzéseket Az országos átlagnál nagyobb hozamokat kell elérni kos növekedésére kötöttek a gazdaságok szerződést. Állattenyésztésben nehezebb előrelépni, a megye feladatai azonban nagyok. A szarvas- marha állományt országosan 20 ezer darabbal kívánják gyarapítani, ebből Baranya 1200 darabot vállal. A tényleges feladat ennél sokkal nagyobb, hiszen a háztáji gazdaságokban csökkenő állományt is ellensúlyozni kell. Dr. Földvári János előadásában hangsúlyozta, hogy ehhez a kormány megteremtette a közgazdasági körülményeket, a gazdaságok anyagi érdekeltsége is a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését követeli. Ha csak a baranyai átlag tejtermelést (3000 liter tehenenként) múlják is felül, állatonként 25 ezer forint forgóeszköz kiegészítést kapnak. Emelkedett a tej felvásárlási ára is, akár 10 forint literenkénti árat is kaphatnak a gazdaságok. A háztáji tartás is egyre kifizetődőbb lesz: az első tehén után 2500, a második után 5000 forintot kap minden szarvasmarha-tartással foglalkozó gazda. A hízottsertés 14 százalékos, a baromfi 20 százalékos növekedését tűzték célul a megyében- az országos 10, illetve 4 százalékos fejlődéssel szemben. Baranyában is meghonosodik a libahizlalás, várhatóan keresett exportcikkünk lesz. Végezetül a megye gazdaságainak együttműködési lehetőségeiről, a kooperációk, társulások előnyeiről beszélt a Megyei Tanács elnökhelyettese, anyagi és erkölcsi elismerést ígért mindazoknak, akik a felsorolt feladatok teljesítésében kimagasló eredményt érnek el. — Olyan súly ez — mondotta, — ami ugyan félelmetesen nagynak tűnik, de alapos tervezéssel fel lehet emelni. A vitában Rótt Antal, a vé- méndi tsz elnöke, Joó Sándor, a Szentlőrinci Állami Gazdaság igazgatója, Renner Tibor, a sásdi tsz elnöke, Győri Pál, a felsőszentmártoni tsz elnöke, Piti Zoltán, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára. Boksái Antal, a baksai tsz elnöke, Nagy Károly, a bicsérdi tsz elnöke, Tóth Gyula, a Baranya—Tolna megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat párt- titkára elmondották, hogy a maguk területén, a maguk eszközeivel hogyan kívánják segíteni a célkitűzések teljesítését. Czégény József mindezekhez a pártszervezetek segítségét, mozgósító munkájukat kérte a tanácskozás befejeztével. Aszály, esős ősz keserítette meg tavaly a magyar zöldipar embereinek életét, de — úgymond — megkeménykedtek a közgazdasági szabályzók és feltételek is. Mindennek ellenére a lippói Béke őre Termelőszövetkezet fennállásának legkitű- nőbB~évét zárta, szorgalmas tagjainak a tervezettnél még valamivel több év végi kiegészítő részesedést is fizethetett. Az eredményekről a tegnapi közgyűlésen adtak számot a lippói parkettás, a község gyarapodását (az óvoda mellett) ez idő szerint leginkább jelző ifjúsági és művelődési házban. Az elmúlt esztendő gazdálkodási eredményeiről Karasz László, a termelőszövetkezet elnöke számolt be. A számok — kis csokorba kötve. Halmozatlan termelési értéket terveztek 70 milliót, lett belőle csaknem 90 millió, a tiszta nyereség a tervezett 10 millióval szemben 15 millió forint. A két fő növényből, búzából, több mint hatvan mázsás hektáronkénti átlagot értek el, a kukoricaföldek hektáronként 75 mázsás termásátlagokkal fizettek! Lippónak a harmadik éve nem volt 72 mázsa alatt a ter- másátlaga. S mindjárt egy jó tapasztalat az elnöki beszámolóból: a kukoricát jó talajba, korán vetették, ennek eredményeként gyors fejlődésnek indult, a nyári szárazság idejére már kihozta címerét, csövet hoA rutin betegellátás diagnosztikai feladatait a POTE központi egységei látják el. A kémiai laboratórium' az egyetem fekvő- és járóbetegeinek több mint felénél végez vizsgálatokat, A képen a vizsgálati minták automatikus bemérésére szolgáló készülék Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 25. szám 1977. január 26 , szerda Ara: 80 fillér
