Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-25 / 24. szám
6 Dunantmt napló 1977. január 25., kedd Módosult a háztáji és kisegítő gazdaságok adóztatási rendje Adómentes a szarvasmarha és a tej értékesítéséből származó bármilyen összegű árbevétel 1977. január hó elsejével érvénybe lépett a 36/1976. (X. 17.) MT számú és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 38/1976. (X. 31.) PM számú rendelet, meíy módosította a háztáji és kisegítő gazdaságok általános jövedelemadó rendszerét A fenti jogszabályok alapján az adókötelezettek köre változatlan maradt. Jövedelemadót köteles fizetni mindenki, aki az ország területén — mezőgazdaságilag művelhető földterületet bármilyen címen használ; — állattartással foglalkozik, vagy egyéb mezőgazdasági tevékenységet folytat és abból árbevétele az évi 150 ezer forintot meghaladja; — kétévesnél idősebb íó, vagy öszvér tulajdonosa. Panaszosok a bíróságon • Tanácsadás — keresetfelvétel • Segítség az állampolgároknak A képernyő előtt Kiállítás a Galériában A Természet-lótós-alkotás című kiállítást jól ismerjük, hiszen Lantos Ferencnek ez a munkája néhány év alatt Pécsett került a közönség elé, nem együtt, hanem részletekben, az anyag elkészülésének sorrendjében. A kiállítás anyagát tehát ismerjük, sőt, ismerjük valamelyest a közönség reagálását is, az érdeklődés és játékos kedv felébredését az emberekben, hiszen itt is „játszottak” sokan a sokszorosított szerkezeti elemekkel, amikor arra lehetőség volt. Most a Nemzeti Galéria mutatta be ezt az egész anyagot, amely egy teljességre törő vizuális rendszert vázol fel és a látáskultúra alapjainak megragadására, közzétételére törekszik. A Galéria természetszerűleg nagyobb tömegeket vonz, mint az alkalmi helyeken megrendezett, kisebb pécsi kiállítások. A Galéria-beli kiállítás lehetőséget nyújt ahhoz, hogy Lantos rendszerének, megközelítési módjának helyességét, súlyát megmérje. Részint gondolok itt a közönség reagálására, amely ha önmagában nem is dönti el a kérdést, rendkívül fontos és tanulságos. Részint a szakmai vagy a szakmához közelálló körök informálódásáról van szó, ami ugyan megintcsak olyan, hogy az érdeklődők eddig is ismerhették — s ismerték is — ezt a rendszert, itt, együtt látva azonban mégis más, teljesebb a kép és jobban felmérhető. Vagyis már maga a tény, hogy a Galéria most bemutatta a teljes anyagot, csaknem minőségi változást jelent a vizuális rendszer sorsában. Ehhez járult hozzá a Tv Művészeti Magazinja azzal, hogy Galéria-beli körsétája során eljutott ehhez a kiállításhoz is. Módot adott Lantos Ferencnek arra, hogy ha igen összefogot- tan, szinte csak címszavakban is, de kifejthesse elgondolásait, a kiállítás célját, tartalmát, olapelvét. És bemutatott, ha csak éppen figyelemfelkeltő szándékkal is, valamennyit a látható anyagból. A jó rutinmunkának az a része emelkedik ki a sorból, amely az elemeket rakosgató, szerkesztgető, s láthatólag teljesen elmélyült látogatókat mutatta be. Ez olyan jelzés volt, ami a tájékozatlan néző számára is elkülönítette ezt a kiállítást a megszokott tárlatoktól, s talán a műsor nézői közül sokaknak valóban felkeltette a kedvét egy személyes látogatáshoz. Adómentesség Mentes a jövedelemadó fizetése alól —■ a-termelőszövetkezetek eltartott, öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesített tagjai és azok özvegyei a háztáji gazdaságuk után; — az 1500 négyzetméternél kisebb földterületet használók, ha ezen belül a szőlő, kert és gyümölcsösük területe együttesen a 800 négyzetmétert nem éri el; — a telekadó alá eső belterületi földterületek tulajdonosai ; és — azok a külföldi állampolgárok, akiknek adómentességét nemzetközi egyezmény biztosítja. Ideiglenesen mentes a jövedelemadó fizetése alól — az újonnan telepített gyümölcsös, erdő és szőlő területe, az adómentesség időtartama gyümölcsösnél 2—20, erdőnél 20, szőlőnél 4 évig; — a tanácsi kezelésben levő állami föld öt évig, feltéve, hogy használója nem művelt földet vesz bérbe; — az a földterület, amelyre a használó zöldség termesztésére szocialista szervezettel termékértékesítési szerződést köt, a szerződés időtartamára. Az új telepítéssel kapcsolatos adómentességet az adózó kérelme alapján az illetékes adóhatóság engedélyezi. Az adó alapja és mértéke A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója három részből áll: — a földhasználat egy hektárra eső adótételéből; — az átlagosnál lényegesen magasabb árbevétel esetén az árbevétel után adókulcsokkal meghatározott adóból; — a lovak, öszvérek darabszáma után megállapított adótételből. A földhasználat adóztatásánál új, hogy 6000 négyzetméterig o külterületi és a zártkerti földért azonos adótételek alapján, míg a belterületen fekvő földterületek használóinak egységesen a kertművelési ág alapján kell adót fizetni. Az árbevétel utón számított külön jövedelemadót az alábbiak szerint kell megállapítani: 150 001—200 000 Ft árbevétel utón 1%, 200 001—250 000 Ft-nál 2%. 250 001—300 000 Ft-nál 3%, 300 001 — 350 000 Ft-nál «%, 350 000 Ft felett az árbevétel 10%-a az adókulcs. A szarvasmarha és a tej értékesítéséből elért árbevétel — bármilyen összegű is — mentes a jövedelemadó fizetése alól. A fenti külön jövedelemadót alkalmazottanként 30%-kal felemelt mértékben kell megállapítani, ha a qazdaságban az adóévet megelőző évben rendszeresen idegen munkaerőt foglalkoztattak. Adókedvezmények A földterület után fizetendő adóból — 75% kedvezmény illeti meg a szakszövetkezet és szakcsoport tagját 6000 négyzetmétert meghaladó földterület használata esetén, ha évenként vagyoni hozzájárulást fizet, a közgyűlés határozatában foglalt egyéb kötelezettségének eleget tesz, és gazdaságában idegen munkaerőt rendszeresen nem foglalkoztat; — 50%, de legfeljebb 1500 Ft-ig terjedő kedvezmény illeti meg a 65. évét betöltött férfit, illetőleg a 60. évét betöltött nőt, ha mező- és erdőgazdasági termelőmunkából származó jövedelmén kívül más adóköteles jövedelemmel nem A KRESZ az előzés feltételeit egyértelműen és világosan meghatározza. A feltételek azonban, ha adottak is, csak lehetőséget jelentenek. Ezen túlmenően még sok egyéb tényezőt is figyelembe kell venni. így az ütés időjárási viszonyokat, a kocsi menettulajdonságait, az előzendő jármű típusát, de számításba kell venni azt is, hogy az utasokkal terhelt jármű gyorsulása rosszabb, mint amikor csak a vezető ül benne. Kedvezőtlen látási viszonyok mellett — szürkületkor, nagyobb esőben, havazásban, ködös időben — inkább mondjon le az előzésről. Gondoljon arra, hogy mindig akad vezető, aki világítás nélkül, vagy csak helyzetlámpával közlekedik. Az ilyen járművet pedig csak túl későn veheti észre. Sohase előzzön bizonytalan közlekedési helyzetekben és úttalálkozá- sok közelében. Bizonytalanul viselkedő kocsit se előzzön mindaddig, amíg a vezető szándéka nem tisztázódik. Ne bízzon túlságosan partnerében. Előzés előtt figyelje meg és próbáljon következtetni várható magatartására. Készüljön fel arra is, hogy az előzés során kritikus helyzetbe kerülhet. Keressen vészkijáratot, ahol szükség esetén a legkisebb kockázattal menekülhet a nagyobb baj elől. Éjszakai előzésnél fokozza az óvatosságot, mert a látás erősen korlátozott, a távolság becslése bizonytalanabb, mint nappal, a fények valódi távolságuknál távolabbinak látszanak. Ha mindezeket, a sokszor csak mellékesnek tűnő tényezőket is felmérte, készülhet fel az előzés gyakorlati megvalósításához. Először mérje fel az előzendő jármű sebességét. Ezt rövid egyenletes követés után a saját sebességmérőjével meghatározhatja. A sebesség isrendelkezik, és munkaképes — vele együtt adózó — férfi családtagja nincs. A külön jövedelemadó alapját képező árbevételből — 30 ezer forintot kell mentesíteni, illetve levonásba helyezni, ha az adózó közös háztartásához tartozó, annak gazdaságában foglalkoztatott, más kereső foglalkozást nem folytató nagykorú családtag, — 15 ezer forintot kell levonni az adó alapját képező árbevételből, ha más kereső foglalkozást is folytató nagykorú családtag is közreműködik a bevétel elérésében. Utóbbi két kedvezmény megilleti a rendszeresen idegen munkaerőt foglalkoztató adózót is. Az árbevételből le kell vonni továbbá az adózó által az adóztatás alapját képező időszakban 20 ezer forintot meghaladó összegben állami, szövetkezeti szervtől vásárolt, mezőgazdasági termelést szolgáló gépek értékét, legfeljebb 100 ezer forint összegig. Szőlő felújítás esetén az adózót — a felújítás arányában — illeti meg a kedvezmény. Felújításnak kell tekinteni a tőkehiánynak legalább 25%-ot elérő pótlását. A felújított szőlő- területre megállapított adóból legfeljebb két évi adókedvezmény jár. Az egy ló után járó adó 50 %-át fizeti a nagyközségben, községben és a tanyán lakó adózó, ha legalább 6000 négyzetméter földterületet használ, és bérfuvarozást rendszeresen nem végez. Adóbejelentés Az adó kivetéséhez szükséges adatokról az erre a célra szolgáló hivatalos nyomtatványon Pécs városban a lakóhely szerint illetékes kerületi, más helységekben pedig a földterület fekvése szerint illetékes adóhatósághoz minden év március hó 1. napjáig bejelentést kell tenni. Dr. Nagy Ferenc, Pécs m. városi Tanács VB pénzügyi osztály vezetője méretében kell eldöntenie, hogy sebességtúllépés nélkül előzhet-e, valamint azt, hogy kocsija teljesítménye elegendő-e az előzés gyors befejezéséhez. Tekintsen a külső és belső visszapillantótükörbe. Figyelje meg, hogy a kocsija mögött haladó nem készül-e előzésre? Ha ez nem áll fenn, húzódjon a felezővonal közvetlen közelébe és tájékozódjon az út forgalmáról, vonalvezetéséről. Ha a szembejövő jármű távolságának, sebességének megítélésében bizonytalan, ne előzzön, várjon kedvezőbb alkalomra! Ha viszont elegendő szabad és belátható pálya áll rendelkezésre az előzéshez és a visszatéréshez is a saját térfelére, készüljön a manőver megkezdésére — kapcsolja az irányjelzőt. Ezek után, ha egyértelműen bizonyos lehet abban, hogy a másik jármű vezetője tudomásul vette előzési szándékát és ebben hajlandó együttműködni (lassít, félrehúzódik, jelez) kezdhet áttérni a másik útfélre és gyorsítani. Ezt határozottan, fontolgatás nélkül tegye. Alacsony segességnél ne kísérletezzen a legnagyobb fokozatban történő gyorsítással, hanem kapcsoljon vissza. A kocsi gyorsulása ekkor kedvezőbb, az előzés idő- és útszükséglete rövidül. Biztonságos távolsáqba jutva a megelőzött kocsitól, jelezze visszatérési szándékát és fokozatosan térjen visz- sza saját térfelére. Az előzés nem kizárólag egyéni akció. Az előzésben érintett kocsik biztonsági zónája jelentősen csökken. Ennek veszélye csak a partnerek kölcsönössége alapján mérsékelhető, ami egyszerre kötelesség és önvédelem is. Búsbarna László A bíróságokon naponta ezrek és ezrek fordulnak meg, akiknek a büntető és polgári perekben alapvető jogaik, fontos érdekeik kerülnek tárgyalásra. A törvényesség biztosításához fűződő nagyon jelentős társadalmi és egyéni emberi érdekek egyaránt megkívánják, hogy az állampolgár jogai érvényesítéséhez a bíróságoktól minden lehető segítséget kapjon meg. Megkezdődik ez már tulajdonképpen azzal, hogy per még nincs, de az állampolgár már megjelent a félfogadó napon és segítséget, tanácsot kér. A hét meghatározott napján, illetőleg nagyobb bíróságon több napon is a bíróságok díjtalan félfogadó napokat tartanak. Ezeket az úgynevezett panasznapokat bírák, közjegyzők, esetenként pedig már szakvizsgával rendelkező bírósági titkárok tartják, akik képesek a kellő eligazítás, a megfelelő jogi segítség megadására. Ez tehát tanácsadó, felvilágosító, konzultáló szolgálat. Díjtalan szolgáltatás Fia az állampolgár ennek alapján polgári pert kíván indítani, vagy büntető feljelentést akar tenni, lehetőség van arra is, hogy kérelmét a bíróság nyomban a félfogadás alkalmával jegyzőkönyvbe vegye. Ez ugyancsak díjtalan szolgáltatás. Meg kell azonban említeni, hogy a keresetek elkészítése eléggé időigényes munka, és jellegében ügyvédi tevékenység. A bírósági félfogadó napok rendkívül látogatottak. Ha tehát a bíróságon egyetlen állampolgár üavével nagyon hosszasan foglalkoznának, akkor ez komolyan sérthetné a várakozó sokaság érdekét. Megoldás azonban ilyenkor is adódik. iMindenekelőtt úgy, hogy adott esetben, ha az ügyfél anyagi, kereseti viszonyai ezt lehetővé teszik, és részére legalább részleges költségmentesség biztosítható, akkor a bíróság bonyolultabb ügyben a fél kérelmére az ügy díjtalan vitelére úgynevezett pártfogó ügyvédet rendel ki. A pártfogó ügyvéd ilyenkor már a kereset- levelet is díjtalanul elkészíti, és a perben is ingyenesen képviseli az ügyfelet. Nem kerülhet sor azonban pártfogó ügyvéd kirendelésére akkor, ha a perlekedés rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, és nem kerülhet sor pártfogó ügyvéd kirendelésére, ha az ügyfél anyagi körülményei jók. Ilyenkor bizony a bíróság a félfogadó napon megjelenő ügyfélnek azt tanácsolja, hogy a bonyolult ügyre tekintettel, célszerű, hogy ügyvédhez forduljon, ő hatalmazzon meg ügyvédet ügye képviseletével, vele készíttesse el a bonyolultabb keresetlevelet. Rendszerint bonyolult ügy például a sok tételből álló házassági vagyonjogi igény. (Természetesen, ha az ügyfél nem akar ügyvédhez fordulni, saját maga is megírhatja a beadványt, a keresetlevelet, vagy éppen a fellebbezést.) Arra is fel kell hívnunk a figyelmet: nem szabad az állampolgárnak azt gondolnia, hogy a bírósági félfogadó napon jegyzőkönyvbe foglalt kérelme csak azért, mert a bíróság vette fel, már ügyének megnyerését sejteti. Erről természetesen szó sincsen. A bíróságnak helyes azonban előzetesen figyelmeztetnie az ügyfelet, ha követelése már eleve nyilvánvalóan formájában is alaptalannak látszik. A bíróságok panaszintézése nem ér azonban véget azzal, hogy a bíróságok félfogadó napokat tartanak, bár ez valóban nagyon fontos forma. A bíróságokra a panaszok intézése során más teendők is hárulnak. Mindenekelőtt, akinek pere van folyamatban, a perével kapcsolatos felvilágosításért a bíróság büntető, illetőleg polgári ügyeket iktató irodájához fordulhat, ahol megmondják neki, hogy az ügy mikorra van kitűzve, vagy érkezett-e valamilyen beadvány az ügyben, és így tovább. Nem helyeseljük viszont, ha az ügyfél személy szerint azt a bírót keresi fel, aki az ügyét tárgyalja, mert ez a másik ügyfél részéről félreértésekre adhatna alkalmat, és fölöslegesen is terheli az amúgy is nagy munkát végző bíróinkat. A bírónak az a feladata, hogy a tárgyalóteremben döntsön, az ügyfélnek minden kérését ott a tárgyaláson kell elmondania. Egyébként viszont mindenkor lehet írásbeli beadványokat szerkeszteni, s azokat a bírósági irodákban majd az iratokhoz csatolják. Előfordul, hogy panasszal egyenesen a bírósági vezetőhöz fordul a panaszos. Itt azonban számolni kell azzal, hogy a bírósági eljárás a nagy társadalmi horderejére és politikai súlyára tekintettel sajátos. A bíró csak a törvénynek van alávetve, őt még a bírósági vezető sem befolyásolhatja a konkrét ügy miként történő eldöntésében. Ez kizárólag az ügyet tárgyaló bíró tudására, felelősségérzetére, lelkiismeretére van bízva. Éppen ezért, ha folyamatban lévő ügy érdemével kapcsolatban akar az állampolgár bírósági vezetővel beszélni, ennek általában nem látjuk értelmét. A folyamatban levő perben a bírósági vezetőhöz beadott panaszbeadványt is az ügy irataihoz kell csatolni. A helyes tehát az, ha az állampolgár megvárja az ügye eldöntését, és utána, ha még sem volna reá kedvező a döntés, akkor fellebbezési lehetőségével él. Ha a fellebbezési bíróság döntése sem megfelelő, akkor perújítási kérelemmel, vagy ha arra nincs lehetőség, törvényességi óvással lehet élni. Törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság Elnöke vagy a Legfőbb ügyész kezdeményezhetnek. Ha tehát sem az első fokú, sem a fellebbezési bíróság döntése nem volna megfelelő, akkor dönthet a Legfelsőbb Bíróság törvényességi tanácsa. Ez már eléggé magas fórum. De ha esetleg még a Legfelsőbb Bíróság törvényességi tanácsának eljárásába is hiba csúszna, még ezen is lehet segíteni, akkor kerülhet sor az úgynevezett szuper-óvásra, amelyet aztán a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa bírál el. (Az ítélkezés színvonalát jelzi, hogy erre évente csak néhány esetben kerül sor.) Kérelem alapján Ilyen körülmények között a törvényesség biztosítására minden feltétel adott. Ennek ellenére nincs szó arról, hogy a bírósági vezetőknek, a járásbíróság, vagy a megyei bíróság elnökének vagy helyetteseiknek ne volna feladatuk a panaszok intézése- során. Ide tartoznak az olyan kérelmek, amelyek az ügy elhúzódását sérelmezik, mert a bírósági vezetőnek jogában áll soronkívüliséget elrendelnie, ha azt a kérelem alapján indokoltnak tartja. Ma nálunk a törvényesség e tekintetben is szilárd. Bíróságaink alapvetően jól látják el alkotmányos feladataikat. Dr. Csiky Ottó H. E. MINDENT EGY HELYEN I Ifi Hány bojlert. komplett fürdőszobaberendezést KÍNÁLUNK ÖNÖKNEK I Csempék, fajanszáruk, csaptelepek nagy választékban! A KONZUM ÁRUHÁZBAN Kossuth tér Előzés veszély nélkül II.
