Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-04 / 3. szám

1977. január 4., kedd Dünantmt napló 3 Felszámoltuk az egészségügy „fehér foltjait” Idén tovább fejlődik az egészségügyi hálózat Túlzás nélkül állítható, hogy 1976 a jelentős lépések, a dön­tő fontosságú elhatározások éveként szerepel majd egész­ségügyünk „krónikájában”. Mit hozott az elmúlt 12 hónap a lakosság ellátásában, az egész­ségügyi szolgáltatások bővíté­sében, s mit várhatunk az el­következőkben? — A vala­mennyiünket érintő kérdésekre dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter válaszolt. — Hogyan lehet értékel­ni a kórházfejlesztési prog­ram megvalósításának hely­zetét, s melyek a gyógyin­tézeti ellátás javításának soronlévö legfontosabb teendői? — A közelmúlt kórházátadá­sai után elmondható, hogy nincs már ellátatlan terület, 400—500 ágyas kórházak tele­pítésével felszámoltuk az egészségügy „fehér foltjait”. A gyógyítás mennyiségi feltételei­nek megteremtése után figyel­münk most a minőség további javítására irányul. Máris meg­indult az a több évig tartó fo­lyamat, amely a fővárosi és megyei nagy kórházak, illetve klinikák — bővítéssel egybekö­tött — korszerűsítését célozza. A gyógyító-megelőző intéz­ményrendszer működésének korszerűsítése, a gyakorlat állal igazolt szervezeti formák szé­leskörű alkalmazása érdeké­ben irányelveket dolgoztunk ki a kórházak új működési sza­bályzatainak elkészítéséhez. Célja, hogy az orvosok és egészségügyi dolgozók jobban végezhessék gyógyító-betegel­látó munkájukat. — Hogyan ítéli meg az etikai helyzet javítására hozott intézkedések hatá­sát, s az illegális magán- gyakorlatot? — Nyilvánvalóan sokkal ösz- szetettebb kérdéskörről van szó. A szerkesztés alatt álló „etikai kódex”, s a most készülő, ma­gángyakorlatra vonatkozó átfo­gó utasítás minden bizonnyal segít majd a félreértések tisz­tázásában. Orvosi berkekben kissé indokolatlan izgalmat kel­tett az intézeten belüli illegális magángyakorlatra vonatkozó állásfoglalás. Többek között ez is szükségessé teszi, hogy mi­nél előbb és minél körültekin­tőbben kidolgozzuk az intéze­teken belüli gondozás szabá­lyait, illetőleg az intézetek sze­repét az általános gondozás­ban. Nyomatékosan hangsúlyo­zom: utasításunk a betegellá­tás javítását szolgálja, tudatos félreértelmezése, az ellátásra szoruló betegek megengedhe­tetlen elutasítása ellen szigo­rúan fogunk eljárni. — Hogyan lehet meg­ítélni lakosságunk általá­nos egészségi állapotát, s a népesedés alakulását? — Az ország lakosságának egészségi állapota, közegész­ségügyi helyzete egyaránt ja­vult, s ebben nagy szerepe van a megelőzés kiterjedésének. Jó eredményeket hozott az is, hogy mind szigorúbban tartat­ják be az egészségre ártalmas munkahelyeken a munkavédel­mi rendszabályokat, a települé­sek higiénéjének javulása igen hatékony fegyver a járványok elleni küzdelemben, javulásról számolhatunk be a demográ­fiai helyzetről szólva is: lassul az elöregedési folyamat, ked­vezőbbé válik a lakosság kor- összetétele. Komoly eredmény­nek kell tekintetünk a család- tervezést, a korszerű fogamzás- gátló eszközök használatának terjedését, amellyel összefügg a művi vetélések számának jelen­tős csökkenése. Megnyugtató Interjú dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszterrel az is, hogy a száz élveszülésre eső spontán vetélések aránya az 1973. évi 18-ról 14 százalék­ra csökkent. A csecsemőhalan­dóságot meghatározza a kora­szülések gyakorisága és a ko­raszülötteket sújtó légzési rend­ellenességek gyógyíthatatlan- sága. 1976-ban hét intenzív új­szülöttellátó központot hoztunk létre és további három centrum felszerelésére kerül sor. — A fokozatos betegellátási rendszer kiépítésében elsődle­ges célunk a gyógyintézeti ágyak számának növelése. A krónikus betegek ellátására al­kalmas részlegek mellett jelen­tős anyagi ráfordítással újabb intenzív osztályokat létesítünk. A kórházakban ma már egyre több értékes, drága „nagytudá­sú" műszer segíti az orvosokat a diagnózis megállapításában, s a terápia folytatásában. Na­gyon fontos, hogy ezeket a gé­peket, műszereket kellően hasz­nosítsák mindenütt, s tudatá­ban kell lenni annak is, hogy mind a népgazdaság, mind a betegek ellen vétenek ott, ahol olyan gyógyító berendezéseket igényelnek, amelyeket úgyszól­ván nem is használnak. A fejlesz­tésnek tehát mindenütt meg­felelő hasznosítással kell páro­sulnia. Az újjászervezett egész­ségügyi tudományos tanácshoz kapcsolt műszerügyi bizottság segíti az ágazat vezetését e fontos feladat elvi irányításá­ban, megfelelő ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki. Meg­kezdtük például a műszerpark számítógépes nyilvántartását, amely azt célozza, hogy a ren­delkezésre álló gép- és mű­szerberuházási pénzt központi irányítással, a központi elkép­zelések érvényrejuttatásával használjuk fel. Már most idő­szerű azonban, hogy a taná­csok is hasonló rendszerben in­tézkedjenek — egyelőre leg­alább a nagyértékű műszerek körében — a hatékonyabb esz­közgazdálkodás érdekében. — Milyen témák szere­pelnek az egészségügyi tu­dományos kutatás tervei­ben? — Az illetékes országos inté­zetek bevonásával és az egész­ségügyi tudományos tanács közreműködésével alakítottuk ki kutatási elképzeléseinket. Az egészségpolitikai irányelvek, va­lamint a korábbi ötéves tervek­ben megindított, kiemelt szak­mai programok figyelembevéte­lével a szívsebészet, a művese- ellátás, a neonatológia, vala­mint a laboratóriumi korszerűsí­tés áll előtérben. Elkészültek az orvosi rehabilitáció fejlesztésé­re vonatkozó elképzelések is, s megfelelő lépéseket tettünk a gondozás továbbfejlesztése ér­dekében is. Részfeladatokat vé­geztünk a kardiológiai gondo­zás irányelveinek végleges ki­adásához, s elkészült a cukor­beteg-gondozás tervezete is. örvendetes, hogy jól halad az orvos-nyilvántartás, valamint a fertőző betegségek számítógé­pen való nyilvántartásának elő­készítése, ám a progresszív el­látás továbbfejlesztése érdeké­ben — például a krónikus be­tegek ellátásának javításában és ellátási kereteinek kialakítá­sában — további lépéseket kell tennünk. A hazai orvosi kutatá­sok igen sok tapasztalatot, hasznot merítenek a nemzetközi kapcsolatokból, elsősorban a szocialista országok intézmé­nyeivel ápolt és gyarapított együttműködésből. — Nehéz évet zártunk, amely­hez sok előremutató, célraveze­tő, az egészségügyi intézmé­nyek együttműködését szilárdí­tó és javító kezdeményezés fű­ződik. 1977-ben megvalósításuk és ennek folyamatos ellenőrzé­se lesz soron. Várható az egész­ségügyi hálózat jelentős szer­vezeti, működési és gazdálko­dási továbbfejlesztése, az in­tegrált egységekben rejlő lehe­tőségek jobb kihasználásával a korszerű betegellátás javítása. Alapvető célunk, hogy az ellá­tás minden szintjén egységes szakmai elvek érvényesüljenek. MEGYESZER-üzemegység Mohácson A Megyei Tanács munka- bizottságának javaslatára, a Mohács városi Tanács egyet­értésével és támogatásával került sor a Mohácsi Ve­gyesipari Vállalat és a ME­GYESZER átszervezésére. A vegyesipari átadja a pécsi­eknek villamosipari üzemét, s idén tiszta profillal Mohá­csi Könnyűipari Vállalat né­ven dolgozik tovább. Az évi 80 millió forint ter­melési értéket produkáló Ve­gyesipari Vállalat konfekciót varrt, villamos berendezése­ket gyártott és kárpitos ter­mékeket készített. A Bara­nya megyei Szerelőipari- és Szolgáltató Vállalat (ME­GYESZER) profilja kevésbé vegyes: kapcsoló berendezé­seket, gyengeáramú termé­keket gyárt, villanymotorokat tekercsel, motorkerékpárokat javít — 1976-ban 85 millió forintnyi értékben. Miután a A Vegyesipari Vállalat január l-től: Mohácsi Könnyűipari Vállalat MEGYESZER Mohácson is rendelkezik üzemmel, kézen­fekvő volt, hogy hozzácsatol­ják a Vegyesipari Vállalat villamosipani üzemét. Az átszervezés megkezdő­dött, ismertették a dolgozók­kal az elképzeléseket, hogy lehetőleg zökkenőmentes le­gyen az átállás. A MEGYE­SZER januártól kapcsolótáb­lákat, riasztóberendezéseket, vagyis gyenge- és erősára­mú villamosipari készüléke­ket gyárt majd itt, már az első évben 61 millió forint értékben, amit 1980-ra több mint a duplájára növelnek. Az átszervezés eredménye­ként a mohácsi vegyesipari Mohácsi Könnyűipari Válla­lat néven csak ruházati cik­keket gyárt. A fejlődés zálo­ga az az együttműködés, amely már korábban létrejött a FÉKON Ruhaipari Válla­lattal. Velük eddig is termé­keny volt a mohácsiak kap­csolata : piaci helyzetük erő­sítésére a budapesti nagy munkaerőhiány miatt kihasz­nálatlan gépeket ide adták bérbe. A FÉKON nem titkolt célja, hogy Mohácsra úgy számítson, mint majdani gyáregységére, melynek ter­mékei — főként ingek, fe­hérneműk — megegyeznek a budapesti gyáréval. Az új vállalat a kárpitos­ságot egyelőre megtartja. Horváth L. Kedvező értékesítés« nőtt az árbevétel és a nyereség Eredményes évet zárnak az állami gazdaságok Elmaradás a beruházásokban Idén több zöldséget termesztenek Az aszályos időjárás és más kedvezőtlen tényezők ellenére eredményesen zárják az évet az állami qazdaságok. Két szá­zalékkal növelték az összes árbevételt; az értékesítésen be­lül 30 százailékról 35—36 szá­zalékra emelték az export há­nyadot, a tavalyinál lényegesen több vetőmagot exportáltak. S noha a termelés értéke fél-egy százalékkal elmarad a terve­zettől — ennek legfőbb oka a gyenge, hektáronként 10—10 mázsával alacsonyabb kukori­ca és lucernaszéna termés — épp a kedvező áruértékesítés, az exportminőségre való tö­rekvés következtében 5 száza­lékkal nőtt a vállalati ered­mény. A megye hat állami gazdasága a 2,3 milliárdos ter­melési értékből tavaly csak 176,5 millió forint nyereséget ért el, ebben az évben viszont várhatóan 218,5 millió forint tiszta nyereséget akkumulál. A hat állami gazdaságból tavaly Villány és Szigetvár volt veszteséges. A veszteség ösz- szege elérte a 28 millió forin­tot. Ebből több mint 20 millió Villányt terhelte s a gazdasá­got szanálni kellett. Ez a gazdaság az idén meg­duplázta szőlőtermelését, üze­mi átlagban 100 mázsás szőlő­termést takarított be — ez dél­dunántúli rekord — és tiszta nyereséggel zárja az évet. Ki- gazdálkodta a hiányt Szigetvár is. 1976-ban a hat állami gaz­daság közül öt zár nyereség­gel és egy lesz veszteséges — a Pécsi Állami Gazdaság. A veszteség összege a főosztály jelzése szerint 5—6 millió fo­rint. A tavalyihoz hasonlóan 160 milliós tiszta nyereséget ért el a Bólyi Állami Gazdaság. A második legnagyobb nyeresé­get a Bikái éri el, várhatóan I Holstein-friz tehenek a Pécsi Állami Gazdaság Gyula-pusztai üzemében 39—40 milliót ami rekord eredmény ebben a mostoha természeti adottságú üzemben. S bár az 50 milliót célozták meg — ez nem sikerült — eredményük így is kiemelkedő. Bikái a megye egyetlen adó­mentes állami gazdasága, mi­vel földjeinek aranykorona ér­téke a legalacsonyabb. A 218,5 millió nyereségből ez a két állami gazdaság termelt meg 200 milliót, a legjobb és a leggyengébb termőhelyi adott­ságú, a fennmaradó összegen Szigetvár, Szentlőrinc és Vil­lány osztozik. o A termésátlagokat is jelen­tősen növelték az idén a ba­ranyai állami gazdaságok. Bú­zából 50 mázsás rekord ter­mést takarítottak be, kereken ezer vagonnal termeltek többet mint tavaly. Cukorrépa átlag­termésük 470 mázsa lett hektá­ronként, s ez jóval meghalad­ja a tervezettet, szőlőből 100 mázsás az átlaga. Ugyanakkor súlyosan érintette a gazdasá­gokat a kukorica már említett gyengébb — 48 mázsás — ho­zama, ami 760 vagonnyi ter­méskiesés. Hasonló gyengén alakult a lucernaszéna — és zöldiiszt — termelés is. A 4500 hektár lucerna területről hek­táronként 10—12 mázsával ta­karítottak be kevesebb szénát a tervezettnél. Az ötéves terv végére 5300 hektárra növelik a lucernatermő területet, s e növény jelentőségének megfe­lelően emelik a hozamokat is. o Az állattenyésztési hozamok közül a legjobb eredményt a tejtermelésben érték el, a ta­valyi 3600 literről 4000 literre növelték a tejtermelés átlagát. Az 5500 darab tehénállomá­nyuk 8 százaléka import tehén, egy része keresztezett, a zöme még magyartarka. Javult a te­henészetek jövedelmezősége is, bár nem olyan mértékben, mint várható lett volna. A vágóállat és hústermelést 15 százalékkal növelték úgy, hogy valamivel kevesebb marha- és baromfi­húst és jóval több sertés- és egyéb húsfélét — nyúl, hal stb. — állítottak elő. Kedvezően alakult az álla­mi gazdaságokban a dolgo­zók bére is, a bérszínvonal 1976-ban 6 százalékkal emel­kedett. A nyereséges gazdasá­gok 6—30 napi keresetnek megfelelő részesedést fizethet­nek ki. Az átlag 20 nap lesz. A dolgozók számát 1—1,5 szá­zalékkal tervezték csökkenteni, ez nem valósult meg, mivel 1976-ban új termelő kapacitá­sok léptek be, illetve a na­gyobb szőlő- és gyümölcster­més miatt magas volt az élő­munka igény. Az ötéves terv végéig a gépesítés fokozásával 5 százalékkal csökkentik a dol­gozók számát a zöldségtermő területek egyidejű növelése mellett. Ebben már 1976-ban is történt előrelépés, a koráb­bi másfél százalékról 2 száza­lékra növelték a szántóföldi zöldségtermő területet. Nagy lemaradást kell 1977- ben behozni a beruházásoknál. A gépberuházások 100 száza­lékban megvalósultak 1976- ban, ha választékban nem is mindig, mennyiségileg kielégí­tő volt az ellátás. Nem kezdő­dött meg ugyanakkor az a 300 milliós beruházás, amit 1976 második felében kellett volna indítani. A 300 millióból, há­rom, egyenként 1250 férőhelyes új tehenészeti telep épül, ket­tő a Bólyi, egy a Szigetvári Ál­lami Gazdaságban. Az áthú­zódás oka a lassú tervezői munka és a késedelmes előké­szítés — a sok huzavona és vi­ta azon, hogy milyen istálló tí­pust válasszanak. Munkásgyűlés a Csepel Autógyárban Már hagyomány a Csepel Autógyárban, hogy az új esz­tendő első műszakja előtt mun­kásgyűlésen ismertetik az éves feladatokat. Hétfőn kora reg­gel a gyár szerelő csarnokában mintegy 6000 dolgozó részvé­telével tartottak gyűlést ame­lyen ott volt Cservenka Ferenc- né, a Pest megyei Pártbizott­ság első titkára és Farkas La- josné, a Vasas Szakszervezet titkára. Dr. Novák Béla vezérigazga­tó beszámolójában elmondotta, hogy 1976 a gyár fennállása óta az egyik legeredményesebb év volt. Az előzetes számítások szerint készáru termelésüket túlszárnyalták — 8 milliárd 67 millió forint — export-előirány­zatukat pedig 108,6 százalékra teljesítették. Az idén a Csepel Autógyár 8 milliárd 369 millió forint ér­tékű készáru termelését tűzte célul, amelyben többek között 11 880 autóbusz alváz szerepel. Az export tervezett értéke 1,1 milliárd forint. Két nagy beruházás Két nagy beruházás építé­sét kezdték meg' az új év első munkanapján a Szolnok me­gyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói: a napi ezer tonna kapacitású Martfűi Növényolaj Gyárat, valamint az évi 3400 vagon karbamidot előállító Karcagi Phylaxia Gyárat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom