Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-04 / 3. szám
1977. január 4., kedd Dünantmt napló 3 Felszámoltuk az egészségügy „fehér foltjait” Idén tovább fejlődik az egészségügyi hálózat Túlzás nélkül állítható, hogy 1976 a jelentős lépések, a döntő fontosságú elhatározások éveként szerepel majd egészségügyünk „krónikájában”. Mit hozott az elmúlt 12 hónap a lakosság ellátásában, az egészségügyi szolgáltatások bővítésében, s mit várhatunk az elkövetkezőkben? — A valamennyiünket érintő kérdésekre dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter válaszolt. — Hogyan lehet értékelni a kórházfejlesztési program megvalósításának helyzetét, s melyek a gyógyintézeti ellátás javításának soronlévö legfontosabb teendői? — A közelmúlt kórházátadásai után elmondható, hogy nincs már ellátatlan terület, 400—500 ágyas kórházak telepítésével felszámoltuk az egészségügy „fehér foltjait”. A gyógyítás mennyiségi feltételeinek megteremtése után figyelmünk most a minőség további javítására irányul. Máris megindult az a több évig tartó folyamat, amely a fővárosi és megyei nagy kórházak, illetve klinikák — bővítéssel egybekötött — korszerűsítését célozza. A gyógyító-megelőző intézményrendszer működésének korszerűsítése, a gyakorlat állal igazolt szervezeti formák széleskörű alkalmazása érdekében irányelveket dolgoztunk ki a kórházak új működési szabályzatainak elkészítéséhez. Célja, hogy az orvosok és egészségügyi dolgozók jobban végezhessék gyógyító-betegellátó munkájukat. — Hogyan ítéli meg az etikai helyzet javítására hozott intézkedések hatását, s az illegális magán- gyakorlatot? — Nyilvánvalóan sokkal ösz- szetettebb kérdéskörről van szó. A szerkesztés alatt álló „etikai kódex”, s a most készülő, magángyakorlatra vonatkozó átfogó utasítás minden bizonnyal segít majd a félreértések tisztázásában. Orvosi berkekben kissé indokolatlan izgalmat keltett az intézeten belüli illegális magángyakorlatra vonatkozó állásfoglalás. Többek között ez is szükségessé teszi, hogy minél előbb és minél körültekintőbben kidolgozzuk az intézeteken belüli gondozás szabályait, illetőleg az intézetek szerepét az általános gondozásban. Nyomatékosan hangsúlyozom: utasításunk a betegellátás javítását szolgálja, tudatos félreértelmezése, az ellátásra szoruló betegek megengedhetetlen elutasítása ellen szigorúan fogunk eljárni. — Hogyan lehet megítélni lakosságunk általános egészségi állapotát, s a népesedés alakulását? — Az ország lakosságának egészségi állapota, közegészségügyi helyzete egyaránt javult, s ebben nagy szerepe van a megelőzés kiterjedésének. Jó eredményeket hozott az is, hogy mind szigorúbban tartatják be az egészségre ártalmas munkahelyeken a munkavédelmi rendszabályokat, a települések higiénéjének javulása igen hatékony fegyver a járványok elleni küzdelemben, javulásról számolhatunk be a demográfiai helyzetről szólva is: lassul az elöregedési folyamat, kedvezőbbé válik a lakosság kor- összetétele. Komoly eredménynek kell tekintetünk a család- tervezést, a korszerű fogamzás- gátló eszközök használatának terjedését, amellyel összefügg a művi vetélések számának jelentős csökkenése. Megnyugtató Interjú dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszterrel az is, hogy a száz élveszülésre eső spontán vetélések aránya az 1973. évi 18-ról 14 százalékra csökkent. A csecsemőhalandóságot meghatározza a koraszülések gyakorisága és a koraszülötteket sújtó légzési rendellenességek gyógyíthatatlan- sága. 1976-ban hét intenzív újszülöttellátó központot hoztunk létre és további három centrum felszerelésére kerül sor. — A fokozatos betegellátási rendszer kiépítésében elsődleges célunk a gyógyintézeti ágyak számának növelése. A krónikus betegek ellátására alkalmas részlegek mellett jelentős anyagi ráfordítással újabb intenzív osztályokat létesítünk. A kórházakban ma már egyre több értékes, drága „nagytudású" műszer segíti az orvosokat a diagnózis megállapításában, s a terápia folytatásában. Nagyon fontos, hogy ezeket a gépeket, műszereket kellően hasznosítsák mindenütt, s tudatában kell lenni annak is, hogy mind a népgazdaság, mind a betegek ellen vétenek ott, ahol olyan gyógyító berendezéseket igényelnek, amelyeket úgyszólván nem is használnak. A fejlesztésnek tehát mindenütt megfelelő hasznosítással kell párosulnia. Az újjászervezett egészségügyi tudományos tanácshoz kapcsolt műszerügyi bizottság segíti az ágazat vezetését e fontos feladat elvi irányításában, megfelelő ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki. Megkezdtük például a műszerpark számítógépes nyilvántartását, amely azt célozza, hogy a rendelkezésre álló gép- és műszerberuházási pénzt központi irányítással, a központi elképzelések érvényrejuttatásával használjuk fel. Már most időszerű azonban, hogy a tanácsok is hasonló rendszerben intézkedjenek — egyelőre legalább a nagyértékű műszerek körében — a hatékonyabb eszközgazdálkodás érdekében. — Milyen témák szerepelnek az egészségügyi tudományos kutatás terveiben? — Az illetékes országos intézetek bevonásával és az egészségügyi tudományos tanács közreműködésével alakítottuk ki kutatási elképzeléseinket. Az egészségpolitikai irányelvek, valamint a korábbi ötéves tervekben megindított, kiemelt szakmai programok figyelembevételével a szívsebészet, a művese- ellátás, a neonatológia, valamint a laboratóriumi korszerűsítés áll előtérben. Elkészültek az orvosi rehabilitáció fejlesztésére vonatkozó elképzelések is, s megfelelő lépéseket tettünk a gondozás továbbfejlesztése érdekében is. Részfeladatokat végeztünk a kardiológiai gondozás irányelveinek végleges kiadásához, s elkészült a cukorbeteg-gondozás tervezete is. örvendetes, hogy jól halad az orvos-nyilvántartás, valamint a fertőző betegségek számítógépen való nyilvántartásának előkészítése, ám a progresszív ellátás továbbfejlesztése érdekében — például a krónikus betegek ellátásának javításában és ellátási kereteinek kialakításában — további lépéseket kell tennünk. A hazai orvosi kutatások igen sok tapasztalatot, hasznot merítenek a nemzetközi kapcsolatokból, elsősorban a szocialista országok intézményeivel ápolt és gyarapított együttműködésből. — Nehéz évet zártunk, amelyhez sok előremutató, célravezető, az egészségügyi intézmények együttműködését szilárdító és javító kezdeményezés fűződik. 1977-ben megvalósításuk és ennek folyamatos ellenőrzése lesz soron. Várható az egészségügyi hálózat jelentős szervezeti, működési és gazdálkodási továbbfejlesztése, az integrált egységekben rejlő lehetőségek jobb kihasználásával a korszerű betegellátás javítása. Alapvető célunk, hogy az ellátás minden szintjén egységes szakmai elvek érvényesüljenek. MEGYESZER-üzemegység Mohácson A Megyei Tanács munka- bizottságának javaslatára, a Mohács városi Tanács egyetértésével és támogatásával került sor a Mohácsi Vegyesipari Vállalat és a MEGYESZER átszervezésére. A vegyesipari átadja a pécsieknek villamosipari üzemét, s idén tiszta profillal Mohácsi Könnyűipari Vállalat néven dolgozik tovább. Az évi 80 millió forint termelési értéket produkáló Vegyesipari Vállalat konfekciót varrt, villamos berendezéseket gyártott és kárpitos termékeket készített. A Baranya megyei Szerelőipari- és Szolgáltató Vállalat (MEGYESZER) profilja kevésbé vegyes: kapcsoló berendezéseket, gyengeáramú termékeket gyárt, villanymotorokat tekercsel, motorkerékpárokat javít — 1976-ban 85 millió forintnyi értékben. Miután a A Vegyesipari Vállalat január l-től: Mohácsi Könnyűipari Vállalat MEGYESZER Mohácson is rendelkezik üzemmel, kézenfekvő volt, hogy hozzácsatolják a Vegyesipari Vállalat villamosipani üzemét. Az átszervezés megkezdődött, ismertették a dolgozókkal az elképzeléseket, hogy lehetőleg zökkenőmentes legyen az átállás. A MEGYESZER januártól kapcsolótáblákat, riasztóberendezéseket, vagyis gyenge- és erősáramú villamosipari készülékeket gyárt majd itt, már az első évben 61 millió forint értékben, amit 1980-ra több mint a duplájára növelnek. Az átszervezés eredményeként a mohácsi vegyesipari Mohácsi Könnyűipari Vállalat néven csak ruházati cikkeket gyárt. A fejlődés záloga az az együttműködés, amely már korábban létrejött a FÉKON Ruhaipari Vállalattal. Velük eddig is termékeny volt a mohácsiak kapcsolata : piaci helyzetük erősítésére a budapesti nagy munkaerőhiány miatt kihasználatlan gépeket ide adták bérbe. A FÉKON nem titkolt célja, hogy Mohácsra úgy számítson, mint majdani gyáregységére, melynek termékei — főként ingek, fehérneműk — megegyeznek a budapesti gyáréval. Az új vállalat a kárpitosságot egyelőre megtartja. Horváth L. Kedvező értékesítés« nőtt az árbevétel és a nyereség Eredményes évet zárnak az állami gazdaságok Elmaradás a beruházásokban Idén több zöldséget termesztenek Az aszályos időjárás és más kedvezőtlen tényezők ellenére eredményesen zárják az évet az állami qazdaságok. Két százalékkal növelték az összes árbevételt; az értékesítésen belül 30 százailékról 35—36 százalékra emelték az export hányadot, a tavalyinál lényegesen több vetőmagot exportáltak. S noha a termelés értéke fél-egy százalékkal elmarad a tervezettől — ennek legfőbb oka a gyenge, hektáronként 10—10 mázsával alacsonyabb kukorica és lucernaszéna termés — épp a kedvező áruértékesítés, az exportminőségre való törekvés következtében 5 százalékkal nőtt a vállalati eredmény. A megye hat állami gazdasága a 2,3 milliárdos termelési értékből tavaly csak 176,5 millió forint nyereséget ért el, ebben az évben viszont várhatóan 218,5 millió forint tiszta nyereséget akkumulál. A hat állami gazdaságból tavaly Villány és Szigetvár volt veszteséges. A veszteség ösz- szege elérte a 28 millió forintot. Ebből több mint 20 millió Villányt terhelte s a gazdaságot szanálni kellett. Ez a gazdaság az idén megduplázta szőlőtermelését, üzemi átlagban 100 mázsás szőlőtermést takarított be — ez déldunántúli rekord — és tiszta nyereséggel zárja az évet. Ki- gazdálkodta a hiányt Szigetvár is. 1976-ban a hat állami gazdaság közül öt zár nyereséggel és egy lesz veszteséges — a Pécsi Állami Gazdaság. A veszteség összege a főosztály jelzése szerint 5—6 millió forint. A tavalyihoz hasonlóan 160 milliós tiszta nyereséget ért el a Bólyi Állami Gazdaság. A második legnagyobb nyereséget a Bikái éri el, várhatóan I Holstein-friz tehenek a Pécsi Állami Gazdaság Gyula-pusztai üzemében 39—40 milliót ami rekord eredmény ebben a mostoha természeti adottságú üzemben. S bár az 50 milliót célozták meg — ez nem sikerült — eredményük így is kiemelkedő. Bikái a megye egyetlen adómentes állami gazdasága, mivel földjeinek aranykorona értéke a legalacsonyabb. A 218,5 millió nyereségből ez a két állami gazdaság termelt meg 200 milliót, a legjobb és a leggyengébb termőhelyi adottságú, a fennmaradó összegen Szigetvár, Szentlőrinc és Villány osztozik. o A termésátlagokat is jelentősen növelték az idén a baranyai állami gazdaságok. Búzából 50 mázsás rekord termést takarítottak be, kereken ezer vagonnal termeltek többet mint tavaly. Cukorrépa átlagtermésük 470 mázsa lett hektáronként, s ez jóval meghaladja a tervezettet, szőlőből 100 mázsás az átlaga. Ugyanakkor súlyosan érintette a gazdaságokat a kukorica már említett gyengébb — 48 mázsás — hozama, ami 760 vagonnyi terméskiesés. Hasonló gyengén alakult a lucernaszéna — és zöldiiszt — termelés is. A 4500 hektár lucerna területről hektáronként 10—12 mázsával takarítottak be kevesebb szénát a tervezettnél. Az ötéves terv végére 5300 hektárra növelik a lucernatermő területet, s e növény jelentőségének megfelelően emelik a hozamokat is. o Az állattenyésztési hozamok közül a legjobb eredményt a tejtermelésben érték el, a tavalyi 3600 literről 4000 literre növelték a tejtermelés átlagát. Az 5500 darab tehénállományuk 8 százaléka import tehén, egy része keresztezett, a zöme még magyartarka. Javult a tehenészetek jövedelmezősége is, bár nem olyan mértékben, mint várható lett volna. A vágóállat és hústermelést 15 százalékkal növelték úgy, hogy valamivel kevesebb marha- és baromfihúst és jóval több sertés- és egyéb húsfélét — nyúl, hal stb. — állítottak elő. Kedvezően alakult az állami gazdaságokban a dolgozók bére is, a bérszínvonal 1976-ban 6 százalékkal emelkedett. A nyereséges gazdaságok 6—30 napi keresetnek megfelelő részesedést fizethetnek ki. Az átlag 20 nap lesz. A dolgozók számát 1—1,5 százalékkal tervezték csökkenteni, ez nem valósult meg, mivel 1976-ban új termelő kapacitások léptek be, illetve a nagyobb szőlő- és gyümölcstermés miatt magas volt az élőmunka igény. Az ötéves terv végéig a gépesítés fokozásával 5 százalékkal csökkentik a dolgozók számát a zöldségtermő területek egyidejű növelése mellett. Ebben már 1976-ban is történt előrelépés, a korábbi másfél százalékról 2 százalékra növelték a szántóföldi zöldségtermő területet. Nagy lemaradást kell 1977- ben behozni a beruházásoknál. A gépberuházások 100 százalékban megvalósultak 1976- ban, ha választékban nem is mindig, mennyiségileg kielégítő volt az ellátás. Nem kezdődött meg ugyanakkor az a 300 milliós beruházás, amit 1976 második felében kellett volna indítani. A 300 millióból, három, egyenként 1250 férőhelyes új tehenészeti telep épül, kettő a Bólyi, egy a Szigetvári Állami Gazdaságban. Az áthúzódás oka a lassú tervezői munka és a késedelmes előkészítés — a sok huzavona és vita azon, hogy milyen istálló típust válasszanak. Munkásgyűlés a Csepel Autógyárban Már hagyomány a Csepel Autógyárban, hogy az új esztendő első műszakja előtt munkásgyűlésen ismertetik az éves feladatokat. Hétfőn kora reggel a gyár szerelő csarnokában mintegy 6000 dolgozó részvételével tartottak gyűlést amelyen ott volt Cservenka Ferenc- né, a Pest megyei Pártbizottság első titkára és Farkas La- josné, a Vasas Szakszervezet titkára. Dr. Novák Béla vezérigazgató beszámolójában elmondotta, hogy 1976 a gyár fennállása óta az egyik legeredményesebb év volt. Az előzetes számítások szerint készáru termelésüket túlszárnyalták — 8 milliárd 67 millió forint — export-előirányzatukat pedig 108,6 százalékra teljesítették. Az idén a Csepel Autógyár 8 milliárd 369 millió forint értékű készáru termelését tűzte célul, amelyben többek között 11 880 autóbusz alváz szerepel. Az export tervezett értéke 1,1 milliárd forint. Két nagy beruházás Két nagy beruházás építését kezdték meg' az új év első munkanapján a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói: a napi ezer tonna kapacitású Martfűi Növényolaj Gyárat, valamint az évi 3400 vagon karbamidot előállító Karcagi Phylaxia Gyárat.
