Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-24 / 23. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A darányi földgázt Zalai bútor Svédországban Jól kamatozódik a hazai bú­toripar egyik legsikeresebb re­konstrukciója Zalaegerszeg leg­régibb ipari üzemében, a Za­lai Bútorgyárban. A gyár a IV. ötéves tervidőszak során kor­szerű gépekkel az ezekhez iga­zodó üzem- és munkaszerve­zéssel és természetesen új és újabb bútorokkal tart lépést a bútorpiac változó igényeivel. A negyedszázados üzem az idénytől kezdve nagyszabású termékmegújító programot hajt végre. Nagyon sok terméke nyerte el. a bútoriparban külö­nösen szigorúan értelmezett Ki­váló áruk fóruma emblémát. Ilyen volt a közkedvelt Freddy- család és legutóbb a finn min­tára készült Pálma ülőgarnitú­ra is, melyhez hasonlóval, a Vi­king fantázia nevűvel már ta­lálkozhatott az érdeklődő a ta­valyi BNV keretében megren­dezett Otthon '77 kiállításon. Azóta már megkezdődött a so­rozatgyártás is. A gyár egyébként 18 millió forintos tőkés exportnövelő hi­telt kapott, melyet elsősorban a fűrészáruk megmunkáló üze­mük rekonstrukciójára fordíta­nak. Az elmúlt években meg­kezdődött termékeik tőkés ex­portja is, jó vevőre találtak a svéd IKEA cégben, mely az idén már 25 millió forint érté­kű zalabútorgyári terméket ren­delt. Érdekessége az északi or­szágba szállítandó bútoroknak, hogy az országos és megyei szorgalmazásnak megfelelően zalai alapanyagból, borovi fe­nyőből készül. K. G. Dzsessz-hangverseny. Pécs zenei életének vissza térő színfoltjai a dzsessz-kedvelők vasárnap dél­előtti matinéi. Tegnap a budapesti Kis Rákfogó együttes adott koncertet a Doktor Sándor Műve­lődési Központban. Az együttes tagjai: Lakatos Antal (tenor szaxofon), Füsti Balogh Gábor (fen- derzongora), Dely László (konga-dob), Giovanni Lambizi (gitár), Kunu László (basszusgitár), La­katos László (dob). Ezután a pécsszabolcsi álta­lános iskola Török István út­törő csapatának küldöttei kö­szöntötték a munkásőröket, majd Lázár László, a KISZ KB tagja, a Mecseki Szénbányák KISZ-bizottságának titkára mon­dott üdvözlő beszédet. A me­gyei munkásőrparancsnok és a zászlóaljparancsnok által ado­mányozott kitüntetések átadása után Földes Andrásné olvasta fel az MSZMP Baranya megyei Bizottságának a munkásőrök­höz intézett üdvözlő levelét, majd a tartalékállományba vo­nulók nevében Péter István munkásőr adta át az új mun­kásőröket képviselő Koritnik Antalnak a fegyvert. Az ünnepi egységgyűlés 40 új munkásőr eskütételével ért véget. Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésével a szovjet szakszer­vezetek központi tanácsának meghívására vasárnap magyar szakszervezeti küldöttség uta­zott Moszkvába. Nagyszabású tüntetések Madridban Az utóbbi idők legnagyobb szabású tüntetésének színhelye volt vasárnap a spanyol fővá­ros. A hírügynökségek jelentése szerint Madrid különböző ré­szein 100—200 főnyi csopor­tokban, összesen mintegy nyolcezren tüntettek a politikai foglyok szabadon bocsátásá­ért. A rendőrség egyes esetek­ben könnygázbombókkal avat­kozott be. másutt lovasrend­őröket vezényeltek ki a tünte­tők ellen. Az összecsapásoknak egy halálos áldozata van. Ismeret­len tettesek agyonlőttek Mad­rid központjában egy 19 éves diákot. A merényletről a kor­mányzó közleményt adott ki. megállapítva, hogy szemtanúk felismerni vélték a fiatalember gyilkosait. A merénylők egy jobboldali — a kormányzó köz­leményében meg nem nevezett — szervezethez tartoznak. A gyilkosság hírére a fővá­ros központjában, a merénylet színhelye környékén újabb tün­tetés kezdődött. A madridi kor­mányzó közleménye szerint a tüntetés résztvevői kövekkel és benzinpalackokkal támadtak a rendőrökre. Olajat találtak Baranya ha­tárán, a Somogy megyei Da- rány község közelében. Az Or­szágos Kőolaj és Gázipari Tröszt Dunántúli Kutató és Fel­táró üzemének 2-es kútjától néhány napja érkezett az in­formáció, miszerint közel két és félezer méteres mélységből olajat hoztak a felszínre ... A Dráva-medencében már az 1940-es években elkezdő­dött néhány kutatófúrással a A tartalomból: HASZONBÉRLET HELYETT TARTÓS FÖLDHASZNÁLAT ♦ OLCSÓ SZÖVETNEK DRÁGA A MOSÁSA ♦ INFRALYT, A CSODAMÜSZER ♦ VILÁGJÁRÓ GYEREKEK ♦ TEREMFOCI A LUZSNYIKIBAN MOSZKVAI TUDÓSÍTÁS A HDN-NEK ♦ VÁNDOROL A MAGYAR TENISZCSAPAT GYŐZELEM A LENGYELEK ELLEN hétfőt Dunántúlt napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Olajat találtok Baranya határán XXXIV. évfolyam, 23. szám 1977. január 24., hétfő Ara: 1,50 Ft Szénbányász munkásörök ünnepi egységgyűlése ték a 2-es számú kút fúrását. Három hónap után a napok­ban a jelenlegi 2475 méteres talpmélységnél befejezték a munkát. A nyitott szakasz vizs­gálatakor három köbméter olajbeáramlás mutatkozott ke­vés kísérő földgázzal. A lyuk al­só szakaszában a terület to­vábbi feltárása szempontjából érdekesnek tűnő olajtelepet fe­deztek fel. Végleges adatok­hoz azonban csak a lyuk teljes kivizsgálásakor jutnak. Minden­képpen biztató az a tény, hogy itt mélyebb szerkezeti helyzet­ben találtak kőolajtelepet, mint az elsőnél. Ebben az évben, ezen a te­rületen még további négy fú­rás lemélyítését tervezik. Az OKGT Dunántúli Kutató és Fel­táró üzemének dolgozói a 2-es kútnál január végén lesze­relik a közel 50 millió forint értékű fúróberende­zést és átszállítják a 3-as fú­rási helyre, amit Kastélyosdom- bó és Zádor között jelöltek meg a geológusok. Ennek a kútnak a mélyítésekor a fúrófej 3300 méterre hatol a földbe, ami azt jelenti, hogy a Dráva-meden- ce kutatásának legmélyebb fú­rását itt végzik majd. A 4-es, 5-ös kutatófúrásokat a nyár kö­zepén Istvándi és Darány kö­zött 2300—2400 méterig mélyí­tik. Az év végén az eredmények birtokában már konkrétan érté­kelhető a hasznosítás lehetősé­ge: mindenképpen előnyös, hogy már működő olaj­kutak vannak Babócsa és Barcs környékén; így adott eset­ben a területet kisebb ráfordí­tással termelésbe lehet állíta­ni. A Barcs melletti gázfogadó állomás lehetővé teszi, hogy az esetleges darányi földgázt is beköthessék ebbe a rendszer­be. Elképzelhető, hogy a Drá- va-medence e részének föld­gáztermeléséből nemcsak a kör­nyező helységeket, hanem a közeli nagyvárosokat is el le­het látni. Ez lenne a szép jö­vő! A Dráva-vidék kutatásának következő állomása Görgeteg, Csurgó és Nagyatád környéke lesz. Roszprim Nándor Amikor 20 esztendeje a párt hívására zászlót bontott a mun­kásőrség, Baranyában a pécs- bányai bányászok alakították meg az első századot. Erre az eseményre is emlékeztek teg­nap a Mecseki Szénbányák Steinmetz Miklós munkásőr- zászlóaljának munkásőrei a 20, évforduló alkalmából a POTE aulájában megtartott ünnepi egységgyű lésen. Dóri István zászlóaljparancs­nok jelentését dr. Schwarcz Jó­zsef, a Mecseki Szénbányák Pártbizottságának titkára fo­gadta, majd Tóth Tibor, a zász­lóalj parancsnokának helyette­se ismertette a Munkásőrség országos parancsnokának ünne­pi parancsát. Az ünnepi egy­séggyűlés résztvevőit — köztük az elnökségben helyet foglaló Nagy Dezsőt, a Központi Bizott­ság tagját, Földes Andrásáét, a Megyei Pártbizottság tagját, Valkai Józsefet, a Munkásőr­ség Baranya megyei parancs­nokát, Hartmann Jánost, a komlói Városi Pártbizottság tit­kárát és Bogár Józsefet, a Me­cseki Szénbányák igazgató- helyettesét — Bernhardt Gyula köszöntötte, majd a megjelen­tek egy perces néma tisztelet- adással adóztak azok emléké­nek, akik a két évtized alatt elhaláloztak. Dr. Schwarcz József ünnepi beszédében büszkeséggel emlé­kezett meg arról, hogy me­gyénkben a pécsi bányászok ragadtak elsőként fegyvert, mert tudták, hogy hol a he­lyük, s kommunista öntudattal, szilárd helytállással teljesítették a párt által megszabott felada­tot Különös büszkeséggel em­lékezett meg azokról az ala­pító munkásőrökről, akik ma is szolgálnak. Emlékeztetett arra, hogy 1964 februárjában alakult meg a zászlóalj, amely az év novemberében avatott zászlót és vette fel annak a Steinmetz Miklósnak, a hős parlamenter­nek a nevét, akinek atyja 1919- ben a pécsi bányószzászlóalj parancsnoka volt. Elismeréssel szólt arról, hogy a bányász- munkásőrök a fegyveres szol­gálat mellett példamutatóan élenjárnak a munkában is és részesei a mecseki szénbányá­szat eredményeinek. Beszéde végén köszönetét mondott a le­szerelő és a tartalékállomány­ba vonuló munkásőröknek, kö­szöntötte az esküt tevőket és megköszönte a munkásőr-fele- ségeknek és édesanyáknak az áldozatos segítséget. Ezután a kitüntetések átadá­sára került sor. A Munkásőrség országos parancsnoka a 20. évforduló alkalmából a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát adományozta Batári Árpádnak és Dobszai Mihály­nak, bronz fokozatát pedig Ha­vasi Józsefnek, A Szolgálati ér­demérmet 44 munkásőr kapta meg az 1957 óta teljesített fo­lyamatos szolgálatért. 33 ké­szenléti tartalékállományban lévő munkásőr emlékpldkettet kapott a két évtizeddel ezelőtt nehéz körülmények között vál­lalt szolgálatért, A Szolgálati Érdemérmet 15 éves szolgála­tért öten, 10 éves szolgálatért heten kapták meg. Munkásőr Emlékérmet és emléklapot 30-aa kaptak. Szakszervezeti küldöttség utazott Moszkvába Barcsra vezetik? kőolaj és földgáz keresése Görgeteg térségében. Egy fia­tal iparág kezdeti lépései vol­tak ezen a területen, hisz mind­össze három évvel azelőtt szü­letett meg hazánkban a buda- fai sikeres mélyfúrás után az olajbányászat. Ekkor kiaknázás­ra alkalmas szénhidrogén-kész­letet a medencében nem ta­láltak, de biztató nyomokat ad­tak a későbbi kutatásokhoz. 1954-től Babócsa, Heresznye, Vízvár és Tarany községek ha­tárában kezdődtek el a fúrá­sok. Ezen a területen már ipa­ri értékű felhalmozódást talál­tak. Főként földgáz és kisebb mennyiségű kőolaj rétegekre bukkantak, ami igazolta a ko­rábbi eredményeket. A fúrásos felderítésre ezután jó pár esz­tendeig nem került sor, azon­ban a keresést tovább folytat­ták. Az addigi prognosztikus készletszámítósokat felülvizsgál­ták, egységbe foglalták és az így kialakult földtani modell alapján előkészítették a továb­bi kutatásokat. Ezzel egyidő- ben megkezdték a Dráva- medence felszíni geofizikai fel­derítését is. A földtani adatok újraértékelése és a szeizmikus eredmények arra sarkallták az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt szakembereit, hogy a vi­dék fúrásos megismerését is­mét napirendre tűzzék. A fel- Az intenzív munkát 1975 ele­jén kezdte el a Dunántúli Ku­tató és Feltáró üzem az 1-es kút fúrásával Darány térségé­ben. A 2300 méteres lemélyítés eredményeként -1600 méteren kőolajbeáramlást, 2000 méteren földgáztóroló réteget találtak. Ebben az esztendőben még Cunnál végeztek kutatófúrást, de ez nem járt sikerrel. 1976 februárjában Sellyén kőolaj és földgáz helyett 50 Celsius fokos termálvíz tört föl. Az előzetes pontkijelölések alapján október közepén az olajkutatók vissza­tértek Darány térségébe, ahol a község határában megkezd-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom