Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-20 / 19. szám
© Dunantmt napló 1977. január 20., csütörtök Visszapillantás a közgyűlésre II magyar közgazdászok számvetése A választmány beszámolójából: a baranyai szervezet az elmúlt években több nagy rendezvénynek volt gazdája Csaknem öt év — a két közgyűlés, 1972 márciusa és 1976 decembere között ennyi idő telt el — munka eredményét összegezte az elmúlt esztendő végén a Magyar Közgazdasági Társaság. Az a társaság, amely a hazánkban élő 30 ezer felsőfokú közgazdasági képesítéssel rendelkező szakember legtevékenyebb és lelkesebb tagjait tömöríti — a társaság tagjainak száma 6800, a jogi tagok száma 473 —, s amely cselekvőén hozzájárul az ország gazdasági vezetése előtt álló legfontosabb feladatok kimunkálásához, a közgazdasági köz- gondolkodás széleskörű elterjesztéséhez és erősítéséhez. A társaság megyénkben csaknem 400 tagot számlál, képviseletükben ott voltak a baranyai szervezet küldöttei is a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, a közgyűlésen. Kötelességünknek tartjuk, hogy részleteiben is visszatérjünk a választmány beszámolójára, amely a baranyai szervezet munkáját is többször említette. Egészséges igazodás Az előző ciklusban, 1972 előtt — érthetően — döntően a gazdaságirányítás reformjához kapcsolódó kérdések szerepeltek a társaság munkájában. Ez viszonylagos egyoldalúságot szült. Ez az egyoldalúság — amint, erre az írásos beszámoló rámutatott — megszűnt, a társaság tematikailag egészségesen igazodott az új feladatokhoz. Az MKT — mondotta a közgyűlésen dr. Garam- völgyi Károly, a társaság főtitkára — igyekezett' szorosan összekapcsolni tudományos munkásságát a gyakorlati kérdések elemzésével, ezzel is segítve a tudomány eredményeinek • mindennapi alkalmazását. Erre a szemléletre nevelik azt a nagyszámú fiatalt is, akik az utóbbi időben bekapcsolódtak a társaság munkájába. Az elmúlt évek eseménysodrából számos nagy rendezvényt sorolhatnánk fel: az évenként mindig más városban megrendezett közgazdász vándorgyűléseket, a szakosztályok vándorüléseit, konferenciákat, an- kétokat, kerékasztalokat és más fórumokat, s előadások tömkelegét Budapesten és a megyei szervezetekben. A rendezvények közül csupán egyet emelnénk ki: a IV. Közgazdász Világkongresszust, melyet első ízben rendezett szocialista országban a Nemzetközi Köz- gazdasági Társaság. A budapesti találkozón 75 ország 1600 szakembere tíz témacsoportban vizsgálta meg sokoldalúan az integráció kérdéskörét. A kongresszus egyaránt növelte a közgazdaságtudomány hazai művelőinek, s Magyarországnak nemzetközi tekintélyét. Ugyanakkor az országos rendezvények közül megkülönböztetett figyelem kísérte a népgazdasági tervezés 25 éves jubileuma és. a hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszakokat és konferenciákat. Baranya dicsérete A választmány beszámolója a baranyai szervezet munkájáról is többször megemlékezett. Pécs rendezte 1973-ban a fiatal közgazdászok országos találkozóját. Ugyancsak Pécsett rendezték az MKT statisztikai szakosztálya vándorülését, a minden évben megrendezendő INFO-t. A beszámoló különösen sikeresnek minősítette az ÁKM-konferenciát (Siklóson), amely az MKT több szakosztálya, az MTA statisztikai bizottsága és a baranyai szervezet közös rendezvénye volt. Ugyancsak jelentős helyi eseményként könyvelték el a propaganda hónapot, mint az időszerű gazdaságpolitikai kérdések széleskörű tájékoztatásának fórumát. Az évről évre ismétlődő, nagy tömegek érdeklődését felkeltő Pécs-baranyai Műszaki és Köz- gazdasági Propaganda Hónapról van szó, melynek az MKT baranyai szervezete társrendezője. Szó volt a nemzetközi kapcsolatokról, említve Baranya is, amely a vidéki szervezetek között ilyeneket ápol. Szó esett a közgazdász kollokviumokról, amilyeneket a társaság összesen 23 alkalommal rendezett (szovjet—, lengyel—, osztrák, olasz—, holland—, angol—, francia—, USA—, NSZK— és indiai—magyar stb.). A kollokviumok lehetővé tették, hogy nagyszámú közgazdász vegyen részt a nemzetközi rendezvényeken és lehetőséget adtak a fiatalabb közgazdászok bekapcsolódására is. Bár volt némi előrehaladás — olvashatjuk a beszámolóban — nem kielégítő még a vidéken dolgozó közgazdászok aktív bekapcsolódása a munkába. Ennek oka leginkább a nyelvtudás fogyatékossága. Bonyolultabb feladatok A közgyűlés előre is tekintett. Röviden: a következő időszakban várhatóan az eddigieknél is bonyolultabb feladataik lesznek a közgazdászoknak a társadalmi-gazdasági építőmunkában, a tudományos kutatásban, a gazdaságpolitikai agitációs és propaganda munkában, a közművelődés fejlesztésében. Bizonyos, hogy a marxista közgazdasági gondolkodás felkészült művelői képesek e feladatok megoldására. Miklósvári Zoltán Tavaly Szeged, az idén — tehát a páratlan évszámú években — Pécs rendez vásárt. Július elseje és tizediké között rendezik meg a VI. Pécsi Ipari Vásárt, amelyre az előkészületeket a vásárigazgatóság már megkezdte. Részvételi szándékát előzetesen 185 vállalat, szövetkezet és intézmény jelezte, köztük nagyjából azonos számban megyei, megyén kívüli vidéki és budapesti kiállító. A testvér Szélsőséges vélemények alakultak ki: a nagykereskedelem lassítja a termékeknek a fogyasztókhoz történő eljuttatását, a termékforgalmazásba bekapcsolódva indokolatlan terhekkel drágítja a termékek árát, rosszul közvetíti az ipar felé a fogyasztói igényeket, egyáltalán szükség van-e nagykereskedelemre? Tény, hogy például a pécsi nagykereskedelmi vállalatok a nyereség dolgában meglehetősen elszegényedtek. A termékforgalmazásban a legkülönbözőbbek az érdekek, folyik a vita, vajon ki viselje az áru készletezésének kockázatát. Az NDK-ban ezt a kérdést mindenesetre jól megEzt kínálja a társaság Az első félév programjából összeállította első féléves munkatervét a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezete. A gazdag, minden hétre ígérő és a műszaki és közgazdasági propaganda hónap rendezvénysorozatához is kapcsolódó programban tallóztunk. Ma tartja előadását dr. Bácskai Tamás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója Egyensúly és növekedés a magyar népgazdaságban címmel. Január utolsó napján az építőipari elszámolások és az ön- költségszámítási szabályzatról lesz szó, az előadó a Pénzügyminisztérium szakembere. A februári előadások sora dr. Judi István kandidátussal (Pécsi Tudományegyetem) kezdődik, témája a munkaerkölcs a szocializmusban. Egy-egy előadás foglalkozik a pénzügyi ellenőrzéssel, a környezetvédelemmel, a számítógépek alkalmazásával a mezőgazdaságban. Február 25-én dr. Fekete Győr László, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője ismerteti meg hallgatóit a belkereskedelem múlt évi gazdálkodásának tapasztalataival és az idei feladatokkal. Márciusban tetőznek a műszaki és közgazdasági propagandahónap eseményei. A tár- sasáq sok-sok rendezvényéből csak néhányat. A fogyasztási szövetkezetek időszerű feladatairól, különös tekintettel a mezőgazdasági termények háztáji termeltetésére és felvásárlására címmel dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese; A szövetkezeti mozgalom időszerű politikai és gazdasági tennivalói a TÖT legutóbbi kongresszusa szellemében címmel Czimbalmos Béla, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkára tart előadást. Az építőipar fejlesztésének és gazdálkodásának időszerű pénzügyi kérdéseivel foglalkozik dr. Tallós György, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. Áprilisban az előadások mellett a társasáq kereskedelmi munkabizottsága kerekasztal beszélgetést rendez a Baranya megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara belkereskedelmi szakágazata hallgatói között. Az első Közgazdászbál a Nádorban Rétegnek és nemzetiségnek, szakmának és szenvedélyűzőnek, egyszóval mindenkinek van már bálja, csak éppen a közgazdászoknak nem volt eddig. Lesz! A Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezete és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara március 5-én a pécsi Nádor Kávéházban és Étteremben megrendezi az első (!) — remélhetően hagyományossá váló — közgazdászbált. Négyszáz résztvevőre számítanak és hamarosan elküldik a meghívókat valamennyi - a korábbi lelhivásra válaszoló, részvételét a társaság munkájában megerősítő — tagjuknak. megyék és városok közül eddig Szliven és Eszék jelezte részvételét. A vásár központját most is a Köztársasáq tér, az általános iskola, a Zrínyi Miklós és a Radnóti Miklós közgazdasági szakközépiskolák, az 500. sz., valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző Iskola, illetve az ezek által határolt területek alkotják. Ezt egészítené ki a Jókai úti Általános Iskola és az iskola előtti szabad terület, valamint a városi sportcsarnok, így együttesen 7 ezer négyzet- méter fedett és 15 ezer négyzetméter szabad terület áll a résztvevők rendelkezésére. A kiállítók — a bevált forma szerint — most is szakosítotton mutathatják be termékeiket és tevékenységüket. A vásár egyik fő szektora lesz a kiskert- és barkácskiállítás, amely a háztáji termelést segítő gépeket, eszközöket és eljárásokat, valamint a Csináld magad! szektor, amely e mozgalom eredményeit szemlélteti és népszerűsíti. Újdonság a vásárok sorában a Domus bútor- és lakberendezési bemutató, ez lesz az eddigi legnagyobb méretű bútorkiállítás és vásár Pécsett. A szövetkezeti ipar is a hagyományok szerint — de az eddigieknél szélesebb körben — zárt szerkezeti egységben mutatja be termékeit és ad számot eredményeiről. A korábbiakhoz hasonlóan az idén is nagydíjakat, külön- díjakat és termékdíjakat adnak ki, odaítélésüket széleskörű társadalmi zsűri határozza meg. oldották, közös a kockázatvállalás az ipar, a nagy- és kiskereskedelem között. Ezzel foglalkozik szerzőnk, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság- tudományi Karának adjunktusa. Bizonyos, hogy a megoldást nem a nagykereskedelemnek, mint szervezetnek a megszüntetésében kell keresni. Nem szükséges bizonyítani, hogy a kiskereskedelem a piac egy- egy szegmentjét ismeri, szétaprózott, ritkán ipari méretű rendeléseknél nem képes önálló kapocs lenni a termelés és a fogyasztás pólusai között. Ugyanezt a feladatot azonban az ipar sem tudja önállóan megoldani. A nagykereskedelmi funkcióra a továbbiakban is szükség van. A jövő feladatai elsősorban a nagykereskedelem klasszikus funkciói — az ipari termelésre való hatás, a piaci ismeretek, a kereslet felmérése, a készletezés, a kiskereskedelmi választék — kialakítása. Új kapcsolatok kialakítása szükséges a kiskereskedelmi vállalatoknál. Ezen belül segíteni kell a kiskereskedelmi vállalati piacszervező munkát, a kínálat szervezését és megfelelően kell információkat biztosítani a termelés, az ellátás perspektivikus helyzetéről. Az iparvállalatoknak saját információval is kell rendelkezni a piacról, továbbá a nagykereskedelmi vállalatok igénye, tanácsa alapján az adott időpontban megfelelő szükségletekre kell termelniük. A fentiekből kitűnik a termékforgalmazás összehangoltabb, egységesebb rendszerének megte- remtési szükségessége. A nyereségcentrikus vállalati gazdálkodásban is a kockázatviselés és ezen keresztül az ellátási felelősség megosztásában realizálódhat csak. A termékforgalmazás jelenleqi rendszere már nem képes biztosítani a társadalmi munkamegosztás mind szélesebb körű és hatékonyabb megvalósítását. Az új út keresését az ipar és a kereskedelem hatékonyabb együttműködését a fogyasztói igények jobb kielégítése érdekében az 1960-as évek második felében az NDK-ban kezdték meg. Olyan kooperációt teremtettek meg az ipar és a kereskedelem között, amelyben egységes és közös termelési és értékesítési, valamint piaci koncepciót dolgoztak ki. A rendszer alapgondolata és lényege a tervgazdálkodás viszonyai között zárt együttműködési rendszer kialakítása az áru megtermelésétől annak eladásáig. Az így kidolgozott rendszer neve KONTAKTRING rendszer. A rendszer egyik jellemző sajátossága, hogy az egyes árusítóhelyek és áruházak, valamint a nagykereskedelem egyetlen együttműködő munka- közösségé alakul át. A kötelezettségeket éves és középtávú szerződésekbe foglalják mégpedig „alulról felfelé”. Azaz, a kiskereskedelemmel kötött szerződések alapján adja meg a nagykereskedelem a megrendeléseit, szerződések formájában az iparnak. Az ipar ezek alapján köti meg a saját nyersanyag stb. megrendeléseket. A piac hosszútávú fejlesztését, tervezését a kontaktring rendszer keretében a kereskedelem az iparral létesített kooperációs kapcsolattal teremti meg. A növekvő forgalmi tervek realizálása érdekében a koncepció szerint hosszú távon három feltételt kell teljesíteni: 1. Az áruválasztékot új cikkekkel kell bővíteni, amelyek a forgalom növelésében új távlatokat nyitnak. 2. Az új cikkek bevezetésével egyidejűleg az iparnak és a kereskedelemnek összehangolt szolgáltatásokat is kell nyújtani a vásárlók számára. Ezek teszik lehetővé a fogyasztók részére az áruk teljes és maradéktalan felhasználását. 3. Az új cikkek és a szolgáltatások bevezetése szükségessé teszik a piac előkészítését. A vásárlók megszerzésével előtérbe kerül a fogyasztói tájékoztatás jelentősége. Az eddigi csupán körvonalakban tervezett piacfejlesztést az áruválaszték és a gyártmányfejlesztés hosszútávú tervével kívánják kiegészíteni. Ezeknek a legszorosabb összefüggésben kell állniuk egymással. A termelés mennyiségi fejlesztése ugyanis csak akkor ésszerű, a termékek csak akkor realizálódnak, ha azok használati értéke összhangban áll a társadalom szükségleteinek fejlődésével. A szükségletek későbbi kielégítését szolgáló árucikkekre vonatkozó döntés jelentősen megelőzi a termelést és az értékesítést. A kereskedelem feladata, hogy e vonatkozásban optimális döntést készítsen elő, tehát az iparral a hosszútávú együttműködést ennek szellemében kell kialakítani. A fejlesztési cél kialakítása után a kereskedelem következő feladata, hogy befolyást gyakoroljon az ipari kutatásokra és fejlesztésekre. A műszaki cikkek területén dolgozták először ki a termékforgalmazás ezen rendszerét. A fogyasztási prognózist az ipar felhasználja hosszútávú tudományos-technikai koncepciójának megalapozásához. A kereskedelem elképzelései ily módon koordináltan kerülnek be az ipar hosszútávú feladat tervébe. Az ipar koncentrált ságávul szemben tehát a keres kedelem koncentráltsága áll. f koncentrált kereskedelem befő lyása a tudományos-technika haladás meggyorsulását ered ményezte. A meqbízásos gyárt mányfejlesztés erős befolyást gyakorol a termelési profil ki alakítására. A közösen kialakított piaci koncepciók és az azokból folyó intézkedések módot nyújtanak az üzemeknek gyártmányaik propagálására, valamint az eladók és a szolgáltatást végzők előzetes kiképzésére. Ugyanakkor elejét veszik olyan információs hibáknak, mint a túl korai közlés, vagy a nép- gazdasági szempontból nem kívánatos propaganda. o összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az NDK-ban kialakított kontaktring rendszer a korszerű értékesítésnek, az ipar, a nagy- és kiskereskedelem együttműködésének egyik figyelemre méltó módszere. A kontaktrinq rendszer zárt együttműködési rendszert jelent az áru megtermelésétől az értékesítés utáni szakaszokra is. A kontaktring rendszer révén megnő a kereskedelem szerepe, mert egyik fő feladata, hogy befolyást gyakoroljon a termelésre. Ezen túl a rendszer szervezésének és kialakításának alapvető tényezője, fő mozgatója a nagykereskedelem. A nagykereskedelmet tehát a megnövekedett aktivitás, a sokoldalú tevékenység, új feladatkörök kialakítása jellemzi. A termékforgalmazás ezen új rendszere képes a jelenlegi ellentmondások, belső feszültségek feloldására és az ellátás hatékony eszközéül szolgál a jövőben. Dr. Kamarás Károly HZ IID»C-Pitill MEGOLDOTTUK Kell a nagykereskedelem' A KONTAKTRING rendszer lényege
