Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-20 / 19. szám

1977. január 20., csütörtök Dünantmt Tlaplö 3 Merre tart Baranyában az elmegy óayászat? fl.) KESERVES ÖRÖKSÉG • Kedvezőtlen mutatók • Barakkban, felvonulási épületben J ónéhányszor elmond­tuk már, hogy Ba­ranyában, Pécsett az or­szágos átlaghoz viszonyítva is nagyon kevés az elme­ágy. Ez azonban csak egy viszonyszám, s vajmi keve­set mond el mindarról, ami végül is a pszichiátriai be­tegellátás helyzetét jelenti. Mind az országos, mind a megyei egészségügyi veze­tők egyre több segítséget adnak ahhoz az áldozatos munkához, amelyet a vi­szonylag mostoha körül­mények között a baranyai elmegyógyászok végeznek. Az örökség Európában legkésőbb nálunk, a múlt század közepén önálló­sult az elmebetegek egészség- ügyi ellátása. A Lipótmezei Or­szágos Tébolyda már megnyi­tásakor elavult volt. A fejlődés lassú volt, az elmeügyet a fek­vőbeteg-ellátás fejlesztési sor­rendjének végére sorolták (ma sincs méq az őt megillető he­lyen), szervezett járóbeteg-ellá­tás pedig egészen 1928-iq nem volt. Az elmebetegek ápolását zömmel az úgynevezett „családi telepek" rendszere végezte — 1939-ben csaknem négyezer elmebeteget „helyeztek ki" ide­gen családokhoz. A felszabadulás után az 50- es évek elején változott az el­mebetegek helyzete, az. ágyak száma lassan, a népesség igé­nye gyorsan nő. Az elmeosztá­lyok állandó zsúfoltsággal küsz­ködtek és küzdenek azóta. Az igénynövekedés érthető, hiszen egyre szélesebb körű lett a tár­sadalombiztosítás, átrendező­dött a foglalkoztatottsági struk­túra, a nők keresőfoglalkozásba kerültek, megnőtt az idős­korúak számaránya, s a fokozó­dó urbanizáció, a társadalmi mobilitás is fokozta az igénye­ket. Mindezzel egyidőben csök­kent a család tűrőképessége az elmebetegek gondozásával kapcsolatban, a falu gazdasá­gi-társadalmi átalakulása a „családi telepek” megszűnté­hez vezetett. Számok, számok... Mindez halaszthatatlanná tet­te az elmebeteg-ellátás korsze­rűsítését. Megváltozott a pszi­chiátriai betegségekkel szembe­ni orvosi attitűd, változtak az el­vek, 1969-ben az egészségügyi miniszter kiadta „Az irányelvek az elmeegészségügyi ellátás fejlesztéséhez" című állásfogla­lását. „Az elmegyógyászati ágyak száma csak 1965-ben érte el a II. világháború előtti szintet — mondja az állásfoglalás. (10 ezer lakos — 7,5 ágy.)" 1968- ban is 10 ezer lakosra csupán 8,4 elmeágy jutott, szemben a fejlett országok 20—40 ágyával. Ez a szám is csak úgy volt el­érhető, hogy a pszichiátriai osztályok más célra szolgáló he­lyiségeiben (folyosó, társalgó) is ágyakat helyeztek el. Még így is előfordul, hogy egyes kór­házakban időnként a betegek földre helyezett matracokon al­szanak, vagy egy ágyban két beteget kénytelenek elhelyezni. Amíg az általános, nem műtéti osztályokon 10,2 négyzetméter alapterület jut egy ágyra, ad­dig az elmeosztályokon mind­össze 8,8 négyzetméter. (Az el­meosztályok kórtermeinek alap­területeihez viszonyítva csak 3,8 négyzetméter.) Az elmeágyak­nak az összes kórházi ágyakhoz viszonyított aránya is vissza­esett: 1944-ben az összes kór­házi ágyaknak 16,3 százaléka volt elmeágy, 1968-ban csak 11 százalék. A pszichiátriai betegségek sok embert érintenek. A népesség­nek több mint 5 százaléka ak­tuálisan elmeorvosi kezelésre szorul. Ez 3—400 000 személyt jelent. Ehhez járul még mintegy 150 000 alkoholista, évente 4500 öngyilkos, csaknem 15 000 ön- gyilkosságot megkísérlő, és is­meretlen számú gyógyszert vagy más drogot kórosan fogyasztó személy. 1975-ben Budapesten 12,4 ágy jutott 10 000 lakosra, Bara­nyában 3,9, Pécsett 2,6. Bara­nyában ugyanennyi lakosra 83,1, Pécsett 156,7 gondozott beteg jut. 320 beteget gondoz­tak szociális elmebeteg otthon­ban, általános szociális ottho­nokban még további 376 elme­beteg, illetve értelmi fogyatékos személyt. Baranya az ország egyetlen megyéje, ahol nincs megyei el­meosztály, Pécs az egyetlen nagy város, ahol szintén nincs pszichiátriai osztály. A megye és a város népességét a POTE Ideg—Elme Klinikája, a Mohács városi Kórháza és a Tolna me­gyei Tanács Kórházának elme­osztályai látják el. Az „irányel­vek" után jött létre a mohácsi elmeosztály 58 ággyal, 1974- ben 546, 1975-ben pedig 806 beteget ápoltak az 58 ágyon, A gondozó munka tükrözi ezt a növekedést: 1974-ben 841 beteg jelent meg az ambulan­cián, 1975-ben pedig 2322. A POTE klinikájának rekonstruk­ciója — amelyet tovább halo­gatni már nem lehetett — szük­ségszerű ágyszám-csökkenést jelent, a teher részben a mo­hácsi elmeosztályra hárul, ami az ápolási napok további csök­kenésével jár. Ezt már gondo­zási munkával sem tudják el­lensúlyozni. Rossz körülmények A járóbeteg-ellátást szolgáló intézmények közül a Gyermek- Ideggondozó Intézet alakult meg leghamarabb 1957-ben. 1966-ban szervezték meg a Me­gyei Mentálhygiéniai Intézetet, rá két évre 1968-ban pedig a Városi Idegbeteggondozó In­tézetet. Az utóbbi öt évben Mo­hácson, Komlón és Szigetváron nyílt szakrendelés. A járóbeteg­intézmények orvosi, pszicholó­gusi, szakdolgozói ellátottsága, kielégítő elhelyezési körülmé­nyei már kifejezetten rosszak: a gyermek-ideggondozó épü­lete összedűlni készül, a városi idegbeteggondozó pedig egy barakkban végzi a munkáját. Kampis Péter (Folytatjuk) 44 éves „menyasszony“ — 20 éves „vőlegény“ Összevonták a két idegenforgalmi hivatalt Októberi újsághír: Január 1-i hatállyal össze kell vonni a két tanácsi irányítású ide­genforgalmi hivatalt, a Pécsi Idegenforgalmi Hivatalt és a Baranya megyei Idegenforgal­mi Hivatalt. A pécsi hivatalt 1932-ben ala­pították. A több mint négy év­tizedes múlt ugyanazon a he­lyen zajlott, természetesen vál­tozó erőkkel és növekvő tevé­kenységi körrel. A 44 éves „menyasszony" szép hozományt vitt a házasságba: mecseki kempinget, a tévétorony kilátó­ját és presszóját, egy szép sár­ga autóbuszt és a kétévenkénti Pécsi Ipari Vásár hagyomá­nyát. A „vőlegény" jóval fiata­labb. A megyei hivatalt 1957- ben alapították — a közeljö­vőben lesz a 20. születésnap — és sok egyéb mellett a nevét viszi a házasságba. Az új szerv neve tehát: Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal, vagy „elegánsabb" néven: Mecsek Tourist. Miért volt szükség erre a „különös házasság"-ra? Ez egy korábbi elhatározás folyamatos végrehajtásának része volt. A megyében több, párhuzamos rendeltetésű, funkciójú, tanácsi irányítású vállalat, intézmény működik, összevonásuk — a gazdálkodás hatékonysága ér­dekében — indokolt. Az össze­vonásra ítéltek egyike a két idegenforgalmi hivatal. Baranya volt egyébként az utolsó előtti megye az országban, ahol két tanácsi idegenforgalmi hivatal működött. Most már csak Fe­jérben van kettő: a megyei és a dunaújvárosi. Mindez persze aligha érdekli az ügyfelet. Számára az a fon­tos, hogy megbízhatóan intéz­zék utazási és elszállásolási ügyeit, kezeljék a valutáját stb. Ez eddig külön-külön is rend­ben volt, hiszen mindkét cég igyekezett a lehető legjobban kiszolgálni ügyfeleit. Most te­hát legrosszabb esetben is változatlan színvonalon kell mindent produkálni. De lehet valamivel jobban is. Az összevont hivatal igazga­tója Keserű Sándor lett, helyet­tese a beolvasztott pécsi hiva­tal igazgatója, Asztalos Ferenc, aki gazdája marad a továbbra is kétévenként megrendezendő Pécsi Ipari Vásárnak. Mi a változás? A Mecsek Tourist kirakatában tábla fi­gyelmeztet: utazási ügyeket a Pécsi Utazási Irodában (Szé­chenyi tér 1.) intéznek. A pécsi hivatal helyén vonták össze az utaztatás-értékesítés vonalát. Tervezik a külföldi vasúti je­gyek értékesítését, valamint a szombat délutáni és a vasárnap délelőtti ügyelet bevezetését. A megyei irodában viszont megszűnt az ügyfélforgalom, itt csak az adminisztratív ügyeket, a megyére kiterjedő szervezet irányítását intézik. Az elhelye­zési viszonyok semmit sem ja­vultak. Sőt! A hivatal Pécsett pillanatnyilag öt helyen műkö­dik, s ez a körülmény aligha Gondolatok egy városnegyed korszerűsítéséről Nemcsak a vá rose! Park a Kórház tértől a Kálvária-dombig Pécs történeti értékekben gazdag belvárosának legérté­kesebb része a székesegyházat övező negyed a Kórház tértől a Kálvária domb tövéig, a kö­zépkori városfal mentén. Két évezred emlékei jelennek meg itt sűrítetten a szemünk előtt, vagy a föld alá rejtőzve. A Dóm tér hazánk egyik leg­szebb történeti tere, amiről csak fellelkesülten lehet írni és beszélni: a lassan szabaddá váló városfal egyedülálló érté­künk lesz ... A városnak ez a területe nemcsak Pécsé, hanem az országé és talán Európáé is. Ez int arra a hallatlan fele­lősségre, amivel e városnegyed­hez hozzá szabad nyúlni. Mert hozzá kell nyúlni. Kényszer­helyzetben Pécs jövője egy roppant me­rész vállalkozást kényszerített ki. A történelmi belváros évti­zedünkben eljutott a tűrőképes­ség végső határáig: a közle­kedés terheit jelentős károso­dás kockázata nélkül nem vál­lalhatja. A déli oldalon meg­épült a tehermentesítő 6/A út legfontosabb szakasza, a nyu­gati oldalon a régi, szűk Land­szolgálja a jobb munkát. Re­mény van azonban arra, hogy a hivatal megkapja majd a Sta­tisztikai Hivatal helyiségeit, ha az kiköltözik új helyére, a ma­gasházba. Az egyesülés két vonalon hoz­hat javulást mindjárt az ele­jén. Az egyik a szálláshelyek­kel való jobb gazdálkodás le­hetősége. A hivatal kezelésé­ben a megyében jelenleg ösz- szesen 4162 szálláshely van szállodákban, motelekben, tu­ristaszállásokon, nyaralóhá­zakban, fizetővendég-helyeken és kempingekben. Ezt a tekin­télyes mennyiséget a megosz­tottság miatt nem lehetett úgy kihasználni, mint ahogy kívána­tos lett volna. A pécsi szállás­hely köztudottan kevés. Az el­helyezés így, hogy egy szerv gazdálkodik az összes megyei hellyel, könnyebbnek ígérkezik. A pécsi viszonyok idővel javul­nak majd, hiszen a hivatal a mecseki kempingben egy 150 személyes motelt épít még eb­ben a tervidőszakban. Javulhat az idegenforgalmi propaganda is. A ráfordítható pénz ugyan nem lett több, de a vele foglalkozó szakemberek szellemi kapacitását jobban az ügy szolgálatába lehet állí­tani. A cél végül is az, hogy Baranyát jobban megismertes­sék és — jobban „eladják". H. I. ler Jenő utca ebben az évben válik jelentős útvonallá, az ún. északi körút régi gondolata pedig most kezd valósággá válni. A középkori városfalnak támaszkodó roskatag épületsor a Hunyadi úttól nyugatra már eltűnt, s ez a sors vár a keleti oldaliakra is. A szélesre tágu­ló területen a követelmények­nek megfelelő utat, a Hunyadi út felett pedig felüljárót lehet építeni. A belváros nyugati és északi peremén minden megváltozik. A városfalon kívül. És belül? A „kívül" és a „belül" egy és elválaszthatatlan. A terület fantasztikus lehetőségeket kínál már ma. De hoqy a lehetősé­gekből holnap, holnapután va­lóság legyen, ma kell gondol­kodni az ésszerű rendezésen. A gondolkodással a város a Pollack Mihály Műszaki Főisko­lát bízta meg.'-s ott Bachmann Zoltán építész dolgozik a vá­rosnegyed rekonstrukciójának tanulmánytervén. Munkájában segítségül hívott minden elő­döt, Gosztonyitól Dénesiig, aki Pécs belvárosának rendezésé­vel foglalkozott. A születő gondolatok alapjai térképekről olvashatók le. Az évszázadok során híven meg­őrzött utcahálózat, amit óvni kell ezután is. A telekosztás, ami alig változott az évszáza­dok alatt, ezért semmilyen lát­szat-korszerűsítés kedvéért nem szabad felrúgni. És a sok-sok emlék, amit a föld rejt, s amit egyszer (részben) talán be is lehet mutatni. Hatalmas park Az egyik térkép csodálatos parkok ígérete. Hihetetlen, hogy ez a kis városnegyed (ami a történelem során min­dig is Pécs leglazábban beépí­tett része volt) ma is egyetlen hatalmas park — lehetne. A Kórház tértől fel a Kálvária dombig és azon túl a Mecsek oldaláig összefüggő park kínál­kozik anélkül, hoqy kialakításá­val a városrész évszázados ar­culata változnék. Természetesen hozzá kellene nyúlni a tömb­belsőkhöz — óvatosan eltávo- lítva mindazt, ami bizonyítha­tóan értéktelen —, hogy a kö­zösség szolgálatába lehessen állítani. Új qyalogosvonalakkal a mostaninál intimebb hangu­latú utakon juthatna el az em­ber a negyed különböző pont­jaira, mint ahogy a Dóm térről a várkerten és a Barbakánon át eljutni a Landler utcába — élményt nyújtó, szellemet fris­sítő séta. A belsőket aztán igen célszerűen különböző módon lehetne hasznosítani. A székes- egyháztól keletre gyönyörű me­diterrán kert formálódhatna, s t a dóm apszisa is kitárulkozhat­na, ha a püspöki levéltár épü­letéhez ragadó csekélymúltú épület eltűnne onnan. Akár itt. akár másutt létre kellene hozni egy szoborparkot, ahol Pécs évezredes történelmének jeles alakjait ábrázoló szobrok kap­hatnának helyet. A parkok tér­képének egyébként az a titka, hogy ez kínálja a legkönnyebb megvalósíthatóságot. Bach- mann Zoltán szerint meglepően kevés „belsőséget" kell meg­szüntetni ahhoz, hogy a prog­ramnak ez a része szabad utat kapjon. Élettel megtölteni Egy másik lap a múzeumok térképe lehetne. Ezen a terüle­ten elindult a múzeumok ész­szerű koncentrációja, amit ér­demes tovább folytatni az ed­digi módszerrel. E célra keres­ve sem lehetne jobb helyet ta­lálni ennél a városnegyednél, ahol a történelmi múltú épüle­tek új közművelődési funkciót nyernének. Csak egy példát. A volt püspöki magtár ma keres­kedelmi raktározási célokat szolgál, holott itt lehetne a vá­ros összevont kőtára. Két évez­red kő-leletanyaga ma több helyen található, részben a kö­zönségtől elzártan, részben erősen veszélyeztetett körülmé­nyek között. Persze a sok múzeum egy­más mellett már terhes is le­hetne, a városnegyedből szám­űzné a lüktető hétköznapi éle­tet és félő, hogy az emberek sem szeretnék. Élettel megtöl­teni az egészet — ez külön is izgalmas feladat és már széle- sebbkörű közös gondolkodást igényel. Netán új építkezésektől sem kellene elzárkózni. Miért is ne tehetné le a mi évszázadunk is a névjegyét ebben a környe­zetben, ahol a megelőzők mind­egyike módot talált erre — egymást nem bántón. A terve­zett új belvárosi iskola (a Ku- lich Gyula és a Megye utca között) ilyesvalaminek ígérke­zik. Az ötletek sokaságából csak néhányat villantottunk fel. So­rakoztassák hozzá a maguk öt­leteit, javaslatait a pécsiek isi Hársfai István

Next

/
Oldalképek
Tartalom