Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-20 / 19. szám
1977. január 20., csütörtök Dünantmt Tlaplö 3 Merre tart Baranyában az elmegy óayászat? fl.) KESERVES ÖRÖKSÉG • Kedvezőtlen mutatók • Barakkban, felvonulási épületben J ónéhányszor elmondtuk már, hogy Baranyában, Pécsett az országos átlaghoz viszonyítva is nagyon kevés az elmeágy. Ez azonban csak egy viszonyszám, s vajmi keveset mond el mindarról, ami végül is a pszichiátriai betegellátás helyzetét jelenti. Mind az országos, mind a megyei egészségügyi vezetők egyre több segítséget adnak ahhoz az áldozatos munkához, amelyet a viszonylag mostoha körülmények között a baranyai elmegyógyászok végeznek. Az örökség Európában legkésőbb nálunk, a múlt század közepén önállósult az elmebetegek egészség- ügyi ellátása. A Lipótmezei Országos Tébolyda már megnyitásakor elavult volt. A fejlődés lassú volt, az elmeügyet a fekvőbeteg-ellátás fejlesztési sorrendjének végére sorolták (ma sincs méq az őt megillető helyen), szervezett járóbeteg-ellátás pedig egészen 1928-iq nem volt. Az elmebetegek ápolását zömmel az úgynevezett „családi telepek" rendszere végezte — 1939-ben csaknem négyezer elmebeteget „helyeztek ki" idegen családokhoz. A felszabadulás után az 50- es évek elején változott az elmebetegek helyzete, az. ágyak száma lassan, a népesség igénye gyorsan nő. Az elmeosztályok állandó zsúfoltsággal küszködtek és küzdenek azóta. Az igénynövekedés érthető, hiszen egyre szélesebb körű lett a társadalombiztosítás, átrendeződött a foglalkoztatottsági struktúra, a nők keresőfoglalkozásba kerültek, megnőtt az időskorúak számaránya, s a fokozódó urbanizáció, a társadalmi mobilitás is fokozta az igényeket. Mindezzel egyidőben csökkent a család tűrőképessége az elmebetegek gondozásával kapcsolatban, a falu gazdasági-társadalmi átalakulása a „családi telepek” megszűntéhez vezetett. Számok, számok... Mindez halaszthatatlanná tette az elmebeteg-ellátás korszerűsítését. Megváltozott a pszichiátriai betegségekkel szembeni orvosi attitűd, változtak az elvek, 1969-ben az egészségügyi miniszter kiadta „Az irányelvek az elmeegészségügyi ellátás fejlesztéséhez" című állásfoglalását. „Az elmegyógyászati ágyak száma csak 1965-ben érte el a II. világháború előtti szintet — mondja az állásfoglalás. (10 ezer lakos — 7,5 ágy.)" 1968- ban is 10 ezer lakosra csupán 8,4 elmeágy jutott, szemben a fejlett országok 20—40 ágyával. Ez a szám is csak úgy volt elérhető, hogy a pszichiátriai osztályok más célra szolgáló helyiségeiben (folyosó, társalgó) is ágyakat helyeztek el. Még így is előfordul, hogy egyes kórházakban időnként a betegek földre helyezett matracokon alszanak, vagy egy ágyban két beteget kénytelenek elhelyezni. Amíg az általános, nem műtéti osztályokon 10,2 négyzetméter alapterület jut egy ágyra, addig az elmeosztályokon mindössze 8,8 négyzetméter. (Az elmeosztályok kórtermeinek alapterületeihez viszonyítva csak 3,8 négyzetméter.) Az elmeágyaknak az összes kórházi ágyakhoz viszonyított aránya is visszaesett: 1944-ben az összes kórházi ágyaknak 16,3 százaléka volt elmeágy, 1968-ban csak 11 százalék. A pszichiátriai betegségek sok embert érintenek. A népességnek több mint 5 százaléka aktuálisan elmeorvosi kezelésre szorul. Ez 3—400 000 személyt jelent. Ehhez járul még mintegy 150 000 alkoholista, évente 4500 öngyilkos, csaknem 15 000 ön- gyilkosságot megkísérlő, és ismeretlen számú gyógyszert vagy más drogot kórosan fogyasztó személy. 1975-ben Budapesten 12,4 ágy jutott 10 000 lakosra, Baranyában 3,9, Pécsett 2,6. Baranyában ugyanennyi lakosra 83,1, Pécsett 156,7 gondozott beteg jut. 320 beteget gondoztak szociális elmebeteg otthonban, általános szociális otthonokban még további 376 elmebeteg, illetve értelmi fogyatékos személyt. Baranya az ország egyetlen megyéje, ahol nincs megyei elmeosztály, Pécs az egyetlen nagy város, ahol szintén nincs pszichiátriai osztály. A megye és a város népességét a POTE Ideg—Elme Klinikája, a Mohács városi Kórháza és a Tolna megyei Tanács Kórházának elmeosztályai látják el. Az „irányelvek" után jött létre a mohácsi elmeosztály 58 ággyal, 1974- ben 546, 1975-ben pedig 806 beteget ápoltak az 58 ágyon, A gondozó munka tükrözi ezt a növekedést: 1974-ben 841 beteg jelent meg az ambulancián, 1975-ben pedig 2322. A POTE klinikájának rekonstrukciója — amelyet tovább halogatni már nem lehetett — szükségszerű ágyszám-csökkenést jelent, a teher részben a mohácsi elmeosztályra hárul, ami az ápolási napok további csökkenésével jár. Ezt már gondozási munkával sem tudják ellensúlyozni. Rossz körülmények A járóbeteg-ellátást szolgáló intézmények közül a Gyermek- Ideggondozó Intézet alakult meg leghamarabb 1957-ben. 1966-ban szervezték meg a Megyei Mentálhygiéniai Intézetet, rá két évre 1968-ban pedig a Városi Idegbeteggondozó Intézetet. Az utóbbi öt évben Mohácson, Komlón és Szigetváron nyílt szakrendelés. A járóbetegintézmények orvosi, pszichológusi, szakdolgozói ellátottsága, kielégítő elhelyezési körülményei már kifejezetten rosszak: a gyermek-ideggondozó épülete összedűlni készül, a városi idegbeteggondozó pedig egy barakkban végzi a munkáját. Kampis Péter (Folytatjuk) 44 éves „menyasszony“ — 20 éves „vőlegény“ Összevonták a két idegenforgalmi hivatalt Októberi újsághír: Január 1-i hatállyal össze kell vonni a két tanácsi irányítású idegenforgalmi hivatalt, a Pécsi Idegenforgalmi Hivatalt és a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatalt. A pécsi hivatalt 1932-ben alapították. A több mint négy évtizedes múlt ugyanazon a helyen zajlott, természetesen változó erőkkel és növekvő tevékenységi körrel. A 44 éves „menyasszony" szép hozományt vitt a házasságba: mecseki kempinget, a tévétorony kilátóját és presszóját, egy szép sárga autóbuszt és a kétévenkénti Pécsi Ipari Vásár hagyományát. A „vőlegény" jóval fiatalabb. A megyei hivatalt 1957- ben alapították — a közeljövőben lesz a 20. születésnap — és sok egyéb mellett a nevét viszi a házasságba. Az új szerv neve tehát: Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal, vagy „elegánsabb" néven: Mecsek Tourist. Miért volt szükség erre a „különös házasság"-ra? Ez egy korábbi elhatározás folyamatos végrehajtásának része volt. A megyében több, párhuzamos rendeltetésű, funkciójú, tanácsi irányítású vállalat, intézmény működik, összevonásuk — a gazdálkodás hatékonysága érdekében — indokolt. Az összevonásra ítéltek egyike a két idegenforgalmi hivatal. Baranya volt egyébként az utolsó előtti megye az országban, ahol két tanácsi idegenforgalmi hivatal működött. Most már csak Fejérben van kettő: a megyei és a dunaújvárosi. Mindez persze aligha érdekli az ügyfelet. Számára az a fontos, hogy megbízhatóan intézzék utazási és elszállásolási ügyeit, kezeljék a valutáját stb. Ez eddig külön-külön is rendben volt, hiszen mindkét cég igyekezett a lehető legjobban kiszolgálni ügyfeleit. Most tehát legrosszabb esetben is változatlan színvonalon kell mindent produkálni. De lehet valamivel jobban is. Az összevont hivatal igazgatója Keserű Sándor lett, helyettese a beolvasztott pécsi hivatal igazgatója, Asztalos Ferenc, aki gazdája marad a továbbra is kétévenként megrendezendő Pécsi Ipari Vásárnak. Mi a változás? A Mecsek Tourist kirakatában tábla figyelmeztet: utazási ügyeket a Pécsi Utazási Irodában (Széchenyi tér 1.) intéznek. A pécsi hivatal helyén vonták össze az utaztatás-értékesítés vonalát. Tervezik a külföldi vasúti jegyek értékesítését, valamint a szombat délutáni és a vasárnap délelőtti ügyelet bevezetését. A megyei irodában viszont megszűnt az ügyfélforgalom, itt csak az adminisztratív ügyeket, a megyére kiterjedő szervezet irányítását intézik. Az elhelyezési viszonyok semmit sem javultak. Sőt! A hivatal Pécsett pillanatnyilag öt helyen működik, s ez a körülmény aligha Gondolatok egy városnegyed korszerűsítéséről Nemcsak a vá rose! Park a Kórház tértől a Kálvária-dombig Pécs történeti értékekben gazdag belvárosának legértékesebb része a székesegyházat övező negyed a Kórház tértől a Kálvária domb tövéig, a középkori városfal mentén. Két évezred emlékei jelennek meg itt sűrítetten a szemünk előtt, vagy a föld alá rejtőzve. A Dóm tér hazánk egyik legszebb történeti tere, amiről csak fellelkesülten lehet írni és beszélni: a lassan szabaddá váló városfal egyedülálló értékünk lesz ... A városnak ez a területe nemcsak Pécsé, hanem az országé és talán Európáé is. Ez int arra a hallatlan felelősségre, amivel e városnegyedhez hozzá szabad nyúlni. Mert hozzá kell nyúlni. Kényszerhelyzetben Pécs jövője egy roppant merész vállalkozást kényszerített ki. A történelmi belváros évtizedünkben eljutott a tűrőképesség végső határáig: a közlekedés terheit jelentős károsodás kockázata nélkül nem vállalhatja. A déli oldalon megépült a tehermentesítő 6/A út legfontosabb szakasza, a nyugati oldalon a régi, szűk Landszolgálja a jobb munkát. Remény van azonban arra, hogy a hivatal megkapja majd a Statisztikai Hivatal helyiségeit, ha az kiköltözik új helyére, a magasházba. Az egyesülés két vonalon hozhat javulást mindjárt az elején. Az egyik a szálláshelyekkel való jobb gazdálkodás lehetősége. A hivatal kezelésében a megyében jelenleg ösz- szesen 4162 szálláshely van szállodákban, motelekben, turistaszállásokon, nyaralóházakban, fizetővendég-helyeken és kempingekben. Ezt a tekintélyes mennyiséget a megosztottság miatt nem lehetett úgy kihasználni, mint ahogy kívánatos lett volna. A pécsi szálláshely köztudottan kevés. Az elhelyezés így, hogy egy szerv gazdálkodik az összes megyei hellyel, könnyebbnek ígérkezik. A pécsi viszonyok idővel javulnak majd, hiszen a hivatal a mecseki kempingben egy 150 személyes motelt épít még ebben a tervidőszakban. Javulhat az idegenforgalmi propaganda is. A ráfordítható pénz ugyan nem lett több, de a vele foglalkozó szakemberek szellemi kapacitását jobban az ügy szolgálatába lehet állítani. A cél végül is az, hogy Baranyát jobban megismertessék és — jobban „eladják". H. I. ler Jenő utca ebben az évben válik jelentős útvonallá, az ún. északi körút régi gondolata pedig most kezd valósággá válni. A középkori városfalnak támaszkodó roskatag épületsor a Hunyadi úttól nyugatra már eltűnt, s ez a sors vár a keleti oldaliakra is. A szélesre táguló területen a követelményeknek megfelelő utat, a Hunyadi út felett pedig felüljárót lehet építeni. A belváros nyugati és északi peremén minden megváltozik. A városfalon kívül. És belül? A „kívül" és a „belül" egy és elválaszthatatlan. A terület fantasztikus lehetőségeket kínál már ma. De hoqy a lehetőségekből holnap, holnapután valóság legyen, ma kell gondolkodni az ésszerű rendezésen. A gondolkodással a város a Pollack Mihály Műszaki Főiskolát bízta meg.'-s ott Bachmann Zoltán építész dolgozik a városnegyed rekonstrukciójának tanulmánytervén. Munkájában segítségül hívott minden elődöt, Gosztonyitól Dénesiig, aki Pécs belvárosának rendezésével foglalkozott. A születő gondolatok alapjai térképekről olvashatók le. Az évszázadok során híven megőrzött utcahálózat, amit óvni kell ezután is. A telekosztás, ami alig változott az évszázadok alatt, ezért semmilyen látszat-korszerűsítés kedvéért nem szabad felrúgni. És a sok-sok emlék, amit a föld rejt, s amit egyszer (részben) talán be is lehet mutatni. Hatalmas park Az egyik térkép csodálatos parkok ígérete. Hihetetlen, hogy ez a kis városnegyed (ami a történelem során mindig is Pécs leglazábban beépített része volt) ma is egyetlen hatalmas park — lehetne. A Kórház tértől fel a Kálvária dombig és azon túl a Mecsek oldaláig összefüggő park kínálkozik anélkül, hoqy kialakításával a városrész évszázados arculata változnék. Természetesen hozzá kellene nyúlni a tömbbelsőkhöz — óvatosan eltávo- lítva mindazt, ami bizonyíthatóan értéktelen —, hogy a közösség szolgálatába lehessen állítani. Új qyalogosvonalakkal a mostaninál intimebb hangulatú utakon juthatna el az ember a negyed különböző pontjaira, mint ahogy a Dóm térről a várkerten és a Barbakánon át eljutni a Landler utcába — élményt nyújtó, szellemet frissítő séta. A belsőket aztán igen célszerűen különböző módon lehetne hasznosítani. A székes- egyháztól keletre gyönyörű mediterrán kert formálódhatna, s t a dóm apszisa is kitárulkozhatna, ha a püspöki levéltár épületéhez ragadó csekélymúltú épület eltűnne onnan. Akár itt. akár másutt létre kellene hozni egy szoborparkot, ahol Pécs évezredes történelmének jeles alakjait ábrázoló szobrok kaphatnának helyet. A parkok térképének egyébként az a titka, hogy ez kínálja a legkönnyebb megvalósíthatóságot. Bach- mann Zoltán szerint meglepően kevés „belsőséget" kell megszüntetni ahhoz, hogy a programnak ez a része szabad utat kapjon. Élettel megtölteni Egy másik lap a múzeumok térképe lehetne. Ezen a területen elindult a múzeumok észszerű koncentrációja, amit érdemes tovább folytatni az eddigi módszerrel. E célra keresve sem lehetne jobb helyet találni ennél a városnegyednél, ahol a történelmi múltú épületek új közművelődési funkciót nyernének. Csak egy példát. A volt püspöki magtár ma kereskedelmi raktározási célokat szolgál, holott itt lehetne a város összevont kőtára. Két évezred kő-leletanyaga ma több helyen található, részben a közönségtől elzártan, részben erősen veszélyeztetett körülmények között. Persze a sok múzeum egymás mellett már terhes is lehetne, a városnegyedből száműzné a lüktető hétköznapi életet és félő, hogy az emberek sem szeretnék. Élettel megtölteni az egészet — ez külön is izgalmas feladat és már széle- sebbkörű közös gondolkodást igényel. Netán új építkezésektől sem kellene elzárkózni. Miért is ne tehetné le a mi évszázadunk is a névjegyét ebben a környezetben, ahol a megelőzők mindegyike módot talált erre — egymást nem bántón. A tervezett új belvárosi iskola (a Ku- lich Gyula és a Megye utca között) ilyesvalaminek ígérkezik. Az ötletek sokaságából csak néhányat villantottunk fel. Sorakoztassák hozzá a maguk ötleteit, javaslatait a pécsiek isi Hársfai István
