Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-19 / 18. szám

e DunantfiH napló 1977. január 19., szerda Aimtőcs vezetői wäiaszolnak Jogi tanácsadó Avéméndiek fóruma Első ízben 1973 májusában adtunk fórumot a véméndiek- nek, akik az alábbi problémá­kat tárták a tanács vezetői elé. Bak Lajosné: „Ml IS SZERETNÉNK DOLGOZNI!" Több mint száz munkát kereső asz- szonytársam nevében szeretném meg­kérdezni, hogy községünkben mikor­ra várható egy női munkaerőt fog­lalkoztató üzem létrehozása? Tudo­másom szerint van a községben egy alkalmas épület, amelyet viszonylag olcsón megvásárolhatnának. Ha ezt a lehetőséget a tanács nem ragadja meg, akkor kevés remény marad a már hosszú évek óta áhított üzem megvalósítására. Mausz Józsefné: „VAN IGÉNYLŐ A JÁTSZÓTÉRRE” Már többszőr érdeklődtünk a taná­csi vezetőknél, hogy mikor lesz ját­szótér a községünkben. Hiszen Vé- ménden 100 férőhelyes óvoda és egy 25 férőhelyes bölcsőde van, tehát bőven akad igénylő a játszótérre is. Biztos vogyok abban, hogy társa­dalmi munkával a szülők is szívesen hozzájárulnának a megépítéséhez. Kerner Gáspárné és sokan mások „A JÁRMŰVEZETŐK ÉS A LAKOSSÁG ÉRDEKÉBEN1’ Községünk belterületén mintegy másfél-két kilométer hosszúságban KPM út szeli át a lakott területet. Az út olyan elhanyagolt állapotban van, hogy azon bármilyen járművel közlekedni szinte már lehetetlen. Ezért a járművezető társaim, vala­mint az összlakosság érdekében is felteszem a kérdést a tanács és raj­tuk keresztül a KPM illetékeseinek: mikor számíthatunk arra, hogy az időszakonkénti kátyúzások helyett végre sor kerül a közút kiszélesítésé­re, illetve rendbehozására. Ezek után vegyük sorra a kö­zel négy évvel ezelőtt elhang­zott válaszokat. 1. A munkát kereső asszo­nyok, lányok kérése indokolt. A községi tanács már évek óta hangoztatja e problémát az il­letékes szerveknél. Eddigi tár­gyalásaink során már eljutot­tunk odáig, hogy a létesítmény anyagi terheit egyfelől az üze­meltető vállalatnak, másfelől a AZ EIVRT PÉCSI ELEKTRONIKAI GYÁRA felvételre keres női dolgozókat gépi alkatrészgyártásra, elektroncső-szerelésre. Kettő és háromműszakos foglalkoztatás. Jelentkezés: Pécs, Felsőmalom utca 13. Munkaügy. megyei tanácsnak és természe­tesen a községi tanácsunknak kell vállalnia. Ez idő szerint te­hát a tárgyalások szakaszában vagyunk és ha a körülmények kedvezően alakulnak, úgy még ebben a félévben döntés is várható. 2. Ami a játszótér létesítésé­hez szükséges anyagi fedezetet illeti, erre a kérdésre csak az év harmadik negyedében ad­hatunk konkrét választ. Előleg­be annyit, hogy lesz játszótér, amihez persze belekalkuláltuk a lakosság társadalmi segítségét is. 3. A községen áthaladó KPM út állapota valóban kritikán aluli. Ez ügyben tárgyalásokat kezdtünk a KPM Közúti Igaz­gatóságával, s ennek során megsürgettük az említett út fel­újítását, kiszélesítését. Hisszük, hogy a tárgyalás eredményes lesz. Gruber Ferenc, a véméndi tanács elnöke és Borbély Fe­renc párttitkár ma már jócskán túl van a qondokon, noha nem úgy sikerült minden, ahogy annak idején szerették volna. De előbb a sikerekről. Az üzemet 1974. augusztus 20-án avatták (üzemeltetője a Mohácsi Vegyesipari Vállalat) és egy nappal később már se­regnyi asszony és lány ült a varrógépek möqé. hogy meg­birkózzék a legtöbbjük számára még teljesen ismeretlen kon­fekció munka fogásaival. Jelen­leg 80 nő dolgozik az üzem­ben, méghozzá expódra. Az év végéig 400 000 férfiinget gyár­tanak szovjet megrendelésre. Az ígért játszóteret 1975. má­jus 1-én adták át a gyerekek­nek, akik a megadott „jelre” rohammal vették birtokukba. A tanács vásárolta hozzá az alapanyagot, amelyből a tsz szocialista brigádja készítette el a játékokat s ezek beépí­tését a helyi KISZ-szervezet fia­taljai vállalták magukra. Tulajdonképpen méltató sza­vakkal kezdték a KPM közút sorsának alakulását is. Elmon­dották, hogy az építői már 1975 első felében hozzáfogtak a szé­lesítéséhez, felújításához és e munkákkal az elmúlt két év so­rán el is jutottak a véménd— fekedi szakaszon át egészen az erdősmecskei útelágazásig. De az elismerő szavak mel­lett — melyek a legutóbbi ta­nácstagi beszámolón hangzot­tak el — komoly bírálat is ér­te az útépítőket, akik — úgy­mond — csak félmunkát vé­geztek. Igaz ugyan, hogy a tervben említett munkákat vi­szonylag rövid idő alatt elvé­gezték, de a legfontosabb mű­velet, az úttest burkolása még ma sem történt meg. A követ­kezmény? Az esőzésektől, va­lamint a helyi tsz IFA gépko­csijainak tíz tonnás terhétől fellazult úttestet ismét hepehu­pák és vízzel teli gödrök ékte- lenítik. Nem is beszélve a fe­kedi vasútállomáshoz vezető út „felújításáról”, amelyet az úgy­nevezett alapterítés után ugyancsak a sorsára hagytak. A hengerlés nélkül maradt laza terítéket a gépjárművek a szó szoros értelmében egy­más hegyére-hátóra torlaszol­ták, vagyis rosszabb az állapo­ta, mint valaha is volt. Pedig ennek az útnak a gya­logos és gépkocsi forgalom biztosításán túl más funkciója is van. Hosszú évek óta ezen bonyolítják le a közeli homok­bánya termelésének jelentős mennyiségű szállítását is, ami ugyancsak lehetetlenné vált. Az említett problémák mel­lett ezt is több ízben reklamál­ták, de mint mondották, a vá­lasz mindig ugyanaz volt: — Tudjuk, meg fogjuk csinálni... Itt tanulták meg a gépi varrást R. T.-né olvasónk férje a múlt év decemberében meg­halt. Halála előtt öregségi nyugdíjas volt. Kérdése: Az özvegyi nyug­díj megállapítását hol kell kérni és mikortól kezdve fogja megkapni? Abban az esetben, ha nyug­díjas hal meg, akkor az özvegyi nyugdíj iránti igényt közvetle­nül a Nyugdíjfolyósító Igazga­tóságtól kell kérni. (Címe: 1820 Budapest XIII. kér., Váci u. 69—79.) Az özvegyi nyugdíjigény an­nak a hónapnak az első napjá­val nyílik meg, amelyik hónap­ban a jogosultsághoz szüksé­ges valamennyi feltétel teljesül. Olvasónk esetében ez valószí­nű, hogy a múlt év december hó 1. napja lesz. Olvasónk ar­ról nem tett említést, hogy az elhaltnak van-e más hozzátar­tozója, aki hozzátartozói ellá­tásra jogosult lehet. szerkesztőség postájából Nemcsak a magam érdekében... Temesi Ferenc, a KPM Köz­úti Igazgatósága vezetője sze­rint a véméndi tanácson kissé eltúlozták az útépítők eddigi munkájáról alkotott véleményü­ket. — Legalábbis a felújítást il­letően, mert egyelőre csak az útburkolat megerősítésénél tar­tunk — mondotta. — Ugyanis az út teljes felújítása három fázisból áll: sorrendben az alapok már említett megerősí­téséből, kiszélesítéséből, továb­bá az út profiljának kialakítá­sából, végül pedig a felső kop­tató réteg megépítéséből. Je­lenleg csak az első fázis kez­deténél tartunk. A további sorrend? Elmondotta, hogy még ez év­ben befejezik a Feked—Erdős- mecske közötti útszakasz teljes megépítését s eztán fognak hozzá a Somberek, Palotabo- zsok, Véménd és a Feked kö­zötti útszakasz hat méteres ki- szélesítéséhez, s egyúttal a bi- tumenezéséhez is. A teljes fel­újítást 1978 végéig befejezik, amit soron követ a Feked köz­ségen áthaladó — egyelőre csak makadám minőségű — útszakasz hatméteres kiszélesí­tése és bitumenes borítása, amelyet 1979-ben fejeznek be. Ami pedig a fekedi elága­zástól a vasútállomásig vezető bekötőút jelenlegi állapotát illeti, jogosnak tartotta a bírá­latot. — Az történt, hogy építőink az útszakasz eredetileg is gyen­ge minőségű alapjára ideigle­nes jelleggel fenntartási követ terítettek, amit valóban henge­relés nélkül hagytak — mon­dotta. E mulasztást pótolandó még ez év első felében helyrehoz­zák, lehengerlik és egészen a vasútállomásig bitumennel bo­rítják be az úttestet. Végleges megoldásként itt is hat méter­re szélesítik az utat, de mint mondotta, erre már csak a kö­vetkező ötéves tervben kerül sor. P. Gy. „Irigyeljük a harkányiakat” A Dunántúli Napló 1976. de­cember 22-i számában a fenti címmel megjelent panaszosle­vélre az alábbi választ adjuk: Az utazóközönség igényét fi­gyelemfje véve már az újság­cikk megjelenése előtt intézked­tünk, megállapodtunk a dráva- szabolcsi tanáccsal abban, hogy a Drávaszabolcs—Drávacsehi között közlekedő autóbuszjára­taink 1977. január 3-tól kezdve a harkányi autóbuszállomásról indulnak, illetve oda érkeznek a kiadott menetrend szerint. Laki Pál, a Volán 12. sz. Vállalat igazgatóhelyettese A Petőfi utca 66. számú ház alagsori lakásába 1956-ban költöztem be. Annakidején még a járdához viszonyítva mélyebb volt az úttest, ami azt jelenti, hogy szakszerűen építették. Igaz, hogy az egymást követő javítások során néhány centivel emelkedett az úttest szintje, de arra sok éven át alkalmas volt, hogy a csapadékot elvezesse. De amióta a József Attila utcá­ban elkészült az új autóút, na­gyon félő, hogy egy kiadósabb eső elönti a Petőfi u. 66—68-as számú házak alagsori lakásait, pincéit. Amikor még csak a hírét hal­lottuk annak, hogy az úttest szintje magasabb lesz az alag­sori lakások ablakainak alsó A Szovjetunióban tanulok. Édesanyám többször küld ne­kem levelet, csomagot. Egyik al­kalommal egy nagyon fontos ajánlott értéklevelet küldött. En­nek feladásával kapcsolatban a következőket írta nekem: „Arra kérlek, hogy küldj néhány kö­szönő sort a Dunántúli Naplón keresztül a Pécsi Főposta veze­tőhelyettesi irodája, Velősi ne­vű dolgozójának, aki a leg­messzebbmenőkig segítségemre volt. Ennek a kartársnak a jó­A fenti című cikk alapján vizsgálatot indítottunk, majd fe­gyelmi eljárást folytattunk a közlekedési fegyelmet sértő ma. gatartású gépkocsivezető ellen. Ezt annak ellenére megtettük, hogy a cikkben lévő forgalmi rendszám, YE 94-57 vállalatunk gépkocsiállományában nem sze­repel, de nyilvánvalóan egysze­rű számcseréről van szó, ugyan­is az YE 54-97 forgalmi rend­számú gépkocsi vezetője meg­hallgatása során, — ha nem is szószerint, — de elismerte a cikkben terhére felróttakat. A gépkocsivezető magatartá­sának elbírálásánál figyelembe vettük, hogy a közúti közleke­désben rohamosan szaporod­nak a különböző típusú gép­járművek, s ezzel egyidejűleg gyarapszik a kevés gyakorlattal rendelkező gépjárművezetők száma is. A számszerű növeke­dés velejárója a lüktetőbb köz­lekedési ritmus, valamint ezek kísérő jelensége, a feszültebb légkör, amely gépkocsivezetőink szegélyénél, ezt a gondnokunk révén jelentettük az illetékesek­nek. Ki is jöttek, meg is ígérték, hogy intézkednek, de csak any- nyi történt, hogy nem közvetle­nül a házunk előtt, hanem né­hány méterrel feljebb emelték meg az úttestet. Csakhogy, a mi házunktól nem lejtése, hanem emelkedése van az útnak, s így a csapadék visszafolyik a jár­dánkra, onnan az előkertbe, vé­gül pedig a lakásainkba. Talán mondanom sem kell, hogy az ilymódop behatoló csapadék, idővel nemcsak a lakást, a pin­cét, hanem a ház alapjait is tönkreteszi. Ozv. Benedek Györgyné, Pécs, Petőfi u. 66., alagsor indulata minden köszönetét megérdemel. Sírva jöttem haza, olyan jólesett beteg szívemnek, hogy kérés nélkül sietett segít­ségemre. Köszönd meg, hogy egy magára maradt öregem­bert önzetlenül megsegített.” Arra kérem a szerkesztőséget, — hogy mivel a mi rohanó ko­runkban ritka az ilyen segítő­kész dolgozó ember, — közöl­jék köszönetemet. idegállapotát jelentős mérték­ben befolyásolja. Mindezek el­lenére senki nem ragadtathatja magát olyan cselekményre, mely alapján nem a személyt, hanem a hivatásos gépkocsive­zetői társadalmat, s ezzel egy­idejűleg vállalatunk gépkocsi- vezetőinek közlekedési fegyel­mét ítélik meg. Különösen nem teheti meg ezt egy tanulókocsi éppen vizsgázó vezetőjével szemben, akit a mellette ülő oktató talán éppen a közleke­dési fegyelemből vizsgáztat. A magáról megfeledkezett gépkocsivezetőt megfelelő bün­tetésben részesítettük, s bízunk abban, hogy ez őt és a vállalat többi gépkocsivezetőjét vissza­tartja attól, hogy a jövőben ilyen vagy hasonló magatartást tanúsítsanak. A Dunántúli Napló szerkesz­tőségének és Peres Árpád cikk­írónak ezúton köszönjük meg, hogy a gépkocsivezető e ma­gatartását a cikk útján tudo­másunkra hozták. Laki Pál igazgatóhelyettes ■ ■ Önzetlen segítség Szalma Judit AZ ILLETÉKES VÁLASZA „A közlekedési morálról“ Ezért tájékoztatjuk arról, hogy a 3/1975. (VI. 14.) SZOT-sza- bályzat 131. §-a értelmében a hozzátartozói nyugellátásokra, az öregségi és munkaképtelen­ségi járadékra az igény annak a hónapnak az első napjával nyílik meg, amelyik hónapban a jogosultsághoz szükséges va­lamennyi feltétel teljesült. A. N. és K. Z. olvasóink kérdezik, hogy a szabadsá­got mikor kell a munkálta­tónak kiadni és erről mikor kell a dolgozót tájékoztatni? A Munka Törvénykönyve vég­rehajtási rendeletének 56 § (1) bekezdése értelmében a sza­badságot az esedékességének évében kell kiadni. Munkatorló­dás, betegség vagy más aka­dály esetén a szabadságot ké­sőbb, az akadályoztatás meg­szűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni. A kol­lektív szerződés eltérő határidőt is előírhat. A szabadság kiadásának idő­pontját a vállalat határozza meg. Ennél a dolgozók kíván­ságára a lehetőséghez képest figyelemmel kell lenni. A szabadság kiadásának idő­pontját a kollektív szerződés el­térő rendelkezésének hiányá­ban legkésőbb a kiadás előtt egy hónappal kell közölni. A kiadás időpontját a vállalat csak a dolgozóval történt meg­állapodás vagy rendkívüli ok miatt változtathatja meg. Arról is tájékoztatni kell ol­vasóinkat, hogy a szabadság kiadása időpontjának megha­tározásánál a dolgozót előzete­sen meg kell hallgatni és kí­vánságait a lehetőségekhez ké­pest figyelembe kell venni. A szabadság kettőnél több rész­letben csak a dolgozó kérésére adható ki, azonban ilyen eset­ben is egybefüggően kell bizto­sítani hat munkanap szabadsá­got. Vonatpótló autóbusz? Ez év január 11-én a 17.32- es barcsi vonattal utaztam ha­zafelé Pécsről Szentlászlóra. A szerelvény mozdonya Mecsek- alja állomáson meghibásodott, s emiatt fél óra késéssel értem Szigetvárra. Amíg vonat bonyo­lította le a forgalmat Szigetvár és Kaposvár között, a csatlako­zás biztosítva volt. Nem így történt a vonatpótló busszal. Az utasokat be nem várva, menetrend szerint 18.45- kor elindították Kaposvár felé. Nekem ugyan sikerült a 22.40- es busszal 23.25-kor hazaérkez­nem, de vajon az ibafai, az al- mamelléki, a bőszénfai és a többi falu lakosai hogyan ju­tottak haza, amikor a vonat­pótló autóbusz cserbenhagyta őket. Tusnovits Imre Szentlászló Szerkesztői üzenetek N. N. jeligére üzenjük, hogy lehet valakinek egy állandó és egy ideiglenesen bejelentett la­kása. Magánházban is — a bérlő halála esetén — a lakás­ba bejelentett fiút illeti a lakás, ha ott van az állandó bejelen­tett lakása. „120 kisgyerek" jeligére üzen­jük, hogy a Kodály Zoltán és Kacsóh Pongrác utcai lakások távfűtési panaszával szívesked­jenek a Hőszolgáltató Vállalat vezetőségéhez fordulni, hogy in­tézkedhessenek. Tóth Gáspár: Kertvárosban is szerelnek fel központi antennát, hogy a televízió műsorát zavar­talanul és jól lehessen venni. Az antenna legkésőbb jövő év elejére készül el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom