Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-19 / 18. szám

2 Punantmt napló 1977. január 19., szerda Odafigyelni az agrokémiai társulásokra Sorra alakulnak az agroké­miai társulások, a „zöld ipar" e modern hajtásai, évek óta dolgoznak már a közösen be­szerzett növényvédős helikop­terek és repülőgépek, gazda­ságok műtrágya- és növényvé- dőszer-tárházak közös építésé­nek terveit dédelgetik. Ezt a munkát nyilvánvalóan össze kell hangolni, e célból alakult meg a múlt év decemberében megyénkben az agrokémiai koordinációs bizottság. Tegnap ülést tartottak a Növényvédel­mi és Agrokémiai Állomás cser­kúti székházában, A koordinációs bizottság ez évi feladattervét dr. Sűcs Ká­roly, az állomás igazgatója körvonalazta. A bizottság igyek­szik figyelemmel kísérni és se­gíteni a társulások tevékeny­ségét. Tanácsra szükség is van, mert egyes gazdaságok érdek­telenséget mutatnak, mások pe­dig nagyon is előre szaladtak, a drága eszközök kihasználat­lanságának veszélye fenyeget. Ésszerűen kell beruházni és ki­építeni az agrokémiai társulá­sok egész megyére kiterjedő hálózatát, a legkedvezőbben— a gazdaságossági és a környe­zetvédelmi szempontokat fi­gyelembe véve — megválasz­tani az egyes telephelyek, a műtrágya- és növényvédőszer raktárak építésének és létre­hozásának helyét. Ebben és másban többek között még a szakemberek képzésében, a megyén belüli és megyehatáron túli tapasztalatcserék megszer­vezésében kíván segíteni a bizottság. Az ülésen egyebek mellett tájékoztató hangzott el a Bó- lyi Agrokémiai Társulás beru­házásainak helyzetéről. Józsa Dénes, a társulat vezetője el­mondotta, a mohácsi alközpont ebben az évben tető alá kerül, míg a bólyi és a magyarbólyi agrokémiai részlegek kiépítését még az idén elkezdik, s a jö­vő évben befejezik. Halászat Már a partról halásznak a bikali ÁG-hoz tartozó tavak többségén, számszerint negy­vennégyen. A jégpáncél felen­gedett, tegnap óta már nem le­het rálépni. Az Atala melletti 12 tavon pedig már csak foltok­ban úszkál jég. Az idei tél ed­dig kedvezett a halászoknak, mert a tavakat úgynevezett „tiszta jég” fedte, melyen ke­resztül lehetséges a fotószinté­zis, s így kellő mennyiségű oxi­gén képződött, nem pusztultak a halak. A vastag jégpáncélra hektáronként két léket vágtak és ez ideig ezekben a csíkok­ban fogták a halakat. Vendégeink a Magyar Televízió vezet&í Havonta kétszer jelentkezik a pécsi stúdió TV-Híradó Találkozót, beszélgetést szer­vezett a TIT Baranya megyei szervezete tegnap délután a Bartók klubban A Magyar Te­levízió jövője, tervei, műsorpo­litikája címmel. A bőséges tá­jékoztatás mellett előre leadott kérdésekre válaszolt az MTV három vezetője: Megyeri Ká­roly, a Magyar Televízió elnök- helyettese, Matuz Józsefné, a Tv-híradó főszerkesztője és Er­dős András, a politikai adások főosztályának vezetője. Megyeri Károly elmondta, hogy a Magyar Televízió össz- műsorideje heti 80 óra. Ez vi­szonylag kevés, hiszen több szocialista országban a 100 órát is meghaladja. Évente mintegy 300 játékfilm, 40 szín­házi előadás, kb. 120 tv-játék, 800 riport- és dokumentumfilm, továbbá a tv-híradók, a poli­tikai adások, valamint az okta­tási és közművelődési rendsze­rű műsorok számos adása ke­rül elénk. A fő feladat: infor­málni, kultúrát, közművelődési műsorokat adni és szórakoztat­ni. Ennek ügyében munkálkodik az MTV 2700 dolgozója, a hét műsorfőszerkesztőség kereté­ben. Éves terv alapján törek­szenek kimunkálni a három fő feladat arányos műsorszerkeze­tét. Az I. program vételi lehe­tősége 91 százalékos: a II. programot jelenleg a tv-előfi- zetők 40 százaléka nézheti. Emiatt az I. programra óriási terhek hárulnak. A színes te­levíziózásban elmaradtunk a környező országoktól. Nálunk az össz-műsoridő 30—31 szá­zalékát sugározzák színesben; fő időben kb. a műsorok felét. (Az országban egyébként 25 000 színes és 2,5 millió „fe­kete-fehér" készülék van.) Az idei év második felétől a Tv- híradó várhatóan színesben is látható. 1980-ig évente heti 4 Megyeri Károly előadását hall gatják a résztvevők.- színesben órával növelik a műsoridőt, főleg a szocialista országokból vett importműsorokkal. Több kérdés érintette a kör­zeti stúdióadások „rendszeres­ségét”. A hároméves program keretében 1977 első felében havonta 30’-cel; a második felében remélhetően már ha­vonta kétszer 30’-cel jelent­keznek. 1978-tól önálló közve­títő kocsival már sűrűbben hangzik fel a pécsi szignál is. Műsorprofilja sokban hasonlít az eddigiekhez, de a központi műsorszerkezet természetesen nem másolható. .. Az eddig ki­tűzött, már ismert feladatokat fogja megvalósítani a pécsi stúdió is. A jövőben kb. 1980 táján Győrött, Miskolcon és Debrecenben terveznek újabb körzeti stúdiót. A hétfői adás­szünet — marad... Vagy a II. programot fejlesztik teljessé, vagy hétfőn is adnak: az előb­bit választották. Ez év januártól szombaton, 1978-tól vasárnap is sugároznak a II. program ke­retében. Matuz Lászlóné ismertette, hogy a Tv-híradó 1957 júliusa óta ad rendszeres műsort. Je­lenleg 3 kiadásban 65 percet. Évente háromezer riportot ké­szítenek, ezek csaknem fele vi­déki témájú. Külföldi tudósító jelenleg csak Moszkvában mű­ködik. Ezt két utazó-tudósító pórral fejlesztik majd. A mű­soridőben és adásidőpontban nem lesz változás. Erdős András arról tájékozta­tott egyebek közt, hogy tovább­ra is évente 5—6 Fórum-adás lesz. Időpontjukat a nemzetközi helyzet is megszabja. Futball­mérkőzéseket az MLSZ-szel va­ló megegyezés szerint számban és arányban közvetítenek. A gyakoribb adásokra vonatkozó kérést továbbítják az MLSZ-nek. W. E. Több mint 30 bűncselekmény van a rovásán Tetten érték a fiatalkorú betörőt „Szorgalmas" betörő került rendőrkézre Pécsett, a napok­ban. A múlt év szeptembere óta gyakran érkeztek a Pécsi vá­rosi járási Rendőrkapitányságra a vállalatok, intézmények beje­lentései ismeretlen betörő el­len, akinek éjszakai „látogatá­sai" után felfeszített ajtók, író­asztalok, pénzkazetták bizonyí­tották bűncselekményét. Vitt amit talált. A pécsi raktárbázis területén a Textil és Felsőruhá­zati Nagykereskedelmi Vállalat­tól ruhaneműket, a Cipőnagy­kereskedelmi Vállalattól cipő­ket lopott, betört többek kö­zött a Megyeri úti Erdőgazda­Irány Mohács! Veszélyes kanyarok, bukkanok Bár községből követtünk négy járművet: a sort két pótkocsis teherautó vezette, mögötte egy Trabant, amögött pedig egy Zsiguli. A helység nevét és a la­kott terület végét jelző tábla után nem sokkal kint van a hat­van kilométeres korlátozást jel­ző kerek tábla. Zsigulinknak ez kevés. Siet. Csak száztízzel ér­jük utol — hatvan helyett ki­lencvenöttel kocsikózott. Ez a része az országútnak — Mo­hács és Bár között — különö­sen veszélyes. Sok a kerékpá­ros, de még több a kanyar, a bukkanó, szezonban pedig a padkán, vagy félig az úttesten Beszik Lajos Első tanítványai közül már sokan nagypapák, nagyma­mák. Beszik Lajos, a duna- szekcsői általános iskola volt igazgatója, 45 évi pedagó­gus munka után nyugalomba vonult. Az emberöltőnyi sza­kadatlan munka, a pedagó­gus és a közéleti ember számtalan öröme, emberfor­máló küzdelme sok szép eredménye kerül ilyenkor a mérlegre, amelynek képzelet­beli mutatója ott állapodik meg, hogy — érdemes volt. A felvidéki Lég községben kezdte a tanítást. 1948-ban került a dunaszekcsői iskolá­hoz, amelynek ez év kezde­téig az igazgatója volt. — Nagyon jóleső érzés látni azt a fejlődést, ami itt végbement — mondja. — A hajdani öt tantermes iskola 13 tantermesre nőtt. Bővült a napközi is, amely ma 160 gyermek nappali otthona. Balatonmária-alsón üdülő­tábort létesítettünk a tanu­lóknak. Sajnos, ez a 28 év kevés volt, sok tennivaló vol­na még. Szeiettünk volna az épülő tornaterem mellett egy uszodát is létrehozni. Bőví­teni kellene a napközi kony­háját és ebédlőjét. Nagy szükség volna arra is, hogy a sok olajkályha helyett köz­ponti fűtést kapna az iskola. Mindig többesszámban be­szél .'.. — Egyik eredmény sem csak az én érdemem. Min­dent közösen csináltunk a szülőkkel, a tantestülettel és a tanácsi szervekkel. Nemcsak mint iskolaigaz­gatót ismerték járás- sőt megyeszerte. Közéleti tevé­kenységéről, tanácstagi és végrehajtó bizottsági munká­járól, a tsz-szervezésről, az árvíz elleni küzdelemben való részvételéről számos társa­dalmi munkájáról oldalakat lehetne írni. Nem maradt el a hivatalos elismerés sem. A számtalan kitüntetés közül elég ha megismelítjük a Munkaérdemrend ezüst foko­zatát, a Munka érdemérmet, a Közoktatás kiváló dolgozója kitüntetést. Tegnap bensőséges ünnep­ségen búcsúztatták a kör­nyék szeretett „Lajos bá- csi”-ját. Ott volt dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyet­tese Ambrus Lajos, a járási pártbizottság első titkára, a járás, a község párt-, állami vezetői és a volt kollegák, tanítványok. Dr. Földvári Já­nos meleg szavakkal méltatta és köszönte meg Beszik Lajos áldozatkész, kimagasló mun­káját és példaként állította az őt követő nemzedéknek. K. Gy. sorakoznak a parkoló gépko­csik. Nem véletlenül korlátozzák itt a sebességet. A tapasztala­tok szerint nagyon kevesen tartják be a tábla által meg­jelölt sebességet. Ez a Zsigulis most ráfizetett, ráadásul lefu­tott gumikkal autózott... Je­lentős túllépés, a jogosítványá­ba'is kerülhet. Fájó pontja Mohácsnak a vá­rosból a szőlőhegyi elágazás­hoz, a Budapestre vivő út. Du- naszekcső felől érkezve megta­láljuk a lakott területet jelző táblát, az elánazás után azon­ban mindjárt vége is volna Mo­hácsnak? Jó megoldásnak mu­tatkoznék, ha inkább itt is kor­látoznák a sebességet, a lakott területet, a várost jelző hely­ségnévtáblát pediq az említett úton, a Gabonafeldolgozó siló­ja körüli részen tennék ki. A szőlőhegyi elágazásnál pedig nagy táblákkal igazítanák el az autósokat, merre is keressék Mohács várost? Nem mindenki ismerős ezen a részen. Két útkereszteződés okoz a többinél nagyobb fejfájást a mohácsiaknak: a pécsi út vége, illetve a Liszt Ferenc utca. A té­vedések elkerülése végett e helyt is közöljük, hogy stop­táblákat helyeztek el, ez pedig vonatkozik a biciklistákra isi Három megoldandó feladat vár az illetékesekre Mohácson, illetve környékén. Az első volna egy kerékpárút létesítése a Farostlemezgyár és a város kö­zött, ezzel egyidejűleg áthelyez­ni a táblátr Mohács városa valóban a város szélén, a la­kott terület határán kezdődjék. A másik: a két említett útke­reszteződésben forgalomirányító lámpákra lesz szükség az egyre növekvő forgalom miatt, a har­madik pedig, már a járás terü­letén egy csúszós utat jelzőtáb­lát kellene Borjád község előtt egy kissé előbbre helyezni, mert éppen a kanyarban van. Kampis Péter sághoz, a Patyolathoz, az Épí­tőipari Vállalat Verseny utcai telephelyére, az 5-ös ÉPFU-hoz, a sportcsarnok felvonulási épü­letébe, az Építő és Tatarozó Vállalat Magyar Lajos utcai te­lephelyére... Aztán sorra az óvodák következtek, köztük a Hajnóczy utcai, a Tarr István utcai, a Türr István utcai gyer­mekintézmények. A pénzt ke­reste mindenütt — talált is 30—2000 forint összegeket, de rádiónak, villanyborotváknak, benzinjegyeknek is „lába kelt” látogatása után. A pécsi rendőrség követke­zetes és szervezett munkával január 13-án éjjel — amikor a 39-es dandár utcai óvodába tört be — tetten érték. A be­töréssorozat tettese a fiatal­korú K. József, foglalkozás nél­küli, pellérdi lakos. Eddig több mint 30 betörést bizonyítottak ró —•. a bűncselekmények elkö­vetését elismerte. Az ajtófelfe- szítésekkel, ablakbetörésekkel, valamint az ellopott pénz és értéktárgyakkal együtt, mintegy 60 000 forint kárt okozott a tár­sadalmi tulajdonban, ügyében a vizsgálatot folytatják. A betörések többségét éjje­liőrök vigyázta objektumokban követte el. Számos helyen ku­tyák is segítik az éjjeliőrök munkáját. A tettes mégis sza­badon járhatott, kelhetett, sen­ki sem zavarta meg éjszakai kőrútjait. Ügy tűnik, számos vállalatnál nem megfelelő a társadalmi tulajdon védelme. (-») Napirenden: az alkoholizmus elleni küzdelem Az alkoholfogyasztást, -for­galmazást tiltó, korlátozó ren­delkezések megtartásában kö­vetkezetesebb szigort, a kény­szerelvonásra küldésben egy­szerűbb jogi szabályozást, a megelőző, felvilágosító munká­ban hatékonyabb módszereket sürgetett keddi együttes ülésén az országgyűlés szociális és egészségügyi, illetve kereske­delmi bizottsága. Az alkoholiz­mus elleni küzlelem mérlegét megvonó, a továbblépés lehető­ségeit elemző tanácskozáson részt vett Raffai Sarolta, az or­szággyűlés alelnöke, dr. Medve László egészségügyi miniszter- helyettes, Molnár Károly belke­reskedelmi miniszterhelyettes és dr. Vidovszky Kálmán, az MSZMP KB alosztályvezetője. Hantos János, a Vöröskereszt főtitkára, az alkoholizmus el­leni országos bizottság titkára tájékoztatójában rendkívülinek nevezte azt a növekedést, amely az elmúlt másfél évtized alatt az alkoholtartalmú italok'fo­gyasztásában bekövetkezett. Különösen aggasztó, hogy az emelkedés üteme a magas al­koholtartalmú italoknál a leg­gyorsabb: 1960-hoz mérten 1975-ben sörből 195 százalék­kal, borból 127 százalékkal, tö­mény italból 250 százalékkal ittunk többet. Az alkoholfo­gyasztás nemzetközi sorrendjé­ben 1974-ben a 11-ik helyet foglaltuk el. Az is elgondolkoz­tató adat, hogy 1975-ben fejen­ként 2500 forintot költöttünk szeszre. Az alkoholista betegekről ké­szített statisztikák szerint ha­zánkban az alkoholizmus már 1968-ban elérte a népbetegség szintjét. A túlzott mértékű ita­lozásból következő népgazda­sági kórt a szakértők évi 7 mil­liárd forintra becsülik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom