Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-17 / 16. szám

Hétfőtől hétfőig Vonzó program vendégeinknek Évről évre visszatérő vita­téma: igér-e, biztosit-e ér­dekes, vonzó programokat Pécs városa az ideérkező vendégeknek? Ilyenkor el­hangzanak az összehason­lítások, a „bezzegek", hogy milyen más a helyzet Sze­geden, Gyulán, Sopronban és igy tovább ... Kétségtelen, hogy néhány város, hagyományaiból, sa­játos lehetőségeiből faka­dóan évek óta vonzó prog­ramokat tud biztosítani vendégeinek. Ezekhez nem is igen lehetett mérni Pécs kínálatait. Mégis azt ta­pasztalhatjuk, hogy egész évben, de különösen ta­vasztól kora őszig sok ven­dég fordul meg városunk­ban, egyre nagyobb az ér­deklődés. Mi vonzza őket ide? Kétségtelenül a város szép fekvése, a Mecsek kö­zelsége, műemléki gazdag­sága, kulturális értékeink. Ezek száma az utóbbi idő­ben jelentősen gyarapo­dott. A Pécsi Janus Panno­nius Múzeumnak tizenegy állandó kiállítása van, köz­tük a Zsolnay-kerámia, a Vasarely Múzeum, a Csont- váry Múzeum, a Modern Magyar Képtár, melyek iránt országos érdeklődés tapasztalható. Elegendő csak a hétvégeken néha megállni a bejáratuk előtt, végignézni, ahogyan az or­szág különböző részeiből érkező autóbuszok, sze­mélygépkocsik hozzák a vendégeket, hogy erről az érdeklődésről bárki meg­győződjön. Pécshez közel, a megye különböző he­lyein, ismét tizenkét mú­zeum várja a látogatókat, köztük a siklósi vár, az ibafai pipamúzeum, melye­ket mind többen tekinte­nek meg. Az elmúlt héten hagyta el a nyomdát a kulturális rendezvények 1977-es prog­ramját ismertető kiadvány. Ahogyan a szerkesztők megfogalmazták: füzetük­kel Pécs közművelődési életének főbb törekvéseit, mozgásait igyekeztek vá­zolni. Sokoldalú, érdekes programokat ajánlanak a város lakóinak, a vendé­geknek. Néhány kiemelt rendezvény különösen so­kak figyelmét keltheti fel: a márciusi műszaki és köz- gazdasági propaganda hó­nap, júliusban az OKISZ országos néptáncfesztiválja, a júliusi IX. pécsi nemzet­közi zenei tábor, október­ben az országos kerámiai biennálé, decemberben a pécsi nemzetközi zenei hét. Több időszaki kiállítás, hangverseny, zenei mati­nék a Csontváry Múzeum­ban, a hagyományos ze­nélő pécsi udvarok új ren­dezvénysorozata, a pécsi kamaraesték megrendezése, a tettyei esték — mindez csak néhány a gazdag programból. Ha nem is lesz ez évben sem olyan kulturális ren­dezvény, mely méreteiben a szegedihez, a sopronihoz, vagy a gyulaihoz mérhető lehetne, a változatosság, a folyamatosság, a szélesebb körű érdeklődés kielégíté­sére való törekvés hatja át az elképzeléseket, s ha mindez jó szervezéssel, pontossággal párosul, ak­kor nem éri csalódás azo­kat, akik résztvevői lesznek, városunkba vendégként ér­keznek. Mitzki Ervin Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik — TudósitóÍÍM§élentik Mágocs: Ünnepélyes munkásör­egységgyiilés Az alaplépéseket a Mecsek Táncegyüttes tagjai mutatják be. Seres Éva felvétele Az úttörő kürtösök hívójelére érkezett a szinültig telt mágocsi művelődési ház nagytermébe dr. Vida lózsef, az MSZMP Sásdi járási Bizottságának első titkára és Vatkai József, a munkásőrség Baranya megyei parancsnoka tegnap délelőtt. Orosz Lajos egységparancsnok jelentette: a munkásőrség sásdi járási „Dózsa György" százada, a munkásőrség megalakulásá­nak 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyes egység­gyűlésre együtt áll. A Himnusz után felolvasták az országos parancsnok díszpa­rancsát, majd Varga József szá- zadparancsnok-helyettes kö­szöntötte az alapító tagokat, to­vábbá Koós Lászlót, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osz­tályvezetőjét, Benedek Andrást, a tanács sásdi járási hivatalá­nak elnökét, Zámbó Istvánt, a Bikali Állami Gazdaság igazga­tóját. Sziveri Kálmánt, a má- gocsi termelőszövetkezet elnökét és a szovjet déli hadseregcso­port hazánkban állomásozó egységének tisztjeit, valamint a párt, állami, társadalmi szervek képviselőit, munkásőrfelesége- ket, hozzátartozókat. Az elnöki megnyitó után dr. Tűrje: Olajszűrők Ladához, Polskihoz Alig három éve hozta létre Türjén a volt vasútállomás épü­letében legnagyobb telepét a műszaki tömítéseket, ipari sze­relvényeket gyártó szövetkezet, a TÖMSZOV. Kezdetben kisebb alkatrészeket, majd fokozatosan egyre munkaigényesebb ter­mékeket gyártottak, s javarészt exportra. Az elmúlt esztendőben kezd­ték meg a felkészülést az idei év legnagyobb feladatára, a komplett Lada és Polski Fiat olajszűrők gyártására. A tele­pen 38 millió forint értékű bő­vítést végeztek, speciális nyu­gatnémet gyártmányú excentert vásároltak — külön épületet kellett felhúzni, új csarnokokat építettek. A mélyfutó szerszám megérkezte után még ebben a félévben megkezdődik a komp­lett olajszűrők gyártása, ami­ből jelentős mennyiség tőkés exportra is kerül. Addig is az évi 50 millió forint termelési értéket előállító telephely het­ven munkása már az olajszű­rők főbb alkatrészeit gyártja, ebben az évben 400 000 dara­bot. K. G. Vida József, a Sásdi járási Párt- bizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Köszöntötte a jubiláló munkásőröket /. I. Ho- mik alezredes is, majd kitünte­téseket adtak át. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatával tüntet­ték ki Benedek Andrást, a sásdi járási hivatal elnökét. Az Ér­demérem ezüst fokozatát kapta Brandt István munkásőr rajpa­rancsnok. Húsz éves szolgálatért 15, tizenöt éves szolgálatért 2, tíz éves szolgálatért 1, öt éves szolgálatért 8 munkásőr kapott kitüntetést, melyet Valkai Jó­zsef megyei munkásőr parancs­nok és dr. Vida József járási első titkár adott át. A kitünte­tettek egy csoportját az úttörők virágokkal köszöntötték. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága köszöntő levelét Koós László osztályvezető ol­vasta fel. Ezt követően nyolc új munkás­őr tett esküt, amit a párt ne­vében dr. Vida József járási első titkár fogadott. A leszerelők kö­zül Bállá Elemér Luczó Mihály új munkásőrnek adta át fegy­verét. Az ünnepi egységgyűlés az Internacionáléval fejeződött be. Szemet, szájat ingerlő hideg- konyhai és cukrászipari ver­senyt és árusítással egybekö­tött kiállítást, termékbemutatót rendezett szombaton és vasár­nap a Tolna megyei Vendég­látóipari Vállalat a modern szekszárdi önkiszolgáló étter­mében. A megnyitón ezernél többen tekintették meg a ver­senyző szakácsok, cukrászok, szakmunkástanulók száz díszes tálakon művészien körített étel­Szi getvár: Bakunyin-beszéd Bakunyin-beszéd 1847-ből. A múlt századi forradalmi moz­galmak érdekes dokumentuma került a szigetvári várbaráti kör birtokába: a híres orosz forra­dalmár, Mihail Alekszandrovics Bakunyin 1847-es párizsi beszé­dének szövege. A Franciaor­szágban élő lengyel emigrán­sok az 1830-as nemzeti felkelés évfordulója alkalmából emlék­gyűlést tartottak és ezen hang­zott el Bakunyin szenvedélyes hangú vádbeszéde a cári zsar­nokság ellen. A szónoklatot né­met nyelvre is lefordították és Mannheim városában kinyom­tatták. A füzetet, amely a pá­rizsi beszéd teljes szövegét tar­talmazza, egy Vas megyei csa­lád adományozta a várbaráti körnek több szigetvári vonat­kozású irattal együtt. (MTI) Táncház a Doktor Sándor Művelődési Házban Ismerős és mégis távoli dal­lamokat intonál a zenekar, régimódi és mégis ismerős mozdulattal fogja át egymás vállát a lány és a fiú. Lassú széki tánccal kezdődött a tánc­tanítás tegnap este öt órakor a Doktor Sándor Művelődési Ház nagytermében. A házigazda Bodai József, az újjáalakult Mecsek Táncegyüt­tes vezetője: — Manapsáq sok szó esik — nincs rá jobb kifejezés — anyanyelvi mozgáskultúránkról. E téren a szomszéd népekkel összevetve is igen szegények vagyunk. A táncház-mozgalom egyre szélesebb körű elterje­dése azonban bizonyítja, hogy ma is jól lehet szórakozni, mu­latni azokra a táncokra, me­lyeket a régi paraszti közössé­gekben jártak. Széki táncrendet tanítunk, mivel Széken, ebben a Kolozsvár közelében fekvő községben él ma is elevenen a táncház szokása: a fiatalok kibérelnek a faluba/i egy üre­sen álló szobát, s odajárnak táncolni a hétvégeken. Lassú széki (vagy akasztós) tánccal indul a táncrend, majd lassú különlegességeit. Mindezek kaphatók is, ha előre megren­delik — hallottuk, s ez volt egyik célja a bemutatónak. Már pedig, itt a választék meg­lepő volt. A gemenci őzgerinc- pástétomtól kezdve, a kapros jércemellen és hideq ürücom- bon keresztül a ráksalátával alapozott hideg fogastálig és svéd gombasaláta ínyencségig, jubileumi tortacsodákig. Való­ban, ennivaló kis vadásztanyát építettek az ötletes szakácsok sajtokból és sörkorcsolyákból, kerekes kúttáI, kerti asztallal. A cukrász-brigád habos dióstortá­ból készítette el a „Pisai ferde­tornyot” . .. A zsűri Görög Rudolfnak, a budapesti Astoria ételbár mes­terszakácsának és Sztakó Já­nosnak, a fővárosi Szabadság étterem mestercukrászának el­nökletével bírálta el a verseny­zők remekeit. Az értékes díja­kat Komlóczi János, a vállalat igazgatója adta át. A cukrász­ipari termékek első öt díját a csárdás, négyes magyar, egy gyorsabb és egy sűrűbb csár­dás következik. Magukévá tet­ték a német eredetű „polkát" meg hétlépést is. Ezzel ér véget az „egypártánc", amikor is le­kérés nincs. A szünetben a fér­fiak járják virtuóz, sűrű majd ritka tempójú táncukat. — Mire számíthatnak az ér­deklődők a következő tizenkét alkalommal? — E legélőbb népi táncolási mód megtanítása után a Ba­ranyában élő népcsoportok, nemzetiségek táncait is prog­ramunkba vettük. De szeret­Garay étterem 14 tagú szocia­lista brigádja, a vállalati párt- szervezet különdíját Balder Ist­ván, (önkiszolgáló étterem) nyerte el. A hidegkonyhai éte­lek sorában az ezer forintos el­ső díjat szintén Balder István, az önkiszolgáló étterem szaká­csa nyerte el. Második Horváth József, a Garay szálló főszaká­csa, harmadik Srik János, a Garay szálló főszakács-helyette- se lett. A szakszervezet külön­díját Béda István, az önkiszol­gáló étterem elsőéves szakács­segéde kapta. Rajtuk kívül ki­lenc tanulót is megjutalmaztak. Az étvágykeltő bemutatón bőven fogyott a hűtőkirakatok­ból kiválasztható külön kóstoló is, természetesen illő fizetsé­gért. Annyira, hogy egész éjjel dolgozhattak vasárnap „feltöl- tésére”. A mintegy hatvanezer forint értékű dísztálas ínyenc­ségeket vasárnap délután öt órakor kisorsolták, a kétnapos bemutató kétforintos tombola­jegyeket vett látogatói között. Ballabás László nénk fórumot adni népi éne­keseknek, zenészeknek, s a tánc, az ének mellett a nép­szokásokat, népviseletet is be­mutatnánk. A táncház vezetését azok a fiatal táncosok és zenészek fogják átvenni, akik résztvettek a Népművelési Intézet tanfolya­main. „Muzsikásaiknak" a régi táncházas tapasztalatokkal ren­delkező Kapós-együttes tagjai nyújtanak segítséget. G. O. Vasárnap nem kell a tej Tavaly lépett életbe az a ren­delet, amely lehetővé tette az élelmiszerkereskedelmi dolgozók csökkentett munkaidejét és mó­dosította az üzletek hétvégi nyitvatartási rendjét. E szerint vasárnaponként a kijelölt ven­déglátó helyeken árusítanak bolti áron tejet és kenyeret. Vasárnapi körjáratunkon szem­revételeztük az eltelt időszak tapasztalatait. A Baranya Bisztróban mind­össze két vasárnap volt árusí­tás. Szeszesital volt a „me­nőbb”. A belvárost a Jókai téri tejbisztró szolgálja ki, elég szű­kös körülmények között. Teg­nap két órával megtoldottak a hivatalos „nyitvatartási időt", csakhogy elfogyjon a készlet. Maradt tej is és kenyér is. Két­száz zsömle, 80 kilogramm ke­nyér és 112 liter tej talált vevő­re. Ennél is rosszabb képet mu­tat a karácsony és az újév. A két napon 331 forint értékben forgalmaztak. Újmecsekalján a hé't utolsó napján az Olympia árusít élelmiszert. Tegnap 109 liter tejet, 73 kilogramm ke­nyeret és száz zsömlét tudtak eladni. Kezdetben ennek a két­szerese fogyott el. Eredményt hozott a rendelet. Csökkentett munkaidőben dol­gozhatnak a kereskedők, ugyan­akkor tej, kenyér vásárlására vasárnap is van lehetőség. A jelek szerint hétköznap körülte­kintőbben vásárol be a lakos­ság. Természetes is, hiszen va­sárnap sem kaphatnak frissebb árut, mint a hét végén. Zalaegerszeg: Sváb-bál a Sió csárdában „Hét határra szóló" sváb bált rendeztek szombat estétől vasárnap hajnalig a hatos fő- közlekedési út szekszárdi del­tájánál lévő Sió csárdában. A Szekszárdról, járásából és a bonyhádi járás községeiből ér­kezett vendégeknek Schadt Márton híres mecseknádasdi sramlizenekara muzsikálta a talp alá valót. Bőven fogytak a csárda ételkülönlegességei, köz­tük a májas csemegék, a szek­szárdi babgulyás és pacalpör­költ, tájborokkal „öntözve", A nemcsak nemzetiségieket vonzó mulatságot egy hét múlva, ja­nuár 22-én megismétlik. B. L. Szekszárd: Cukrász- és szakácsverseny Nagykanizsa: Huszonkilenc nap eszméletlenül Vádirat a késelök ellen A Zala megyei Főügyészség vádiratot adott ki a fiatalkorú Orsós László Dezső, 17 éves, Nagyrécse. Bálikás-tanyai, vala­mint Orsós Jenő 19 éves Nagy­récse, halházi lakosok ellen. A vád: társtettesként, visszaeső­ként elkövetett emberölés bűn­tettének kísérlete, továbbá Or­sós László Dezső esetében ha­mis vád, Orsós Jenő esetében hamis tanúzásra való rábírás. Nagy felháborodást váltott ki Nagykanizsán az az eset, amely október 14-én este a Huszti té­ren történt. A vádirat szerint a két gyanúsított (akik egyébként testvérek) rokonaik és ismerő­seik társaságában az említett napon moziban voltak Nagy­kanizsán, majd a film utón sö­rözni ültek be egy bisztróba. Innen a Huszti téren át vitt az útjuk, ahol szembetalálkoztak egy fiatal kanizsai pedagógus­házaspárral, Antalék félrehú­zódtak, hogy utat biztosítsanak a cigánytársaságnak, a kitérést javasolta a társaság egyik tag­ja is. Orsós László Dezső azon­ban így szól: „Mit, majd én el­intézem őket!" Ezután oedig nekiment Antal Jenőnek, aki megtántorodott és feleségét is magával rántotta. Antal Jenő megjegyezte: „Máskor jobban tessék vigyázni.” E mondat ha­tására a társaság megállt, Or­sós László Dezső és bátyja kést rántottak, azzal a szándékkal, hogy megszurkálják Antalékat. Orsós László fenyegetőzött: „Mire vigyázzak? Mindjárt meg­öllek." Antalné ekkor futásra biztatta a férjét, s maga is megiramodott. E pillanatban szúrt felé a késsel Orsós Jenő, de már nem érte el az asz- szonyt. A férj is futni kezdett, csak így tudott elmenekülni a szúrások elől. A két Orsós letett az üldözésről, mert a házaspár erőteljesen futott, s reményte­lennek látszott az utolérésük. Igy a késelők csak fenyegető szavakat kiabáltak utánuk. Közben Antal Jenő utolérte a feleségét, aki közölte vele, hogy nagyon megijedt. Ezután össze­esett és eszméletét vesztette. A mentők sürgősen kórházba szál­lították a fiatalasszonyt. Meg­állapították, hogy megállt a légzése és a vérkeringése, be­állt a klinikai halál. A gondos gyógyszeres és gépi kezelés ha­tására azonban 29 napi eszmé­letlenség után a fiatalasszony állapota lassú, fokozatos javu­lásnak indult, de az orvosszak­értői vélemény szerint betegsé­gének gyógytartama évekig el­húzódhat. Orsós László Dezső a kihall­gatás során először a társaság egyik tagjára akarta fogni tet­tét, később azonban beismerő vallomást tett, Orsós Jenő ta­gadta tettét, .sőt egyik társát arra akarta rábírni, hogy hall­gassa el a történteket. A sor — a bíróságon. V. Gy. Pácban a húsvéti sonka Alig múltak el a „húsevő” ünnepek, máris az újabbra ké­szülnek Zalaegerszegen, a Zala megyei Állatforgalmí és- Hús­ipari Vállalatnál. A nemrégiben felújított sertésváqó üzemben hetente mintegy félezer sertést dolgoznak fel, de nem csak hurka, kolbász, turista szalámi készül a húsból,, hanem válo­gatják már a húsvéti sonkának való alapanyagot is. Hosszas pácolás, füstölés, gondos érle­lés vár húsvétig a jóízű zalai sonkára, amiből az idén re­kordmennyiséget gyárt a ZALA- HÚS: tizenegy vagont töltene meq a tavaszi ünnep cseme­géje. K. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom