Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-15 / 14. szám

2 Dunántúli naplö 1977. január 15., szombat n pécsi járási pártbizottság kibővített ülése Az 1976-os év gazdasági cél­kitűzések teljesítését és az 1977. évi cselekvési programot tűzték napirendre az MSZMP Pécsi járási Bizottsága tegnapi kibővített ülésén, melyen Gyenis Pál, a járási pártbizottság első titkára elnökölt. A pártbizottsá­gi ülésen részt vett és felszó­lalt Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. Ott volt Kiss György, a megyei pártbizottság PTO mun­katársa. Gráf József, a járási pártbizottság gazdaságpoliti­kai csoportvezetője előadói be­szédében és szóbeli kiegészítő­jében elmondta: a pécsi járás gazdasági egységei az 1976. évi célkitűzéseinek jelentős részét sikerrel teljesítették. Az ipari üzemek termelése a terveknek megfelelően alakult: mintegy 7 százalékos növekedést értek el. Az 1977-es cselekvési prog­ramjukban többek -között sze­repel — az ipari üzemek terme­lési szintjének 6—7 százalékos, a mezőgazdasági termelés 7—8 százalékos emelése. Feladat a tehénlétszám növelése, valamint az egy tehénre jutó tejtermelés 150 literrel való emelése, to­vábbá a szakosított sertéstelepi rekonstrukció befejezése. A vitában négyen mondtak véleményt. Hangsúlyozták a ter­melés növekedésének szüksé­gességét mind az ipari, mind a mezőgazdasági üzemekben. Aláhúzták a takarékosság je­lentőségét, valamint a jól meg­alapozott tervezés és a tervtel­jesítés folyamatos ellenőrzését és a háztáji gazdaságok szer­vezett segítését. Kibővített párt- bizottsági ülés a Baranya megyei Tanácson Koós Lásztónénak, az MSZMP Baranya megyei Tanács Appa­rátusi Pártbizottság titkárának elnökletével tegnap kibővített pártbizottsági ülést tartottak. A tanácskozáson részt vett és fel­szólalt Megyaszai József, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának osztályvezetőié. Ott volt Kádár Német Béláné, a megyei pártbizottság munka- tá rsa. A pártbizottság előadója dr. Dányi Pál elnökhelyettes volt. Bevezetőjében elmondotta, hogy a tanácsok a rendelkezésükre álló anyagi eszközökkel a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeinek javítását tartsák szem előtt. A továbbiakban beszélt a gazdasági építőmunka időszerű kérdéseiről: arról hogy az ipari termelésnövekedést változatlan létszám mellett, illetve egyes területeken átcsoportosításokkal kell megoldani. További cél az építőipari és szerelőipari kapa­citás erőteljesebb növelése az 1976. évinél. Fontos a tanácsi gazdálkodásban a hatékonyság, továbbá a tanácsi munkában az irányítás színvonalának növelé­se, az ellenőrzésnél a végrehaj­tás rendszeres segítése. A napirendhez heten szóltak hozzá. Foglalkoztak a Megyei Tanács össztanácsi gazdaság- szervező funkciójának érvényesí­tésével, az ellátás, az életkörül­mények javításával, a szolgálta­tás fejlesztésével, az egészség- ügyi ellátás, valamint a szak- igazgatási szervek közötti koor­dináció javításával. Szlavónia és Baranya Közös hómat-magyar gyermekrajz-kiällitäs Aláírták a pedagógiai közművelődési együttműködés 1977. évi tervét Eszék és Pécs, illetve Baranya és Szlavónia kapcsolatrendsze­rében eddig a pedagógiai rész volt a legmozgalmasabb. Teg­nap délelőtt a Baranya megyei Tanácson újabb szerződéssel fejlesztették tovább az együtt­működést. Hja Lavrnity, az Eszé­ki Elemi Oktatásfejlesztő Intézet igazgatója, Merít/ Ferenc, az intézet tanácsosa és egyben a Horvátországi Magyarok Szö­vetségének elnöke Bernics Fe­renccel, a Baranya megyei Ta­nács Művelődésügyi Osztályá­nak vezetőjével és az osztály munkatársaival tárgyalta meg a december 31-én lejárt éves szerződés végrehajtását. Megállapították, hogy a szer­ződés minden lényeges vonat­kozásban megvalósult, sőt pél­dásan segíti a határmenti kul­turális, pedagógiai kapcsolato­kat. Ennek a gerince a peda­gógusok továbbképzése volt. Ez annyit jelentett, hogy a jugo­szláviai magyar nemzetiségű ne­velőket a Baranya megyei Ta­nács Művelődésügyi Osztálya, a magyarországi délszláv peda­gógusokat pedig az Eszéki Ele­mi Oktatásfejlesztő Intézet ké­pezte tovább, anyanyelven. A továbbképzések Pécstől az Ad­riai tenger menti Zadarig húzó­dó helységekben voltak. Ta­pasztalatcsere látogatásokat is szerveztek. Ezen kívül kiállításo­kat rendeztek, így a pécsi Dél­szláv Általános Iskolában Az ember és munka című gyermek- rajzkiállítást, valamint a jugo­szláviai Baranya egyik magyar­lakta falvában, Vörösmarton még egy gyermekrajztárlatot. A babarci iskola fúvószenekara és a dunafalvi iskola tánccso­portja Eszéken, Kopácson és Kiskőszegen lépett fel. Eszéken magyar könyvkiállítást szervez­tek, s a köteteket magyarlakta falvak könyvtárainak ajándékoz­ták. Az eszéki intézet pedig a pécsi délszláv iskolának adott könyvküldeményt. A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat mindkét országban megrendez­te a nemzetiségi filmheteket. Az idei együttműködésről szóló és tegnap aláírt szerző­dés gerincében lényegében a tavalyihoz hasonló tervek áll­nak. De fejlettebb a kapcsolat azzal, hogy megoldották a köz- művelődési együttműködést is. A Baranya megyei Tanács ugyanis nemcsak a pedagógiát, hanem a közművelődést is irá­nyítja. Az eszéki intézet azon­ban kizárólag pedagógiai fel­adatokat láthat el. Most meg­Együttműködési szerződés a megyei tanács és a pécsi felsőoktatási intézmények között Megújították tegnap délelőtt a Baranya megyei Tanács és a pécsi felsőoktatási intézmények közötti együttműködési szerző­dést 1980, december 31-ig. A szerződés lehetővé teszi és elő­segíti a közös munkát a pá­lyairányítás, a továbbképzés és a kutatások terén. Az együtt­működési iratok rögzítik az el­várásokat és kötelezettségeket A szerződést egyfelől Hor­váth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, másfelől az in­tézmények vezetői — dr. Tigyi Jó­zsef rektor, dr. Földvári József rektor, dr. Kálmónchey Zoltán fő­igazgató, Antal György igaz­gató és Juhász Jenő főigazga­tó írták alá. Az eseményen megjelent Szentirányi József, az MSZMP Városi Bizottságának titkára. Rajnai József, az MSZMP Megyei Bizottságának osztályvezetője, Czente Gyula, a városi tanács elnöke, vala­mint a megyei tanács érintett osztályainak vezetői. Fejlesztik a záhonyi átrakó körzetet Az új esztendőben megkez­dődik a MÁV záhonyi átrakókör­zet fejlesztésének az Állami Terv­bizottság pltol is elfogadott és jóváhagyott negyedik üteme. 1977-ben több mint 250 millió forintot fordítanak az évi 17 millió tonna áru átrakását és szállítását végző szárazföldi ki­kötő bővítésére, új létesítmé­nyeinek építésére. 1977-ben folytatódik az új záhonyi üzemszervezöi és szá­mítástechnikai központ épüle­tének beruházása, és elkezdő­dik az eperjeskei kazánház épí­tése. brigádvezetők tanácskozása Szocialista brigádvezetők ta­nácskoztak tegnap délután a Pécsi Kesztyűgyárban, melyen részt vett Demeter Piroska, a Bőripari Dolgozók Szakszerve­zetének titkára és Halas Ilona, az SZMT nőfelelőse. A nagy­Beáta­szekrénysor-vásár a Pécsi Bútorgyár 1. sz. telepén. Pécs, Somogyi Béla utca 6. vállalat öt üzemének 150 bri- gádvezetője — közel 1550 munkás képviseletében — meg­tárgyalta, kielemezte az el­múlt esztendő tapasztalatait, majd Gulyás József vezérigaz­gató az V. ötéves terv felada­tairól beszélt. Többek között elmondta, hogy a tőkés orszá­gokba irányuló export kielégí­tése érdekében 772 millió pár bőrkesztyűt kell legyártania a gyárnak, de ezen kívül 510 ezer párat a szocialista orszá­gokba is küldenek. A továb­biakban hangsúlyozta, hogy a termékek minőségének javítá­sa és a bőrtakarékosság foko­zása az elsőrendű feladata a gyár minden dolgozójának. A tanácskozás végér* meg­választották azt a 14 dolgozót, akik az iparági szocialista bri­gádvezetők értekezletén kép­viselik o Pécsi Kesztyűgyárat állapodtak abban, hogy az eszékiek megkeresik az ottani közművelődési hivatalos szerve­ket is. Ezzel Eszék tevékenyen segíti a magyarországi dél­szláv lakosság közművelődését, például a néptánccsoportokat, énekkarokat anyanyelven okta­tó, anyanyelvű forrásanyagokat is hozó szakemberekkel. Az idei tervek szép része: Pécs, Szla­vónia és mindkét országbeli Ba­ranya soktízezer általános is­kolásának legjobb gyermekraj­zaiból egy nagy kiállítást ren­deznek Pécsett. Az anyagot elő­zőleg zsűrizik, majd a legjob­bakat díjazzák. Utána Eszéken is kiállítják a teljes gyűjteményt. F. D. Korszerűbb közlekedés, szállítás és hírközlés (Folytatás az 1. oldalról) gát, hanem a régi kapacitások működőképességének biztosítá­sára. Megállapította: a hazai távbeszélő-apparátus viszonyai olyanok, hogy alapvető válto­zásra tíz éven belül nem lehet számítani. Az útépítésről szólva elmondta, hogy 1976 a tevé­kenység nagy esztendeje volt: 11,5 milliárd forint termelési érték jött létre. A teljes terv­időszakra viszont 35 milliárd forint áll rendelkezésre, ezt ne­héz tisztességgel elkölteni, ezért a figyelmet a szervezettségre, a koncentráltságra kell fordí­tani, s itt jegyezte meg, hogy a pécsi 6/A útnak sem kell öt esztendeig épülni. Első felszólalóként dr. Föld­vári János a megyei vezetés köszönetét tolmácsolta a vasút­nak, amiért olyan eredménye­sen működött közre az őszi cu­Társasjáték a Szabadrepülő megszállott vagyok Sándor György humoralista az IH-ban Emlékeznek még arra a pla­kátjára, amelyen rózsát tartott egy boxkesztyűs kéz? És nagy­ra tárt, mindenkit befogadó, naivan rákérdező vagy szemre­hányó tekintetére? Arra, hogy humoralistának vallja magát? Csütörtökön az Ifjúsági Ház munkásfiatal-klubjában szere­pelt Nézeteltérítés című műso­rával. Ma este hétkor a ház nagytermében lép fel, Egy vég­tére két vágta című szerzői és előadói estjével Sándor György humoralista, a budapesti Hu­szonötödik Színház tagja. Estjeire gyanútlanul ül be a néző, Sándor György beszélni kezd, és közönség meg előadó máris együtt lebeg a nevetés fel-felcsapó hullámain. Egy­szerre azonban ajkunkra der­med az iménti nevetés, mert a művész olyan felismeréshez vezetett, amit már régóta ke­restünk: kis és nagy közössé­geink megtartó és széthúzó tendenciáihoz. Eszköze a sza­tíra, amely Sándor György sza­vaival élve olyan, mint a fáj­dalom; időben figyelmeztet a veszélyre. — Mennyi műsoraiban a rög­tönzés? A hallgató ugyanis azt érzi, az ön előadása rendkívül könnyed és improvizáló jelle­gű. — Illúzióromboló leszek. Egy betűt sem változtatok előadás alatt a megírt szövegen. De amíg írok, meqkeresem az adott téma valamennyi variá­ciós lehetőségét. Hasonlókép­pen dolgozom, mint az a dzsessz-zenész, aki megpendíti a fő témát, majd elkalandozik tőle, s a sok variáció után új­ra visszatér a kiinduló ponthoz, a főtémóhoz. — Mi a közönség szerepe ezeken az esteken? — A műsor mindig kettőnk társasjátéka, hiszen az én mód­szerem elvárja a közönségtől a partneri kapcsolatot. Főként fiatalok jönnek, akiknek szük­ségük van a szellemi iránytű­re. Ez nagy felelősség. Nekem a most indulókat kell figyel­meztetnem azokra a veszélyek­re, amelyek emberségükben csorbíthatják őket. Az egyete­mi, főiskolai évek, az ifjúkor ideje után jönnek az új gon­dok, a család, a hivatal, a karrier, a másodállás, és mindez deformálja az embere­ket. Beléjük akarok csípni, mű­soraimmal rójuk akarok kiál­tani, hogy tessék aktívabbnak lenni, tessék közösségibb em­bernek lenni! Ne szigetelőd- jünk el a magánélet látszat­harmóniáiba, keressük meg a tett lehetőségeit, és sokszoro- zódjunk meg a közösség ál­tal! Valahogy azt érzem ugyan­is, hogy a jelenlegi anyagi jó­lét egyes emberekben arányel­tolódásokat idézett elő: a tu­lajdonnal bíbelődnek, autóju­kat pátyolgatják, a fiatalok kö­zött pedig fontosabb egy pil­lanatnyi divatholmi, egy külön­leges külföldi cigaretta, egy lemez, mint az emberi értékek. Az is kell, de az arányok elto­lódtak. Én azonban hiszem, hogy egy-egy műsorommal ezekre az emberi életben iga­zán lényeges dolgokra tudom felhívni a figyelmet. Sándor György műfajt te­remtett kísérletével. Ez a kí­sérlet azonban tíz éve telt há­zakat vonz, és a humor, a sza­tíra eszközeivel ébreszt rá ben­nünket egyéni és társadalmi létünk valódi értékeire. Gállos Orsolya korrépa-exportszállításban. Sza­bó Tibor vasút-igazgató az áru- szállítás körüli nehézségekről számolt be. Litványi Tibor, az Autóközlekedési Tanintézet ve­zetője egy dél-dunántúli to­vábbképző-intézet létrehozásá­nak a gondolatát vetette fel. Monoszlai Endre pécsi autó- buszvezető a város centrumá­ban jelentkező problémákat tette szóvá, s ezt egy példával illusztrálta: a Kossuth térről a Hunyadi útig eljutni — 6 perel Mohácsi János, a Közúti Igaz­gatóság szocialista brigádveze­tője az útépítők munkakörülmé­nyeinek változásáról számolt be. Daczó János, az új pécsi AFIT- szerviz brigádvezetője méltatta a jobb munkára lehetőséget nyújtó új körülményeket, meg­állapítva viszont, hogy mindent leront a rossz anyagellátás. Füzy Árpád, a Volán 12. Vál­lalat igazgatója az autóbusz­állomány korszerűsítésének elő­nyeit ismertette. Elmondta, hogy Pécsett a tömegközlekedés zsú­foltsága az elmúlt évben any- nyit csökkent, mint a megelőző tervidőszakban összesen. Kán­tor Sándor, a Pécsi Postaigaz­gatóság helyettes vezetője az elavult kisposta-hálózat felújí­tásának fontosságáról szólt. A felszólalásokra Kiss Dezső miniszterhelyettes válaszolt. H. I. Több kereskedelmi tanuló A Belkereskedelmi Miniszté­rium vezetői a napokban meg­tárgyalták a pályaválasztási propaganda, a kereskedelmi utánpótlás helyzetét, s az ezek­kel kapcsolatos további tenni­valókat. A javuló pályaválasztási pro­pagandának is köszönhető, hogy a mostani tanévben a ter­vezettnél 775-tel több első év­folyamos tanulót vettek fel. A vezető testület elhatározta, hogy a közeljövőben központi pályaválasztási propaganda ak­ciót szervez a minisztérium. A gimnáziumot végzettekkel meg­ismertetik a szervezett intenzív szakmunkásképző tanfolyamok hasznát. Az Oktatási Miniszté­riummal tárgyalnak arról, hogy a gimnáziumok III. és IV. osz­tályos tanulóinak egy része al­ternatív tantárgy-csoport kereté­ben megismerkedhessen a ke­reskedelemmel. „ONGROPLRST’ MŰANYAG FALBURKOLÓ NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓ a 63. sz. VASUDVAR-bon, Pécs, Nagy Lajos u. 9. Telefon: 11-897

Next

/
Oldalképek
Tartalom