Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-12 / 343. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 343. szám 1976. december 12., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tervezés stílusa Régi ismert igazság a színhá­zak körül, hogy mindig az a színész rögtönöz kitűnően, aki betűről-betűre tudja a szerepét, aki mindig alaposan, lelkiisme­retesen felkészül az előadásra. A jól felkészült művészt — de a felkészült sportolót, diákot, sőt: a felkészült gazdasági szakembert sem hozhatja ki a sodrából egy-egy váratlan fej­lemény. Egy vállalat az eredményes munkára, a váratlan helyzetek kivédésére nem utolsósorban gazdasági terveinek összeállí­tásával készülhet fel. A vállalati terv ebből a szempontból nem egyéb, mint egy vagy több év­re szóló vállalati gazdálkodás forgatókönyve. Az idejekorán összeállított vállalati tervek előnyei minde­nekelőtt a vállalatok közötti kapcsolatokban mutatkozhatnak meg: abban, hogy nemcsak idejében, hanem pontosan, rész­letesen megrendelhető a nyers­anyag, az alkatrész, a szolgál­tatás, mert a megfelelő időben tisztábban látható, mire is lesz szükség a következő hónapok­ban. Az anyagok egy részét per­sze, sajnos, nem pár héttel, vagy hónappal, hanem olykor egy-másfél évvel előbb kell megrendelni, de az anyagok jelentős részének beszerzésével — a legtöbb vállalat esetében mégis kedvezően hatna az idejében, pontosan kidolgozott termelési program, ami a taka­rékosabb készletgazdálkodás és az ütemes termelés kialakításá­hoz alapvető feltétel. Az idén mindennek érvénye­sítéséhez kedvező helyzet ala­kult ki: a vállalatok túlnyomó része november utolsó napjaira elkészült jövő évi terveivel. Hosszú időre visszatekintve nincs sok példa arra, hogy a vállalatok ennyire haladtak volna ezzel a munkával. Sőt, elég gyakran megesett, hogy olykor 2—3 hónap is eltelt már az évből, mikorra a gazdálko­dás érvényes vállalati „menet­rendje” összeállt. A vállalati tervezés késedel­meiben nem egyszer közreját­szottak vállalaton kívüli okok is: egyes szabályozók, pénzügyi feltételek, árak tisztázatlansága. Az idén azonban mindez más­ként alakult: a vállalatok ide­jében megkapták, több fóru­mon is a tervezéshez szüksé­ges információkat, s ismeretes­sé vált az is, hogy említésre méltó változás nem szükséges a szabályozók körében. Mindez nagy mértékben növelte a vál­lalati tervező munka bizton­ságát, javitatta stílusát, s a tervezők munkakedvét, hogy már csak nekik kellett tisztáz­tok azokat a részleteket, ame­lyek rájuk tartoztak, amelyekért ők a felelősek. Megkönnyítette a tervezők munkáját továbbá az is, hogy a nemrégiben összeállított kö­zéptávú tervek végülis igen jó színvonalon készültek el, s így azok most jó bázisai lehettek az időszakon belüli éves vál­lalati tervezés számára. Mindettől együttesen nagy valószínűséggel elvárható, hogy számottevően javul majd min­denfajta tervezés legfőbb „mu­tatója” — a tervszerűség, ami a vállalati munka kiegyensúlyo­zott, nyugodt légkörét a követ­kező évekre elsősorban stabi­lizálhatja. Hétfőn fejezi be indiai látogatását az Elnöki Tanács elnöke Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és kísérete szom­baton, helyi idő szerint 18.45 -órakor Madrasból Calcuttába, Nyugat-Bengália fővárosába érkezett. A magyar államfér­fit és feleségét a magyar és in­diai zászlókkal fellobogózott re­pülőtéren A. L. Dias, Nyugat- Bengália kormányzója és fe­lesége üdvözölte. A magyar vendégek fogadására megje­lentek az Indiai Köztársaság szövetségi államának miniszte­rei és államtitkárai, közéleti személyiségei és a diplomáciai missziók vezetői. Az Elnöki Tanács elnökét és feleségét Dias kormányzó és felesége kísérte a kormányzói palotába. Vasárnap reggel Lo­sonczi Pál és szűkebb kísérete az indiai légierő különgépén Bagdograba repül, ahonnan helikopteren teszi meg az utat a Himalája lábainál fekvő Dardzsilingbe, hogy az ott nyugvó Körösi Csorna1 Sándor síremlékénél a magyar haza nevében lerója kegyeletét. Losonczi Pál és kísérete a szombati napot Tamil Nadu szövetségi államban töltötte, ahol az állam fővárosának — Madrasnak — és környékének kulturális és történelmi neve­zetességeivel ismerkedett meg. A madrasi „kígyók parkjá­ban" tett rövid látogatás után a világhírű és immár Magyar- orsizágon is jól ismert indiai táncművészet legújabbkori re­neszánszának forrásához és alkotóműhelyéhez — a madrasi művészeti kollégiumba vezetett a magyar vendégek útja: A kollégium művészeti vezetője és — a hagyományos indiai drá­mai táncművészet felújításában szerzett kimagasló érdemeinek elismeréseként — „örökös el­nöke” Rukinee Rukimini Devi asszony köszöntötte a magyar államférfit és kíséretét. Devi asszony, akii többször járt Magyarországon, legutóbb a nagy sikerrel szerepelt indiai zene- és táncegyüttes vezetője­ként, röviden ismertette az 1936-ban — a nemzeti felsza­badulásért kibontakozó küzde­lem részeként — megalakult művészeti kollégium történetét, jelenlegi tevékenységét és azt a hivatását, hogy a világ va­lamennyi népe számára érthető közös nyelven, a művészet nyelvén segítse elő a nemze­tek közeledését és békés együttélését. A kollégium mű­vésznövendékei ezután ízelítőt adtak gazdag repertoárjukból a magyar vendégeknek, akik megcsodálhatták a jelentésteli mozdulatművészet, a zene és a költészet felülmúlhatatlan har­móniáját. Ezután Losonczi Pál és kísé­rete gépkocsin tette meg az utat a Madrastól 50 kilométer­nyire fekvő Temple Bay-hez, a világhírű Templom-öbölhöz, ahol az Indiai-óceán mosta napfényes parton emelkednek az ősi hindu szobrász- és épí­tőművészet páratlan műemlé­kei. Az évezredes hindu kultúra műemlékeinek be mutató sóval búcsúzott Madras és Tamil Nadu szövetségi állam az in­diai látogató kőrútjának kö­vetkező, s egyben befejező szakaszára induló magyar ál­lamfőtől. Dardzsilingből Lo­sonczi Pál visszatér Calcuttá­ba, ahol Nyugat-Bengália kor­mányzója ad díszvacsorát tisz­teletére, majd az Elnöki Tanács elnöke hétfőn indul haza a MALÉV különgépével — Tas­kent és Tbiliszi érintésével — Budapestre. Ülést tartott a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottsága 1976. december 10—11- én Szófiában ülést tartott a Varsói Szerződés tagál­lamai honvédelmi miniszte­reinek bizottsága. Az ülés munkájában részt vettek a Varsói Szer­ződés tagállamainak hon­védelmi miniszterei, vala­mint a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői­nek törzsfőnöke, az egyesí­tett fegyveres erők főpa­rancsnokának első helyet­tese. Az ülésen Dobri Dzsu- rov hadseregtábornok, a Bolgár Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere elnökölt. A tanácskozáson az egyesített fegyveres erők vezető szerveinek tevékeny­ségével kapcsolatos kérdé­seket vizsgálták meg. A megvitatott kérdésekben, egyeztetett döntéseket fo­gadtak el. Az ülés baráti légkörben, valamennyi résztvevő kölcsönös egyet­értésének szellemében zaj­lott le. * Szombaton hazaérkezett Szófiából Czinege Lajos vezérezredes, honvédel­mi miniszter, aki részt vett a Varsói Szerző­dés tagállamai honvédelmi miniszterei bizottságának ülésén. Fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Csémi Károly altá­bornagy, honvédelmi mi­nisztériumi államtitkár. Je­len volt J. A. Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegy­veres erői főparancsnoká­nak magyarországi képvi­selője és F. F. Krivda ve­zérezredes, a Magyaror­szágon ideiglenesen állo­másozó szovjet déli hadse­regcsoport parancsnoka. Kedden ül össze a mező­gazdasági szövetkezeteit III. kongresszusa December 14-én, kedden az Országházban ül össze a me­zőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa. A két napra ter­vezett tanácskozáson egymillió termelőszövetkézeti tag 500 küldötte vitatja majd meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának beszámolóját a mezőgazdasági szövetkezetek fejlődéséről, a II. kongresszus óta végzett munkájáról. Állást foglalnak a szövetkezeti tör­vény módosítására és tovább­fejlesztésére vonatkozóan, meg­vitatják az Országos Tanács alapszabályának és a területi szövetségek alapszabály-mintá­jának időszerűvé vált módosí­tását, s megválasztják a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa tagjainak egy részét. A TOT tagjainak többségét már a kongresszust megelőző megyei területi1 küldöttgyűlése­ken megválasztották. MBB bbbb G. F. Megkezdődött a fenyőfavásár. Képünk az Irányi Dániel téri piacon készült 457 szocialista kollektíva Tanácskoztak a HÉV brigádvezetői Kiemelkedő eredmények, bosszantó gondok Versenyfelhívás a KISZ megalakulása 20. évfordulójára Kiegyensúlyozott termelés, elismerésre méltó gazdasági eredmények, hatékony műsza­ki fejlesztés. Ennyiben foglal­ható össze röviden a Mecseki Ércbányászati Vállalat tevé­kenysége, amelyben nagy sze­repet játszanak azok a szocia­lista kollektívák, amelyek évről évre megújítják vállalásaikat, ezzel is hitet téve az 1959-ben indult mozgalom mellett. Tegnap délelőtt százhúsz brigádvezető, harminc terme­lésirányító és a meghívott ven­dégek részvételével tanácskoz­tak a Mecseki Ércbányászati Vállalat szocialista kollektívái­nak képviselői. A korábban megrendezett üzemi értekezle­teken 457 brigódvezető vett részt, őket és a több mint 4800 brigádtagot képviselték a vállalati küldöttek. A MÉV köz­pontjában a kora reggeli órák­ban kezdődött tanácskozás résztvevőit Kovács István, a vállalat pártbizottságának tit­kára köszöntötte. Az elnökség­ben foglalt helyet többek kö­zött Novák Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának osztályvezetője, Dandó István, a BDSZ központi veze­tőségének tagja, közgazdasági osztályvezető, Bics Lajos, a Nehézipari Minisztérium urán­ipari titkárságának helyettes vezetője, Ökrös Imre, az SZMT munkavédelmi főfel­ügyelője. A brigádvezetőknek írásban kiadott beszámolóhoz Tóka Jenő, a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat igazgatója mondott szóbeli kiegészítést, aki többek között a követke­zőkről szólt. — Szocialista kollektíváink eredményes munkájának kö­szönhetően az elmúlt eszten­dőhöz viszonyítva négy száza­lékkal nőtt bányaüzemeink ter­melése. Javult a termelékeny­ség, az egy főre jutó műszak­teljesítmény. Mindezt a terve­zettnél kisebb létszámmal ol­dottuk meg egy olyan idő­szakban, amikor a termelési feladatok mellett az V. üzem beruházása, valamint földtani kutatások is folynak. A jövő esztendőben sem csökkennek feladataink. Munkánk fő jel­lemzője továbbra is a haté­konyság növelése kell hogy le­gyen minden területen. A szóbeli kiegészítést köve­tően Simon Sándor, a vállala­ti szakszervezeti bizottság munkatársa kért szót, majd megkezdődtek a hozzászólá­sok. Pozsár János lll-as üzemi brigádvezető az új dolgozók beilleszkedésének problémáit ecsetelte, egyben felhívta a mozgalmi szervek figyelmét a szakmai utánpótlás fontossá­gára, amelyben a brigádok is sokat segíthetnek. Molnár Ká­roly, a IV-es üzem küldötte az ön- és továbbképzés fontossá­gát hangsúlyozta. Külön is fel­hívta a figyelmet a nyolc álta­lános iskolát el nem végzettek segítésére, a kiegészítő szak­mák elsajátításának szüksé­gességére. Tischner József ugyancsak IV-es üzemi brigád­vezető, a KISZ megalakulásá­nak közelgő 20. évfordulója tiszteletére versenyfelhívással fordult a vállalat valamennyi ifjúsági brigádjához. Simon Józselné, az ÉDÜ bri­gádvezetője a KISZ verseny­mozgalmairól beszélt, beszá­molt azokról az eredményekről, amelyek a fiatalok által készí­tett szakdolgozatoknak köszön­hetők. Szuper József, a Szolgál­tató üzem küldötte bosszantó „apróságról" szólt, néhány bri­gád sérelmezi: hiába teljesí­tették a vállalat kiváló brigád­ja címet, anyagiak hiányában nem kapták meg az egyébként megérdemelt elismerést. Több küldött is hangsúlyozta, többek között Molnár Mihály ll-es üzemi brigádvezető is, a lakásgondokkal összefüggő kérdéseket. A fiatalok jobban kötődnének a vállalathoz, ha az belátható időn belül lakást biztosíthatna dolgozóinak, ám a MÉV e téren méltánytalanul hátrányos helyzetben van. A hozzászólásokat követően Tóka Jenő foglalta össze a vi­tában elhangzottakat, majd megválasztották azt a hat kül­döttet, akik a MÉV-et képvise­lik a jövő tavasszal megrende­zendő iparági küldöttek érte­kezletén. A vállalati szocialista bri­gádvezetői értekezlet utolsó aktusaként Tóka Jenő tizenöt dolgozót igazgatói dicséretben részesített. S? Gy. Losonczi Pál Calcuttában

Next

/
Oldalképek
Tartalom