Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-11 / 342. szám

2 DuncmtQlt napló 1976. december 11., szombat Ülésezett a MEDOSZ megyei bizottsága Csökkent a táppénzes napok száma Csökkent a táppénzes napok száma ez év első kilenc hó­napjában a múlt év hasonló időszakához képest. Ezt állapí­totta meg a MEDOSZ Baranya megyei Bizottsága a tegnap Pécsett megtartott ülésén. A reprezentatív felmérés szerint — amely a témát többek kö­zött hat állami gazdaságnál is vizsgálta, — megállapította: bár nőtt a gyermekápolásra ki­utalt táppénzes napok száma, de a munkakörülmények és a munkafegyelem javításával si­került a kieső munkanapok szá­mát csökkenteni. Hozzájárult a csökkenéshez az aktivisták rendszeres beteglátogatási te­vékenysége is. A további javítást szolgálja az a tény is, hogy 1977. január 1-től az egytől három napig tartó táppénzt a munkáltató fogja fizetni. Megszigorítják az ellenőrzést, a táppénzcsa­lóktól megvonják a térítést, az ellógott napokat igazolatlan távollétnek veszik és fegyelmi eljárást is kezdeményeznek. Hangsúlyozták: a betegek gyó­gyulni maradjanak otthon egészségük visszanyeréséért. Rendelkezés a mezőgazdasági vízgazdálkodási szaktanács­adásról Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben új rendelkezés­sel szabályozta a mezőgazda- sági üzemeknek nyújtható víz­gazdálkodási és vízügyi-műsza­ki szaktanácsadás rendjét. Az előző — több mint hat évvel ezelőtti — szabályozás még csak a vízhasznosítással össze­függő szaktanácsról intézke­dett, az új rendelkezés jóval szélesebb körű, felöleli a me­zőgazdasági termeléssel össze­függő valamennyi vízgazdálko­dási feladatot — az öntözést, a tógazdálkodást, a vízrende­zést, a vízellátást és vízelveze­tést stb. — tehát komplexebb szakmai támogatásra nyújt le­hetőséget. A rendelkezés előírja, hogy a szaktanácsadással segítséget kell nyújtani a szükséges és rendelkezésre álló vízmennyiség optimális hasznosításához, fel- használás után pedig a víz­minőségvédelem követelmé­nyeinek megfelelő elvezetésére, a vízkárok megakadályozására, s a megfelelő korszerű megol­dások alkalmazásával kell hoz­zájárulni a mezőgazdasági üzemek fejlesztéséhez. II Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Á nehézségek ellenére kedvező tapasztalatok (Folytatás az 1. oldalról.) séget meg akarnak adni gaz dasági és társadalmi felada taink sikeres megoldásához Oda kell azonban figyelni ja vaslataikra és bíráló megjegy zéseikre is, mert észrevételeik egészséges türelmetlenséget, tenniakarást tükröznek. Szólt arról is, hogy a terv teljesítésének, a jobb munka erőgazdálkodásnak fontos esz köze a hatékony anyagi érdé' keltségi rendszer, a vállalati bérpolitika továbbfejlesztése, Ehhez az 1977. évi bérpolitikai előirányzatok az ideihez képest kedvezőbb feltételeket teremte­nek. A szakmai szakszervezetek viszont több helyről jelezték, hogy nem mindenütt érvényesül következetesen a munka szerin­ti elosztás elve. Ezért a SZOT a kormánnyal közösen javasla­tot dolgozott ki a munkások és alkalmazottak tarifarendszeré­nek korszerűsítésére, a műszak- pótlék rendszerének továbbfej­lesztésére és kiterjesztésére, va­lamint egyes területeken a ke­reseti arányok javítására. A ta­rifarendszer korszerűsítése a bértarifák alsó és felső határá­nak növelésével jár. Ugyanakkor a különböző szakképzettségi és munkakörül­ményi fokozatok bértételeit dif­ferenciált mértékben növelik, vagyis jobban kívánnak ösztö­nözni a magasabb szakképzett­ség megszerzésére. Ezzel egy­idejűleg a nehezebb munkakö­rülmények között végzett mun­ka is nagyobb anyagi megbe­csülést kap. Az ötödik ötéves terv a mű­szakpótlék központi rendezésé­nek elképzeléseit is tartalmaz­za. örvendetes, hogy e rende­zés jelentős részére már 1977- ben sor kerül, ami elsősorban az ipari munkásokat érinti. A műszakpótlék rendezése azt je­lenti, hogy az érintett dolgo­zóknak a több műszak aránya szerint differenciált««^ központi­lag megállapított mértékű, köz­ponti forrásokból támogatott béremelést kell adni. Mivel a nőknek 40, a férfiaknak pedig 25 százaléka dolgozik kedvezőt­len munkarendben, az említett intézkedés egyben a férfiak és a nők bérezése közötti különb­ségeket is csökkenti. Az álta­lánostól eltérő munkarendben dolgozók anyagi megbecsülésé­nek növelése várhatóan fokoz­za a több műszakos helyeken a munkaerő stabilitását. Ez az intézkedés egyaránt szolgálja tehát a népgazdasági és az egyéni érdekeket, megfelel a szocialista bérezés elveinek. Személyi kérdésekről döntött a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének központi vezető- ' sége is. Nagy Lászlót, a szak- szervezet titkárát érdemeinek elismerése mellett felmentette elnökségi tagsága alól és tit­kári tisztségéből. Dr. Sebők Évát, a Szakszervezet Központi Vezetőségének tagját megvá­lasztotta az elnökség tagjának, valamint a szakszervezet titká­rának. Kiss Tibort, a Szakszer­vezetek Központi Vezetőségének és elnökségének tagját megvá­lasztotta a szakszervezet titká­rának. 100 éves a Telefongyár Lázár György levele a gyár dolgozóihoz Kedves Elvtársak! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében tisztelettel köszöntőm a fenn­állásának 100. évfordulóját ünneplő szocialista nagyvál­lalatunk, a Telefongyár dol­gozó kollektíváját. A Telefongyár, mint a ma­gyar híradástechnika ipar je­les úttörője a felszabadulást követően azzal szerzett ma­gának hazai és nemzetközi hírnevet, hogy lépést tartott a műszaki haladással, s azért örvend megbecsülésnek ma is, mert a kor követelményeit kielégítő postai és vasúti hír­közlő berendezéseket gyárt A jubileum alkalmából őszinte elismerésemet és elv­társi jókívánságaimat küldöm a gyár gazdasági és műsza­ki vezetőinek, munkásgárdá­jának, szocialista brigádjai­nak, politikai és társadalmi aktivistáinak, mindazoknak a dolgozóknak, akik tudással és szorgalommal járultak hozzá szép sikereik eléréséhez. Kérem önöket, hogy hagyo­mányaikat megőrizve, a jövő­ben is új eredményekkel öregbítsék gyáruk jó hírnevét, legyenek példamutatóak pár­tunk XI. kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtásában, és alkotó módon járuljanak hozzá népgazdasági terveink megvalósításához, a fejlett szocialista társadalom építé­séhez. A Minisztertanács nevében mindannyiuknak további sok sikert és boldogságot kívá­nok. Felmentések, kinevezések Huszár István tájékoztatóját és Herczeg Károly korreferátu­mát széles körű vita követte. A felszólalók valamennyien egyet­értettek a jövő évi népgazda­sági terv végrehajtásával kap­csolatos szakszervezeti felada­tokkal. További napirendi pontként Gál László, a SZOT főtitkár-he­lyettese az üzemi demokrácia továbbfejlesztésével kapcsola­tos tapasztalatokat ismertette. Ezután Vas Jánosnak, a SZOT titkárának előterjesztése alap­ján a tanácsülés szervezeti, sze­mélyi kérdéseket tárgyalt. Ko­vács Istvánt, a SZOT tagságá­nak meghagyásával — felmen­tette SZOT elnökségi tagsága alól és egyidejűleg jóváhagyta a SZOT üdülési és szanatóriumi főigazgatóság vezetőjének. Dr. Dobi Ferencet, a SZOT nemzet­közi kapcsolatok osztálya veze­tői beosztásából felmentette és egyidejűleg mint a MEDOSZ főtitkárát megválasztotta a SZOT elnöksége tagjának. Dr. Czerván Mártonnét, a SZOT tagját felmentette a SZOT nő­bizottsági tagságából és elnö­ki tisztségéből és egyidejűleg jóváhagyta a SZOT szociálpoli­tikai osztálya vezetőjének. Dr. Suth Pétert felmentette a SZOT gazdasági igazgatósága vezetői beosztásából, mivel a SZOT el­nöksége a Népszava Lapkiadó Vállalat igazgatójává nevezte ki. Nagy Lászlót, a SZOT tagját jóváhagyta a SZOT pénzügyi és gazdasági osztálya vezető­jének. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa a más beosz­tásba került tisztségviselőknek érdemeik elismerése mellett, eddig végzett munkájukért kö­szönetét fejezte ki, A továb­biakban a tanácsülés a SZOT — munkabizottságok személyi kérdéseiben döntött. Személyi kérdésekről döntött a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók szakszerveze­tének központi vezetősége. Ko­vács Istvánt, a szakszervezet fő­titkárát érdemeinek elismerése mellett felmentette főtitkári tisztségéből és elnökségi tag­ságából. Dr. Deli Istvánt, a szakszervezet titkárát érdemei­nek elismerése mellett felmen­tette titkári tisztségéből, mivel a szakszervezeti mozgalom más beosztásába kerül. Dr. Dobi Fe­rencet, a Központi Vezetőség tagját megválasztotta a szak- szervezet elnöksége tagjának, valamint a szakszervezet főtit­kárának. Liszt Ferenc és a szakmunkás­tanulók Eljutott máshová is a híre összefutunk az ajtóban: Szenczy Zsuzsa, Vancsura Attila és Juhász Ildikó idegen tekin­tettel néz az udvarra, az esőre, más világból jöttek, Liszt Esz- dúr zongoraversenyéről. — El tudná dúdolni a leg­jellemzőbb zenei motívumát? — Tam-taram-tam-ta-ta-tam I — idézi mindjárt Juhász Ildikó. De kár, hoqy az írógépen nin­csenek kották, visszaidézhet­ném a hangmagasságok, a dallam és mindennek a pon­tosságát. — Mit érez, ha ezt hallja? — Megborzongok! Gyorsan felírom: ez a siker. Szakmunkástanulók, középisko­lai humán képzettséq nélkül, ilyen pontosan, ilyen lélektani finomsággal érzik a muzsikát. Vajon hány középiskola végző­sei dúdolnák ezt el kapásból, ugyanilyen pontosan, ugyanígy érezve az Esz-dúr zongoraver­seny lelkét?! Tegnap délután negyed ket­tőkor ezerhatszáz pécsi szak­munkástanuló klasszikuszenei hangversenysorozatát fejezték be a Liszt-teremben, összesen Munkások a Képtárban Barcsay Jenő (Szentendrei Művésztelep): Táj dombokkal. 1934. A népszerűséget sokféle­képpen lehet elveszteni és megtartani. Az előzőhöz sem­mit sem kell tenni, az utóbbi­hoz a rendszeresséq biztosítá­sa mellett folyvást új szem­pontokat kell keresni, gondo­san fürkészni kell az „arc- nélküli" közönség érdeklődé­sében éppen adott „izgalmi gócokat”. A Modern Magyar Képtár gyűjteménye pedig kéretlenül is szolgál a különös szem­pontok, művészettörténeti ese­mények, stílusok, iskolák szin­te végigjárhatatlan, másként és másként feltárulkozó ösz- szefüggéseivel. Ezek mind­egyike érdemes arra, hogy az érdeklődők számára megnyi­latkozzék, és hogy ezen ke­resztül a történelem mélyebb, differenciáltabb fogalma gazdagodjék a művészet ada­taival. December 11-én délelőtt tíz órakor Tóth Antal művé­szettörténész a huszadik szá­zadi magyar művésztelepek­ről, alkotócsoportokról beszél majd a képtár vendégeinél«. Bemutatja a nagybányai mű- vésztelepet, utal alkotásmód­juk sajátosságaira, a festők közötti kapcsolatokra. A ve­zetés során az ún. „alföldi festészet", a „Nyolcak és ak­tivisták", a „szentendrei mű­vészet” problémáival ismer­kedhetnek meg a látogatók. A beszélgetés során megkü- lönböztethetővé válik a hiva­talos iskolák, akadémiák, a spontán módon szerveződött alkotócsoportok, valamely stí­lustörekvést közösen vállaló művészek tevékenysége kö­zötti határ. A képtár tehát várja oz érdeklődőket! Szenczy Zsuzsa, Vancsura Attila és Juhász Ildikó négy koncertet. A Pécsi Fil­harmonikus Zenekar, Breitner Tamás karmester, Bolla Tibor és Albert Miklós operaéneke­sek — ők voltak Liszt és Erkel tolmácsolói. Előbb a Bánk bán részleteit adták elő, majd kö­vetkezett az újdonság, ami ta­lán országos viszonylatban is egészen új, s amit Pécsi Géza, az 500. Szakmunkástanuló In­tézet tanára így foglal össze: — Tavaly indítottuk a szak­munkástanulók ifjúsági hang­versenyeit. Az osztályfőnökök segítségével előkészítettük, ők megismertették a gyerekekkel a zenetörténeti, műfaji alapfogal­makat. Itt most egyenként el­tapsoltam az Esz-dúr zongora- verseny tizenhárom fő dalla­mát, aztán ők visszatapsolták, majd Vargha Károlynak erre a műre írt szövegét mondtam el nekik: „Hív a harci riadó...”, s ők visszamondták. A zenekar is bemutatta a dallamot, utána énekeltük a zenekarral eg-ütt, végig, sorban tizenhárom rész­ben a mű mind a négy tételét. így tanultuk meg. Végül Breit­ner Tamás vezényletével a ze­nekar előadta a teljes művet együtt. A sajátos oktató-nevelő hang­verseny így hatalmas tapssal végződött. Meg két hírrel, amit érdemes feljegyezni: nemcsak Pécs, hanem a megye többi helységének szakmunkástanuló intézeteibe is elviszik ezt a re­mek módszert. S a miniszté­rium megbízta Pécsi Gézát, hogy országos felhasználásra készítse el az ilyen oktató-ne­velő hangversenyek forgató- könyvét. Kifelé jövet hallottuk: egyik srác felmondatja a másikkal, hogy mi az ária? — Zenével kísért magán­ének! Ez persze önmagában még pusztán iskolás ismeret. De a két srác, bal kézben nylon- szatyrot lóbálva, pontosan dú­dolta a Bánk bán bordalát, a Liszt-teremtől kezdve végig az Irányi Dániel tér irányába... Földessy Dénes Somogy és Baranya tanácsi vezetőinek megbeszélése Baranyába érkezett tegnap a Somogy megyei Tanács küldött­sége Sugár Imre általános el­nökhelyettes vezetésével. Pécsett dr. Dányi Pállal, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesé­vel és a megyei tanács más vezetőivel tárgyalt a két szom­szédos megyét kölcsönösen érintő kérdésekről. A két megyei tanács között szervezett és rendszeres munka- kapcsolat van. Ennek keretében a mostani tapasztalatcsere jel­legű tanácskozáson az 1977-es évi, illetve az V. ötéves tervidő­szak területi, tanácsi tervezé­seivel, o tervezési együttműkö­dés lehetőségeivel foglalkoztak. Szóba kerültek a jövő évi be­ruházások gondjai és ezekhez kapcsolódóan a mindkét me­gyében szükségessé vált építő­ipari kapacitás-bővítés. A két megye tanácsi vezetői tájékoz­tatták egymást a munkaerőgaz­dálkodásra vonatkozó terveikről is. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom